Drégely visszafoglalása.
Drégely visszafoglalása.
Drégely elfoglalása csak az első lépés volt a török iga alól való szabadulásra. Pálffy, Nógrád visszafoglalását tűzvén ki czélul, még 1593–94 telén Pogrányi Benedeket a szükséges előintézekdések megtétele végett, a bányavárosokba rendelte. 1594. márczius 1-én a zólyomi helyőrség is megérkezett Korponára, és annak csapataival együtt Palánkra vonult, hol Pálffy hadaival egyesült. Pálffy márczius 7-én érkezett Nógrád alá, melyet Alaj bég két napi ostrom után feladott. Ezzel Hont vármegye egész az Ipolyvölgyig felszabadult a török iga alól. A törökök 1594. január 31-én és február 7-én tettek ugyan még kisérletet, de támadásaik kudarczczal végződtek.
Alig szabadult meg a vármegye a török martalóczoktól, az idegen zsoldos katonaságot szállásolták be egyes városaiba és községeibe, melynek erőszakos fellépése igen sok bajt okozott, főleg Korponára, a hol 1594 telén az Öttingen-féle, 1595-ben pedig a Rattenau-ezred helyezkedett el.
324Ez az utóbbi ezred tetemes galibát okozott a vidéken. Ezredese, Hannibál Jakab egy izben Lánczy György bozóki kapitányt támadta meg, a ki azonban erélyesen visszaverte; a bozóki őrség ez alkalommal 17 németet részint levágott, részint agyonlőtt és maga Hannibal ezredes is megsebesült. Hannibál ezredes ekkor visszatért Korponára és ott Pogrányi főkapitány házát támadta meg, Kapujába és ablakaiba belövetett. Az erőszakoskodások megtorlására azután királyi biztosok érkeztek Korponára. (Matunák i. m. 33. – Nyizsnyánszky Menyhért. 129 1.)
Drégely várának romjai.
