Szláv uralom.
Szláv uralom.
A szlávok már a római uralom idejében a quad őslakók szomszédaiként szerepelnek, később, mikor a quadokat az évszázadokon át folytatott küzdelmek megtörték, mindegyre nagyobb számban telepedtek le az Ipoly és a Garam völgyeiben. A VI. század közepétől kezdve tehát a mai Hont vármegye területe a szlávokat uralta és ez a helyzet megmaradt a magyarok beköltözéséig; sőt attól kezdve hogy Kis Pipin 796-ban az avarok uralmát megtörte, bizonyos mértékben függetlenítették magukat, mert mind Nagy Károly, mind pedig Kis Pipin előtt a római caesarok példája lebeghetett, a mikor uralmukat csak az egykori római birodalom területére terjesztették ki.
A szlávok emlékét a helynevek őrzik. Szokolya a szláv sokol = sólyom tőből képződött. Rák tőből képződött Rákócz. Kemencze határozottan magyarosított alakja a szláv kamenecz, kamenicza névnek, mely kamenu szóból (= kő, kémény) képződött. Terbegecz (Terebes) helynév trebež szláv szóból képződött, mely irtást jelent, e helységet a tótok Terbusovcének nevezik. Szláv eredtü Udvarnok = Dvornik, a mely a királyi udvarnokok lakhelyét jelöli. Cseh nyelven a kovács neve kovar és ilynevü helységet találunk Hontban is (Kóvár). Szitnya helység és hegységnév szintén szláv származású; Szitno tótul = pokol. A mai Peszek nevű falu már 1324-ben előfordul az oklevelekben Pezek néven, mely név a szláv pęssek = durvaszemű homok szóból képződött. A növény- és állatnevekből is számos helynév alakult. Így az erdő neve az ó-szláv nyelvben = lęsu, ennek egyik alakja pedig Lissó. A somfa neve szlávul dren, ennek egyik alakja Dreno; míg Sirák a szláv sierek = köles szóból alakult. Túr nevű helység a szláv turu = bölény szóból származik, jeléül annak, hogy e tájon lakó szlávoknak is dolguk volt a bölényekkel. Egy 1258-ban kiadott oklevélben említést találunk bizonyos Mortua nevü vizről, mely a szláv mrtva szóból származik és annyit jelent, mint holt viz. (Borovszky Samu dr. A Honfoglalás Története.)
A szlávok letelepedéséről későbbi korból való oklevelek is megemlékeznek. Selmeczbánya őslakói szintén szlávok voltak, a kik városukat a hegytetőre építették, minek nyomai ma is látszanak. Csehi ma puszta, a XIV. században még helység, szintén szláv települőkre vall. Szláv telepek még Litava, Börzsöny, mely 283utóbbi azonban szász telep is. Ellenben a Selmeczbánya melletti Windschacht (Vendakna), Windischdorf, már későbbi, valószinüleg a szász települőkkel egyidőben keletkezett.
A IX. század végén, hazánk éjszaknyugati részein elszórtan élő szláv törzsek Szvatopluk morva fejedelemnek hódoltak. Szvatopluk, a ki 873-ban, miután nagybátyját Rastislavot a németek kezére játszotta, nem csupán a morvák ura lőn, de hatalma kiterjedt a Garamtól keletre és a Duna-Tisza közén fel egészen a Kárpátokig lakó szlávokra is, ezzel a Kárpátok bérczei között lakó összes szlávokat egyesítette a jogara alatt. Halála előtt, 894-ben, felosztotta ugyan birodalmát, de a fiai között támadt egyenetlenség a morva birodalom erejét meggyöngítette s mikor a magyarok 895 őszén a vereczkei szoroson át a Felső-Tisza vidékét elfoglalták, a morva birodalom már végnapjait élte. Árpád hadai vala Duna könyökénél foglalván állást, Szvatopluk fiai között a harcz már javában folyt és míg hasonnevű fia a németekhez fordult segítségért, addig Mojmir a magyarok pártfogását vette igénybe.
