Kulturális terhek.
Kulturális terhek.
Az óriási terhet, melyet a város a belvárosi és külutczai népoktatás érdekében visel, a következő számadatok mutatják. A költségvetésben előirányoztatott:
| a tanítók fizetésére és egyéb járandóságra | 23,507 K. 85 fill. |
| a rajziskola fentartására | 452 K. – fill. |
| az ismétlőiskola fentartására | 951 K. 01 fill. |
| az iparostanoncz-iskola fentartására | 2,654 K. – fill. |
| a tornaiskola fentartására | 1,190 K. 60 fill. |
| a négy óvoda fentartására | 5,038 K. 03 fill. |
| vagyis összesen: | 33,793 K. 49 fill. |
Ezenkivül legújabban 160.000 koronát meghaladó összeget fordított a város új iskolai épületek létesítésére és a régiek átalakítására. A népoktatásra fordított összeg évi 42,000 koronára tehető, nem is említve, hogy a város iskoláira fordított ez a tetemes kiadás arányában úgy az ág. hitvallású ev. egyházat, mint az izr. hitközséget évi 4000 koronával segélyezi.
Ezzel szemben a kincstár a belvárosi róm. kath. leányiskolák czéljaira az apáczáknak évi 2400 kor. hozzájárulást ad. A régi leányiskola rozzant épülete helyett 88.000 kor. költséggel új és modern épületet emeltek és rendeztek be, mely összeg fedezéséhez a kir. kincstár telekkönyvi bekebelezés ellenében 36.000 koronás jelzálogos kölcsönt engedélyezett. Egy állami felső leányiskolának Selmeczbányán leendő létesítése és az össes ottani iskolának állami kezelésbe vétele ügyében tárgyalások folynak, mely czélból az ág. ev. hitv. gyülekezet az általa fentartott polgári leányiskolát és 4 elemi iskoláját az összes iskolai épületekkel s az eddigi anyagi hozzájárulásokkal már felajánlotta, egyedül a polgári leányiskola czéljaira gyűjtött alapítványi összeget tartván vissza, hogy annak kamataiból az összes iskolák államosítása esetén, a hitoktatást gondozhassa.
