A II. magyar hadtest felvonulása és harcba lépése
A II. magyar hadtest felvonulása és harcba lépése
A tordai csata súlyát viselő magyar 25. gyalog- és a 2. páncéloshadosztály Románia átállásáig az 1. magyar hadsereg kötelékében az Északkeleti-Kárpátokban harcolt. Az átirányító parancs 1944. augusztus 30-án (Esze Jenő emlékiratai szerint – tévesen – 29-én), a 2. magyar hadsereg megalakulásának napján érkezett. A parancs úgy szólt, hogy a két hadosztály menetét vasúti szállítással hajtsa végre.969
969 Intézkedések 178. lap: a 25. gyaloghadosztály átvezénylésére vonatkozóan: 4661./M.hdm.1.vkf-44., a 2. páncéloshadosztály átvezénylésére vonatkozóan: 4659./M.hdm.1.vkf-44.; 25.ho. 17. p.; Esze 26. p.; megjegyzendő, hogy az Eszénél olvasható 29-i adat ellentmond a levéltári dokumentumokban szerelő 30-i adatnak. Megítélésünk szerint a 30-i adat a helytálló, Esze százados emlékirataiban egy napot tévedhetett, s a hadosztály kivonásáról, illetve gyülekeztetéséről szóló parancsok egy napon keletkeztek.
167A 25. gyaloghadosztály átszállításáért Kalkó Gyula vezérkari ezredes, a hadosztály gyalogsági parancsnoka volt felelős, aki szeptember 1-jén délben gépkocsival érkezett Désre. A dési állomásparancsnokság nem tudott felvilágosítást adni a leendő elhelyezési körletekről. A hadosztály I.a. (hadműveleti) osztályvezetője, Stojalowski László vezérkari százados, aki ugyancsak gépkocsival kora délután érkezett Kolozsvárra, Homonnay Hugó vezérkari századostól, a IX. hadtestparancsnokság hadműveleti tisztjétől azt a felvilágosítást kapta, hogy a körleteket még nem jelölték ki. Azt azonban megtudta, hogy a hadosztály a 2. hadsereg-parancsnokság közvetlen alárendeltségébe lép.970
970 Erdélyi hadműveletek 1. lap (in 25.ho. 6. lap).
Stojalowski este fél 9-kor vette Homonnaytól az intézkedést, hogy a hadosztálynak a Kendilóna–Vízszilvás–Szamosújvár–Nagyiklód körletbe kell bevonulnia, s a hadosztály-parancsnokság Szamosújvárott rendezze be törzsszállását.971 A 2-án késő estére beérkező hadosztálytörzs az első éjszakát még Szamosújvárott töltötte, majd a várostól délre, Bonchidára települt, mivel az a hadosztály aznap kiterjesztett elhelyezési körletének középpontjába esett..972 A parancsnokság a támadás megindulását követően, 6-án Kolozsvárra települt előre.973
971 Erdélyi hadműveletek 5. lap (in 25.ho. 10. lap).
972 Erdélyi hadműveletek 1. lap (in 25.ho. 6. lap); hadosztályparancsnoki intézkedés (in 25.ho. 4. melléklet 137. lap); Hollósy-Kuthy 63. p.
973 Erdélyi hadműveletek 9. lap (in 25.ho. 14. lap).
Hollósy-Kuthy László vezérőrnagy, a hadosztály parancsnoka szeptember 2-án érkezett Erdélybe, s még aznap jelentkezett a hadseregparancsnoknál Bethlenben. Veresstől tájékoztatást kapott az általános helyzetről, s a hadosztály várható alkalmazásáról. Egyelőre gyülekeztetnie kellett alakulatait, konkrét harcfeladatot még nem kapott. A hadseregparancsnok délen Pusztaszentmiklósig (Szamosszentmiklós), délkeleten Kötelendig, keleten Székig terjesztette ki a hadosztály elhelyezési, egyben gyülekezési körletét.974
974 Erdélyi hadműveletek 2–3., 6. lap (in 25.ho. 7–8., 11. lap); 25.ho. I. rész 2. melléklet.
A 2. páncéloshadosztály parancsnoka, Zsedényi Zoltán vezérőrnagy augusztus 30-án úgy intézkedett, hogy a harckocsik Huszton és Munkácson vagonírozzanak be, a keréken útba induló alakulatok pedig Tokaj körzetében gyülekezzenek.975 Függetlenül attól, hogy mely csapatrészek milyen módon hajtanak végre menetet, szeptember 3-ára rendelte el a (beérkezés utáni) készenlétet Szamosújvár térségében, de maga már 1-jén jelentkezett Kolozsvárott. A hadműveleti osztály 2. segédtisztje, Schuppler Erik hadnagy elkísérte Kolozsvárra, onnan Szamosújvárra, majd visszahajtott Kolozsvárra, ahol térképeire berajzolták a pillanatnyi helyzetet a magyar–román határon.976
975 Esze 26. p.; Refl.: Schuppler-napló augusztus 30-i bejegyzése.
976 Esze 26. p.; Zsedényi jelentkezésére vonatkozóan: Refl.: Schuppler-napló szeptember 1-ji bejegyzése.
Az arcvonalból való kivonáshoz, a kötelékek rendezéséhez és a levonuláshoz a hegyekből a berakási körzetekbe átlag két napra volt szükség. A bevagonírozást az elsőnek útba induló csapatrészek mindkét hadosztálynál szeptember 1-jén kezdték meg. A 25. gyaloghadosztály ezen a napon kezdődő, „Sárkány” fedőnevű szállítása keretében Rahó–Tiszaborkút állomásokon 3 szerelvényt raktak be. Ezeken a hadosztálytörzs, a 25. felderítőosztály, a 26. tüzérosztály és a IX/1. gépkocsizó tüzérüteg utazott. A vonatokat Dés–Beszterce állomásokra irányították.977 Mindhárom vonat 3-án beérkezett, de az 1-jén meghatározottaktól eltérően, Kolozsvárra.978 A későbbiekben a hadosztály szerelvényei Kolozsvárott, Apahidán, Nagyilondán és Aranyosgyéresen raktak ki.979
977 11763./Kszv.hdm. 1944. szeptember 2. számú jelentés (in Kszv. napló 3536–3537. p.).
978 11891./Kszv.hdm.1944. szeptember 4. számú jelentés (in Kszv. napló 3555. p.); KTB 7208269. felvétel.
979 Kszv. napló 3544., 3562., 3564., 3571–3572., 3580–3581., 3591., 3599., 3609–3610., 3616., 3623–3624., 3633–3635., 3644., 3652. p.
A 25. gyaloghadosztály híradózászlóaljának átszállítása húzódott a legtovább, miután az összeköttetést minden körülmények között biztosítania kellett. A híradás rendszerét augusztus 31-én építette ki a berakó-, szeptember 1-től a kirakóállomásokon. Az előkészítő részleg szeptember 1-jén áttelepült Erdélybe. Az első részleg szeptember 1-jén indult Máramarossziget érintésével tengelyen, s 3-án érkezett Bonchidára, az utolsó a hadosztály végszállítmányának szerelvényén utazott. A parancsnokság 6-án érkezett Kolozsvárra.980
980 25.hír. 77–79. p.
A 25. gyaloghadosztályból az utolsó nagyobb szállítmány, 7 és fél vonat, szeptember 14-én rakodott ki Kolozsvár–Apahida–Aranyosgyéres állomásokon.981 A hadosztály végszállítmánya, másfél vonat több, mint egy héttel később, 23-án érkezett be. Ezzel a hadosztály szállítása, összesen 63 vonattal befejeződött.982
981 12771./Kszv.hdm.44.IX.15. számú jelentés (in Kszv. napló 3652. p.); Hollósy-Kuthy 63. p.
982 13341./Kszv.hdm.44.IX.24. számú jelentés (in Kszv. napló 3730. p.).
168A 2. páncéloshadosztály szállításáról lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mivel az – a parancs ellenére, objektív okból, a vasúti szállítási kapacitás miatt – csak részben történt vasúton, s így a rendelkezésünkre álló legrészletesebb forrás, a Központi Szállítás Vezetőség naplója csak a hadosztály kisebb részeit illetően forgatható. Vasúti szállítása a „Zebra” fedőnevet viselte. Szeptember 1-jén elsőként a 3/II. harckocsizászlóalj részeivel Bátyu–Huszt–Száldobos vasútállomásokon két és fél szerelvényt töltöttek meg, s azokat Apahida–Szamosújvár állomásokra irányították. Az élszállítmány már másnap beérkezett Apahidára. A zászlóalj többi része 3-án rakott ki a két célállomáson.983 Utolsóként a 3. harckocsiezred törzse rakodott ki, szeptember 5-én, Apahidán.984
983 IX. 1-re vonatkozóan: 11763./Kszv.hdm.44.IX.2. számú jelentés (in Kszv. napló 3536. p.); IX. 2-re vonatkozóan: 11861./Kszv.hdm.44.IX.3. számú jelentés (in Kszv. napló 3546. p.); IX. 3-ra vonatkozóan: 11891./Kszv.hdm.44.IX.4. számú jelentés (in Kszv. napló 3555. p.).
984 12053./Kszv.hdm.44.IX.6. számú jelentés (in Kszv. napló 3573. p.).
A keréken haladó részeknek augusztus 31-én két menetvonalat jelöltek ki, ám egyikbe sem tartozott bele az előző napi hadosztályparancsnoki intézkedésben szereplő Tokaj. A Kiss-csoport 20 órakor indult a Técső–Avasújváros–Szinérváralja, a Balsay-csoport 21 órakor a Huszt–Nagyszöllős–Tiszaújlak–Halmi–Sárköz menetvonalon. Nagybányától Pusz-tahidegkút–Nagysomkút–Dés érintésével Szamosújvárig a két útvonal a menetparancs szerint találkozott.985
985 Refl.: Schuppler-napló augusztus 31-i bejegyzése.
A 3/I. harckocsizászlóalj augusztus 31-én Técsőn vette a parancsot. Göndör István alezredes zászlóaljparancsnok Kemény György hadnagyot szeptember 1-jén küldte előre Szamosújvárra gépkocsival mint szálláscsináló tisztet. A zászlóalj a Técsőhöz közeli Mihálkán vagonírozott be, s Szatmárnémeti érintésével jutott el a célállomásra. Az erdélyi örmények központjukban, Szamosújvárott legalább olyan lelkesen fogadták a magyar páncélosokat, mint a magyar lakosság.986
986 Kemény 55–58. p.
A hadosztály Szamosújvárott kirakott páncélosrészeit a támadás megindításáig hátra lévő éjszakákon mozgatták előre a megindulási körzetekbe, ám nem egyenes útvonalon, hogy elkerüljék a felderíttetést. Basó József főhadnagy harckocsiszakasz-parancsnok szerint: „...éjjeli menetekben állandóan változtattuk tartózkodási helyünket (...) s rengeteg üzemanyagot használtunk el, míg végre megkaptuk a parancsot a támadásra.”987
987 Refl.: Basó-levél 1. p.
A 3/5. gépkocsizó lövészzászlóalj is augusztus 31-én vette a parancsot, s még aznap 20 órakor megkezdte menetét. A keréken haladó zászlóalj jó ütemben szeptember 1-jén Désen át elérte Szamosújvárt, ahonnan 2-án Göczre ment tovább.988
988 Refl.: Dávidházy-napló augusztus 31-i, szeptember 1-ji és 2-i bejegyzése.
A 2. páncélos-utászzászlóalj is keréken haladt. Szeptember 1-jén a Huszt–Beregszász–Csap menetvonalon ért Tokajra, másnap reggel továbbindult, s Erdélybe 3-án érkezett meg a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Szamos mente–Szamosújvár menetvonalon. Ismereteink szerint ez volt a 2. páncéloshadosztály egyetlen, Tokajt is útba ejtő csapatrésze.989
989 Esze 26. p.
A szeptember 5-i támadásban részt vett tábori pótalakulatok szállításáról még ennyit sem tudunk. Azt is csupán egy visszaemlékezés révén ismerjük, hogy az 1/III. gyalog-pót-zászlóalj szeptember 1-jén vagonírozott be Aszódon, s 4-én este érkezett Kolozsvárra.990 Seregteste, a 9. tábori póthadosztály felvonulásáról egyszerűen nincs több információnk, akár a 7. tábori póthadosztályéról, illetve az 1. és 2. hegyi-pótdandáréról sem.
990 Varga 3–5. p.
A 25. gyaloghadosztálynak – ellentétben a 2. páncéloshadosztállyal – már felvonulása közben be kellett kapcsolódnia a 2. hadsereg szeptember 5-én induló támadásába. A hadosztály vezérkari főnöke, Adonyi-Naredy Ferenc vezérkari őrnagy 4-én személyesen vette a feladatot a hadsereg-parancsnokságon, hogy a IX. gépvontatású közepestüzér-osztály a Kolozsvár és Apahida közötti dezméri vasútállomás körzetéből támogassa a 9. tábori póthadosztály támadását, a 25. felderítőosztály kerékpárosszázada harcelőőrsökkel biztosítsa Kolozsvárt addig, amíg a 9. póthadosztály birtokba nem veszi Erdőfeleket.991 5-én reggel, mikor a hadsereg támadó csoportosításai már áttörték a román határvédelem vonalait, Kozár Elemér vezérkari ezredestől, a hadsereg vezérkari főnökétől utasítás érkezett a 25. hadosztály törzséhez, hogy a már kirakott csapatrészeket vonják előre Erdőfelek–Bányabükk 169területére. Harcbavetésükre az utasítás nem intézkedett. E csapatrészek zömmel a 25. gyalogezredhez és a 25. felderítőosztályhoz tartoztak.992
991 Erdélyi hadműveletek 7. lap (in 25.ho. 12. lap).
992 Erdélyi hadműveletek 8–9. lap (in 25.ho. 13–14. lap).
A 2. páncéloshadosztály harci útjának történetét felvonulása után visszavonulásával folytatjuk. E kettő közötti harcba lépése a szeptember 5-i támadásban való részvételét jelenti, azt pedig külön fejezetben mutattuk be.
Szeptember 6-án délután a 25. gyaloghadosztály új feladatot kapott a 2. hadsereg vezérkari főnökétől. A már kirakott részeket éjszaka előre kellett vonni Aranyospolyán–Aranyosgyéres–Gyéresszentkirály–Aranyoslóna–Aranyosgerend–Harasztos térségébe. A csoport parancsnokául Hollósy-Kuthy vezérőrnagy a 25. gyalogezred parancsnokát, Böszörményi Géza ezredest jelölte ki. A parancs a 25/I. gyalogzászlóaljra, a 25. felderítőosztályra és a 26. tábori tüzérosztályra vonatkozott, de a hadosztályparancsnok meghatározta azt is, hogy a 25. gyalogezred további részeit beérkezésük és kirakásuk után azonnal a Böszörményi-csoporthoz kell irányítani.993 Ugyanezen intézkedésében a hadosztályparancsnok a seregtest további részeinek gyülekezési körletét (a kirakás után) délebbre tolta előre, Aranyosegerbegy–Gyéresszentkirály körzetébe.994
993 Hadosztályparancsnoki intézkedés (in 25.ho. 7. melléklet 141–142. lap).
994 Hadosztályparancsnoki intézkedés (in 25.ho. 7. melléklet 142. lap).
Szeptember 7-én a hadosztályparancsnok intézkedett, hogy a Böszörményi-csoport az éjszaka leple alatt mozogjon előre Székelykocsárd–Vajdaszeg térségébe, tehát a Kis-Küküllő vonalára.995 Az egyes osztályok és alosztályok beérkezése Erdélybe a rendelkezésre álló források alapján nem ismert részletesen, csupán egyes alakulatokról tudunk. Ilyen a 25/III. gyalogzászlóalj, amelynek szerelvényei egyik századparancsnokának emlékiratai szerint 7-én érkeztek be Kolozsvár főpályaudvarára.996
995 Erdélyi hadműveletek 11. lap (in 25.ho. 16. lap).
996 Kékkői I–210. p.
A 25. híradózászlóalj parancsnoksága két részlegre osztottan szeptember 6-án Tordára és 7-én Gerendre települt előre (a naplóbejegyzésekől vagy más forrásokból nem derül ki, hogy Aranyosgerendre vagy Gerendkeresztúrra). 8-án a két részt a visszavonulás előkészítésével összefüggésben egyesítették és hátrairányították Tordatúrra. 9-étől az összes raj kitelepült az Aranyos-vonal mögötti helységekbe, illetve vezetési pontként kijelölt hegyekre, és megkezdte a híradási hálózat kiépítését, amelyet 11-ére befejezett.997
997 25.hír. 80–82. p.
7-én a 2. páncélos-utászzászlóalj parancsot kapott egy hídfő berendezésére a Maros bal (déli) partján Marosludastól délre, s a Maroson átívelő hidak robbantásra történő elő-készítésére Maroslekence és Marosludas között. Ez az intézkedés már a 2. hadsereg tervezett visszavonásával állt kapcsolatban a Maros-vonalra.998 9-én Marosludasig keletről a 16. SS-utászszázad (a német Gruppe Siebenbürgen kötelékébe tartozó 8. SS-lovas-hadosztály 16. lovasezredéből) átvette a Maros vonalának műszaki biztosítását a magyar műszakiaktól, akik ekkorra már előkészítették a hidakat a robbantásra.999
998 Esze 32. p.
999 Esze 32. p.; Hingyi László adata.
8-án a 25. gyaloghadosztályt, ami addig hadseregközvetlen seregtest volt, alárendelték a II. hadtest parancsnokságának. A Bányabükkön Kiss István altábornagy hadtestparancsnoknál jelentkező Hollósy-Kuthy tájékoztatást kapott a szovjet csapatok megjelenéséről Medgyes térségében, a Nagy-Küküllő vonalán. A hadtestparancsnoki harcállásponton éppen ott tartózkodó Veress vezérezredes közölte, hogy a jelentett 150-200 szovjet harckocsi közeledése miatt szándékában áll visszavonulni az Aranyos–Maros vonalára, egyben meghatározta, hogy a 25. hadosztály, egyelőre mint hadtesttartalék, menjen át védelembe az Aranyos mentén Szentmihályfalvától Aranyosgyéresig, foglaljon előretolt védőállást Harasztos térségében és a Keresztesmezőt délről szegélyező Létom-hegyen, továbbá Mészkőnél és Borrévnél létesítsen zárakat a Hasadát, illetve a Jára patak északnyugat felé vezető völgyeinek lezárására azzal, hogy ez a két pont nem fog beletartozni a had-osztály sávjába, védelmüket a visszavonuló 7. tábori póthadosztály veszi majd át.1000
1000 Erdélyi hadműveletek 11–12. lap (in 25.ho. 16–17. lap); hadosztályparancsnoki intézkedés (in 25.ho. 9. melléklet 146–147. lap).
Hollósy-Kuthy, mivel ekkor már a rendelkezésére álló 10 gyalogzászlóaljból (3x3 a gyalogezredeknél, 1 pedig a felderítőosztály – legalábbis Hollósy-Kuthy annak tekintette) 1704 harcban állt a 9. tábori póthadosztály arcvonalszakaszán, s tüzérségének nagyobb része ugyancsak már harcolt, kérte, hogy hadosztályát tartsák egészben, s egyszerre vessék be. A már beérkezett csapatrészek voltak azok, amelyeket bevetettek, s így a meghatározott védőállások elfoglalására jobbára csak azok a csapatrészek álltak rendelkezésére, amelyek éppen kiraktak vagy még menetben voltak. Emlékirataiban úgy fogalmaz, hogy kérése feljebbvalóinál nem talált meghallgatásra.1001 Példának okáért az előző nap Kolozsváron kirakodott 25/III. gyalogzászlóaljat vezényelték Borrév térségébe.1002
1001 Hollósy-Kuthy 63. p.
1002 Kékkői I–213. p.
Megítélésünk szerint a szovjet csapatok beérkezésével kialakult helyzetben, a támadásból a visszavonulásra való, hadműveleti szünet nélküli áttérés közepette, ismerve a tábori póthadosztályok viszonylag csekély harcértékét, nem volt reális lehetőség a 25. gyaloghadosztály már harcban álló csapatrészeinek hátravonására, tehát Hollósy-Kuthy kérésének (javaslatának) teljesítésére. A már bevetett csapatrészek csak a póthadosztályok alakulataival együtt vonulhattak vissza. Ellentmond a hadosztályparancsnok kesergő megállapításának az is, hogy a hadosztály hadműveleti naplójának tanúsága szerint Kozár Elemér ezredes, a hadsereg vezérkari főnöke alapvetően egyetértett Hollósy-Kuthyval a 25. gyaloghadosztály egységbe fogott bevetését illetően.1003
1003 Erdélyi hadműveletek 12. lap (in 25.ho. 17. lap).
Ezen a napon, tehát szeptember 8-án jelenik meg először a német napijelentésekben a 25. gyaloghadosztály, de érdekes módon a Gruppe Siebenbürgen kötelékében. A magunk részéről úgy véljük, tévesen szerepeltették ott, mivel sem a hadosztály hadműveleti naplója nem utal a hadosztály vagy bármely csapatrésze alárendelésére az Erdély-csoportnak, sem a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport további napijelentéseiben nem jelenik meg a hadosztály az Erdély-csoport alárendeltségében. Megítélésünket támasztja alá, hogy a 8-i német napijelentésben leírt gyülekezési körlet („in Versammlung südostw. Thorenburg”) nem az Erdély-csoport, hanem a 2. magyar hadsereg sávjába tartozott.1004
1004 KTB 7208482. felvétel.
Láttuk korábban, hogyan indult meg a 2. hadsereg visszavonulása. 9-én a 7. póthadosztály a Maros és az Aranyos között, az Alsószolcsva–Miriszló terepszakaszról átlagosan 4 km mélységben vonult vissza a Vidály–Torockógyertyános–Maroscsesztve vonalra. Felvinctől északra a szovjet–román erők áttörték a visszavonuló 9. tábori póthadosztály utóvédeinek arcvonalát, s a fenti vonal jobb szélén, ami a 2. hadsereg tervezett védelmének legnyugatibb pontja is volt az Aranyos mentén, a 2. román hegyihadosztály elfoglalta Aranyoslonkát és átkelt az Aranyos bal (északnyugati) partjára. A tervezett védőállás helyreállításának szándékával 18 órakor a hadtestparancsnok utasította a 25. gyaloghadosztályt, hogy másnap a községet foglalja vissza.1005 Hollósy-Kuthy az ellenlökés vezetésével Böszörményi Géza ezredest, a 25. gyalogezred parancsnokát bízta meg, beosztva a csoportba a 25/III. gyalogzászlóaljat, a 25/1. és 2. üteget, valamint a hadtestparancsnoktól kapott felhatalmazásra hivatkozva (az ellenlökés idejére), a 7. tábori póthadosztály kötelékébe tartozó 13/III. gyalogzászlóaljat, 66/I. határvadász-zászlóaljat és 7/2. üteget.1006
1005 Erdélyi hadműveletek 13. lap (in 25.ho. 18. lap); Armata Romana 81. p.; Refl.: Schuppler-napló szeptember 10-i bejegyzése.
1006 Hadosztályparancsnoki intézkedés (in 25.ho. 12. melléklet 149. lap); Kékkői I–214–216. p.
Az ellenlökést a Böszörményi-csoport 10-én 14 órakor indította meg. A támadó csoportok Vidály térségéből indultak meg déli irányban az Aranyos két oldalán, de Alsóaklos visszafoglalása után elakadtak a magukat közben a hegyes terepen beásott románok tüzében. A csoport parancsnoka 3-4 századot jelentett Aranyoslonkán, illetve az azt övező hegyeken, amelyeket 1 üteg támogat.1007 Böszörményi ezredes másnap folytatni kívánta támadását, azonban azt, a hadosztályparancsnok azt az időközben feltűnt szovjet harckocsik miatt, lefújta. Aranyoslonka a 2. román hegyihadosztály kezén maradt, ezzel kialakult az első román hídfő az Aranyos-vonalon.1008
1007 Ezredparancsnoki helyzetjelentés (in 25.ho. 13. melléklet 150. lap); Kékkői I–217–220. p.
1008 Erdélyi hadműveletek 15. lap (in 25.ho. 20. lap); hadosztályparancsnoki intézkedés (in 25.ho. 14. melléklet 151. lap); Kékkői I–217–220. p.
Szeptember 9-től 10-ig a 2. páncéloshadosztályt kivonták az arcvonalból. Egyelőre Nagysármás körzetében tervezték gyülekeztetni pihentetés és feltöltés céljából, ám ez az erős szovjet nyomás miatt csak részlegesen volt lehetséges.1009 A hadosztály lánctalpas 171részei szeptember 9/10-én éjszaka befejezték átkelésüket a Maros jobb (északi) partjára a helyreállított marosludasi közúti hídon. A gyalogos csapatrészek csak 11-ére fejezték be a visszavonulást a Maros mögé. Kivonásuk közben, 10-én 11 órától a még a marosludasi hídfőt tartó utóvédeket tüzérségi tűz érte, majd 12 órakor állásaikat megrohamozta a szovjet gyalogság. Az utóvéd kitartott.1010
1009 Esze 32–33., 66. p.; Refl.: Schuppler-napló szeptember 9–10-i bejegyzése.
1010 Esze 32. p.; Refl.: Schuppler-napló szeptember 9–10-i bejegyzése.
11-én Kiss altábornagy a 25. gyalogezred három zászlóalját és a 25. felderítőosztályt ideiglenesen alárendelte a 9. póthadosztály parancsnokságának, egyben elrendelte hátramozgásukat Bágyon–Harasztos körzetébe, a Keresztesmezőt délről lezáró hegyekre.1011 Adonyi-Naredy őrnagy, hadosztály vezérkari főnök ugyanekkor Harasztosra irányította a 26/III. zászlóaljat is. A Tordától délre a Torda–Nagyenyed főútvonal két oldalán 11-éről 12-ére virradó éjszaka kialakítandó csoportosítás feladata az volt, hogy kb. 10 km szélességben fedezze a 9. póthadosztály visszavonulását a Gyalui-havasok előhegyei közé. Hollósy-Kuthy vezérőrnagy szándéka ezen túlmenően az volt, hogy a 9. hadosztály Torda felé visszavonuló balszárnyát felfogja, ugyanis „a kötelékek ebben a sávban összezavarodva a hdt. által sem ismert vonalban harcolnak.”1012
1011 Erdélyi hadműveletek 15. lap (in 25.ho. 20. lap).
1012 Erdélyi hadműveletek 17. lap (in 25.ho. 22. lap).
A tordai irány lezárása fontosabb volt, mint Aranyoslonka térségéé, mivel Torda körzetében nem volt más erő, csak a 25. gyaloghadosztály éppen beérkező csapatrészei, a Gyalui-havasok előhegyei között viszont már menetben voltak délnek az Aranyos-vonalra az 1. és 2. hegyi-pótdandár egységei.
11-én estére, tekintettel arra, hogy a Bágyon–Harasztos vonaltól délre a helyzet nem tisztázódott, s oda a 9. hadosztálytól semmilyen csapatrész sem érkezett még be, Hollósy-Kuthy és Adonyi-Naredy módosították elgondolásukat. Javaslatukat a hadtestparancsnok elfogadta. Eszerint a Bágyon–Harasztos terepszakaszra rendelt, s az újonnan kirakott 26/III. gyalogzászlóalj kivételével már leharcolt csapatrészeket vonják hátra Torda térségébe, az Aranyos vonalára, ahol azokat feltölthetik, s ahol azok tartós védőállásokat foglalhatnak. A 9. tábori póthadosztály balszárnyán kialakult helyzetet pedig ne védelembe rendelt gyalogos kötelékekkel tisztázzák (akik „csak” várnak arra, ki érkezik vissza vonalaikba), hanem a 2. páncéloshadosztály jelenleg Aranyosgyéres–Aranyosegerbegy körzetében gyülekező s aktív fellépésre képes részeivel.1013
1013 Erdélyi hadműveletek 18. lap (in 25.ho. 23. lap).
11-én este a 4. gépkocsizó lövészzászlóalj a 3. harckocsiezred Marosludas térségéből már kivont részeivel északkelet felől Felvinc irányába megindította az ellenlökést. Az kezdetben teret nyert, majd 12-én délelőtt, mivel feladatát teljesítette, leállították és az abban részt vevő erőket hátravonták.1014
1014 Refl.: Schuppler-napló szeptember 11–12-i bejegyzése.
Szeptember 12-én a szovjet–román csapatok a 2. páncéloshadosztály átadás alatt álló arcvonala ellen három támadást indítottak. Az elsőt reggel Marosbogátnál, ahol fél tízre be is törtek a Maros-vonalba. Az 5. gépkocsizó lövészzászlóalj egy százada ellenlökésével helyreállította a Maros-vonal védelmi rendszerét. Késő délben erdeménytelen támadás indult Radnót és Marosludas ellen is.1015 A 2. páncéloshadosztály egészét 13-án vonták előre, de akkor már a tordai arcvonalba.1016
1015 Refl.: Schuppler-napló szeptember 12-i bejegyzése.
1016 Esze 66. p.
11-én este Hollósy-Kuthy utasította az 59. utászzászlóalj parancsnokát, hogy vizsgálja meg a II. hadtest sávjában az Aranyoson átvezető hidakat, s a visszavonulás biztosítása érdekében legalább egyet erősítsen meg 16 t teherbírásúvá. Meghatározta továbbá Hunyor Sándor százados számára, hogy készítse elő a Torda térségéből északnyugat és északkelet felé vezető utak zárását, valamint szervezzen Torda körzetében záróvonalat.1017 Ezek a elgondolások és intézkedések már a tordai csatát készítették elő.
1017 Erdélyi hadműveletek 18. lap (in 25.ho. 23. lap).
Külön nehézséget jelentett, hogy a román harcjárműveket bizonyos távolságon túl, különösen hajnalban vagy alkonyatkor össze lehetett téveszteni a sajátokkal, hiszen például német gyártmányú Pz.IV harckocsival mindkét fél rendelkezett. Kemény György 172hadnagy így emlékezik: „...a románok ugyan olyan harckocsival voltak felszerelve mint mi. Sose tudtuk hogy elg.-e (ellenség – R.I.) vagy saját. Mindig meg kellett várni míg az tüzelt. Sokszor viszont az már késő volt. Így lőttek ki a románok 4 harckocsinkat.”1018
1018 Kemény 59. p.
