Észak-Erdély feladása
Észak-Erdély feladása
Ki tudja, a vezénylő parancsnokokban mikor merült fel először Észak-Erdély, pontosabban Kelet-Magyarország egésze feladásának gondolata. A német forrásokban találkozunk ezzel első ízben, már szeptember 23-án. Greiffenberg telefonon figyelmeztette Grolmant, hogy a frontesemények nyomán Budapesten rossz hangulat alakult ki. A magyar vezetés (Greiffenberg ezt nem nevesíti, a „man” általános alanyt használja) megijedt Budapest elvesztésének lehetőségétől, s fontolóra vette mindhárom magyar hadsereg hátravonását a Tisza vonalára. Grolman Friessner megbízásából (im Auftrage) felkérte Greiffenberget, hogy erőteljesen tiltakozzon egy vonatkozó (magyar) parancs esetleges kiadása ellen.853
853 KTB 7208608. felvétel.
Merre, merre visz egy ilyen magyar–német ellentét, gondolhatta Friessner, mivel annyira komolyan vette a Greiffenbergtől hallottakat, hogy aznap este a magyar 2. páncélos- és 27. könnyűhadosztályt nyugatra átirányító esetleges, a magyar vezetéstől származó pa-rancsot külön is, előre érvénytelenítette. Az előbbi kivonása a tordai, az utóbbié a dorna-vatrai arcvonal összeomlását vonhatta volna maga után, s a hadseregcsoport egyik térségben sem rendelkezett számottevő tartalékkal.854
854 KTB 7208609. felvétel.
A végzet gyorsan közeledett, szeptember 23-án késő este Friessner Grolmannal együtt telefonon intézkedett a 13. német páncéloshadosztály, ezen belül a 110. páncélosdandár, illetve az újjászervezés alatt álló 10. páncélgránátos- és 20. páncéloshadosztály részeinek 147Budapest térségébe irányítására Magyarország – politikai értelemben vett – megtartása érdekében („...mit Rücksicht auf die Haltung Ungarns...”). Egyidejűleg Grolman intézkedett, hogy egyelőre (vorläufig) az Armeegruppe Fretter-Pico parancsnoksága szüntesse be a 23. páncéloshadosztály bevetését Tordánál.855 Éjfél után, már 24-én a hadseregcsoport az 1. hadműveleti tiszten keresztül jelentést tett az OKH vezetési csoportjának.856
855 KTB 7208609. felvétel.
856 KTB 7208610. felvétel.
Göröngyös úton, sötét éjjelen folyt a lassú hátrálás a nyomasztó szovjet túlerő elől, mi-közben a hadseregcsoport parancsnoksága törekedett az általános visszavonulás legfelsőbb szintű engedélyének megszerzésére. Guderian szeptember 24-én telefonon értesítette Friessnert, hogy Hitler egyetértett előző napi intézkedéseivel, s a Führer maga is kiadta ugyanezen intézkedéseket, egyben a Budapest irányába mozdított csapatokat Greiffenberg rendelkezésére bocsátotta, gyakorlatilag (szervezetileg nem) kivonva Friessner hatásköre alól.857 Ugyanezen a napon Bonin elrendelte, hogy a hadseregcsoport parancsnoksága haladéktalanul (unverzüglich) kezdjen hozzá a visszavonulás előkészítéséhez a Szeged–Debrecen–Ungvár, második ütemben a Tisza-vonalra.858
857 KTB 7208618. felvétel.
858 KTB 7208618. felvétel, az intézkedés száma: H.Gr. Süd Ia Nr. 146/44 g.Kdos.Chefs.
Segítsd még egyszer győzelemre néped: a hadseregcsoport legütőképesebb csapatait, gondolhatta az 1. hadműveleti tiszt, amikor 24-én délután jelentette Boninnak, hogy a tordai harcokba bevetett és az arcvonalban álló alakulatok szállítását a hadműveleti helyzet nyomán egyelőre nem kezdik meg Budapest térségébe.859
859 KTB 7208618–7208619. felvétel.
Csaba királyfi sugallhatta intézkedését: 25-én Friessner telefonon jelezte Greiffenberg-nek, hogy egyetért a Honvéd Vezérkar főnökének előző napi javaslatával a 27. magyar könnyűhadosztály átadásáról a 3. magyar hadseregnek; továbbá a 23. német páncéloshad-osztály átirányítása sem fog sokat késni Nagyvárad térségébe. Ragaszkodott viszont a 2. magyar páncéloshadosztály megtartásához a tordai arcvonalban. Greiffenberg tájékoztatta Friessnert, hogy a magyar vezetésben nagy az izgalom (Aufregung) a főváros körül már érzékelhető német csapatösszevonások miatt, s hogy Vörös jobban szeretné, ha a német seregtestek újjászervezése délebbre folyna, nem Budapest alatt. Friessner sem értett egyet mindennel. Noha megértette a politikai okokat, nem tartotta helyesnek az arcvonal meggyengítését.860 A 27. könnyűhadosztály kivonása azért volt kivétel, mert a dornavatrai hídfő már folyamatban lévő kiürítésével a XVII. hadtest arcvonala jelentősen lerövidült. Másnap Friessner kiadta parancsát a hadosztály átvezénylésére Nagyvárad térségébe.861 Az átcsoportosítás (gyalogmenettel) 27-én kezdődött.862
860 KTB 7208629. felvétel.
861 KTB 7208640. felvétel.
862 KTB 7208658. felvétel.
Csillagösvényen sem lehetett volna a 23. páncéloshadosztályt egyetlen pillanat alatt térben áthelyezni, így átirányítását illetően 25-én estére Grolman és Gaedcke többszöri te-lefonbeszélgetésének nyomán azt rögzítették, hogy bevagonírozására leghamarabb 27-én kerül sor, mivel a Tordától nyugatra kialakult helyzet még egyszer szükségessé teszi támadó bevetését 26-án Komjátszeg és Tordatúr térségében (erre végül nem került sor).863
863 KTB 7208634–7208635. felvétel; 23.Pz.Div. 402. p.
Maroknyi székely terület volt már csupán magyar–német birtokban, amikor a német vezetés az ország egészére figyelt. Friessner Greiffenberg után Guderiannal lépett kapcsolatba, s neki is elmondta véleményét. Az OKH megbízott vezérkari főnöke azzal győzte meg a hadseregcsoport főparancsnokát, hogy ha Magyarország Romániához hasonlóan kiugrik a háborúból, akkor a hadseregcsoport hiábavaló küzdelmet folytat a fronton.864 Figyelemre méltó, hogy a vezető beosztást betöltő német tábornokok Magyarország esetében – ellentétben Romániával – „kiugrásról”, s nem „átállásról” beszéltek.
864 KTB 7208629–7208630. felvétel.
Porlik mint a szikla a közös arcvonal ha „Magyarországon politikai változás következne be” – erre az esetre számítva repült 26-án az 1. vezérkari tiszt a 8. hadsereg törzsszállására és folytatott megbeszéléseket a két német hadsereg vezérkari főnökével az esetleges visszavonulásról a Tisza-vonalra. Szó esett közbeeső vonalak kijelöléséről is: ilyen távolságra egy ütemben lehetetlen lett volna a visszavonulás végrehajtása.865
865 KTB 7208640. felvétel.
148Népek harcának zajló tengerén a német felső vezetés egyaránt figyelt a politikára és a hadműveletekre. 26-án a 13. páncéloshadosztályt a 10. páncélgránátos-, a 20. páncélos-hadosztállyal és a 109. páncélosdandárral együtt (a 110. páncélosdandárt még az előző napon betagolták a 13. páncéloshadosztályba) az akkor még az OKH közvetlen alárendeltségében lévő Kleemann-hadtesttörzsnek (Korpsstab Kleemann) szándékoztak alárendelni. Ulrich Kleemann páncélos tábornok ezen a napon települt át Budapestre Kréta szi-getéről, s törzsével (Auffrischungsstab Kleemann) átvette a német seregtestek újjászervezésének irányítását. Később ő lett a Szolnok felől Debrecen irányába október 19-én ellentámadást indító IV. páncéloshadtest parancsnoka. A Kleemann-törzs 19-i átalakulására IV. páncélos-hadtestparancsnoksággá 5-én ment ki a parancs Friessnertől.866
866 KTB 7208641. felvétel; Borus-Szolnok 46. p.; a 110. páncélosdandár beosztását illetően: KTB 7208630. felvétel; a IV. páncéloshadtest-parancsnokság megalakítását illetően: KTB 7209005. felvétel.
Fejünk az ár jaj, százszor elborítja a fronton, ám mégis a politika a fontosabb. Szeptember 27-én az OKH a Kleemann-törzshöz vezényelte a 17. páncélgránátos-dandár törzsét is, alakulatok nélkül.867 29-én Friessner intézkedett az Armeegruppe Fretter-Pico és a 8. hadsereg felé, hogy a 13., 20. páncélos- és a 10. páncélgránátos-hadosztály valamennyi részét vonják ki, és bocsássák Kleemann rendelkezésére.868
867 KTB 7208658. felvétel.
868 KTB 7208675. felvétel.
Ne hagyd elveszni az eddigi eredményeket: folyt tovább az újjászervezés is. Október 3-án a 109. páncélosdandárt Miskolchoz vezényelték a Feldherrnhalle páncélgránátos-hadosztály kötelékébe.869 5-én a hadosztály, a 109. páncélosdandárt magába tagolva (ein-schliesslich), valamint a 13. páncéloshadosztály, a 110. páncélosdandárt magába foglalva, a Kleemann-törzs alárendeltségébe lépett.870 A valóságban a Kleemann-törzs az alakulatok újjászervezése mellett – amit lehetőségei függvényében el is végzett – a magyar vezetés sakkban tartására volt hivatott.
869 KTB 7208948. felvétel.
870 KTB 7208966. felvétel.
Erdélyt közben egyre nyugatabbról kellett védeni. Szeptember 26-án délben Friessner táviratilag intézkedett, hogy a 3. hadsereg sávjában kialakult helyzet miatt Fretter-Pico haladéktalanul indítsa útba a III. páncéloshadtest törzsét és a 23. páncéloshadosztályt Nagyvárad térségébe. A hadosztály aznap kezdte meg menetét, miután az esős idő miatt az előző este Grolman és Gaedcke által megbeszélt támadásra Tordától nyugatra délig nem került sor. Grolman arra intézkedett, hogy mivel időközben a Kolozsvár–Nagyvárad főutat a 6. német és 3. magyar hadsereg csatlakozásánál egy szovjet harccsoport átvágta, a 23. páncéloshadosztály menetének végrehajtása közben tisztítsa meg ezt a nagy fontosságú útvonalat. Arra is intézkedett, hogy a III. páncéloshadtest parancsnoksága vegye át a VII. magyar hadtest arcvonalszakaszának irányítását, s hogy lépjen a Fretter-Pico-se-regcsoport közvetlen alárendeltségébe.871
871 KTB 7208642–7208643. felvétel; 23.Pz.Div. 402. p.
Istenünk segítségével a 23. német páncéloshadosztály menetoszlopának élén haladó 23. páncélos-felderítőzászlóalj Nagykakucsnál, 20 km-re nyugatra a Királyhágótól még ezen a napon szabaddá tette a főútvonalat. A menetet, a tervektől eltérően, Grolman utasítására nem vasúton, hanem „keréken és láncon” (Landmarsch) kezdték meg. Ezt a Királyhágóig a Bánffyhunyadon települt német műszaki zászlóalj biztosította (odáig nem voltak szovjet útátvágások).872 A III. páncéloshadtest parancsnoksága harcálláspontját Szalár-don, Nagyváradtól 20 km-re északkeletre rendezte be.873
872 KTB 7208637., 7208645. felvétel; 23.Pz.Div. 402. p.
873 KTB 7208646. felvétel; 23.Pz.Div. 402. p.
Szeptember 27-én Friessner távirati úton helyzetértékelést terjesztett fel Hitlernek. Ebben arra a következtetésre jutott, hogy Kelet-Magyarországon a szovjet hadvezetés a Dél Hadseregcsoport egészének és az A Hadseregcsoport jobbszárnyának (1. magyar hadsereg) átkarolására és megsemmisítésére törekszik, s céljai között szerepel a Budapest irányába indítandó támadás. Elemezve az erőviszonyokat, azt jelentette, hogy a várható szovjet offenzívát a Dél Hadseregcsoport nem lesz képes elhárítani. Külön kiemelte, hogy a 2. Ukrán Hadseregcsoport főerőit Délkelet-Magyarországra csoportosították át, amivel szemben a 3. magyar hadsereg képtelen lesz tartani a Szeged–Nagyvárad vonalat. Kérte 149ezért egy páncéloshadtest és egy-két gyaloghadosztály azonnali átirányítását a hadseregcsoporthoz. Nem írta le ugyan a visszavonulás szót, de érzékelhető volt a szövegezésből, hogy ha a kért erősítést nem kapja meg, erre fog kényszerülni.874
874 KTB 7208652–7208653. felvétel.
Friessner Szatmárnémetiben (Zajtán) egyeztette álláspontját Josef Harpe vezérezredessel, az A (szeptember 24-ig Észak-Ukrajna) Hadseregcsoport főparancsnokával.875
875 KTB 7208652. felvétel.
Friessner 28-án az OKH hadműveleti osztályától kapott választ helyzetértékelésére. Kilátásba helyezték a kért erősítést 4 páncélos- vagy páncélgránátos-hadosztály erőben, de azok gyülekezését Debrecen térségében legkorábban október 10-ére tették. Addig is meghatározták a Szeged–Nagyvárad vonal tartását. Bonin intézkedésében részletesen is kitért az ott végrehajtandó hadműveletekre.876
876 KTB 7208662–7208663. felvétel.
Greiffenberg 28-án levelet kapott a hadseregcsoport parancsnokságától, amelyben kérték, hogy állítson fel két parancsnokságot a tiszai átkelőhelyek előkészítésére és biztosítására. Ez már a visszavonulás előkészítéseként értékelhető.877 Hasonló előzetes intézkedés volt Friessnernek 29-én az OKH hadműveleti osztályához felterjesztett kérése is a hadseregcsoport parancsnoksága törzsszállásának áthelyezésére Zajtáról (Szatmárnémetiből) Mátraházára, valamint a Dél és a déli szomszéd F Hadseregcsoport sávhatárának módosítására.878 Hitler október 1-jei jóváhagyása alapján az áttelepítésre 5-én került sor.879
877 KTB 7208668. felvétel.
878 KTB 7208673. felvétel.
879 Hitler jóváhagyására: KTB 7208930., az áttelepülésre: 7208965. felvétel.
A visszavonulás lehetőségét azonban (legalábbis néhány napra) elhalasztotta az OKH hadműveleti osztályának szeptember 29-én kiadott intézkedése támadó hadműveletek előkészítéséről. Ebben a Dél Hadseregcsoport számára azt a feladatot szabták meg, hogy készítsen elő két hadműveletet a Kárpátokon belülre került szovjet (és román – R.I.) csapatok megsemmisítésére és téli állások kiépítésére alkalmas vonal elérésére. Az egyiket a Debrecen térségében gyülekeztetendő gyorscsapatokkal kellett megindítani, a másikat egy új csoportosítás létrehozásával Torda körzetéből. Az utóbbinak meghatározták a Kárpátok (immár annak egyaránt keleti és déli vonulatára vonatkozóan) lezárását is.880
880 KTB 7208679–7208680. felvétel.
Az OKH intézkedésétől függetlenül Veress Lajos vezérezredes is foglalkozott támadó hadművelet gondolatával. Elképzelése 28-án került Grolman elé. A 2. magyar hadsereg parancsnoka arra tett javaslatot, hogy a szeptember 12. óta pihentetett és feltöltött magyar 7. és 9. tábori pót-, valamint a német 23. páncélos- és 76. gyaloghadosztállyal támadást indít Nagyszeben irányába a szovjet összeköttetési és visszavonulási vonalak rombolására („die rückwärtigen Verbindungen des Russen abzuschneiden”). Elképzelését egyrészt a 23. német páncéloshadosztály viszonylag erős harcértékére, másrészt arra alapozta, hogy a Fretter-Pico-seregcsoport törzsének értesülései szerint a szovjet 23. harckocsi- és 5. gárda-lovashadtest átcsoportosítást kezdett Torda térségébe.881 A szovjet manőver megzavarását célzó támadásra nem került sor, sőt, az említett német csapatokat is elvonták a 2. hadsereg hadműveleti területéről. A rendelkezésre álló forrásokban nem találtunk utalást, hogy ki, mikor és miért vetette el Veress javaslatát. Grolman kijelentéséből: amilyen hamar tud, Veress törzsszállására repül, következtetések nem vonhatók le.882
881 KTB 7208665. felvétel.
882 KTB 7208665. felvétel.
Október 1-jén Friessner a 6. hadsereg-parancsnokságot jelölte ki az OKH által elrendelt támadás előkészítésére és vezetésére, megjelölve a parancsnokságokat és seregtesteket is, amelyeknek abban részt kellett venniük (Grolman szeptember 24-én még csupán a seregtesteket jelölte ki, a hadtestparancsnokságokat nem). A III. páncélos- és a LXXII. különleges rendeltetésű hadtestparancsnokság kötelékében a német 1., 13., 23., 24. páncélos-, a Feldherrnhalle páncélgránátos- és a 76. gyaloghadosztálynak kellett kijutnia Karánsebes–Gyulafehérvár vonalára. Magyar seregtestet nem osztottak be, viszont a 3. magyar hadseregnek kellett két kisegítő támadást indítania a német támadó csoportosítások két szárnyán, a Marostól északra keleti irányban és Temesvártól délkeletre térségében az Erdélyt az Alföldtől elválasztó hegyek átjáróinak lezárására. Friessner még nem határozta meg a 150támadás megindításának idejét, de elhangzott, hogy arra 10-énél korábban nem kerülhet sor. A tervezett támadás ekkor kapta a Cigánybáró (der Zigeunerbaron) fedőnevet.883
883 KTB 7208929. felvétel.
4-én Friessner pontosan megszabta a feladatokat. Kijelölte a támadást és a szárnyakon támadó jellegű harctevékenységet végrehajtó csoportosításokat, megindulási terepszakaszaikat, támadási irányaikat és elérendő céljaikat.884 5-én Grolman intézkedett az egyes támadó csoportosítások összetételének, erejének és feladatának pontosítására. Ez volt az utolsó intézkedés, amely a Cigánybáróra vonatkozott. A 2 Ukrán Hadseregcsoport másnap megindult offenzívája végleg levette a napirendről a hadműveletet.885
884 KTB 7208957. felvétel.
885 KTB 7208966. felvétel.
3-án Friessner intézkedett a Tisza–Tatár-hágó vonalra történő visszavonulás előkészítésére a két német hadseregparancsnok felé. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtást csak magyar politikai fordulat esetén kell megkezdeni. Nagy vonalakban szabályozta a visszavonulás irányait, közbeeső terepszakaszait, s menetrendjét is.886
886 KTB 7208946–7208947. felvétel.
E napon 1315-kor, mindössze egy órával azután, hogy Otto Wöhler gyalogsági tábornok, a 8. német hadsereg parancsnoka mint az Armeegruppe Wöhler parancsnoka átvette a vezetést a 2. magyar hadsereg parancsnoka és törzse felett, azonnal döntést kért a hadseregcsoport parancsnokától a 2. hadsereg megerősítésének vagy visszavételének kérdésében.887 Az október 3-ára Torda térségében kialakult helyzetet Wöhler úgy ítélte meg, hogy ha nem irányítanak oda újabb csapatokat vagy nem vonják vissza a Tordánál harcoló seregtesteket, az arcvonal belátható időn belül összeomlik. Csakhogy Wöhler maga is tudta, amit fél órával később válaszként Grolmantól kapott: a hadseregcsoportnak nincs e célra mozgósítható tartaléka, ha nem akarja visszavonni a 2. hadsereget, úgy erősítse meg a 8. hadsereg keleti arcvonaláról elvont csapatokkal, emiatt azonban nem következhet be szovjet térnyerés. Wöhler tehát előre tudta, hogy nem marad egyéb lehetősége, mint a visszavonulás előkészítése. Friessner is végiggondolhatta ezt: újabb fél órával Grolman és Wöhler telefonbeszélgetése után távirati úton adott parancsot a Wöhler-seregcsoportnak Torda térségének további védelmére.888
887 KTB 7208950–7208951. felvétel.
888 KTB 7208951. felvétel.
Wöhler benyomásunk szerint határozottabb és gyorsabb volt Fretter-Piconál. Friessner táviratának kézhezvétele után mindössze két és fél órával, 1645-kor Wöhler vezérkari fő-nöke, Reinhardt vezérőrnagy már a megoldásról jelentett Grolmannak: Wöhler a Szász-régen térségéből az arcvonal-rövidítéssel fokozatosan kivonandó 3. német hegyihadosz-tállyal szándékozott a 2. hadsereget megerősíteni.889
889 KTB 7208951. felvétel.
További két és fél óra múlva Reinhardt ismét érintkezésbe lépett Grolmannal, s jelentette, hogy végrehajtja ugyan a 3. hegyihadosztály visszavonását, de kötelessége figyelmeztetni, hogy a hadosztály jelenlegi állásai jobbak a mögöttük lévő Maros-vonalnál. Ha nem változik meg Friessner elhatározása, elvesznek ezek az állások, s hamar szükségessé válik a további visszavonulás a Maros-állásból nyugati irányba.890 A magunk részéről úgy véljük, Wöhler Reinhardton és Grolmanon keresztül e jelentéssel kísérletet tett Friessner befolyásolására. Este 2235-kor Wöhler távirati úton hivatalosan is javaslatot terjesztett fel Friessnerhez a XXIX. és a XVII. hadtest visszavonására.891
890 KTB 7208951–7208952. felvétel.
891 KTB 7208952. felvétel.
3-án Friessner újabb parancsot adott ki, amely a hadseregcsoport visszavonulása előzetes intézkedéseként értékelhető. A 6. és a 8. hadsereg hadműveleti területét (szó szerint felelősségét: Verantwortlichkeit) a Tiszáig terjesztette ki, a mögöttes hadműveleti terület parancsnokáét (Befh. rückw. Op. Gebiet) pedig a Tiszától a Dunáig.892
892 KTB 7208952. felvétel.
4-én a hadseregcsoporttól jelentés ment az OKH hadműveleti osztályához. A Wöhler-seregcsoport helyzetéről szóló részben az is szerepelt, hogy szó van a XXIX. német hadtest visszavonásáról a Maroslekence–Komlód patak–Körtekapu vonalra. A reggeli vezérkari főnöki tájékoztatóból (ti. a hadseregcsoportéból) tudjuk, hogy ez csak elképzelés volt, nem pedig kiadott parancs.893
893 az OKH-nak továbbított jelentésre vonatkozóan: KTB 7208958., a reggeli helyzettájékoztatóra vonatkozóan: KTB 7208960. felvétel.
151Október 6-án, amikor megindult a szovjet csapásmérő csoportosítás támadása a Délkelet-Alföldön, Grolman már délben intézkedett, hogy a hadseregcsoport mögöttes hadműveleti területének parancsnoka a tiszai átkelőket azonnal vonja ellenőrzése alá.894 E napon nem esett szó hadseregcsoport-szintű visszavonulásról. Az intézkedések az áttöréssel, annak elreteszelésével, az ellenlökésekkel, a minden áron megtartandó terepszakaszokkal, valamint sereg- és csapattestek átirányításával foglalkoztak.
894 KTB 7208972. felvétel.
7-én már, a gyors szovjet térnyerés nyomán, újólag felvetődött a hadseregcsoport visszavonása a Tisza vonalára. 2150-kor Grolman telefonon jelentette az OKH vezetési törzsének a kialakult helyzetet, a szükségessé vált és a tervezett intézkedéseket. Felvetette az Armeegruppe Wöhler visszavételét a G-vonalra, mivel erőit csak így lehet a bekerítéstől s az elvesztéstől megóvni („Kräfte würden dadurch allerdings kaum gewonnen.”). Wenck egyetértett a Wöhler-seregcsoport megóvásának igényével, de a jelenlegi állások tartásának fontosságát hangsúlyozta. A kérdés aznap függőben maradt.895
895 KTB 7208990. felvétel.
Ez a G-vonal nem azonos a Székelyföld kiürítésekor kialakított G-vonallal, ez a Tisza-vonalra történő visszavonulás közbeeső állása volt: a Réz-hegység és a Zilah térségében lévő hegyi átjárók–Zsibó–Nagybánya–Marangit–Jzvidovis-hegység vonalában jelölték ki.896 Marangit és a Jzvidovis-hegység (Jzvidovis-Gebirge) nem azonosítható. A G-vonal vezetése alapján feltehető, hogy északkeleti végpontja a Fekete-Tisza nyugati oldalán a Körösmező és Rahó közötti Magyarhavas-hegység lehet, amelynek szlovák neve Svido-vivec, ruszin neve Szvidovics.897 A Marangit feloldására nincs feltevésünk.
896 KTB 7208990. felvétel.
897 Térkép-5.: 42° 48° szelvény; Térkép-9.; Térkép-10.; Térkép-11.
7-én 2300-kor Grolman felhívta telefonon Greiffenberget, s kérte, szerezze meg a magyar vezetés hozzájárulását a G-vonalba történő visszavonuláshoz.898 2130-kor, nem sokkal Wenckkel folytatott beszélgetése előtt, Grolman távirati úton intézkedett Reinhardt vezérőrnagy, az Armeegruppe Wöhler vezérkari főnöke felé, hogy készítsen jelentést, mennyi időre lenne szükség a G-vonalba történő, leggyorsabb ütemű visszavonuláshoz, ha a fronthelyzet tovább romlik (ti. nem az ő arcvonalszakaszán). Ezt a táviratot, tudomásulvétel végett, másnapra virradóra megküldték az Armeegruppe Fretter-Pico, a 4. légiflotta, az északi szomszéd A Hadseregcsoport parancsnokságainak, valamint Greiffenbergnek. Reinhardt még éjszaka válaszolt, a szükséges legkevesebb időt 6 napban jelölve meg.899
898 KTB 7208991. felvétel.
899 KTB 7208991. felvétel.
Október 8-án a reggeli vezérkari főnöki helyzettájékoztatón Grolman azt az utasítást adta Reinhardtnak, hogy a lehető leggyorsabban készítse elő a seregcsoport visszavonulását. Jelezte, legkésőbb estére várja az OKH jóváhagyását, s hogy annak megérkezése ese-tén a visszavonulást azonnal, a 9-ére virradó éjszakán meg kell kezdeni. Arra is parancsot adott, hogy a jóváhagyás megérkezése előtt is, az ő jelzésére, azonnal meg kell kezdenie a visszavonulást, ha az Armeegruppe Fretter-Pico hadműveleti-harcászati helyzete tovább rosszabbodik, vagy ha Magyarország kiesik (Abfall) a további hadműveletek szempontjából. Reinhardt jelentette, hogy a Wöhler-seregcsoport visszavétele a G-vonalra, tekintettel a hegyekben harcoló erőkre (a hadseregcsoport balszárnyán álló XVII. hadtestre), e pillanatban még nem indítható meg.900
900 KTB 7209000. felvétel.
Grolman 1050-kor kapcsolatba lépett az OKH hadműveleti osztályával és sürgette az előző este kért jóváhagyást az Armeegruppe Wöhler visszavonásához. Indoklásában a hajnal óta tovább rosszabbodott fronthelyzetre hivatkozott az Armeegruppe Fretter-Pico sávjában. Jelezte, hogy a szovjet gyorscsoportok már Hajdúszoboszlóig jutottak, s hogy pillanatnyilag nem lát esélyt megállításukra. Noha megtette az ellenintézkedéseket, azok hatása csak másnap fog érvényesülni. Ez pedig azon konzekvencia levonásával jár, hogy függetlenül a politikai következményektől (ohne Rücksicht auf die politischen Folgen), nem szabad tovább állásaiban tartani a Wöhler-seregcsoportot, visszavonásához még aznap meg kell kapnia az OKH hozzájárulását.901
901 KTB 7209000–7209001. felvétel.
1521130-kor Grolman 1. vezérkari tisztje útján utasította a Wöhler-seregcsoport törzsét: te-gyen meg minden intézkedést a visszavonulás aznap este történő megkezdésére. A 8. né-met hadsereg 1. vezérkari tisztje azt válaszolta, hogy ehhez (ti. a végrehajtás aznap esti megkezdéséhez, nem az előzetes intézkedések kiadásához) a végleges parancsnak 13 órá-ig meg kell érkeznie a seregcsoport parancsnokságához.902 1235-kor ő hívta vissza a hadseregcsoport törzsét, jelezve, hogy (az előkészületek előrehaladott állapota alapján) a pa-rancsnak elégséges 15 óráig megérkeznie.903
902 KTB 7209001. felvétel.
903 KTB 7209002. felvétel.
A végleges visszavonulási parancs többszöri kérésében nem az 1. vezérkari tiszt merevségét (vorschriftosságát) kell látnunk. Estor vezérkari ezredes, aki a 8. hadsereg hadműveleti osztályát vezette (l.Gen.St.Offz./1a/), nem a visszavonulás előkészítésére tett megjegyzéseket, a szükséges előzetes intézkedéseket ki is adta. Éppen ezek tették lehetővé, hogy két órával elhalassza a parancs beérkezésének határidejét. Időre volt szükség a hátramozgást megindító parancs továbbításához minden alárendelt parancsnokságnak ahhoz, hogy idejében megkezdhessék az elszakadó mozgást (Absetzbewegung), s az utóvédeken kívül ne maradjon hátra egyetlen csapatrész sem.
Grolman 1315-kor felhívta az OKH hadműveleti osztályát, és kérte a hozzájárulás legkésőbb 15 óráig történő megadását a visszavonuláshoz. Bonin válaszában elmondta, hogy Guderian felfogása (Auffassung) szerint is szükségessé vált az Armeegruppe Wöhler visszavonása, de esténél korábban az engedély megadása – Hitler miatt – nem várható.904 Nem sokkal ezt a beszélgetést megelőzően Greiffenberg hívta fel Grolmant, s jelezte, hogy a magyar vezetés egyelőre nem ért egyet a Wöhler-seregcsoport visszavonásával, azt csak egy későbbi időpontban véli helyesnek megindítani. A feljegyzésekben nincs nyoma, hogy Grolman ezt is elmondta volna Boninnak.905
904 KTB 7209002. felvétel.
905 KTB 7209002. felvétel.
Arra vonatkozó utalást, hogy a magyar katonai vezetés egyelőre nem számolt Észak-Erdély kiürítésével, a Honvéd Vezérkar anyagaiban is találunk. Vörös október 3-án olyan anyagot küldött a hadseregcsoport főparancsnokához, amely a még német–magyar kézen lévő hágók (a Keleti Kárpátokban) megerősítésének kérdéseivel foglalkozik. A völgyzárak páncélelhárító képességének fokozásához fegyvereket kért, völgyzáranként megadva azok típusát és mennyiségét.906
906 Intézkedések 265. p., a vonatkozó irat száma: 1242./Föv.hdm.44.X.3.
A hozzájárulás a Wöhler-seregcsoport G-vonalra történő visszavonulásához a vártnál korábban érkezett meg. Guderian mindent megtett, hogy meggyőzze a Führert: a további késlekedés a 8. német és 2. magyar hadsereg bekerítéséhez vezet, ami a romániai katasztrófához mérhető helyzetet (és veszteséget) idéz elő. Október 8-án 1410-kor az OKH hadműveleti osztálya telefonon jelezte a hozzájárulás megadását. Az üzenetet a hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje vette, aki 1420-kor telefonon már továbbította is azt a Wöhler-seregcsoporthoz. 1525-kor ezt távirati úton megismételte. Az OKH-tól a megerősítő távirat 1740-kor érkezett meg, amikor a visszavonulás már megindult.907 Utóbbi megállapítás nem érdektelen. 1545-kor ugyanis Guderian felhívta Grolmant, s elmondta, hogy Hitler szerint az Armeegruppe Wöhler visszavonulása nem fogja eredményezni erők megtakarítását („der Führer sei der Auffassung, dass das Zurückgehen keine Kräfteersparnis mit sich bringe”), s rákérdezett: valóban szükség van-e a visszavonulásra.
907 KTB 7209002. felvétel.
Grolman válaszában érvelt a Reinhardt számította 6 napos időszükséglettel, a szovjet gyorscsoportok térnyerésével a Délkelet-Alföldön, s a kettőből levonta a következtetést, hogy még a visszavonulás azonnali megkezdése esetén is előfordulhat, hogy a szovjet csapatok gyorsabban törnek előre északi irányba, mint ahogyan az Armeegruppe Wöhler befejezhetné hátramozgását a G-vonalig, ez pedig nem engedi meg a visszavonulás halasztását. Guderian emlékeztetett, hogy Hitler nem vetette még el a Torda körzetéből in-dított támadás tervét, amit a visszavonulás eleve lehetetlenné tenne. Grolman erre nyíltan 153kimondta, hogy ha tovább vár, a Wöhler-seregcsoportot nyugatról bekerítik, s a Dél Hadseregcsoport elveszti utolsó hadosztályait („die Heeresgruppe dann auch ihre letzten Divisionen verliere.”). Elmondta azt is, hogy a 1410-es telefonértesítés nyomán a parancs már kiment a csapatokhoz a visszavonulás végrehajtására. Guderian azzal fejezte be a beszélgetést, hogy a kérdést mégegyszer Hitler elé terjeszti, s a végleges hozzájárulásról tájékoztatja a hadseregcsoportot.908
908 KTB 7209002–7209003. felvétel.
Guderian második telefonhívását 1700-kor Friessner fogadta. Az OKH megbízott vezérkari főnöke megadta a végleges hozzájárulást a visszavonuláshoz, de kikötötte, hogy ha az Armeegruppe Fretter-Pico arcvonalszakaszán pozitív változás következne be, az Armeegruppe Wöhler hátramozgatását azonnal le kell állítani.909 1740-kor, éppen akkor, amikor az OKH-tól írásban (távirati úton) megérkezett a hozzájárulás, a hadseregcsoport parancsnoksága már arról intézkedett, hogy a tiszai átkelőket, személyzetükkel együtt, Tiszafüredtől Tokajig a Wöhler-seregcsoportnak rendeli alá.910
909 KTB 7209003. felvétel.
910 KTB 7209005. felvétel.
Az október 8-i huzavona során olyasminek lehetünk tanúi a német vezetés legfelső szintjein, ami nem gyakran történt meg: tábornokai meggyőzték Hitlert egy hadműveleti szintű visszavonulás szükségességéről. Október 8-án este a 2. magyar és a 8. német hadsereg teljes arcvonalán megkezdődött a visszavonulás a G-vonal, majd a Tisza irányába.
A Honvéd Vezérkar 6. osztálya 11-én tudósított először Erdély feladásáról. Az MTI számára kiadott 38. számú hadijelentés aznap, amikor Kolozsvár elesett, így fogalmazott: „A Kolozsvár, Szászrégen térségében küzdő erők arcvonalukat felsőbb parancsra tervszerűen Kolozsvár, Szászlekence vonalba vették vissza. (...) Az új védőállás ellen megindított számos (...) támadást a magyar és német csapatok visszavertek.”911 A 14-én kelt 39. számú hadijelentésben részletesebben foglalkoztak volna a visszavonulással, ám ez nem ke-rült kiadásra: „A K.Erdély-i arcvonalon, valamint az ÉK.Kárpátokban harcoló csapataink felsőbb pcs-ra tervszerű visszavonulásban vannak. Az arcvonalak eme visszavételét az erőmegtakarításra való törekvés indokolja. Az arcvonalrövidítés mindenütt a legnagyobb fegyelmezettséggel és rendben folyik.”912
911 Hadijelentések 699/b. lap.
912 Hadijelentések 703., 705. lap.
A történések megmutatták: Grolmannak igaza volt. Az Armeegruppe Wöhler visszavonulásának megkezdésével majdnem így is elkéstek; az alföldi csata részét képező nyírségi ütközetben a 8. német és a 2. magyar hadseregnek át kellett vágnia magát a szovjet Plijev-csoporton, hogy Észak-Erdélyből kitörhessen és visszavonulhason a Tisza-vonalra. Ez azonban nem a Wöhler-seregcsoport október 8-áig tartott arcvonalán lefolyt harcok, hanem a Dél-Alföldön október 6-án megindított szovjet offenzíva következménye volt.
És a lakosság? Külön tanulmányt érdemelne Észak-Erdély magyar lakosainak érzésvilága és magatartása a kivonulás tragikus napjaiban, az Erdélyi Párt vezetőitől az egyszerű székely favágóig. E könyv lapjaira ez most nem fér, ám talán eléggé hűen érzékelteti Csernavölgyi Antal páncélos főhadnagy visszaemlékezése: „A négy évvel ezelőtti őszön lelkesedéssel telve, ujjongó emberek és virágeső közepette vonultunk be Erdélybe. Csodás, valószínűtlen álomnak tűnt akkor minden, egyetlen hazafias mámorban élt az egész ország. Az álom hamar végetért és szörnyű volt az ébredés (...) Amerre mentünk, ijedt arcok szavak nélkül kérdező szemek kísértek minket. Sok helyütt sírva kiáltottak utánuk: –Ne menjetek el!... Mi lesz velünk?”913
913 Csernavölgyi II–280. p.
