V. László.
V. László.
1452-ben a magyar és az osztrák rendek Frigyest közös megegyezéssel az V. László kiadatására kényszerítették. Hunyadi az eredményes pozsonyi országgyűlés után Buda felé vonult; útközben márczius 30-án Szakállos-Pásztón kelt levelében értesítette Brassó városát a kötött szerződésről. Az 1452. augusztus 24-diki béke értelmében Giskra lemondott Korponáról is. (Történelmi Tár 1884. 593. 1.). László trónra jutásával Hont nem szabadult meg a csehektől, mert Giskrát az ifjú uralkodó kegyeibe fogadta és megerősítette felsőmagyarországi főkapitányi tisztében.
A törökök előnyomulásának híre nagy rettegésbe hozta az egész kereszténységet. A mikor Capistrano János, az egyszerű Ferencz-rendi szerzetes, lángbuzgalommal gyűjtött hadat a török ellen, elnémultak a régi párttusák is az országban. Maga Szécsényi László honti főispán, a ki kezdettől fogva V. László király hívei közé tartozott, 1454-ben felvétette magát a szerzet harmadik rendjébe. (Pettko Béla: Kapisztrán János levelezése 15. 1.). Hunyadi Mátyás királylyá választatása után Strassnitzban, a hódolók sorában találjuk Giskra követeit is, de a lengyel királytól elcsábíttatván, Giskra csakhamar ismét elpártolt Mátyástól és a csehek erre még vadabbúl pusztították a vidéket.
