Budapest bombázása június 25-ének éjszakáján
Budapest bombázása június 25-ének éjszakáján
A következő bombatámadás június 25-ről 26-ra virradó éjszaka érte a fővárost. A RAF 205. BG-je (75 db Wellington, 21 db Liberator és 8 db Halifax) indult Budapest és Csepel olajfinomítóinak bombazására. A 104 brit éjszakai nehézbombázóból 100 ért a célterület fölé, és 165,56 tonna bombát – jórészt gyújtóbombát – dobtak le.530
530 Bihary Mihály (Prága) közlése RAF-adatok alapján.
A közeledő bombázókról az első jelentések 22 óra körül érkeztek a Bécs melletti német vadászirányító központba. 22 óra 45 perckor felszálltak a szombathelyi repülőtérről a német III/NJG–6 Me–110 G4 éjszakai vadászgépei. Ferihegyről is felemelkedett néhány német Do–217N éjszakai vadász. Az irányító központ előbb déli, majd keleti irányba küldte a vadászokat, végül északi irányú repülésre kaptak parancsot és megkezdődött a vadászok rávezetése a bombázókra. A megközelítés időszakában csak a földi irányítóállomás állandó helyzetjelentéseiből ismerték a pilóták az ellenséges bombázók helyzetét, távolságát a saját gépükhöz viszonyítva, egészen addig, amíg megfelelő távolságra megközelítve őket, a saját fedélzeti lokátorernyőjükön is megjelentek a célpontok. Az éjszakai vadászgépeken rádióslövész volt az operátor, ő figyelte a lokátorernyőt, ő diktálta az adatokat a pilótának az ellenséges bombázó távolságáról, helyzetéről. A pilóta az operátor adatai szerint vezette gépét és „szabad szemmel” kellett keresnie a sötét foltot, a sziluettből azonosítani a típust, lőni majd gyorsan kifordulni a bombázó lövészei elől.
63Az 1944. VI. 25/26. budapesti bombázás kárterületei
64A légi harc Bajától északra kezdődött. Lángok lobbantak a sötét égbolton. Égá fáklyaként zuhantak a gépek, Sepp Kraft főhadnagy kifordult egy Wellington mögül, előtte egy másik bombázó körvonala, B–25-ösnek nézte. Egy pillanatra felmerült benne, hogyan került egy szovjet B–25-ös az angol bombázók közé, de gondolkodásra nem volt idő. Minden fegyveréből tüzelt, majd kifordította a Me–110-est, még látta, hogy újabb fáklya lobbant a sötét éjszakában, hosszú lángcsóvát húzva maga után zuhant a mélybe.
A németek 16 angol bombázó lelövését jelentették saját veszteség nélkül. Aztán módosult az eredmény. Egy Do–217N nem tért vissza Ferihegyre. Az égő Dornier négyfőnyi személyzete kiugrott. Saját éjjeli vadász lőtte le, ez volt Kraft főhadnagy „B–25-öse”. A britek szerint ezen az éjszakán 6 db Wellington és egy Halifax gépük veszett el.531
531 Johnen, W.: I. m. 145–184. old.
A fővárosban és környékén 25-én 23 óra 43 perckor rendelték el a légiriadót. 26-án 00 óra 10 perc a bombázás kezdete. A britek bombáinak többsége a cél környékére, sőt szinte az egész fővárosra hullott!
A legtöbb bomba a Nyugati és a Keleti, továbbá a Rákosrendező pályaudvaron, illetve környékén csapódott be. A főváros légoltalmi parancsnoka jelentéséből, kerületi megoszlásban, a ledobott bombák és a halottak, sebesültek száma az alábbi volt. (Lásd a táblázatot.)
A RAF 178. századának célpontjául a Budapesti Shell olajfinomítót jelölték ki.
A táblázatból viszont egyértelműen kitűnik, hogy a fővárosi kőolajfinomítók körzetében a IX. kerületben aránylag kevés bomba hullott. Ezért valószínű, hogy a források legalábbis részben tévedtek, és feltehetően a csepeli olajcélok mellett, az említett pályaudvarok bombázása is a parancsban szerepelt.
Budapesten és a környező városokban (Újpest, Pestszenterzsébet, Budafok) és Csepel községekben 89 halottat és 158 sebesültet találtak. De a jelentésből kitűnik, hogy számoltak a halottak számának növekedésével.532
532 PVOP KLSz 584/E m. kir. BM 149439/44. jún. 30.
A kerületenkénti – a ledobott bombák nem túl nagy számához viszonyítva – aránytalanul nagynak tűnő személyi veszteségek egyik fő oka az volt, hogy a britek a nappali, amerikai támadásoktól eltérően jóval nagyobb méretű, tömegű, pusztítóbb erejű aknahatású bombákat használtak, és ezek ellen a házak alatti óvóhelyeken tartózkodó lakosok védtelenek voltak. Ez a magyarázata annak, hogy többek között a VI., Szabolcs utca 30. sz. alatt 19 halott, 9 sebesült, Szondy utca 62-ben 2 halott, 8 sebesült., XII., Rákó u. 36-ban épített árokóvóhelynél 7 halott, 1 sebesült, továbbá XIV., Thököly út 131/a alatt 5 halott, 28 sebesült, Thököly út 125-ben 7 halott, Nürnberg u. 41-ben 4 halott, 1 sebesült. Nürnberg u. 50-ben (Liget Szanatórium) 5 halott, 26 sebesült maradt.
A légiaknák a lakóházak, épületek között is nagy pusztítást végeztek. A VIII., József u. 30. sz. alatti lakóház légiakna-telitalálattól összeomlott, és ugyanettől az aknától megrongálódtak még a József utca 26., 28., 32. számú házak, továbbá a József u. és Conti u. sarkán álló ház, valamint a Víg u. 36., illetve a vele szemben álló ház is.
(Ismételten megjegyezzük, hogy az ország területe, városai, községei, valamint a főváros és környéke közigazgatási beosztását, helység és utcaneveit az 1944. január 1-jei beosztások, adatok s megnevezések szerint használjuk.)
Kerület
|
Rombolóbombák
|
Megsemmisült épületek
|
Tűzfészkek
|
Halott
|
Sebesült
| |
felrobbant
|
nem robbant
| |||||
III.
|
6
|
2
|
5
|
–
|
–
|
–
|
IV.
|
5
|
?
|
6
|
1
|
–
|
–
|
VI.
|
25
|
?
|
17
|
1
|
24
|
32
|
VII.
|
16
|
?
|
16
|
1
|
–
|
–
|
VIII.
|
6
|
?
|
15
|
–
|
–
|
–
|
IX.
|
7
|
?
|
6
|
–
|
–
|
–
|
X.
|
Nem ad konkrét számot, hanem jelenti, hogy a bombák zöme a Fiumei úti temetőre hullott.
| |||||
XII.
|
16
|
?
|
2
|
–
|
7
|
1
|
XIII.
|
25–30
|
?
|
30–32
|
2
|
5
|
4
|
XIV.
|
20–25
|
?
|
21
|
1
|
33
|
64
|
V.
|
4
|
?
|
4
|
–
|
–
|
3
|
Összesen:
|
130–140
|
50*
* = A fel nem robbant bombák számát csak a III. kerület jelentette, illetve a főváros az összesítést.
|
122–124
|
6
|
69
|
104 fő
|
A június 25–26-i éjszakai támadást azért részleteztük, mert az adatai elemzéséből általánosíthatók a brit légierők fővárosunk ellen végrehajtott bombázásainak a legfontosabb jellemzői: a pontatlan célzás, a hihetetlenül nagy szórás. Mindez aránylag sok áldozatot követelt a lakosság köréből, kis károkat okozott az ipari létesítményekben, és nagyokat a lakóházakban. Amíg a 15. AAF nappali támadásai során az amerikaiak lehetőségekhez képest figyeltek arra, hogy a lakosságot a bombázások ne sújtsák az elkerülhetetlennél jobban, 65a brit éjszakai támadásoknál ilyen „figyelmesség” lehetetlen volt, és nem is törődtek vele.
A támadás során kisebb károk érték a XIII. kerületben a Mercedes–Benz üzemet, az Elzett Vasárugyárat és fővárosszerte több kis és közepes üzemet. Helyrehozhatatlanul két üzem pusztult el, a XIII. kerületben a Popper és Szántó Vasöntöde és gépgyár (3 rombolóbomba és 1 légiakna-telitalálat), valamint Budafokon az Első Magyar Cartonlemezgyár (4 rombolóbomba-telitalálat következtében).
A VKF jelentése így foglalta össze az éjszakai légitámadást: „Június 26-ra virradóra kb. 130 gép támadta Budapestet. A szétszórt bombázásnál épületkárok és tüzek keletkeztek a IV., VII., VIII., IX., XIII. és VI. kerületben az Andrássy út környékén.
Budapesten kívül támadás érte: Csepel községet, Budafokot, Ráckevét, Dunaharasztit és Újpestet.
