A tordai csatával párhuzamos harcok Észak-Erdélyben
A tordai csatával párhuzamos harcok Észak-Erdélyben
A Székelyföld kiürítését követően a 6. és 8. német hadsereg arcvonalán lefolyt harcok a tordai csata lefolyásával nem voltak közvetlen kapcsolatban. Kivételt képez Marosvásárhely–Szászrégen térsége, mivel egy ott bekövetkező szovjet áttörés veszélyeztethette volna a 2. magyar hadsereg balszárnyát és/vagy hátát.
Szeptember 9-én a 8. hadsereg XVII. hadteste megkezdte arcvonalának visszavonását a balszárnyon az Áprád-vonalba, ezzel az utolsó moldvai területek kiürítését.760 Az elszakadó hadmozdulat lassan haladt, Dornavatrát, az utolsó, magyar határ előtti román várost a 8. német vadászhadosztály október 1-jén adta fel az 50. szovjet lövészhadtest 159. gárda-megerődített körletével szemben.761 A halogatásban nem kis szerepet játszott, hogy a város környékén a német hadiipar számára fontos mangánércbányák voltak, s hogy Hitler, mint említettük, Friessnernek 10-én a mangánmezők minden áron való tartásáról („unter allen Umständen zu halten”) tartott kiselőadást. Friessner érvei az arcvonal-kiszögellés veszélyességéről és az ércbányászat beszüntetésének tényéről leperegtek a Führerről, aki 134érvénytelenítette az OKH 8-án adott engedélyét a terület kiürítésére. Igaz, ekkor még 16.500 t kibányászott érc várt elszállításra. A kötélhúzás két hétig tartott, közben gőzerővel folyt az ércszállítás. Hitler a végleges engedélyt szeptember 23-án adta meg.762
760 Mehner XI–21. p.
761 Armata Romana 73. p.
762 Friessner 122. p.; KTB 7208518. felvétel.
Szeptember 10-én a 8. hadsereg vezérkari főnöke, Reinhardt vezérőrnagy jelentette a hadseregcsoport parancsnokságának a körzet megtartására tervezett új főellenállási vonalat. Ez a Tölgyesi-szorost védő állásoktól északra vált el az Árpád-vonaltól, az 1355 m-en haladó Juharos- (Păltiniş-) hágó alatti, román területen lévő Juharos falun keresztül a Dornavatrától felvezető keskenynyomközű vasút mentén a Beszterce-hegységet a Kelemen-havasoktól elválasztó Juharos (Păltiniş) patak völgyében húzódott Cozăneştiig, onnan Sunătoriig a Beszterce völgyében, majd északnak a Giumalău-hegy keleti lábainál Hosszúmezőig, tovább a Cîmpulung-hágón át Vatra Moldoviţeiig, majd északnyugatnak a Moldoviţa völgyében, végül annak forrásvidékétől Szeletinig, ahol az Észak-Ukrajna Hadseregcsoportba tartozó 1. magyar hadsereg állásai kezdődtek. A XVII. német hadtest arcvonalszakasza így 30-35 km-rel meghosszabbodott ahhoz képest, mintha az Árpád-vonalban védekezett volna.763 Reinhardt egyidejűleg kérte Grolmant a visszavonulás engedélyezésének mielőbbi kieszközlésére az Árpád-vonalra, illetve addig is a hadtest megerősítésére a 27. magyar könnyűhadosztály harcbavetését.764
763 KTB 7208507., 7208518. felvétel.
764 KTB 7208507. felvétel.
A hídfő északi szakaszán kijelölt vonal megszilárdítása nem sikerült. A 54. szovjet gárda-megerődített körlet Vama felől a Moldova völgyében előretörve már 11-én elfoglalta Hosszúmező városát. Ezt elősegítette, hogy Stătioara felől a 3. román határőrezred átkelt a Ráró-hegy északi lejtőin, s a 3. német hegyihadosztály vonala mögött leereszkedett a Moldova völgyébe. 14-éig a szovjet–román erők kijutottak a Dornavatrától 10 km-re északra az Aranyos-Beszterce (Arieş-Bistriţa) menti Jakobényig.765
765 Armata Romana 73. p.
Tíz napra a XVII. némrt hadtest arcvonala északon az Aranyos-Beszterce Jakobény feletti 7-8 km-es szakaszán, onnan északkeletre a Moldova völgyében Breaza alatt, majd a Moldovát keletről szegélyező hegyek lábainál szilárdult meg. 22-én a 3. román határőrezred felújította támadását, s elfoglalta a Moldova völgyének Breaza környéki szakaszát. Másnap az 54. gárda-megerődített körlet csatlakozott a támadáshoz, s 24-én hajnalig bir-tokba vette a Moldova forrásvidékét. 24-én estére együtt elérték, 25-én elfoglalták Cîrli-babát és Radnalajosfalvánál (Cîrlibaba-Nouă) átlépték a magyar határt. A 9. magyar határvadászdandár arcvonala a Borsai-hágóhoz felvezető Aranyos-Beszterce völgyét délnyugatról szegélyező Omu- és Rotunda-hegy keleti lejtőin szilárdult meg, az Omu előtt nem messze az Árpád-vonaltól, még román területen, ám a Rotunda előtt már a magyar oldalon. 29-én a 3. román határőrezred elérte a Borsai-hágót.766
766 Armata Romana 73. p.
Szeptember 13-án az 50. szovjet lövészhadtest 159. gárda-megerődített körlete elérte a Juharos-hágót a hídfő déli szárnyán, betörést azonban nem sikerült kiharcolnia. Támadását csak 29-én tudta felújítani, amikor a XVII. hadtest német 8. vadász-, 3. hegyi- és magyar 27. könnyűhadosztálya – pozíciójavító helyi ellenlökésekkel – megkezdte a visszavonulást. Ezen a napon a szovjet magasabbegység elfoglalta a Beszterce felső folyását Panaci–Cozăneşti–Keresztes között, október 1-jén pedig bevonult Dornavatrába.767
767 KTB 7208527. felvétel; Armata Romana 73. p.
Szeptember 28-án Grolman intézkedett, hogy a 8. hadsereg vezényeljen át csapatrészeket a Kolozsvár–Nagyvárad közötti „rés” lezárására. Reinhardt azt válaszolta, hogy a dornavatrai hídfő feladása nyomán lerövidülő északi arcvonalszakaszról elvont erőkkel hajtja végre a parancsot.768 Valójában e terepszakaszon nem volt rés. Igaz, sokáig magyar alakulatok, határvadászok és a VII. hadtest részei harcoltak, de szeptember 24–25-től oda irányították a 23. német páncéloshadosztályt is a tordai csatatérről.
768 KTB 7208666. felvétel.
Láttuk, hogy az Erdélyben harcoló csapatok támogatására a német hadvezetés számottevő erőt szándékozott küldeni, ám ezek nagy részét politikai okból előbb Budapest körzetébe 135vezényelték, s csak szeptember 12-én engedték át a III. páncéloshadtest-parancs-nokságot és a 23. páncéloshadosztályt a Dél-Ukrajna Hadseregcsoportnak.769 Grolman már 11-én intézkedett a III. páncéloshadtest-parancsnokság, a 23. páncéloshadosztály, a 22. SS-lovashadosztály, a 109. és 110. páncélosdandár, valamint a 4. SS-páncélgránátos-hadosztály, illetve a későbbiekben a 18. SS-páncélgránátos-hadosztály gyülekeztetésére Nagyvárad térségében és attól északra. A csoportosítás lehetséges bevetését Kolozsvár vagy Nagyvárad körzetében jelölte meg, mindkét esetben támadóan. Intézkedését megküldte Greiffenbergnek, a 2. magyar és a 6. német hadsereg parancsnokságának. Grolman azért vett bátorságot az előzetes intézkedés kiadására, mert, mint a hadseregcsoport napijelentésében olvashatjuk, jó jelnek tekintette Vörös másnapi látogatását a Führernél, s számított Hitler engedélyének elnyerésére.770
769 Friessner 125. p.
770 KTB 7208513. felvétel.
Greiffenberg 11-én este még arról tájékoztatta Grolmant, hogy az OKH Magyarország német szövetségi rendszerben való bent tartásának érdekében szükségesnek ítéli a III. páncéloshadtest-parancsnokság és a 23. páncéloshadosztály visszatartását Budapest körzetében. Grolman fél órával később visszahívta az OKH-t és a hadseregcsoport katonai feladatának hangsúlyozásával kérte a rendelkezésre bocsátás lehetőségének ismételt megvizsgálását. Az OKH 1. hadműveleti tisztjétől egy választ és egy ígéretet kapott: egyelőre tartsa magát a fenti utasításhoz, de a kérdést megvizsgálják, s másnap táviratot kap annak rendezéséről.771 13-án Hitlertől újabb utasítás érkezett a hadseregcsoport parancsnokságához: megerősítette a fenti parancsnokság és alakulatok átadását a hadseregcsoportnak, egyben elrendelte támadólagos alkalmazásukat a 2. magyar hadsereg arcvonalszakaszán keresztül a Vöröstorony- és a Szurdok-szoros lezárására. A IV. magyar hadtestnek megszabta Arad, a 4. SS-páncélgránátos-hadosztálynak Temesvár elfoglalását, majd továbbtámadását délkeleti irányban. Az idő alatt adta ki utasítását, amíg Friessner Breslauba (Wroclaw) repült, ahonnan 14-én tért vissza Rastenburgba.772
771 KTB 7208514. felvétel.
772 KTB 7208529–7208530., 7208539. felvétel.
Ez a már meghaladott elképzelések felújítását jelentette, hiszen lezajlott a 2. magyar hadsereg és a Gruppe Siebenbürgen visszavonulása, s befejezéséhez közeledett a Székelyföld kiürítése. A hadseregcsoport parancsnoksága igyekezett is ezt a lehetőségei szerint interpretálni. Friessner 15-én délelőtt vezetési értekezletet tartott, amelyen részt vett a 6. és 8. német hadsereg, a Gruppe Siebenbürgen, a III. páncéloshadtest parancsnoka, a hadseregcsoport mögöttes hadműveleti területének parancsnoka, a hadseregcsoport vezérkari főnöke, 1. és 3. hadműveleti tisztje és főszállásmestere. Elgondolkodtató, hogy a 2. magyar hadsereg parancsnokát nem hívta meg.
Friessner beszámolt a Führernél tett látogatásairól, első megbeszéléséről Hitlerrel, illetve a Honvéd Vezérkar főnökének jelenlétében tartott vezetői értekezletről. Ezt követően vázolta a hadseregcsoport elkövetkező harctevékenységét: a harcok súlypontja Kolozsvár térségében várható, ezért ott kell gyülekeznie, s onnan kell harcba lépnie Breith (a III. páncéloshadtest parancsnoka) csoportjának. S most jön a lényeg. Figyelemre méltó, ahogyan Friessner szinte már diplomáciai nyelvezetbe illően adta tovább a Führer támadási parancsát. A III. páncéloshadtestnek szét kell zúznia a térségben tartózkodó szovjet–román csapatokat, ezt követően („nach Zerschlagen der russ.-rum. Kräfte”) kell birtokba vennie a Déli-Kárpátok átjáróit („die Karpatenpässe wieder in die Hand zu nehmen.”). A jelenlévők tudták, hogy a rendelkezésre álló erőkkel legjobb esetben is csak a helyzet stabilizálása várható, a Kárpátokon belül álló szovjet–román hadseregek szétverése sem-miképpen nem lehetséges, vagyis nem kerül sor a hadműveleti szintű támadásra.
Friessner bejelentette a 6. német és a 2. magyar hadseregből álló Armeegruppe Fretter-Pico megalakítását is, szó szerint a 2. magyar hadsereg alárendelését a 6. német hadseregnek („die 2. ung. Armee der 6. Armee unterstellt werde...”), valamint a XXIX. német és a 136IV., VII. magyar hadtestből álló csoportosítás kialakítását Nagyvárad térségében, a 6. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében (ezeket az elképzeléseket és az azokkal kapcsolatos magyar–német „mérkőzést” fentebb mutattuk be). Végezetül megbeszélést folytattak a szétvert német alakulatok újjászervezéséről, az ellátás helyzetéről és a népi németek problematikájáról.773 Az értekezlet után Friessner a 2. hadsereg parancsnokságára repült, hogy megbeszélje Veressel az Armeegruppe Fretter-Pico megszervezését.774
773 KTB 7208546–7208547. felvétel.
774 KTB 7208547. felvétel.
Grolman esti távirati intézkedése a délelőtti értekezleten elhangzottakat tükrözte. Tartalmazta a támadási parancsot a III. páncéloshadtest számára a Déli-Kárpátok hágóinak visszafoglalására, de hangsúlyozta: mivel a harcok súlypontja Kolozsvár térségében várható, s mert a szovjet–román erők éppen támadásban vannak, a fő feladat az elért vonal (az Aranyos–Maros-vonal – R.I.) megerődítése és védelmi harccal a támadók oly mérvű meggyengítése, hogy lehetségessé váljon az átmenet a támadásba, hiszen a fő feladat, amint azt a Führerweisung meghatározta, a hágók birtokbavétele.
Az általános feladatszabás után meghatározta, hogy a 6. hadsereg (már beleértette a 2. hadsereget is) feladata az Aranyos–Maros-vonal és a G-vonal déli szektora, a 8. hadseregé a G-vonal északi szektora és a dornavatrai hídfő tartása. A Breith-páncéloscsoport (Pz.Gruppe Breith) számára gyülekezést rendelt el Kolozsvár térségében, majd („dann”, s nem „sofort”) a 23. páncélos- és a 22. SS-lovashadosztállyal, a 6. hadsereg mozgatható részeivel és a 109. és 110. páncélosdandárral támadó harctevékenységgel a szovjet–ro-mán erők szétzúzását Nagyszeben körzetében, s a Déli-Kárpátok lezárását. A tervezett, ám meg nem alakult hadtestcsoport (Korpsgruppe XXIX: XXIX. német, IV. és VII. magyar hadtest, 4. SS-páncélgránátos-hadosztály) számára ugyancsak támadó harcfeladatot szabott meg: Lugos és Belényes térségén át kellett kelet–délkeleti irányban támadnia, lezárnia a Déli-Kárpátok nyugati hágóit, s a Fretter-Pico-seregcsoporttal Gyulafehérvár körzetében kellett felvennie az összeköttetést.775
775 KTB 7208548. felvétel, az intézkedés száma: H.Gr. Südukraine Ia Nr. 138/44. g.Kdos. Chefs.
Hogy Grolman már nem gondolta komolyan a Breith-csoport támadásba való átmenetét, és már nem számolt a Déli-Kárpátok lezárásával, bizonyítja a 15-i reggeli helyzettájékoztatón elejtett megjegyzése. Ekkor már ismerhette a hadseregcsoport főparancsnokának nem sokkal később, a vezetési értekezleten elmondott áttekintésének és feladatszabásának lényegét. Azt a megjegyzést tette a 6. hadsereg vezérkari főnökének, hogy a Maros-állásnak egyben téli állásnak kell lennie („Der Chef d.gen.St. betont, dass die Maros-Stellung [...] Winterstellung werden müsse.”)776
776 KTB 7208549. felvétel.
Hitler szeptember 12-i engedélyének hamarosan kézzel foghatóan érződött a hatása. Másnap a magyar Központi Szállítás Vezetőség német kérésre megváltoztatta a 23. páncéloshadosztály szállítási irányát. Az új kirakókörzet Kolozsvár, illetve a közelében lévő, harckocsik kirakására alkalmas vasútállomások lettek. A „Selma” fedőnevű szállításra az „igen sürgős” jelzés került, s meghatározták, hogy naponta 20 szerelvényt továbbítsanak.777 15-én Kolozsvárra érkezett a 23. hadosztályt szállító első vonat,778 s a III. páncéloshadtest parancsnoksága is beérkezett a városba, ahol berendezte törzsszállását.779 A szállítás ütemére jellemző, hogy 18-án 36 olyan szerelvény rakott ki, amely a 23. hadosztályt hozta.780 Megjegyzendő, hogy Számvéber Norbert kutatásai szerint a 6. német hadsereg-parancsnokság – e könyv első kiadása után kutathatóvá vált – napijelentései ellentmondanak a magyar Központi Szállítás Vezetőség naplójának. E német forrás szeptember 19-éig összesen 31 szerelvény befutását jelzi Kolozsvárra.781
777 Kszv. napló 3649. p.
778 KTB 7208548. felvétel.
779 KTB 7208546. felvétel.
780 Kszv. napló 3689. p.
781 Számvéber 157. p.
Bár Breith törzse napokkal korábban a hadműveleti területre érkezett, s Grolman feladatot is szabott számára, a III. páncéloshadtest csak 19-én lépett be a hadseregcsoport (közvetlen) alárendeltségébe.782 Ezen a napon megtörtént a pontos feladatszabás a III. páncéloshadtest, valójában a 23. páncéloshadosztály számára: a Maroskece–Marosludas 137terepszakaszról kellett harcba lépnie Felvinc irányába. Az Armeegruppe Fretter-Pico ve-zérkari főnöke azonban este jelentette, hogy a hadosztály összevonása nem fejeződött be, 20 harckocsi még szállítás alatt áll, nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű üzemanyag (360 köbméterre volna szükség), s hogy megítélése szerint a hadosztály készenléti állapotát a támadáshoz 23-ánál korábban nem éri el. Friessner elfogadta a 23-i dátumot, de jelezte, hogy a már harckész részeknek fel kell vonulniuk a védővonal mögé, hogy egy esetleges nagy erejű szovjet támadás esetén (ami akár már másnap várható) bevethetők legyenek. Éjfél után, tehát már 20-án Friessner jelentette az OKH hadműveleti osztályának, hogy a Breith-csoport támadása előreláthatóan 23-án indul meg.783
782 KTB 7208571. felvétel.
783 KTB 7208575–7208576., 7208583–7208584. felvétel.
Ekkor, szeptember 20-án a 23. páncéloshadosztály 32 db Pz.V Panther, 2 db parancsnoki Pz.V, 4 db Pz.IV és 3 db parancsnoki Pz.III harckocsival, összesen 13 db StuG.IV és StuG.III rohamlöveggel, 4 db Marder (7,5 cm-es) önjáró páncéltörő ágyúval, 3 db Hummel (15 cm-es) és 9 db Wespe (10,5 cm-es) önjáró löveggel, valamint 20 db PaK40 (7,5 cm-es) gépvontatású páncéltörő ágyúval rendelkezett.784 Ebből, az összesen 40 bevethető harckocsiból még vasúti szállítás alatt volt 20, ami önmagában is indokolta a halasztást.
784 Számvéber 157. p.
A jelzett német seregtestek nem mindegyike került Kolozsvár térségébe, illetve a III. páncéloshadtest-parancsnokság alárendeltségébe. A hadihelyzet alakulásának következtében az OKH hadműveleti osztályának vezetője 16-án reggel táviratilag úgy intézkedett, hogy a 22. SS-lovashadosztályt Nagyvárad körzetébe kell irányítani.785 Nem szállították Erdélybe a 109. és 110. páncélosdandárt sem, ezeket a 13. páncélos- és a Feldherrnhalle páncélgránátos-hadosztály újjászervezéséhez használták fel.786
785 KTB 7208253. felvétel.
786 KTB 72082562. felvétel.
Szeptember 16-án a szovjet–román csapatok több ponton betörtek a G-vonalba. Marosvásárhelytől délnyugatra Lőrincfalvánál a román 1. lovas- és 6. kiképző gyaloghadosztály közös harccsoportja átkelt a Nyárádon és elfoglalta Káposztásszentmiklóst a jobb (északi) parton. A 2-4 km-es betörést a 8. SS-lovashadosztály elreteszelte. Marosvásárhelytől keletre, Backamadarasnál az 1. román hegyihadosztály foglalt hídfőt, s foglalta el a falut. Másnap ideérkezett a 78. szovjet lövészhadosztály is. A 46. német gyaloghadosztály a betörést elreteszelte.787
787 KTB 7208553. felvétel; Armata Romana 81. p.
A 2. magyar tábori póthadosztály arcvonalán 16-án két helyen kellett és sikerült betörést elreteszelni. Nyárádremeténél, ahol a G-vonal elvált a Nyárádtól, a 103. román hegyi-hadosztály sikertelenül próbálkozott az előretöréssel a szászrégeni műút tengelyében. Ettől délre a 72. szovjet gárda-lövészhadosztály átkelt a Nyárádon, birtokba véve Nyárád-köszvényest és Mikházát. A betörés mélysége nem haladta meg az 5 km-t, de előrevetítette a nyárádremetei arcvonal-kiszögellés kiürítését. Ettől északra a 6. gárda-lövészhadosz-tály tört be 5 km mélyen, s foglalta el Görgényorsovát és Kincsesfőt.788 A viszonyokat érzékelteti a 2. magyar tábori póthadosztály 3/III. gyalog-pótzászlóalj 5. századparancsnokának visszaemlékezése, aki szerint Görgényorsova előtt a zászlóalj 2 km szélességben, géppuskák és golyószórók nélkül 45 (!) emberrel foglalt védőállást.789 Egyéb jelentős harctevékenység a 8. hadsereg arcvonalszakaszán 16-án nem zajlott.
788 KTB 7208553. felvétel; Armata Romana 79. p.
789 Refl.: Szádvári-emlékírás 4. p. és Szádvári-levél 4. p. (in Babucs).
17-én a 78. szovjet lövészhadosztály a Marosvásárhelytől délnyugatra a segesvári út mentén Ákosfalvánál betört a 8. SS-lovashadosztály és a 46. német gyaloghadosztály csatlakozásánál. Nem jutott messzire a Nyárád jobb partjától, de a szovjet hídfő veszélyesen közel volt az előző nap foglalt backamadarasihoz. A német ellenlökés gyorsan ki is bontakozott, s a szovjet hídfőt sikerült még aznap felszámolni.790
790 KTB 7208558. felvétel; Mehner XI–44. p.
Az előző napi reteszállásokat Nyárádremete két oldalán sikerült megerősíteni, nem kellett kiüríteni a nyárádremetei arcvonal-kiszögellést. Görgényhodáknál a 6. szovjet gárda-lövészhadosztály 5 km mély betörést harcolt ki a 2. magyar póthadosztály jobbszárnyán, a Görgény patak északi partján. A betörést súlyos veszteségek árán sikerült 138Kásva előtt elreteszelni, a 68. határvadászcsoport parancsnoka, Radnóczy László ezredes is hősi halált halt.791 A 8. német hadsereg egyéb arcvonalszakaszain jelentősebb harctevékenység 17-én nem folyt.
791 KTB 7208558. felvétel; Kálmán II–265/a. p.
A 2. tábori póthadosztály arcvonalán bekövetkezett három nagyobb betörés nyomán, noha azokat elreteszelték, Friessner 17-én este táviratban kérte Greiffenberget, hogy kezdeményezze a Honvéd Vezérkar főnökénél Czlenner Imre vezérkari ezredes felváltását. Arra is hivatkozott, hogy vele Kovács Gyula altábornagy is elégedetlen („...auch der Kommandierende General des IX. ung. A.K. nicht für geeignet halte...”). Az interveniálás nyomán Czlennert Dobák Dénes vezérkari ezredes váltotta fel, aki e beosztását alig két hétig töltötte be, már október 1-jén kinevezték a 4. gyaloghadosztály parancsnokává.792
792 KTB 7208560–7208561. felvétel; Szakály Sándor kutatásai.
18-án az LVII. páncéloshadtest arcvonalán sikerült felszámolni a backamadarasi hídfőt, és elhárítani a támadásokat Demeterfalvánál és Nyárádszentmártonnál. A 8. hadsereg jobbszárnyán az Abraham-csoport támadásokat vert vissza Deményházánál.793
793 Mehner XI–47. p.; KTB 7208564. felvétel.
Súlyos helyzet alakult viszont ki a Nyárád és a Görgény patak között. A 72. szovjet gárda-lövészhadosztály kitört a három napja foglalt nyárádköszvényesi hídfőből, s elérte a Soropháza–Görgénynádas–Jobbágytelke vonalat, hátába kerülve a 46. német gyaloghadosztály nyárádremetei arcvonal-kiszögellést védő balszárnyának, megnyitva az utat a 103. román hegyihadosztály előtt, amely a szászrégeni út tengelyében szintén Soropházáig jutott. A 6. szovjet gárda-lövészhadosztály észak felé Görgényüvegcsűrig terjesztette ki a 2. tábori póthadosztály arcvonalszakaszán előző nap foglalt hídfőjét. Ezzel a Nyárád menti Mikházától – fel a Görgény pataktól északra – Görgényüvegcsűrig egyesítették betöréseiket, s a 2. póthadosztály 22 km szélességben, Szászrégennel szemben kiszorult a G-vonalból. Ez előrevetítette a IX. hadtest visszavételét a Maros mögé. A 8. hadsereg parancsnoka elrendelte a XVII. hadtest balszárnyán a 3. hegyihadosztály sávjának kiterjesztését Görgényüvegcsűrig a 2. póthadosztály „rovására”.794
794 Mehner XI–47. p.; KTB 7208564. felvétel; Armata Romana 81. p.
Szeptember 19-én nagyobb szovjet–román támadás nem indult, annál több visszavert zászlóalj- és ezrederejű támadást jegyeztek fel a napijelentésekben: a 8. SS-lovashadosz-tály sávjában Maroscsapónál, a 46. gyaloghadosztályéban a Marosvásárhely–Segesvár út két oldalán Ákosfalvánál, Demeterfalvánál, Csíkfalvánál és Görgénynádasnál. A 46. német gyalog- és a 2. magyar póthadosztály megszilárdította a reteszállást a két hadosztály csatlakozásánál az előző napi betöréssel szemben Jobbágytelke–Görgénynádas vonalában, s a 2. tábori póthadosztály balszárnyán Görgényhodák térségében. A Görgényüveg-csűrtől északra előző nap keletkezett rést nem sikerült lezárni, noha a 3. német hegyi-hadosztály ellenlökést indított a község visszafoglalására.795
795 KTB 7208570. felvétel; Mehner XI–50. p.
20-án a 8. hadsereg arcvonalán jelentősebb harcok nem folytak. A 103. román hegyi-hadosztály Szászrégentől délkeletre elfoglalta Soropházát, de ezzel csupán 2-3 km-rel jutott közelebb a városhoz a Maros irányába folyó Birka patak két oldalán. A 3. hegyi-hadosztály balszárnya megteremtette az összeköttetést a 2. póthadosztály jobbszárnyával Görgényüvegcsűrnél, ezzel a IX. magyar és a XVII. német hadtest között lezárták az előző napokban keletkezett hézagot.796
796 KTB 7208579. felvétel; Mehner XI–52. p.
A hézagot a Pokol-hegynél sikerült lezárni, ahová a 32. határvadász-zászlóaljat és a 3/III. gyalog-pótzászlóaljat vezényelték. E két csapattest egy hétig tartotta a hegyet, s csak 27-éről 28-ára virradóra vonult vissza Görgényoroszfalu körzetébe.797
797 Szádvári-emlékírás 4. p. és Szádvári-levél 5. p. (in Babucs).
21-én a 78. szovjet lövészhadosztály ismét a Segesvár–Marosvásárhely út közelében támadott. Két zászlóaljjal Nyárádszentbenedeknél átkelt a Nyárád északi partjára, s elfoglalta a falut. Estig a XXIX. hadtest 8. SS-lovashadosztálya a szovjet csapatokat a falu északi széléig szorította vissza. A 8. SS-lovas- és a 46. gyaloghadosztály között ezen a napon megjelentek a 4. német hegyihadosztály és a Gruppe Winkler részei. A 46. gyaloghadosztály 139Marosteleknél elhárította a 72. szovjet gárda-lövészhadosztály támadásait. Szászrégentől keletre a Fehér, a Birka és a Görgény patak völgyében a 6. gárda-lövész-hadosztály támadásai is sikertelenek maradtak a 2. póthadosztály ellen. A Maros völgyében viszont a palotailvai völgyzárat a 24. gárda-lövészhadtest jobbszárnyán a 81. gárda-lövészhadosztály északkeletről átkarolta.798
798 KTB 7208586–7208587. felvétel; Mehner XI–55. p.; Armata Romana 78–79. p.
21-én szovjet–román csapatok jelentek meg a Radnai-hágó előterében a 33. határportyázó-század Capul Magurán foglalt állásai előtt, s rövid, aknavetőkkel végrehajtott tűzelőkészítés után támadást indítottak. Éltető Gábor százados századparancsnok visszaemlékezései szerint a bal szomszéd székely határőrszázad visszavonult állásaiból, de a század tartalékát alkotó szakasz (ún. tiszti őrs) még idejében átvette azokat, így a támadást sikerült visszautasítani.799
799 Éltető 4–5. p.
Szeptember 22-én megélénkültek a harcok Marosvásárhely–Szászrégen térségében. A 8. SS-lovashadosztály több ezred- és zászlóaljerejű támadást hárított el Marosbogátnál, Maroscsapónál, Malomfalvánál, Káposztásszentmiklósnál és Nyárádszentbenedeknél. A hadseregcsoport napijelentésében Ilomfalva áll, ami nem azonosítható, Malomfalva viszont Maroscsapó és Káposztásszentmiklós között fekszik, s a nyugat–keleti felsorolás éppen e kettő között említi. A román források szerint a 4. román hadsereg Maroscsapó és Radnót között két hadosztállyal (a gépesítetthadtest 9. és a 6. hadtest 11. kiképző gyaloghadosztályával) átkelt a Maroson, s Marosorbót elfoglalva 5 km széles, 2 km mély hídfőt foglalt a folyó jobb (északi) partján, Marosorbó és Maroslekence között.800
800 Mehner XI–58. p.; KTB 7208593. felvétel; Armata Romana 81. p.
Mivel a 4. román hadsereg harcait leíró román forrás igen részletes, s más dátumaiban megegyezik a német–magyar források időpontjaival, nem tételezzük fel róla a tévedést egy 5x2 km-es hídfő kérdésében. A magunk részéről a maroscsapói hídfő esetében a német napijelentést kezeljük kritikával, s a románt fogadjuk el. A XXIX. hadtest arcvonalszakaszán 22-én a hadseregcsoport napijelentése ír még egy, 2 km mélységű betörésről Kerelőszentpálnál, amit viszont a román forrás nem említ. Lehetséges, hogy ez a fenti, a román anyagban leírt betörés, csak valaki (egy német tiszt) elérthette a helységnevet: Sînpaul (Kerelőszentpál) és Cipău (Maroscsapó) kiejtése nem sokban különbözik.801
801 KTB 7208595. felvétel; Armata Romana 81. p.
Szászrégentől keletre a 24. szovjet hadtest szintén felújította támadását. A 46. német gyaloghadosztály balszárnyán a 72. szovjet gárda-lövészhadosztály Jobbágytelke irányából betört a védelembe, elfoglalta Marosteleket és elérte Magyarpéterlakát. A 103. román hegyihadosztály a 46. német gyalog- és a 2. magyar tábori póthadosztály csatlakozásánál elfoglalta Görgénynádast és Hétbükköt. A 6. szovjet gárda-lövészhadosztály a 2. póthadosztály védelmébe tört be, megerősítve a román páncéloscsoport 30-35 harckocsijával, elfoglalta Görgénykakucsot és elérte az Alsóbölkény–Libánfalva vonalat.802 A 24. szovjet hadtest szeptember 22-i betöréssorozata sokkal jelentősebb volt, mint azt a néhány község elvesztése mutatná. A három hadosztály ugyanis a Birka és a Görgény patak mentén futó főútvonalak tengelyében 10-12 km szélességben szétzilálta a G-vonal mögötti reteszállásokat, 7-8 km-re megközelítve Szászrégent. Északról, hozzászámítva a Görgény patak és a Görgényüvegcsűr közötti 7 km-t, Szászrégentől keletre a G-vonal védelmi rendszere közel 20 km szélességben a hadműveleti mélységben is megroppant, s helyreállítására a rendelkezésre álló erőkkel nem volt lehetőség. A szovjet–román csapatok számára lehetővé vált, hogy nyugat felé Szászrégennél elérjék a Marost vagy délnyugatnak fordulva oldalról felgöngyölítsék a Nyárád-vonalat, egyidejűleg északkeletnek fordulva a 3. német hegyihadosztály vonalait is Görgényüvegcsűr és Palotailva között. A XVII. hadtest védősávjában a palotailvai völgyzárnál a 3. hegyihadosztály ellenlökésével sikerült tisztázni a helyzetet. Északon, a 8. német vadászhadosztály és a 9. magyar határvadászdandár sávjában ugyancsak mozgásba lendült az arcvonal, mint írtuk.803
802 Mehner XI–58. p.; KTB 7208593–7208594. felvétel; Armata Romana 81. p.
803 Mehner XI–58. p.; KTB 7208594. felvétel.
14022-ére virradóra az Éltető-század igen fortélyosan erősítette meg állásait, számítva az előző napi szovjet–román támadás megismétlésére. A környéken található kövekből az árkok előtti mellvéd alatt kupacokat emeltek, amelyek alá robbanóanyagot helyeztek. A negyed századdal korábban, a Doberdó-fennsíkon kialakult harcmód valószínűleg hatásosan működött volna a Keleti-Kárpátokban is, ám kipróbálására nem volt mód, mivel a 33. határportyázó-századot 23-án visszarendelték a Radnai-hágót lezáró erőd Priszlop-tetőn kiépített részébe. Az intézkedés oka az volt, hogy az északi szomszéd székely határőrzászlóalj egésze már visszavonult, ezért a 33. század balszárnya nyitottá vált. A század elszakadása az ellenségtől sikerült, bár közben erős aknavetőtüzet kapott.804
804 Éltető 5–6. p.
23-án a hadseregcsoport jelentésében leírják a betörést, amit a 4. román hadsereg anyaga alapján előző napra tettünk. A Maros mentén kialakult helyzet nyomán a XXIX. hadtestparancsnokság leszűkítette a 8. SS-lovashadosztály sávját a Marosludas–Nyárád-torkolat szakaszra, arcvonalszakaszát Marosvásárhelytől délre, a torkolat és a segesvári út között a Gruppe Winkler vette át. Itt, Lőrincfalva és Nyárádkarácson között tört be a védelembe a 6. román kiképző gyaloghadosztály. A 69. magyar határvadászcsoport a betörést a községektől északra elreteszelte. A hadtest balszárnyán a 4. hegyihadosztály több zászlóaljerejű támadást hárított el.805 Szászrégen előtt, a Görgény pataktól északra a 6. szovjet gárda-lövész- és a 103. román hegyihadosztály folytatta támadását. Némi térnyerés után azonban a 2. magyar tábori póthadosztálynak alárendelt, zömmel az addigi Abraham-csoport erőiből szervezett német Schoppner-csoport és a bal szomszéd 3. német hegyihadosztály egy zászlóalja védelmében elakadtak. A Görgény völgyétől északra a védelem két sarokpontja, Kásva és Görgényüvegcsűr viszont elveszett.806
805 KTB 7208605–7208606. felvétel; Armata Romana 81. p.
806 Mehner XI–61. p.; KTB 7208606–7208607. felvétel.
A Keleti-Kárpátokból visszavonult és Szászrégen térségében az újonnan felállított 68. határvadász-zászlóalj kötelékébe összevont honvéd határvadász és székely határőr katonákat (összesen mintegy 1500 embert) Görgényüvegcsűr visszafoglalására utasították. Az ellenlökés Szőts Dániel szerint sikeres volt, súlyos veszteségek árán visszavették a községet. Az eredmény nem volt tartós: másnap az igen erős ellenséges nyomás miatt végleg fel kellett adni a falut.807
807 Sylvester-könyv 106., 112. p.
A Gyimesi-szorosból visszavonult Sebő-csoportot részlegesen feltöltötték, beosztották a 2. póthadosztályba, illetve a védelmi rendszerbe a Görgény pataktól északra. Kásva és Görgényszentimre között félúton foglalt védőállást, majd kétnapos védőharc után visszavonult a Görgénysóaknától északra lévő Nyerges-hegyig, ahol ismét védőállást foglalt. Néhány nap után onnan a szászrégeni repülőtérig vonult vissza, amelyet Sebő Ödön emlékiratai szerint október 3-án vagy 4-én ért el. A Sebő által bemutatott események a többi forrásban leírt adatok alapján az adott helyszíneken valóban úgy történtettek, ám az időpontokra Sebő nem jól emlékszik (fentebb írtunk erről a problémáról, magát Sebőt idézve). Szászrégen például október 2-án esett el, mint látni fogjuk.808
808 Sebő 198–207. p.
24-én a XXIX. hadtest arcvonalszakaszán a szovjet–román csapatok sikertelen kísérleteket tettek a maroscsapói és a Lőrincfalva–Káposztásszentmiklós–Nyárádszentbenedek közötti hídfő kiterjesztésére.809 Szászrégennel szemben tovább romlott a helyzet. A 103. román hegyihadosztály a Görgény völgyében elfoglalta Görgényadorjánt a várostól 8 km-re keletre. A 6. szovjet gárda-lövészhadosztály áttörte a 3. német hegyihadosztály jobbszárnyát, nyugat felé elhagyta a Pál patak völgyét, és jobbszárnyával Déda és Dédabisztra között kijutott a Maros bal (délkeleti) partjára, ezzel balszárnyán (délen) 7 km-re megközelítette a Marost, az északin pedig több mint 10 km-es előretörés után elérte.810
809 Mehner XI–64. p.; KTB 7208614. felvétel; Waffen-SS 245. p.
810 Mehner XI–64. p.; KTB 7208615. felvétel.
Szeptember 25-én a 6. hadsereg XXIX. hadtestének 8. SS-lovashadosztálya súlyos harcokban meghiúsította a románok ismétlődő kísérleteit a maroscsapói hídfő kiterjesztésére. Hasonló jellegű harcok folytak Szászrégen térségében, a 46. gyalog- és 2. póthadosztály 141sávjában. A 3. hegyihadosztály visszaszorította a Maroshoz kijutott szovjet harccsoportot délnyugati irányban.811 A 8. hadsereg jobbszárnyán a helyzet stabilizálását csak ideiglenesnek lehetett tekinteni. Erre Reinhardt már 25-én reggel felhívta Grolman figyelmét, jelezve, hogy nincs több tartaléka. Kérte, hogy a 8. hadsereg és az Armeegruppe Fretter-Pico csatlakozásánál a XXIX. német hadtest vegyen át legalább egy zászlóalj-védőszakaszt a 8. hadseregtől.812
811 Mehner XI–67. p.; KTB 7208626. felvétel; Waffen-SS 245. p.
812 KTB 7208635. felvétel.
25-én a Radnai-hágótól északra Pacor Viktor alezredes parancsnoksága alatt újonnan megalakították a 67. határvadász-zászlóaljat. 1. századát a volt 2/1., 2. századát a volt 2/2., 3. századát a volt 33. határportyázó-század alkotta Szentgyörgyi Miklós főhadnagy, Morgent Lajos főhadnagy és Éltető Gábor százados parancsnoksága alatt. (Éltető emlékirataiban következetesen hegyivadász-zászlóaljat említ.) Másnap Pacor alezredes szívbetegsége miatt a zászlóalj vezetését Éltető százados vette át, a 3. századét Éber Imre zászlós. A zászlóalj a Sárkány-tető körzetében foglalt állásokat, de 27-én átvezényelték a Radnai-hágótól délre lévő Borsa Magurára.813
813 Éltető 6–7. p.
26-án a XXIX. hadtest arcvonalszakaszán a 8. SS-lovashadosztály több kisebb román támadást hárított el a maroscsapói hídfőnél, a Gruppe Winkler Marosvásárhelytől délre a Nyárád torkolata és a segesvári út között. Szászrégentől északkeletre a 3. hegyihadosztály tovább szorította keletnek a két nappal korábban Dédánál a Marosig jutott szovjet éket.814 Friessner intézkedett a Gruppe Gradl és a Gruppe Eder kivonásáról a Kessel-csoporttól, a 2. hadsereg jobbszárnyáról. Mindkettőt a szászrégeni front megerősítésére irányították.815 A Gradl-csoport kivonása 27-én estére megtörtént, az Eder-csoporté 28-ára virradóra.816 Az előbbi eredetileg a 13. német páncélos-, az utóbbi a 10. páncélgránátos-hadosztály csapattöredékeiből állt.817 A két csoport kivonása a Gyalui-havasok keleti előhegyeiben meggyengítette a védelmet, ami meglátszott a szovjet–román térnyerés ütemén.
814 Mehner XI–70. p.; KTB 7208638. felvétel.
815 KTB 7208647. felvétel.
816 KTB 7208656. felvétel.
817 KTB 7208661. felvétel.
27-én Gaedcke vezérőrnagy, a 6. hadsereg vezérkari főnöke a reggeli vezérkari főnöki eligazításon jelezte, hogy szükségessé vált az Armeegruppe Fretter-Pico balszárnyának (a XXIX. német hadtestbe tartozó Winkler-csoport, 4. hegyihadosztály, 46. gyaloghadosztály) visszavonása a Maros mögé. Egy óra múlva a 8. hadsereg vezérkari főnöke, Rein-hardt vezérőrnagy jelentette, hogy ez esetben hadseregének jobbszárnyát (a IX. magyar hadtestbe tartozó 2. tábori póthadosztály; és a XVII. német hadtestbe tartozó Schopper-csoport, 3. hegyihadosztály) is hátra kell vonni a Maros-állásba. Jelentette továbbá, hogy Palotailvától északra továbbra is a G-vonalban kívánja tartani a XVII. hadtestbe tartozó 3. hegyihadosztály balszárnyát, 8. vadászhadosztályt és 27. magyar könnyűhadosztályt.818
818 KTB 7208647. felvétel.
Grolman egyetértett az arcvonal hátravonásával a jelzett szakaszon. Délben tájékoztatta visszavonulási szándékáról, illetve a Gradl- és Eder-csoport átirányításáról az OKH hadműveleti osztályának 1. vezérkari tisztjét, aki a jelentést úgy adta tovább Boninnak, hogy a visszavonulást aznap éjszaka végre is hajtják. Este a hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje pontosította az OKH hadműveleti osztálya 1. vezérkari tisztjével, hogy éjszaka az arcvonal visszavételét még nem tudják megkezdeni.819
819 KTB 7208647–7208468. felvétel.
A IX. magyar hadtestparancsnokság törzsszállását 27-én a Szászrégentől 17 km-re északnyugatra fekvő Mezőerkére, a Gruppe Schopper parancsnoksága az ettől 5 km-re keletre található Tekére helyezte át. Hátratelepülésük már a G-vonal fenti szakaszának tervezett feladásával függött össze.820
820 KTB 7208652. felvétel.
Szeptember 27-én a hadseregcsoporttól kiment a parancs a 6. és 8. hadsereg parancsnokságához a G-vonal feladásáról a Nyárád torkolata és a palotailvai völgyzár között. Ezt 28-ára virradóra kellett végrehajtani úgy, hogy Szászrégennél tartanak egy hídfőt a Maros bal (keleti) partján. A XXIX. hadtest átkerült a 8. hadsereg kötelékébe. A 8. SS-lovas-, a 4. hegyi- és a 46. gyaloghadosztály a hadtestparancsnokság alárendeltségében maradt, a 14215. gyaloghadosztály a Fretter-Pico-seregcsoporthoz került.821 A 15. gyaloghadosztály ekkor nyerte vissza megnevezését: a romániai összeomlás óta parancsnoka után a Gruppe Winkler nevet viselte (Max Winkler vezérőrnagy szeptember 5. óta az újjászervezés alatt álló hadosztály megbízott parancsnoka volt).
821 KTB 7208653–7208654. felvétel.
27-én a 8. SS-lovashadosztály arcvonalszakaszán a román 9. gyalog- és 11. kiképző gyaloghadosztály kimélyítette a maroscsapói hídfőt, Oláhdellőtől délnyugatra elfoglaltak egy magaslatot. Szászrégennél a Schopper-csoport több támadást vert vissza a Pál pataktól nyugatra fekvő magaslatokon. A 3. német hegyihadosztály balszárnya folytatta a három nappal korábban a Marosig jutott szovjet harccsoport visszaszorítását az Idecs patak irányába, s 6 km-re megközelítette Görgényüvegcsűrt.822
822 KTB 7208650., 7208652. felvétel.
28-án a XXIX. hadtest visszavonult a Maros vonalára. A 15. gyaloghadosztály kiürítette Marosvásárhelyt, ahová délután bevonult a román hegyihadtest 1. hegyi- és 3. kiképző gyaloghadosztálya. A város és a Nyárád torkolata között a 6. román kiképző gyaloghadosztály zárkózott fel a Marosra, két zászlóalja át is kelt, de a németek még aznap visszavetették a bal partra.823 Az addig Marosvásárhelyen tartózkodó 102. magyar páncélvonat az utolsó percben, harcolva elhagyta a várost, s október 1-jén beérkezett Kolozsvárra.824 A hadtest balszárnyán a Schopper-csoport (46. gyaloghadosztály) Peteléig visszavonult a Maros jobb partjára, onnan 5 km hosszan a Seifen patak északi partján foglalt védőállást, a Bölkény nyugati szélén álló hegy és Görgénysóakna keleti széle között ugyancsak 5 km hosszan észak–dél irányú védőállást foglalt, kialakítva a szászrégeni híd-főt. A IX. hadtestparancsnokság parancsot kapott a Schopper-csoport arcvonalszakaszának átvételére.825 Görgénysóaknától északra a hídfőhöz a 2. tábori póthadosztály kapcsolódott, ahhoz a 3. német hegyihadosztály. E két seregtest nem vonult vissza a Maros völgyéig, állásaik Pálpataktól (2. hadosztály) és Görgényüvegcsűrtől (3. hadosztály) nyugatra, majd a Sánci-hegy nyugati lejtőin húzódtak, Palotailva irányába. A 2. hadosztály balszárnyát a Gruppe Scholze, a 3. hadosztály jobbszárnyát a Sánci-oldalban a 144. hegyivadászezred tartotta.826 A német levéltári forrásokban szeptember közepétől gyakran előforduló Şanţului a Sánci-hegyet jelenti, nem helységet. 1918-ig nem volt magyar neve, csúcsa a Sánci-tető nevet a második bécsi döntés után kapta.827
823 KTB 7208659–7208660. felvétel; Mehner XI–76. p.; Armata Romana 81. p.
824 Kszv. napló 13937./Kszv.hdm.1944.okt.2.
825 KTB 7208660–7208662. felvétel; Mehner XI–76. p.; Térkép-5.: 43° 47° számú szelvény.
826 KTB 7208661–7208662., 7208672. felvétel.
827 Térkép-8.: zone 18 kol. XXXII. (5274) számú szelvény; Térkép-3.: 5274/Ny számú szelvény.
28-án a német 3. hegyi- és 8. vadászhadosztály csatlakozásánál a 81. szovjet gárda-lövészhadosztály kivetett állásaiból egy székely határőrzászlóaljat az Ilva patak vonalán, s nyugati irányban, 6 km-re északra a Marostól elérte a Ratosnya patakot.828 Ez előrevetítette, hogy a palotailvai völgyzár hátába kerül, ami azt jelentette volna, hogy a Maros folyó és a Dorna patak között 20 km szélességben vissza kell venni a XVII. hadtestet, feladva a G-vonal utolsó tartott szakaszát. A Ratosnya a Kelemen-havasokból délnek folyva éri el Ratosnya községnél a Marost. Forrásától 5 km-re északkeletre a magyar–román határ derékszögben keletnek fordult, tehát a visszavonulás a Ratosnya vonalára kiegyenesítette volna az arcvonalat a Maros völgye és az Árpád-vonal között.
828 KTB 7208660. felvétel.
29-én a román csapatok a maroscsapói hídfőből erőltették a kitörést, s több kísérletet tettek Marosvásárhelytől északkeletre a Maros átlépésére Várhegynél és Sáromberkénél. A XXIX. hadtest sávjában indított valamennyi támadás kudarcot vallott. A német Gruppe Schopper sikertelen ellenlökését követően azonban Vajdaszentiványnál a szovjet csapatok némi teret nyertek. Szászrégentől északkeletre a szovjet–román csapatok, észlelvén a visszavonulást Szászrégentől délre, fokozták aktivitásukat. Oroszidecsnél sikerült betörniük a 2. magyar póthadosztály védelmébe, 3 km-re megközelítve a Marost. Palotailvától északra, a Ratosnya és az Ilva patak térségében aznap nem folytak jelentős harcok.829
829 KTB 7208670. felvétel; Mehner XI–79. p.
30-án a románok tovább erőltették a kitörést a maroscsapói hídfőből, ezúttal is sikertelenül. Míg 29-én a hídfő nyugati szélén, Maroslekencénél támadtak, addig 30-án a keletin, 143Oláhdellőnél. Marosvásárhelytől északkeletre a 72. szovjet gárda-lövészhadosztály kisebb hídfőt foglalt a Maros jobb (északnyugati) partján, s birtokba vette Várhegyet és Udvarfalvát, egyidejűleg a jobbszárnyon sikertelen kísérletet tett a vajdaszentiványi hídfő kiterjesztésére. Szászrégentől északkeletre, az Idecs patak völgyében a 6. szovjet gárda-lö-vészhadosztály továbbhaladt nyugatnak, és elfoglalta Idecspatak községet. A 81. gárda-lö-vészhadosztály kiszélesítette 28-án Palotailvától északnyugatra elért betörését a 3. német hegyihadosztály 3. és 14. székely határőrzászlóalja ellenében.830
830 KTB 7208677. felvétel; Mehner XI–81. p.
Az újonnan felállított 67. határvadász-zászlóalj (lásd fentebb) szeptember 30-án a Borsa Magura területén visszafoglalta a kulcsfontosságú, 1937 m magas, cukorsüveg alakú magaslatot az ott magát beásott szovjet gyalogságtól. Október 1-jén a magaslat ismét elveszett, sőt a nagy erővel támadó oroszok a zászlóalj egészét kivetették állásaiból, amely a Priszlop-tető térségében lévő erődökbe vonult vissza. Ott Éltető Gábor százados határvadász-zászlóalja és Mosó Endre százados erődszázada október 11-éig képes volt a szovjet csapatok feltartóztatására, s 12-én parancsra vonult vissza Máramarossziget irányába.831
831 Éltető 10–15. p.
Az ugyancsak újonnan felállított 68. határvadász-zászlóalj (lásd fentebb) október 1-jén ellenlökést indított Idecspatak visszafoglalására, amit teljesített is, ám a szovjet csapatok a községet még aznap ismét, immár véglegesen birtokba vették. Az ellenlökés közben a magyar tüzérség késve helyezte át tüzét távolabbi terepszakaszra, így abba az ellenlökést végrehajtó erők belefutottak.832
832 Sylvester-könyv 106–107., 112–113., 129. p.
A szeptember 28-i parancs alapján 30-án 18 órakor a IX. hadtest parancsnoksága átvette a Schopper-csoportot. A IX. magyar és a XXIX. német hadtest között módosították a sávhatárt: Mezőszentmihályig változatlan maradt, onnan Mezőerke–Körtekapu–Ma-gyarpéterlaka vonalán húzódott, az új töréspontokkal a XXIX. hadtestnek bezárva. A vajdaszentiványi szovjet és a szászrégeni német hídfő a IX. hadtest sávjába került.833
833 KTB 7208679. felvétel.
Október 1-jén a két hadtest csatlakozásánál a 72. szovjet gárda-lövészhadosztály jelentősen kiterjesztette a vajdaszentiványi hídfőt. Nyugati irányban, átkelve a Sár patakon, elfoglalta Pókát, északnyugaton elérte Körtekaput, északon a Szászrégentől 4 km-re lévő Beresztelkét. A 4. német hegyihadosztály viszont el tudta reteszelni a várhegyi hídfőt. Szászrégen térségében a Gruppe Schopper és a 2. magyar póthadosztály arcvonalán több kisebb betörést jelentettek.834
834 KTB 7208925–7208927. felvétel; Mehner XI–85. p.
2-án a 9. román gyaloghadosztály Radnótnál és Kerelőszentpálnál indított sikertelen támadást a 8. SS-lovashadosztály ellen a Maros átlépésének céljából. Csittszentivánnál, Marosvásárhelytől nyugatra a 6. román kiképző gyaloghadosztály a 8. SS-lovashadosztály és a 4. hegyihadosztály csatlakozásánál átkelt a Maroson. Szászrégentől délnyugatra a XXIX. német és a IX. magyar hadtest csatlakozásánál elreteszelték az előző napi betörést.835 A IX. hadtest (Schopper-csoport és 2. póthadosztály) visszavonult a Maros vonalára az Idecs patak torkolatáig, ami Szászrégen kiürítésével járt. A városba a 103. román hegyi- és a 6. szovjet gárda-lövészhadosztály részei vonultak be. Az Idecs torkolatától északra a 3. hegyihadosztály továbbra is a Marostól keletre lévő hegyekben harcolt.836 A Scholze-csoport, arcvonalban elfoglalt helyének megtartásával, átkerült a 2. póthadosztály kötelékéből a 3. hegyihadosztályéba. Ennek megfelelően a IX. és XVII. hadtest sávhatára néhány km-rel délebbre tolódott.837
835 KTB 7208935–7208936. felvétel; Mehner XI–88. p.
836 KTB 7208936–7208938. felvétel; Mehner XI–88. p.; Armata Romana 78. p.
837 KTB 7208938. felvétel.
A XVII. hadtest 8. vadászhadosztálya befejezte utóvédeinek visszavételét a Juharos-hágó–Dornavatra szakaszról a Dorna patak (a magyar határ) vonalára a Pietrosz-hegy és Kosna között. Nyomában a 40. szovjet hadsereg 50. lövészhadtestének 159. gárda-meg-erődített körlete birtokba vette az utolsó román négyzetkilométereket. Ennek ellent mond a sepsiszentgyörgyi 57/I. gyalog-pótzászlóalj veteránjainak elmondása, akik szerint a határ mentén román oldalon lévő szórványtelepülés, Florina-Sunători körzetét csak 6-án 144ürítették ki.838 A 9. határvadászdandár védőszakaszán az 54. gárda-megerődített körlet átlépte a Radnai-hágót és a Radnai-havasok keleti nyúlványainak déli lejtőin, s a Bila-hegységben elérte a Nagy-Szamos forrásvidékét.839
838 Gocz 178. p.
839 KTB 7208936., 7208938. felvétel.
Október 3-án a 8. vadászhadosztály visszavette déli szárnyát a Ratosnya völgyéig, feladva a G-vonalba tartozó arcvonalkiszögellést a Pietrosz-hegy keleti lejtőin, északról a Dorna, délről az Ilva patak forrásvidékei között. Az Ilva és a Ratosnya torkolata közötti hegyet, a Marostól északra, a 3. hegyihadosztály balszárnya még tartotta, a palotailvai magyar völgyzárral együtt. Ez a néhány km-es szakasz ezt követően Maros-szűkület (Maros-Enge) néven szerepel a német jelentésekben.840
840 KTB 7208946. felvétel.
A Honvéd Vezérkar MTI számára október 3-án kiadott 36. számú hadijelentése indirekt módon utalt a dornavatrai hídfő feladására: „A Borsa-i és Tatár hágó területén számos ellenséges támadást a honvéd csapatok szétvertek.” A Borsai-hágóba csak a dornavatrai hídfő kiürítését követően juthattak be a román–szovjet csapatok.841
841 Hadijelentések 695/b. lap.
3-án Marosvásárhelytől nyugatra a románok 10 km szélességűre és 8 km mélységűre terjesztették ki hídfőjüket, észak felé Mezőpaniton túl, északnyugat felé Mezőbándig, nyugatnak Kerelősóspatakig. Marosvásárhelytől északkeletre, Marossárpataknál az oroszok sikertelenül próbálkoztak újabb hídfő foglalásával.842 A Maros-vonal védelme összeomlóban volt. Marosvásárhelytől délnyugatra 10 km szélességben álltak románok a jobb parton (csittszentiváni hídfő), a város román kézen volt, ami a város északkeleti sze-gélyétől kezdődő várhegyi szovjet hídfővel együtt újabb 7-8 km-t jelentett, majd következett a vajdaszentiványi szovjet hídfő, Szászrégennel együtt 15 km szélességben. A két hídfő között a 46. német gyaloghadosztály részei mindössze 5 km szélességben (a felsorolt 32-33 km-ből) álltak a folyó jobb (északnyugati) partján, Marossárpataktól délnyugatra. A XXIX. hadtest nem rendelkezett tartalékokkal a folyóvédelem helyreállításához. Beigazolódni látszott Grolman okfejtése a G-vonal fontosságát illetően (lásd fentebb).
842 KTB 7208944. felvétel; Mehner XI–91. p.
Szászrégentől nyugatra a 103. román hegyihadosztály teret nyert Kisfülpös irányába, de a 2. magyar tábori póthadosztály a magaslatok megtartásával megakadályozta újabb települések elfoglalásában. Szászrégentől északra a 6. szovjet gárda-lövészhadosztály az Idecs torkolata és Holtmaros község között kijutott a Maroshoz, és Marosvécsnél (a napijelentésben Maros Tecs szerepel, de minden valószínűség szerint Marosvécsről van szó) hídfőt foglalt a jobb parton, amit a 3. német hegyihadosztály Scholze-csoportja még aznap felszámolt.843
843 KTB 7208944. felvétel; Mehner XI–91. p.
4-én Marosvásárhelytől nyugatra a XXIX. hadtest sávjában a 4. hegyihadosztály ellenlökésekkel elreteszelte a román hegyihadtest előző napi betörését, hátravetette a hídfő jobbszárnyán az 1. román hegyihadosztályt, s visszafoglalta Mezőpanitot. Szászrégentől nyugatra a 24. szovjet gárda-lövészhadtest 103. román hegyihadosztálya tovább mélyítette hídfőjét és a IX. hadtest sávjában, a 46. gyaloghadosztály balszárnyával szemben elérte Magyarfülpöst. A német hadosztály a területveszteség ellenére estére lezárta az előző nap keletkezett hézagot. Szászrégentől északra a 3. német hegyihadosztály sávjában a 6. gárda-lövészhadosztály sikertelen támadásokkal kísérletezett Marosvécsnél és az Idecs pataktól északra lévő hegyekben.844
844 KTB 7208954–7208955. felvétel; Mehner XI–94. p.; Armata Romana 81. p.
4-én Sebő Ödön emlékiratai szerint a 2. magyar tábori póthadosztály 22. tábori gyalog-pótezredének II. zászlóalja teljes egészében megsemmisült, ezért Harkay László ezredes, ezredparancsnok a csapatmaradványokkal feltöltött addigi Sebő-csoportot minősítette át 22/II. tábori gyalog-pótzászlóaljjá, és Sebőt bízta meg parancsnokságával. A történés más források ismeretében hitelesnek fogadható el, ám az időpont (fentebb már elemzett problémák miatt) néhány nappal eltérhet október 4-étől.845 Ellentmond Sebő állításának Szőts Dániel, aki szintén 4-ére teszi a 22/II. zászlóalj újjászervezését, ám Kund Béla 145alezredest nevezi meg zászlóaljparancsnokként. Vélekedésünk szerint ez esetben Szőts tévedett, amit Csima megerősít: Kundot a 22/III. zászlóalj parancsnokának adja meg. Szőts megjelölése az újjászervezés körzetére (Bátos–Kerlés) viszont elfogadható, mivel ezt több visszaemlékező megerősíti.846
845 Sebő 208. p.
846 Szőts 56. p.; Sylvester-könyv 107., 125. p.; Csima 316. p.
Október 5-én a XXIX. német és a IX. magyar hadtest sávjában jelentős harcok nem folytak. A 8. hadsereg balszárnyán, a XVII. hadtest 9. magyar határvadászdandárának sávjában az 54. szovjet gárda-megerődített körlet északról megkerülte a Borsai-hágót és a Cisla patak völgyében megközelítette Borsabányát.847
847 KTB 7208964. felvétel; Mehner XI–96. p.; Armata Romana 81. p.
6-án a XXIX. hadtest arcvonalán jelentősebb harcok nem folytak. Figyelemkeltő volt azonban, hogy az 1. román hegyihadosztály Mezőpanit térségéből északi, a 72. szovjet gárda-lövészhadosztály Póka körzetéből déli irányban indított zászlóaljerejű támadásokat. Ha áttörnek, két irányból felgöngyölítik a még a Maros mentén kitartó erőket (részlete-sebben lásd október 3-ánál). Szászrégentől nyugatra a IX. hadtest 2. póthadosztályának sávjában a románok több kis erejű támadással némi teret nyertek. A XVII. hadtest jobbszárnyán a 3. hegyihadosztály Marosvécs–Magyaró között visszavonult a Maros mögé. A balszárnyon a 9. magyar határvadászdandár a 8. német vadászhadosztály egy csoportjával elreteszelte az előző napi betörést a Cisla völgyében.848
848 KTB 7208969., 7208971. felvétel; Mehner XI–99. p.
7-én a XXIX. hadtest sávjában a szovjet–román csapatok sikertelenül erőltették találkozó irányú támadásaikat Mezőpanit és Póka térségében. A IX. hadtestnél jelentősebb harcok nem folytak. Magyarótól délkeletre és északkeletre és a Sánci-hegy lejtőin a 3. hegyihadosztály a 6. gárda-lövészhadosztály kis erejű támadásait visszaverte, de az oroszok a Sánci-tetőtől nyugatra 6 km-re kisebb betörést harcoltak ki. Jelentősebb területnyereség nélküli pozíciójavító harcok folytak Palotailvánál, valamint a XVII. hadtest közepén és északi szárnyán.849
849 KTB 7208982–7208983. felvétel; Mehner XI–102. p.
8-án a 4. hegyihadosztály a csittszentiváni hídfőnél visszafoglalta Mezőberegnyét. A IX. hadtest több kis erejű támadást vert vissza, mint ahogy a XVII. hadtest is Palotailva térségében (beiderseits der Maros-Enge). Az Idecs pataktól északra azonban a 6. szovjet gárda-lövészhadosztály a 3. német hegyihadosztály jobbszárnyával szemben fokozatosan megkezdte a felzárkózást a Marosra Magyaró–Déda között. Északon a 8. vadász-, valamint a 27. könnyűhadosztály és a 9. határvadászdandár sorra visszaverte az 50. szovjet lövészhadtest kis erejű támadásait.850
850 KTB 7208994. felvétel; Mehner XI–106. p.
Az utolsó napok harcait tanulmányozva meg kell állapítani, hogy a szovjet 7. gárda-, 27., 40. és a román 4. hadsereg aktivitásán nem érződött az Alföldön október 6-án megindított offenzíva. Arcvonalszakaszukon harcászati jellegű támadásokat indítottak, legfeljebb ezred-, ám inkább kisebb erőben. Hadműveleti szintű támadást a 8. német hadsereg ellen nem kezdeményeztek. A 2. magyar hadsereg tordai állásai ellen 2-án indítottak ugyan egy kb. négy hadosztálynyi erejű támadást, de ennek ereje nem volt nagyobb az egy héttel korábbinál. Négy magasabbegység támadását lehet hadműveleti szintűnek tekinteni, de ahhoz ez az erő kevés volt, hogy hadműveleti szintű áttörést harcoljon ki; ezt a lefolyt harccselekmények igazolták is. A szakirodalomban olvasható, hogy a 2. Ukrán Hadseregcsoport jobbszárnya 2-án felújította támadását, hogy lekösse a Dél Hadseregcsoport két hadseregét (2. magyar és 8. német) a csapásmérő csoportosítás 6-i offenzívájának elősegítésére. E megállapítás – megítélésünk szerint – csak részlegesen állja meg helyét: csak Tordánál; a 8. hadsereg arcvonalszakaszán, amely kiterjedésében többszöröse volt a 2. hadseregének, nem. A tordai támadás viszont tény, amelynek fontosságát bizonyítja, hogy a II. világháborúról összeállított szovjet kronológia október 2-ára mindössze két bejegyzést tartalmaz, s abból az egyik erről tudósít.851 Láttuk, hogy 2-án a harcok Észak-Erdélyben hasonló intenzitással folytak (leszámítva Torda térségét), mint az előző 146napokban, s aznap a szovjet–román csapatok egyetlen számottevő eredményt tudtak felmutatni, Szászrégen elfoglalását. Ez sem azért következett be éppen 2-án, mert az ott harcoló seregtestek hadműveleti szintű támadásba mentek volna át, hanem mert az előző napok harcai nyomán kialakult helyzet nem tette lehetővé a város további védelmét.
851 Szabó 48. p.; CCCP 626. p.
A Honvéd Vezérkar október 3-án az MTI számára kiadott 36. számú hadijelentése egyébként, a közvélemény megnyugtatására, tagadta Szászrégen feladását: „Erős ellenséges harccsoportok Szászrégen elfoglalására indított támadását német csapatok a város előtt megállították.”852
852 Hadijelentések 695/b. lap.
Grolman szeptember 15-i hadműveleti utasítása a meghatározott formában nem valósulhatott meg, mivel nem állt rendelkezésre elegendő erő egy támadáshoz, amely eléri és birtokba veszi a Déli-Kárpátok átjáróit. A másik oldalon viszont a 2. magyar hadsereg által szeptember 5-7. között megtépázott 4. román hadseregen túl a Kárpátokon belül állt a szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg, a 23. harckocsihadtest, a 27. és az 53. hadsereg. A Székelyföld kiürítése nyomán a Keleti-Kárpátok déli átjáróin pedig befejezéséhez közeledett a 7. gárdahadsereg és az 5. lovashadtest átkelése Erdélybe.
A támadás a téli állások kiépítésére alkalmas kárpáti gerincvonalra mindazonáltal nem került le a napirendről, hiszen az OKH, a Dél Hadseregcsoport parancsnoksága és a magyar hadvezetés egyaránt tisztában volt vele, hogy az Alföldön a szovjet harckocsik nem állíthatók meg, legfeljebb késleltethetők. A támadás még egyszer és utoljára előkerült. Guderian szeptember 24-én rendelte el előkészítését. Október 5-ig 5 páncélos- és gépe-sítetthadosztálynak kellett gyülekeznie Nagyvárad–Nagyszalonta–Debrecen térségében, s néhány nap múlva megindítania a támadást. Grolman ki is jelölte a részt vevő seregtesteket (az előkészítésről bővebben a következő fejezetben írunk). E támadás végrehajtására sem került azonban sor, mivel az október 6-án megindított szovjet alföldi hadművelet gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Az Alföldön kialakult helyzet következtében október 9-ére virradóra az erdélyi magyar–német csoportosítás megkezdte a visszavonulást, ami új szakasz kezdetét jelentette a magyarországi hadműveletekben.
