A pusztai flóra határa.
A pusztai flóra határa.
Ellenben földrajzilag nagyon nevezetes, hogy Európának éjszaknyugati és délkeleti vegetáczióját szelő vonala Vasvármegyében a havasaljai és a magyarföldi flóra-tag határán húzódik, valamint az is, hogy nyugat felé a magyarföldi vegetáczió hamarább megszünik, mint Ausztriában, mert a Cserláncz, hol a kiváló magyar flóra már fogyatékán van (Hercseg), vagy majdnem megszünik, több, mint egy szélességi fokkal van délre s talán épen egy hosszúsági fokkal jobban keletre, mint Tulln Ausztriában, a meddig a magyarföldi vegetáczió nyugatra és éjszaka kiterjeszkedik, de e határkövön túl tovább nem terjed. Ez a flóraválasztó-vonal hazánk nyugati részén nagyon görbe, s a Bakony éjszakkeleti részétől a Nóri hegység keleti hullámain húzódik az Alpesek déli karimája felé. A Fekete-tengertől a Duna mentén, 509Bécs és Tulln felé, a délkeleti növények útja szabadabb, nem gördül eléjök annyi legyőzhetetlen akadály, olyan kiáltó klímai ellentét, mint Vasvármegyében.
Fehérvármegye Sárrétje, a Marczal terjedelmes mocsara, a Bakony zordonabb klímája és bükkerdősége a magyarföldi növények terjedése elé erős gátként nehezedik s a keleti, délkeleti növényekkel már maga a Bakony belseje se dicsekedhetik. A bükkerdőnek más a vegetácziója, mely az éghajlat és vegetáczió különböző viszonyaival győzelmesen lép a melegebb vidék növényvándorai elé. E növények elterjedése a Dunántúl délibb részein sem sokkan könnyebb, a más hegyrendszerhez tartozó hegyeken és dombhullámokon keresztül, sőt ezeknek a jobb földhöz szokott növényeknek Vasmegye déli részének sovány kavicstalaja sem lehet nagyon ínyére. Az egész vasvármegyei Noricum havasaljai éghajlata s a növényzet életének más természetű viszonyai mereven ellenállnak a kárpátvidéki növények idejutásának.
RÉSZLET A RÁTÓTI PARKBÓL. Saját felvételünk.
