Lakodalom a magyaroknál.
Lakodalom a magyaroknál.
A magyarságnál lakodalom napján mind a vőlegényes, mind pedig a mennyasszonyos háznál külön-külön összegyülekeznek a lakodalmas vendégek és egyszerre indulnak a templomba. A vőlegényt legénybarátjai, a menyasszonyt a leánybarátnői kisérik. A vőlegény menete gyorsabban halad, mert ennek kell a menyasszonyt a templom ajtajánál fogadnia. Mind a két menetet czigányok (a 132megosztott banda) kisérik. A vőfélyek egy-egy üveg bort és az úgynevezett kócsos (kulcsos) kalácsot, kisebb darabokból összesütött pereczformáju kalácsot visznek magukkal és azokkal a szembenjövőket szivesen kinálgatják. Rövid ideig tartó parázs táncz után, melyet a vőfélyek maguk járnak el a templom előtt, bevonulnak az esküvőre. Az egyházi áldás befejezése után a vőlegény, kézenfogva a párját, a menyasszony menetéhez csatlakozik és azzal a menyasszonyos házhoz megy; míg a vőlegény menete a násznagy vezetése mellett, kurjongatással és pisztolydurrogatással, a vőlegényes házhoz tér vissza. Délben a vőfélyek elmennek a vőlegényért és visszahozzák a szülei házába. Ekkor mind a két lakodalmas háznál kezdődik az ebéd. Délután négy órakor fölkerekedik az egész vőlegényes ház és zeneszó mellett a menyasszonyos házhoz vonul. A ház előtt, az utczán és a kapuban, szalmakötél van végig húzve, a melyet a násznagy csak kellő váltságdíj lefizetése után véghat ketté; ennek megtörténte után az egész menet az udvarra vonul és itt a vőlegény násznagya képletes beszédben, gyakran versben, kikéri a menyasszonyt a szülőktől. A menyasszony násznagya, mintha semmiről sem tudna, tréfás kötekedést provokál, míg az alkudozás megegyezésre vezet. A vőfélyek ekkor a menyasszony ruha- és ágynemüjét kérik ki a menyasszony koszorusleányaitól; ezek pénzbeli kárpótlást kérnek. Hosszú, tréfás alkudozás után, melynek során a mókával felkinált silány ruhát és tyúktollal töltött mustra párnát ugyancsak agyonbecsmérlik, a vőlegény vagyoni viszonyaihoz mért összegben megegyeznek. A menyasszony kelengyéje szokás szerint tulipános ládába van zárva, de újabban a módosabbak három fiókos, úgynevezett suplód-ban adják át azt. A kelengye rendszerint 32 darabból áll, de a módosabbaknák 80–100 darabra is rúg a száma.
A hozomány és menyasszony kikérése után a násznép a vőlegényes házhoz vonul, a hol azután a lakodalmi vendégséget lakják. Itt a pitvarajtóban a vőlegényt és menyasszonyt a segítő és főzőasszonyok kenyérrel és sóval fogadják, néhol az ajkaikat még mézzel is bekenik. A vőlegényes háznál tartott vendégeskedés, az úgynevezett nagy lagzi, a násznép legnagyobb részét együtt tartja és a menyasszonyos háznál csak nehányan, a kis lagzisok, maradnak. A nagy lagzinak egész költészete van: minden tálnak, minden pohárnak sorra jutását verses dikczió köti össze, a mint különben szokásos ez minden tájon. A hontvármegyei magyar lakodalmas szokások egyéb czeremóniái is többé-kevésbbé megegyeznek az általános népszokásokkal. A lakodalmi dinom-dánom persze reggelig eltart, a mikor azután a menyasszony szüleinek házából a vendégsereg átvonul a vőlegényes házhoz menyasszonylátó-ba, vagy kárlátó-ba mennek, mikor is az egész násznép együtt mulat két-három napig.
