V. István.
308V. István.
Béla király halála után a trónt V. István foglalta el (1270.), kinek rövid ideig tartó uralkodása alatt a cseh háború foglalkoztatta az országot. II. Otakár 1271. tavaszán átkelvén a Moraván, Pozsony elfoglalása után egészen a Garamig pusztított; ez alkalommal a vármegye megmenekült a további dúlásoktól, mert a csehek csakhamar visszafordultak s a háború szintere a Duna jobbpartjára került. Negyedik László trónra léptével (1272.) Otakár negyedízben kezdett háborút, de az új kormány, melynek élén Lóránt nádor és Joakhim tárnokmester állottak, és mely a kiskorú László nevében az ország sorsát intézte, 1273. tavaszán az egyes osztrák főuraktól meglepett és elfoglalt Győr ellen fordult, melyet június közepén vissza is szerzett. Győr ostromában részt vett Márton fia Miklós, a Bory-család őse, a ki sebet is kapott.
Az Otakár-ellenes harcz már július elején kezdődött. Az első összecsapásoknál a Hunt-Pázmán nembeli Achilles fia Tamás, a ki IV. Béla király idejében Frigyessel harczolt, tüntette ki magát. (Pauler II. 312.)
Az 1273. évi hadjárat azonban lényeges változást idézett elő a főhatalom birtokosai között. A mikor 1275-ben Ráthold (Rátót) Loránt lett ismét nádorrá, előde, Majs, a ki még a királyné mellett a tárnokmesteri méltóságot is elvesztette, nem akart a változásba megnyugdoni és az 1275. év nyarán híveivel együtt támadásra készült a király ellen, a miben csak a vitéz Márton fia Miklós, a Bory-család őse, akadályozta meg.
