Az építkezések költségei
Az építkezések költségei
A magyar katonai vezetés a szűkös anyagi lehetőségekhez mérten igen jól ellátta anyagi eszközökkel az Erődítési Parancsnokságot. Bár nem maradtak fenn pontos kimutatások, az erődítési részlegek milliós költségvetéssel gazdálkodtak. Erről egybehangzóan nyilatkoztak az egykori kirendeltségvezetők. Az erődrendszer építésének pénzügyi hátteréről így nagy vonalakban tájékozódhatunk. Az állami költségvetésből a Honvédelmi Minisztériumnak juttatott összegek nagyságából következtethetünk a méretekre.
A Honvédelmi Minisztérium 1939. július 1. és 1940. december 30. között 14,2 millió pengőt fordított építkezésekre. Ez 10 millió pengővel volt több, mint az 1937–1938-as hasonló időszak építkezési célra fordított teljes összege.18 Minden átszámítás hamis, mégis érdemes megjegyezni, hogy 1938-as árfolyamon 1 pengő 4,4 amerikai dollárt ért. Egyetlen esztendő alatt háromszorosára nőttek az építkezésre fordított kiadások.
18 1937, 1938, 1939, 1940. évi állami költségvetés (Országgyűlési Könyvtár állami költségvetések, idézi Schäffer József: Magyar erődítési rendszerek a Keleti-Kárpátokban 1939–1944 című diplomadolgozatában; a továbbiakban: OK).
1941-ben az országgyűlés mindössze 6,8 millió pengőt szavazott meg katonai építkezésekre. Az első háborús esztendő éreztette hatását a költségvetésben is. Tekintettel arra, hogy a visszacsatolt területekre előirányzott beruházások nagy része megvalósult, a megszavazott 253összeg is kevesebb lett. A Honvédség ez évben új harci eszközöket nem is tudott vásárolni, így a teljes összeget az erődítési munkálatok folytatására fordították.19
19 OK 1941. évi állami költségvetés.
Az 1942-es költségvetés ismét emelkedést mutatott: 19 millió pengőt szánt az erődítési építkezések folytatására.20 A háború utolsó két esztendejében már az infláció is éreztette hatását: az összegek csillagászati nagyságot mutattak, amit erődítési munkálatokra és katonai építkezésekre fordítottak. Ebben az időben kezdődött meg az Árpád-vonal összefüggő rendszerré tétele, valamint a Hunyadi- és a Szent László-állás kiépítése a Keleti-Kárpátok előhegyeiben. 1943-ban 67 millió, 1944-ben 67,5 millió pengőt fordítottak erre a célra. Ezen összegek nagy részét az Árpád-vonal építése során költötték el.21
20 OK 1942. évi állami költségvetés.
21 OK 1943., 1944. évi állami költségvetés.
Az 1938 és 1940 között visszatért területeken jelentős építési munkákat végeztek, sok utat, vasutat és hidat kellett pótolni. E kiadások nem a Honvédelmi Minisztérium, hanem a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium költésvetését terhelték. 1941-ben például az államépítészeti hivatalok közutakra és közforgalmi hidak építésére 138 millió pengőt kaptak.22 1942-ben 36,7 millió pengőt költöttek szállítási vonalak építésére.23
22 OK 1941. évi állami költségvetés.
23 OK 1942. évi állami költségvetés.
Összegezve megállapítható, hogy a politikai és katonai vezetés az Árpád-vonalat kulcsfontosságúnak tekintette az ország védelme szempontjából. Úgy vélték, az jelentősen növelheti a biztonságot és hozzájárulhat a frissen visszaszerzett területek megóvásához.
