A városi villamosvasút
A városi villamosvasút
1868-ban több temesvári polgár a Gyárkülvárost, a Belvárost, a Józsefkülvárost és a pályaudvart összekötő lóvonatú vasút építési és üzleti engedélyt eszközölt ki, melynek érvénye az üzem napjától 40 évre terjedt, azzal a kikötéssel, hogy a vasút az engedély lejárta után megy át ingyen a város tulajdonába.
A lóvasútat 1869 novemberben adták át a forgalomnak, a társaság engedélye tehát 1909. évi november havában járt volna le. Idővel az eredetileg 6 kilométernyi közuti vasút a forgalmi igényeket már nem elégítette ki. A város tehát 1895-ben felhívta a közuti vaspályatársaságot, hogy a hálózatnak villámos földfeletti vezetékkel való kiépítése és az engedélynek megfelelő meghosszabbítása mellett leendő üzembehelyezése és esetleg jelenlegi hálózat kiterjesztése iránt, terjesszen elő részletes javaslatot.
Hosszas tárgyalások után a város az 1896. évi február hó 17-én tartott közgyűlésben a villamos üzemre való átépítés és a tervezett új vonalaknak ugyanoly üzemerőre való kiépítése, berendezése és üzembentartása iránt 1959. évi deczember hó 31-éig terjedő időtartamra kötendő szerződést elfogadta, majd az 1896. évi május hó 11-én megejtett közigazgatási bejárás eredményéhez képest módosított végleges területhasználati szerződést, 1896. évi november hó 30-án elfogadta.
Az engedélyokirat az építéshez, berendezéshez és a forgalmi eszközök beszerzésére szükséges tőkét 1,120.000 forintban állapított meg s feljogosította a társaságot, hogy 175.400 forintnyi régi alaptőkéjének hozzászámításával, 1,295.400 forint össztőkéjének 2/5-öd része erejéig, 4 1/2%-os elsőbbségi kötvényeket, a fennmaradó része erejéig pedig részvényeket bocsáthasson ki.
Városi Gizella-árvaház.
Részlet a Losonczy-térről.
A kormányszéki épület
A Fehér-Kereszt Egylet Poliklinikája.
A Fehér-Kereszt Egylet szülészeti osztálya és bábaképzője.
159Az építkezések, a lóvasúti közlekedés zavartalan fenntartása mellett, 1899. év elején befejezést nyertek s 1899 július hó 27-én megkezdődött a villamos városi vasút üzeme, melynek forgalma és jövedelmezősége minden várakozást felülmuló lendületet nyert, mert míg a lóvonatú vasútnál az 1898. évben 874.900 szállított személy után a bevétel 185.776 korona volt, addig a bevétel a villamosüzem első évében 1,922.300 személy után, 306.210 koronára szaporodott.
1902. év végével a magyar államvasutak budapest-orsovai vonalrészét a város belterületéről a katonai gyakorlótérre helyezték ki és ezáltal a villamos közuti vasútra nézve olyan jelentékeny forgalmi akadály szünt meg, hogy a kocsi-foralom és a vasút bevételei is az első nyolcz hónapban 10%-nyi emelkedést értek el.
Ily körülmények között a város érdekében állónak látszott a villamosvasút forgalomban levő részvényeinek megszerzésére törekedni s ez uton keresni a módot arra, hogy a város a vasút fölött való rendelkezési jogát magának biztosítsa. A forgalomban levő 5870 darab részvényből azoknak több mint 4/5-öd része, t. i. 4825 darab, a Magyar Vasuti Forgalmi Részvénytársaságé volt. A vasút által az engedélyokirat alapján eredetileg kibocsátott 5150 darab 1,030.000 korona névértékű 4 1/2%-os elsőbbségi kötvényből még forgalomban volt 5097 darab 1,019.400 korona névértékű elsőbbségi kötvények beváltása is czélba vétetett.
A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság képviselői hozzájárultak a részvények vételárának végső összegképen, 265 koronában való meghatározásához. A város közönsége ez ajánlatot 1903 augusztus 31-én tartott közgyülésében elfogadta, elhatározta továbbá, hogy a közönség körében forgalomban lévő többi részvényeket ugyanazon árban megveszi és a vasút elsőbbségi kötvényeinek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1903 november hó 30-án kelt ajánlatához képest, 99.5% árfolyam mellett való beváltását is elhatározta. A villamos vasúti részvények és elsőbbségi kötvények beváltására szükséges költségek fedezhetése végett, a város közönsége a Magyar Jelzáloghitelbanktól 2,654.587 korona névértékű törlesztéses kölcsönt vett fel, 4.825 annuitás mellett, 50 évi törlesztésre, 97% árfolyam mellett. A vasút részvényei és elsőbbségi kötvényeinek megvételére szükséges kölcsön törlesztésére tehát 50 éven át fizetendő évi 128.083 korona volt szükséges.
A közönség körében levő részvények beváltása akadály nélkül történt meg, a mennyiben a városi tanács részéről kibocsájtott felhívásra, a forgalomban volt részvények és elsőbbségi kötvények – csekély kivétellel – beváltás alá kerültek.
Magának a villamos vasútnak a város részére való megszerzése pedig egy adásvételi szerződéssel történt, melyben a város a vasútat a részvénytársaságtól 2,571.150 korona vételár mellett megvette. A vételár törlesztését úgy állapították meg, hogy a város átvállalja a részv.-társasági kötvények beváltását és a részvényeknek egyenként 265 koronáért való megvételét és a társaságnak való átadását.
Ez időben a vágányhosszúság 14.264 méter, az üzemhosszúság pedig 10.315 méter volt, míg a kocsipark 17 darab egy-egy Walkermotorral felszerelt személyszállító villamos kocsiból, 10 pótkocsiból és 5 teherkocsiból állott. A megnövekedett forgalom jobb kielégítése czéljából a villamos vasútnak a város által való birtokba vétele óta, gyors egymásutánban bővítették ki a hálózatot. A vágányhosszúság 17.067 méter, az üzemhosszúság 10.919 méterre emelkedett. Az új vonalak és a második vágány építésével kapcsolatban már az 1906-ik évben 6 darab új motorkocsit szereztek, miáltal a kocsipark 23 motorkocsira szaporodott.
Az igazgatóság abbeli törekvése, hogy az évről-évre mindinkább növekedő forgalmi igényeknek fokozottabb mértékben felelhessen meg, újabb vonalak tervezésében és kiépítésében valósult meg. A közönségnek a közlekedő motorkocsik túlzsúfoltsága iránti panaszát orvoslandó, a város 1908-ban ismét 6 darab motorkocsit szerzett be, továbbá 1909-ben több új vonalat és kettős vágányt építtetett.
A villamos vasútnak a város kezelése alatti időben foganatosított mind ez építkezéseit a forgalom fennakadása nélkül fejezték be s összköltségük 550.000 K-ra rúgott, mely összeg a mellett, hogy 1909 végéig a városi házipénztár javára (évi 30.000 K) 170.000 K-át, a vasút megvételére felvett kölcsönkamat és törlesztési részleteinek kiegyenlítésére 771.000 K-át fordítottak, a villamos vasút folyó bevételeiből, illetőleg feleslegeiből nyert fedezetet, úgy hogy a villamos városi vasút a vételáron kívül nem vett fel kölcsönt, sőt maga a vállalat adott a városi útalapnak a Temesvár-varjasi h. é. vasúthoz megszavazott hozzájárulás czéljaira 50.000 K kölcsönt.
A villamos városi vasút forgalmának növekedésére jellemző, hogy 1900-ban 780.221 kocsik méterenként 2,397.492 személyt szállítottak s a bevétel 306.210 kor., 1601905-ben 919.887 kocsi-kméterenként 3,663.613 személy után a bevétel 426.911 kor. volt, 1911-ben pedig 1,592.523 kocsi-kméterenként 7,694.173 személy után a bevétel 782.425 kor. volt.
Temesvár tehát messze felülemelkedik más hazai városok közúti vasúti forgalmán, a miről az 1910. évről kiadott következő hivatalos adatok (csupán a legforgalmasabb városokról) tanúskodnak.
Város
|
Pályahossz, km.
|
Járművek
|
Menetek száma
|
Szállított személyek
|
Bevétel ezer kor.
|
Pozsony
|
11.0
|
8
|
241.542
|
2,656.952
|
341.7
|
Fiume
|
5.3
|
13
|
172.901
|
2,593.515
|
293.0
|
Nagyvárad
|
22.9
|
26
|
32.433
|
3,190.267
|
625.0
|
Szeged
|
17.7
|
31
|
143.377
|
3,459.891
|
506.4
|
Temesvár
|
10.9
|
39
|
320.043
|
6,652.571
|
706.5
|
