Törvénykezési ügyek a megyei gyűléseken 1848/49-ben.
Törvénykezési ügyek a megyei gyűléseken 1848/49-ben.
Az 1848-iki évben tartott rendes és rendkívüli törvényszékek szereplése mellett, törvénykezési szempontból is jelentőséggel bírnak a megyei közgyűlések.
A közgyűlésen hirdettetnek ki más vármegyék törvénykezési megkeresései és befejezett ügyek. Itt hirdettetnek ki a helytartótanács és udvari kanczellária, majd a felelős magyar kir. kormány rendeletei. Az ügyvédvallások a közgyűlésen ejtetnek meg. A tiszti hivatalos tudósítók sok érdekes magán- s büntetőjogi ügyet részletezve adnak elő és kérnek további utasítást. Nagy jelentőségűek és nagy perek előzményei az ellentmondások; ilyennel él a jászói prépostság harkácsi birtokainak foglalásával szemben. Az ellentmondások elég sűrűek.
Az 1848. és 49-iki alkotmányos idő alatt működő megyei közgyűléseken a törvénykezés szempontjából különösen és érdekkel bírnak az ott közhírré tett betáblázások és kitáblázások, melyeknek száma nagy volt. A közgyűlés elfogad polgári és büntető ügyekben panaszokat s azokat vagy a rendes bíróság elé utasítja, vagy bíróságot küld ki, nem egyszer előleges nyomozatot rendel el. Külön bíróság elé utalta 1848-ban Daxner István és társai bűnperét is a vármegye, s teljhatalmú külön bíróságot szervez 1849-ben primóczi Szentmiklóssy Antal elnöklete alatt.
Az 1849. év márczius 3-án megtartott megyei közgyűlésen bejelenti Szentmiklóssy Antal első alispán, hogy a császári hadakat és Hurbán tót martalóczait Muránynál Kriston Lajos és Latinák Rudolf vezérlete alá helyezett magyar nemzetőr-csapatok (a melyeket Szentmiklóssy Antal szervezett) szétverték és megsemmisítették, de hogy e bizonytalan állapotok között a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető rablóbandák garázdálkodnak, sőt a Hurbán csapataiból megmaradt egyes részek is fenyegetik még mindig a közrendet, indítványozta, hogy a vármegye, miután az 1848-ban megalakított teljhatalmú bizottmány, Fáy Gusztáv betegeskedése miatt nem működik, alakítson egy új teljhatalmú bizottmányt, a mely teljes körű birói hatalmat is gyakoroljon. Ez a kiküldés már a vészbíróság teljes jellegével bír. A közgyűlés lelkesedéssel fogadja a javaslatot és kiküldi Szentmiklóssy Antal elnöklete alatt Jánosdeák Andrást, Bodon Antalt, Sziklay Ede főügyészt, a teljhatalmat reája ruházza, 1000 frtot azonnal kiutalványoz s végre az önvédelem megyei eszközeire 40000 frtot megszavaz. A bizottmány működését azonnal megkezdi és így olvad össze e korban a politikai és törvénykezési hatalom egyes és ugyanazon egyének kezében.
Nem kevésbbé említésre méltó, hogy az 1849. márczius hó 28-án megtartott megyei gyűlésen olvassák fel, miszerint Szemere Bertalan, 1849 márczius hó 16-án kelt rendeletével, Szentiványi Károly helyébe, ki az országgyűlésen van elfoglalva, kormánybiztosul Ragályi Miksát nevezi ki Gömör-Kishont területére, ki viszont, mert Fáy Gusztáv betegeskedése következtében akadályozva volt az ügyek intézésében, kinevezi Bodon Antalt másod alispánnak s így egyúttal ő lett a megyei törvényszék elnöke. Ugyanekkor a sürgős ügyek sommás intézésére rendkívüli bírákat küldenek ki.
Az 1849 április 23-án megtartott gyűlésen meghatároztatik, hogy törvényszéki birákul 16 törvénytudó egyén választassék és azok űlésenként 2 frt napidíjat kapjanak.
Az 1849 május hó 18-án megtartott megyei közgyűlés meghódolva a debreczeni nemzet-gyűlésnek és forradalmi kormánynak, az egész megyei közigazgatás és törvénykezés is tényleg azok felügyelete és főhatósága alá rendeltetik és összekötő kapocsként Ragályi Miksa teljhatalmú kormánybiztos szolgál.
