Az erődszázadok kiképzése
Az erődszázadok kiképzése
Az 1942-ben megalakuló erődszázadok kiképzésére a Honvéd Vezérkar külön figyelmet fordított. A vezérkarfőnök részükre kiképzési irányelveket adott ki.24 Ezeket később minden kiképzési időszak elején a m. kir. honvéd gyalogsági felügyelő helyettese, egyben az erődcsapatok felügyelője pontosította a tapasztalatoknak megfelelően. A minden részletre kiterjedő irányelvekben folyamatosan hangsúlyozták az öntevékeny leleményesség fontosságát: “A harcos kiképzés célja, hogy az erőd csapatot az általa megszállt völgyzárnak minden körülmények között való védelmére megtanítsuk és besulykoljuk. Kiképzéssel biztosítjuk a védőrendszerbe beállított fegyverekhez a kellő számú kezelőt, a fegyelmezett, kemény, öntevékeny erődharcosokat, akik a védelmi tervet, a tűztervet valóra váltják, a védőállást, annak előterepét és környező terepét a legalaposabban ismerjék és a védelmi harcot a legalaposabban, fanatikus harcosokként végrehajtják. A műszaki kiképzés és tevékenység célja, a völgyzár ellenálló képességének a fokozása, a tüzelőállások, betonépítmények, összekötő árkok rejtésének a tökéletesítése.25
24 HL HM VK 277/3044. számú mikrofilm lap.
25 85/eln.Er.1943. Irányelvek az erődcsapat kiképzésére 1943/44. évben (HL HM VK 277/3044. számú mikrofilm-lap).
Hangsúlyozták, hogy az erődítés sohasem lehet teljesen kész, mindig akad, amivel a völgyzár ellenálló képessége fokozható, jobb figyelőhely, új tüzelőállás, megtévesztő berendezés építése stb. A kiképzés során az erődszázadnak saját völgyzárát is támadnia kellett, hogy felfedjék hiányosságait az ellenség szemszögéből is. Sokat gyakorolták az előterepen, a megközelítési utakon folytatott harcot és a visszavonulást is, minden esetben a völgyzár mögött védő határvadász-zászlóaljjal közösen: “Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mi védelmi rendszerünk nem a Maginot vonalhoz, vagy a Westwallhoz hasonló erődökből, hanem tábori erődítésszerűen kiépített és csak betonozott óvóhelyekkel ellátott völgyzárakból áll. A védelem szívóssága nem a betonóvóhelyekre, hanem a védőcsapat ütőképességére, a tábori erődítések rendszerét ügyesen kihasználó mozgékonyságra, a közelharcot kereső elszánt harckészségre van alapozva.”26
26 uo. 2. p.
A kiképzésében figyelmet fordítottak arra is, hogy a katonák ne csupán saját fegyverüket tudják kezelni, hanem szükség esetén bármelyik, az erődben alkalmazott fegyvert is. Az erődben a rajok, szakaszok tüzelőállásait úgy építették ki, hogy azok egymást a harcban 254támogatni tudják. A kötelékkiképzés egyik mozzanata volt ennek gyakorlása. Folyamatosan érzékeltették a körvédő-képesség fontosságát, sulykolták, hogy az ellenség mindent elkövet az erőd bevételére oldalról és hátulról, s akkor is védeni kell a völgyzárat, ha az ellenség azt már messze túlhaladta. A katonáknak bízniuk kell a felmentő ellentámadás sikerében. Ezt azonban nem szabad csak másoktól várni, hanem váratlan korlátozott célú ellenlökésekkel maguknak is elő kell segíteni. Ezért az erődharcosok kiképzésénél a rohamkiképzést is gyakorolni kellett: “A völgyzárak lerohanásának fő eszköze a harckocsi. Az ellene való védekezés eszközei a páncéltörő fegyverek és a páncélromboló járőr. A páncélelhárításban való kiképzést – annak döntő fontosságára való tekintettel – az er. Szd.pk-ok személyesen vezessék. Minden er. Századnál legalább 3, de lehetőleg annyi páncélromboló járőrpárt kell kiképezni, ahány sorompót a völgyzárban le kell zárni.” Az utakat lezáró kettős sorompót biztosító páncélromboló járőr fegyverzete nehézpuska, kézi páncéltörő fegyver vagy páncéltörő kézigránát, esetleg ezek kombinációja volt.27
27 uo. 9. p.
Az erődszázadnál mindenkinek értenie kellett a föld- és famegmunkáló szerszámok használatához, aknák gyors lerakásához, felszedéséhez, ismerniük kellett a nagyfeszültségű villamos akadályok karbantartását, drótakadályok kötését és fűzését. A híradás harc közbeni megszakadásának lehetősége okán felkészültek a jelzésekkel történő vezetésre is. Sokat gyakoroltatták az éjszakai harcot, számolva azzal, hogy az ellenség a sikertelen nappali próbálkozások után éjszaka kísérli meg a beszivárgást az erőd területére.
Minden kiképzési időszakban az Erődítési Parancsnokság gyalogos, tüzér és műszaki tisztek, illetve a határvadász-zászlóaljak és az erődszázadok parancsnokainak bevonásával felülvizsgálta az erődök védelmi és tűztervét. Ekkor tettek javaslatot a völgyzárak továbbfejlesztésének mikéntjére is.28
28. Irányelvek az erődszázadok kiképzésére 1943. április hó 1-jétől (HL HM VK 277/3405. számú mikrofilm-lap).
