Barbár népek.
Barbár népek.
A keltákon kívül, időszámításunk előtti időben, csupán a szlávokról vannak némi adataink. Ptolemaeus is említi (Kr. u. 150-ben) Gormanum nevű városukat, melynek a Garam folyó mellett kellett feküdnie.
Kr. után az I. században hazánk éjszaknyugati részén a markomanok, tőlük keletre pedig a velük rokon quád, óz és cotin népek tanyáztak. A quádok a germán fajhoz tartoztak és a Vág, Garam és Ipoly folyók vidékén helyezkedtek el; az ózok inkább a Garam és az Ipoly s a Duna közötti területen laktak, a cotinok a mai Hont vármegye éjszaki részén, valamint a Garam felső folyásánál telepedhettek le. A quádokról már a római írók is nyújtanak adatokat. Tacitus annaleseiben (II. 63.) egyik fejedelmükről is szó esik, a kit Kr. u. 51-ben a rómaiak elűztek. (Tacitus: Ann. XII. 29.) A második században azonban a quádok mindegyre fenyegetőbben léptek fel. Különösen télen, a befagyott Duna jegén átkelvén, gyakori támadásaikkal nyugtalanították Pannoniát. 173-ban Marcus Aurelius császár személyesen vezetett ellenük hadat, mely alkalommal még a rabszolgákat is fölfegyverezte.
