Politika
Politika
I. 16–18. Az OK(b)P 13. konferenciáján az apparátus ellentámadásba lendül az ellenzékkel szemben. Sztálin nyilvánosságra hozza a frakciók (ideiglenes) betiltásáról szóló, 1921-ben elfogadott titkos határozatot, hogy ezzel az ellenzéket pártellenes színben tüntesse föl. – Leváltják Trockij egyik támaszát, Vlagyimir Antonov-Ovszejenkót a Vörös Hadsereg politikai főcsoportfőnöki tisztéből, mert a katonai pártsejteknek szétküldött körlevélben pártdemokráciát követelt. – Zinovjev és Kamenyev Trockij kizárását követeli a pártból, ezt viszont Sztálin taktikai okokból ellenzi.
I. 21. Goriban 54 éves korában meghal Lenin, a Népbiztosok Tanácsának elnöke. Az elhunyt végakarata, valamint felesége és számos bolsevik vezető ellenére Sztálin nem engedi a halottat elföldelni, hanem a Vörös téren felállított, ideiglenesen fából ácsolt mauzóleumban helyezik örök nyugalomra (jan. 26).
I. 26.–II. 2. A szovjetek II. össz-szövetségi kongresszusán a temetés előestéjén Sztálin esküt tesz az örökség méltó folytatására Határozatot hoznak arról, hogy Petrográdot Leningrádra keresztelik. A továbbiakban jóváhagyják a SZU első alkotmányát, megválasztják a KVB két házát: a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács kamaráját. A Népbiztosok Tanácsa elnökévé Alekszej Rikovot választják meg.
I. 29–31. Az OK(b)P KB plénuma meghirdeti az ún. „lenini behívót”. A máj. 15-i határidőig 240 000 új tagot – 90%-ban munkást – vesznek fel a pártba, ahol a munkásság aránya 44%-ról 60%-ra szökik fel. Mindez az ellenzék elszigetelését is segíti. (Trockij ezt később a pártra mért halálos csapásnak nevezte.)
II. 11. Leváltják Efraim Szkljanszkij hadügyinépbiztos-helyettest, és a Vrangel elleni háború hősét, Mihail Frunzét nevezik ki a helyére. Ezzel Trockij helyzete tovább gyengül.
IV. Sztálin először fejtegeti, hogy a fasizmus és a szociáldemokrácia ikrek.
V. 18. Krupszkaja átadja a kb-nak Lenin „Levél a kongresszushoz” c., eredetileg a XII. kongresszusnak szánt írását, a kb-tagok jellemzését.
V. 24. A kb-ülés úgy dönt, hogy Lenin levelét nem lehet felolvasni és sokszorosítani, hanem a küldöttségekkel külön-külön ismertetik meg. Sztálin erős fogadalmat tesz, hogy megváltozik.
V. 23–31. Az OK(b)P XIII. kongresszusa megerősíti Sztálint a főtitkári székben. A többség (Zinovjev, Kamenyev, Buharin, Rikov, Kalinyin, Sztálin) elítéli a Trockij vezette „baloldali ellenzék” nézeteit.
VI. 17.–VII. 8. A Komintern V. kongresszusa megállapítja a kapitalizmus részleges és ideiglenes stabilizációját, valamint azt, hogy a szociáldemokrácia és a fasizmus között nincs különbség. A munkásegységfront korábban kiadott jelszavát eltorzítja, és azt csak „alulról” engedélyezi, ami lehetetlenné teszi a nem kommunistákkal való együttműködést. Új jelszava: „bolsevizálni” a kommunista pártokat. – A kongresszuson Sztálin a lengyel bizottság élén vett részt. Az alkalmat arra használta fel, hogy szabályellenesen kizáratta a lengyel párt pb 4 tagját.
IX. 20. Sztálin egy újságcikkben a szociáldemokráciát a fasizmus mérsékelt szárnyának nevezi.
Ősz Trockij „Október tanulságai” c. írásában felmelegíti a „permanens forradalom” tézist, amelyet 1905–07-ben dolgozott ki. E szerint egy elmaradott országban a szükségszerűen kivívott proletárdiktatúra sikere egyedül a nemzetközi világforradalom függvénye. A szocializmus internacionalista összefogással, csak nemzetközi méretekben valósítható meg. Oroszo. elmaradottsága miatt belebukik, ha egyedül kísérletezik.
X. 27. KVB-határozat a Turkesztáni Autonóm Köztársaságot Üzbég–Türkmén SZSZK-ra. ill. a Kazah és Kara-Kirgiz ASZSZK-ra bontja.
XI. 18. Kamenyev a moszkvai pártbizottság plénumán a trockizmust önálló áramlatnak minősíti, amely „mindig szemben állt a párt hivatalos ideológiájával”.
XII. Sztálin Trockij „permanens forradalom” tézisével szemben meghirdeti „a szocializmus egy országban” tételt, amely a SZU nemzetközi elszigetelődése miatt, önerőre támaszkodva ígéri a szocializmus felépítésének perspektíváját egyetlen országban, a SZU-ban („Az októberi forradalom és az orosz kommunisták taktikája”).
Az év folyamán Grúziában nemzeti színezetű szovjetellenes parasztlázadás tör ki. Nagy-Britannia, Olaszország, Ausztria, Norvégia, Svédország, Kína, Franciaország diplomáciai kapcsolatokra lép a SZU-val.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
