Kedvezményes vámok.
Kedvezményes vámok.
Fényes tanúságos tesz Csanád érsek fönkelt gondolkodásáról Esztergomban, 1337 deczember 24-én kiadott levele, melyben az esztergomi egyházat megillető vámokat, noha azokat a szent királyok szabták meg tekintettel I. Károly ebbeli óhajtására és a közjóra, hogy Magyarország szükséget ne szenvedjen a cseh, sváb, rajnai és flandriai kereskedelmi czikkekben, melyek az újonnan (a visegrádi fejedelmi kongresszuson) biztosított és megnyílt csehországi úton jönnek be, tekintettel végre a mainzi Franklin, a prágai Marhard és Miklós, a nürnbergi Sooper és Ferencz, az augsburgi Zwickl és a nevezett országos összes kereskedői alázatos esedezésére, az esztergomi káptalan hozzájárúlásával a következő kedvezményes vámokat állapította meg: a nevezett kereskedők, ha bejönnek, minden kocsitól, akár terhes legyen az, akár könnyű, fizetnek úgy a nyárhídi (Érsekújvár mellett), mint az udvari érsek száraz vámnál három pénzt széles bécsi dénárokban, vagyis garasokban (tres pensas latorum viennensium); Esztergomnál és pedig az innenső parton, az érseki új városban minden kocsitól jövet és menet négy garast, a kocsi elé fogott minden lótól télen, nyáron egy-egy garast, nyerges lovaktól pedig, melyeket a kereskedők megűlnek, félgarast. Visszatérő útjokban Udvardon hatvan bécsi szélest (garast) tartoznak fizetni, ugyanannyit Nyárhídán. Különös kedvezményképen megtiltotta Csanád érsek, hogy a cseh és velök szövetkezett kereskedőket az ő birtokain senki se merje háborgatni, föltartóztatni, vagy pörbe fogni. A kinek panasza van ellenök, az panaszát Esztergomban az érseki új városban adja elő, kivévén mégis, ha a nevezett kereskedők útközben valakit megsebeznének, megölnének, vagy erőszakot követnének el rajta. Ez esetben a hely színén ítélhetnek, de csakis a tettes fölött, a többiek szabadon bocsátassanak útjokra. – Tiltakozik végre az érsek, mintha e vámleengedéssel által az egyház jogait csorbítani akarná, mert ez engedménye csak élte fogytáig marad érvényben. Három hónappal halála után a régi vámtételek lépnek ismét érvénybe, hacsak utóda az érseki szépen máskép nem rendelkeznék, a mint ezt a mondott kereskedőkkel és társaikkal kikötötte.*
Cod. dipl. et epistolaris Moraviae, VII, 131.
