HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ábránfalva. Poss. Abranfalwa. – L. Kisdi(-Vásár) város a.
Acsa. Acha. (1477–8: Dl. 18145. – V. ö. Iványi, i. h., az 1318. 1341. és 1470. évekhez.) Ujvidéktől ény. felé, Kiszács és Alpár táján kell keresnünk.
Akat-teleke. 1469-ben mint a magbanszakadt Zsámboki Pál birtokát ezt is a lekcsei Sulyok cs. nyeri. (Tört. Tár. 1890. 116. 1.) – A megye dny. vidékén fekhetett.
Alatk(i). (Alatka). Alathk. (1382: Dl. 6905; 1480: Dl. 18350; 1496: Dl. 20476.) Alathky. Alathka. (1499: Dl. 20821.) Részben Szond (1382. 1480.) részben Fonó (1496. 1499.) város tartozékául tekinthetjük; s ehhez képest Szond város vidékén kereshetjük.
Á(l)cs. Alch. (1461: Dl. 15667.) Nagalch. (1457: Pesty Helyn. I. 37.) Kys Alcz. (1464: Dl. 15989.) Naghach. (1499: gr. Zay cs. llt. D. n. 15.) Naghalch. (1504: Dl. 21302.) Ács nevű puszta Pesty szerint 1701-ben még létezett Bács közelében. (U. o. I. 39.) Valószínű, hogy e helység Nagy-Álcsnak, a Csuroghoz közelebb (Ujvidéktől ény.) eső mai Kiszács pedig a régi Kis-Álcsnak felel meg.
Almás. Almas. (1461: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 35., 1464: Dl. 15989.) Temerin vidékén feküdt, Kér felé, hol ily nevű pusztát még a mult század második felében is ismertek. (Orsz. Llt. NRA. f. 1710. n. 4.)
Almás-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Alpár. Alpar. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486., 1411: Muz. llt., 1422: Dl. 11268.) Alpal. (1393: Dl. 33528–9.) Szent-Kozma és Demjén tiszt. szentelt templommal. – Ma puszta, Ujvidéktől ény., Kulpin közelében. (Nem ez az Alpár volt a titeli káptalané, hanem a külső-szolnokmegyei. V. ö. Iványi, i. m. 5., Steltzer, i. m. 9.)
Alsó-Palona. L. Palona helység a.
Ápos. L. Bodrogmegyében.
Aracsa. Aracha. (1464: Dl. 16061; 1473: Dl. 17491; 1480: Dl. 18438.) Poss. Aracha. (1504: br. Révay cs. llt. Gyulay. XI. 5.) Főleg köznemesek nevében fordúl elő. – Dál (Dály) helységgel szomszédos volt.
Aranyan. (Aranyad.) Villa Oronati. (1237: Árpádk. új okmt. VII. 29.) Terra Aranan. (1267: Fejér, IV. 3. 418.) A bele-fonsi (péterváradi) apátságé volt. – A mult században Kamendin és Szireg puszták közt (Temerin mellett) még ismerték az aranyadi tavat és pusztát. (Orsz. Levéltár. NRA. fasc. 1710. n. 3.)
Á(r)kos-Turol. L. Turol helység a.
Arkulics.(?) Arculith. (1441: Pesty. Brankovics birt. 21.)
Asszonyfalva. Azzonfalwa. (1444: Szereday cs. llt., Muz. llt., Wenzel gyűjt.) Asszonfalwa. (1441: Pesty. Brankovics birt. 21.) A torontálmegyei Becse(j) vár sorsát követte. Az 1522. évi tized-lajstrom Csongrádba helyezi. Valahol Peszér és Ó-Becse közt fekhetett.
Baba-Szent-Péter. L. Szent-Péter a.
Babod. (Bakod?) Babod. 1417-ben (Pesty Frigyes okl, másolata szerint) Bakod. L. Kisdi(-Vásárhely) városnál.
Bács. L. Kis-Bács helység a.
Bács-Kör(t)vély. Bachkerwel. (1450 körül: Dl. 34985.) A mai Szonta vidékén fekhetett.
Bajcs. Lásd Csongrádmegyében. – V. ö. 1494: Orsz. Llt. Act. Neoacquist. f. 1. n. 10. hol «poss. Nagy Baych» és «Fyw-Baych» bácsmegyei helységeket említik.
Bajkod. (Bajkut.) Baykuth. (1382: Dl. 6905.) Boykod. (1482: Dl. 18730.) Baykod. (1498: Dl. 20764., 1507: Dl. 21718; 1521–22. évi tized-1ajstrom.) Doroszló határában ma egy kút tartja fönn emlékét. (Iványi. Bács-Bodrogm. 10. l.)
Báka. a) Baaka. (1428: Dl. 12014; 1430: Dl. 12266.) Baka. (1432: Haz. okmt. VII. 454.) A Garaiaké volt. Bulkesz és Despot-Sz.-Iván vidékén kereshetjük. (Ezenkívül talán föntebb is állt egy ily nevű falu, mely az 1520- 22. évi tized-lajstromban mint csongrádmegyei hely fordúl elő. – L. Füles a.) – b) Nobiles de Baka, poss. Baka. (1323: Dl. 2199., Anjouk. okmt. II. 107.) Poss. Bakamonostora. (1414: Dl. 8099:) A Doroszlaiakkal kapcsolatban, 1414-ben Cserefalvával és Berezgelylyel együtt fordúl elő.
Báka-monostora. L. Báka helységnél.
Bakófalva. Bakofalwa. (1386: Dl. 7182.) Irög, tehát a Duna mellett feküdt.
Baks(z)onhát. (Bakszonréte.) Fenile Baxonrethe. (1473: Dl. 17491.) Pred. Baxonhath. (14?8: Dl. 18025.) Az ó-budai apáczáké volt, kik 1478-ban ép be akarják telepíteni. – A Tallócziak (Bánfiak) Váralja nevű birtoka mellett terült el. Ma a Dunán túli Almás átellenében a Dráva torkolattal szemközt van egy «Bakszum» nevű erdő.
Báktelke. Baaththeky, Baaththeleky. (1422: Dl. 11235. 24713.) Baktheleke. (1454: Forgách gr. cs. llt.) 1422-ben Rétesz-Sz.-Mártonnal, 1454-ben Kabullal együtt tűnik elénk.
Bala(z)se. Balasse. (1431: Bácsbodr. tört. társ. Évk. VI. 117.) Balase. (1464: Dl. 16061; 1467: Muz. llt., 1502: Dl. 21114.) Nemesek nevében fordúl elő. – Úgy látszik Bácsmegyében is volt ily nevű falu. (A közeli valkómegyei atyai várhoz is tartozott s Baranyamegyében is volt egy-egy «Balazse».)
Balázsfalva. Balasfalwa. (1439: Dl. 13359.) A Nagyvölgyieké volt.
Bálintfalva. Balynthfalua. (1418: Dl. 10647; 1432: Haz. okmt. VII. 454.) A Garaiak birtokai közt 1432-ben Baba-Sz.-Péter m. sorolják föl. (Petrovácz és Palánka vidékén feküdt?)
Bálint-Kürt(e) (puszta). L. Kürt helység a.
Báncsa vagy Báncza. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3., Bancha. (1387: Dl. 7323; 1445: Dl. 13833; 1464: Dl. 15989.) Obancha. (1461: Dl. 15667.) Bancza. (1467: Muz. llt., 1470: Dl. 17044.) Nagbancha. (1506: Dl. 29066.) Tovarisova határának északi vidékén feküdt. (Pesty. Helyn. I. 38.) Az 1521. évi tizedlajstrom «Naghbancha», az 1522. évi pedig «Bancha, Banchya» alakban említi.
Barlad. Barlad terra. (1301: Anjouk. okmt. I. 1.) Barlad. (Kir. ember nevében. 1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) Barlad poss. (1513: Iványi. Bács- Bodrogm. 21. l.) Kovil vidékén feküdt. Az 1553. évi defterben, a titeli náhie-ben, «Barladin». (Velics im. II. 145.)
Bata-Tótfalu. L. Tótfalu helység a.
Báttelke. L. Báktelke néven.
Bécs-Szent-Miklós(?) – L. Beld-Sz.-Miklós néven.
Becse. Boce. (Páp. tiz.-lajstrom. 414. l.) Zoho. (U. o. 178. l.) Úgy látszik, a mai Ó-Becse értendő, a Tisza partján.
Becseháza(?). (Beczeháza?) L. Beld-Sz.-Miklós a.
Bege(e)s. Beges. (1393: Dl. 33528–9.) Steltzer (i. m.) 1424-hez említi. (Nem idéz forrást.) Ujvidéktől nyugatra találjuk.
Békatorok. Bekathorok. (1432: Haz. okmt. VII. 454. – V. ö. Iványi, i. h. 31.) «Sythk» helységgel együtt emlegetik, mint a Garaiak birtokát. A bulkeszi határban (Petrovácz felé) feküdtek.
Beki. L. Buki alakban.
Beköskereke. Poss. seu terra Bekuskeregui. (1325: Anjouk. okmt. I. 211.) Bekuskereke. (1363: Dl. 5224.)
Bel-Keszi. Vagy Bul-Keszi. – L. Keszi a.
Béla. Bela. (1462: Dl. 15760; 1470: Dl. 17041.) 1470-ben a Garaiak cserögi várnagyai hatalmaskodnak benne. 1504-ben a Korvin Jánosé. (Kismart. llt. 4b. D. 68.) Az 1470. és 1504. évi adatokból következtetve a mai Palánka vidékén kereshetjük. (Ma Keresztur, Kula és Torzsa közt terül el ily nevű puszta.)
Belak. L. Bilak helyég a.
Beld-Szent-Miklós. (Bécs-Szent-Miklós?) Beldzenthmyklos. (1456. 1467: Muz. llt., 1489: Dl. 19498.) Bechzenthmyklos. (1486: Dl. 19149.) Pred. Beczzenthmyklos. (1486: Dl. 19150.) Ugyanazt mondhatjuk róla, a mit Kenyeresről. – Azonosnak látszik ezzel az 1403-ban a szántai Morháti cs. birtokában feltűnő «Bethehaza possessio». (Dl. 12821. a 2. lapon.) E név, Mátyáskori átiratban közöltetvén, Becseházá-nak (Beczeházá-nak) is ejthető.
Bell(y)e(-falva). Bellyefalua. Welefalua. (1410: Dl. 9661.) A Kula melletti Kereszturral (l. ott) volt szomszédos. – Azonos lehet ezzel az 1469-ben köznemes nevében fölmerülő «Bellye». (Dl. 16024.)
Bercsek. (Bercseg.) Berchek. (1450 körül: Dl. 34985. és 1521. évi tized-lajstrom.) Berchegh. Berchek. Herchek. (1522. é. tized.-lajstrom.) Valahol Szonta vidékén kereshetjük.
Bere(-falva). 1410-ben: Beree, 1411-ben: Berefalua, 1431-ben: Bere, 1432-ben: Berefalwa, 1455-ben Bere, 1471-ben: Werefalwa, 1480-ban: Berefalwa, 1517-ben: Bere és Were fordul elő, köznemesek nevében. Úgy látszik, egy-ugyanazon helység értendő. (1410: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 2., 1411. 1465. 1471: Muz. llt., 1431. 1432: Bácsbodr. tört. társ. Évk. VI. 117. 124., 1480: Dl. 18438. – V. ö. 1354: Anjouk. okmt. V. 384., 1399: Dl. 8482. és 1517: Dl. 22971. 22972.)
Bere(s)zgel(y). Poss. Berezgel. (1350: Dl. 4162.) Bylyzgyr. (1406: Dl. 8099.) Berezgyl. Bylyzgyr pred. és poss. (1414: Dl. 8099.) Berezgel villa. (1450 körül: Dl. 34985.) Byryzgel. (1492: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 17.) Szond és Doroszló vidékén feküdt.
Berk(i). Berk. Berky. (1422: Dl. 11189. 11268.) Nemesi névben Alpárral kapcsolatban fordúl elő.
Beteháza (?). L. Beld-Sz.-Miklós a.
Beter. Beter. Bether. (1380: Dl. 29191; 1423: Dl. 11353; 1426: Dl. 29235; 1470: Dl. 16983.) Bether. Bethwr. (1520–22. évi tized.-lajstrom.) Devecser mellett fordúl elő mindig. (1520–22-ben azonban már mint csongrádmegpei helység.) A mai Ó-Becse vidékén (ny.-nyd.) feküdt.
Bikács. Bykach. – L. Kisdi(-Vásár) városnál.
Bilak. Bylak. (1464: Dl. 16061.) Köznemes előnevéből ismerjük. Hihetőleg e helységnek (részeinek) felel meg a Tallóczi (Bánfi) cs. birtokában 1480-ban föltűnő «Belak» is. (Dl. 18313.)
Biriszgel(y). (Biliszgir.) L. Bereszgely néven.
Bodiszló. (Budiszló.) Bodizlo. (A Hatanóczi cs. előnevében. 1448: Dl 14167.) Bwdizlo. (A Vizgázló cs. előnevében. 1494: Orsz. llt. Act. neoacquist. com. f. 1. n. 10.) Az 1553. évi defter «Bodiszló» alakban a titeli náhie-ben sorolja föl (II. 145.); tehát a mai Bács-Bodrogmegye dk. sarkában (a Duna mentén?) feküdt.
Bódogasszonyfalva. Már 1413-ban említik Szent-Mária néven is. (Steltzer, i. m. 11.) Az 1522. é. tized-lajstrom szerint «Bodogazzonfalwa». A mai Goszpodincze-nek felel meg, Temerintől keletre.
Bódogasszonytelke. Bodugazonteleky. (1390: Haz. okmt. II. 155.) Bodogazzontheleke poss. (1410: Dl. 9661.) Bodogazonteleke. (1424: Kismart. llt. 45. B. 27.) Rendszerint Kamarással kapcsolatban merül föl. – 1422-ben is említenek egy ily nevű (Bodoghazzontheleke) nevű (puszta) birtokot, Réte(s)z-Szent-Mártonnal együtt. (Dl. 11235. 14713.) Úgy látszik azonos az előbbivel.
Bodon(y). Badon, Bodon, Kysbodon – alakban leginkább köznemesek nevében fordúl elő. (1414: Dl. 10225; 1448: Dl. 14167; 1452: Dl. 16757.) Poss. Bodon. (1411: Muz. llt.) A mai Kulpin és Petrovácz vidékén feküdt. (V. ö. Steltzer, i. m. 11. l.)
Bogárd. Bogard. (1480: Dl. 18313.) A Tallóczi (Bánfi) családé volt. – A megye dny. vidékén kereshetjük, tán a Dráva-toroknál.
Bogyán. (Boján?) A pápai tizedlajstromban egy «Boian» nevű plebánia is említtetik. (414. l.) Tán a mai Bogyánt kell értenünk, a megye dny. zugában.
Bokrán. Bokran. Lásd Arnat városnál.
Bonozhalma. Ugyanazt mondhatjuk róla, a mit pl. Mihályfalváról.
Boron(y). Az 1522. évi tized-lajstromban Boron alakban fordúl elő, még pedig a mai Kulpin, Glozsán sat. táján. (Bevezetés jegyz. VII. csoport.)
Bozia-bokor (puszta). Pred. Bozyabokor. (L. sásvári Belmosevity Milos a. a birtokosok közt.)
Boz(i)ás. Bozas. (1469: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025.) Köznemesek nevében fordúl elő. Azonos lehet vele az 1520–22. évi tized-lajstromban fölmerülő: Bozyas. (Bevezetés jegyz. XII. csoport.)
Boz(z)e(j). Bozee, Bozzee. (1506: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57. és 58.) Rétesz-Sz.-Mártonnal együtt merül föl.
Buk-keszi vagy Bul-keszi. L. Keszi a.
Buki vagy Böki. Bwky. (1467: Muz. llt.) Beky, Bewky. (1521–22. tized-lajstrom.) A mai Bukin-nak felel meg, Bács mellett d. (Kulpi-Kulpin; Buki- Bukin; Temeri-Temerin.) V. ö. a hasonló nevű erősségnél.
Butorfalva. (Botorfalva.) L. a kalocsai érsek birt. közt.
Csalános. L. a kalocsai érsek birt. közt.
Csalász. Czalas. (Páp. tiz.-lajstrom. 180. l.) Chalaz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 586.. 1461: Dl. 15667; 1525: Br. Révay cs. llt. Div. fam. V. 3.) Chalaaz. (1457: Pesty. Helyn. I. 37.) Derzs vidékén feküdt, nem messze Bács városától. («Halász»-nak olvasni semmikép sem lehet.)
Csama(-falva). L. Csomafalva alakban.
Császló. Chaslov. Chaslou. (1231: Árpádk. új okmt. XI. 224.) Chazlo. (1382: Dl. 6905; 1480: Dl. 18350; 1507: Dl. 21718; 1522. évi tized.-lajstrom.) Szondhoz tartozott. – A mai Szonta táján, úgy látszik, Apatin felé feküdt.
Cséb. Cheeb. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17., 1446: Dl. 13912.) Cheb (et) Kyscheb. (1455–1489: Muz. llt.) Cheb. (1521. évi tized-lajstrom.) Cséb nevű helységet találunk ma Ujvidéktől nyugatra. Ez értendő.
Cser. Chyr. (Köznemes nevében. 1308: gr. Zay cs. llt. A. 3., 1431: Bácsbodrogm. tört. társ. évk. VI. 117.) 1452-ben «de Cheri» nevű kir. ember tűnik föl; 1469-ben Nagy- és Kis-Cser, mint a magbanszakadt Zsámbokiak birtoka; 1496-ban és az 1522. évi tized-lajstromban pedig «Cher» község. (1469: Tört. Tár. 1890. 116., 1496: Dl. 20476.) – Fonó, Doroszló, Szond és Jakabfalva körül feküdt. (V. ö. Valkómegyében a csiri Boda cs. a.)
Cserefalva. (Cserőfalva. Cseresfalva.) Chereufalua. (1350. és előbb Dl. 4162.) Cheresfalua. (1382: Dl. 6905.) Cherefalwa. (1406: Dl. 8099; 1414: U. o., 1520. és 1522, tized-lajstrom.) Cheresfalwa. (1480: Dl. 18350.) Doroszló és Szond vidékén feküdt.
Csereg. (Cserig. Cserög.) Több ilyféle nevű helységet találunk ez időben e megye területén, a nélkül, hogy fekvésüket biztosan meghatározhatnók. a) Poss. Cherig – a Futaki családé. (1394: Kismart. llt. 47. F. 7. – V. ö. 1349: Dl. 4031.) Cherygh. – Futakkal, Gyálával sat. együtt a Garaiaké. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5., 1464: Dl. 15989.) E helység talán az 1522. évi tized- lajstromban említett «Chyregh»-nek felel meg, s Futak vidékén, a szerémmegyei Cseröggel (ma Cserevics) szemben feküdt. – b) Cheregh – a bácsi káptalané, s (részben) a Monostoriaktól a Garaiaké is. (1438–50: Dl. 13239. 13398.) Chereg – Csika mellett. (1466: Dl. 16343.) Chereg, Kyschereg – a baranyamegyei Monostorral együtt a Verebélyieké. (1503: Dl. 29350; 1504: Dl. 21302.) Rendszerint Csika helységgel (l. ott) együtt emlegetik, a mely pedig már Szond vidékére vezet bennünket. – c) Ugyane tájon keresendő a következő helység is, úgy mint: Thothchewregh. (1498: Dl. 20797.), Thothcheregh (nemesi előnévben, 1504: br. Révay cs. llt. Gyulay XI. 5.), Chyregh (Korvin Jánosé, 1504: Kismart. llt. 45. D. 68.), Thotchyrwgh, Tothchyregh, Toth Chereg. (1522. évi. tizde-lajstom.) – d) Végül: Chorug (1325: Anjouk. okmt. II. 211.), Chowrugh, Cherewgh (1363: Dl. 5224.) hihetőleg a mai Csurog-nak felel meg, Péterváradtól ék., a Tisza partján; Chyrek, Chyrewg pedig 1440-ben, mint a torontálmegyei Becse(j) vár tartozéka, és: Chereg 1441. körül, mint (ugyane várral együtt) a rácz despoták birtoka, kétségtelenül. (1440: Szereday cs. llt., Muz. llt. Wenzel gyűjt. V. ö. Brankovics György rácz despota a. a birtokosoknál.)
Csereg(-Szent-Péter). L. Szent-Péter helység a.
Cserlek. Cherlek. (1341. Pesty: Eltünt r. vm. I. 232.) Jakabfalvával együtt említik. (E tájon egy Cser nevű falu is állt.)
Csicsanicza. L. Csik helység a.
Csigerd. (Csigred. Csigörd.) Cygerd. (1395: Dl. 8099.) Chygurdh. (1418: Dl. 10647.) Chygerd. (1432: Bácsbodr. tört. társ. Évk. Vl. 124.) Chygred. (1470: Dl. 17040. 17044.) Köznemesek nevéből ismerjük.
Csik. Poss. seu pred. Chyk. (1423: Dl. 11353.) Részben a Beteri és beteri Pernyés családtól a Garaiak kezére került. Poss. Chykod. (1426: Dl. 29235.) Részeit a Beteriek a Garaiaknak adták. – Úgy látszik egy-ugyanazon (bácsmegyei) helység részeiről van szó, mely kétségkívül Beter vidékén, tehát valahol Ó-Becsénél feküdt. E tájon (Ó-Becsétől nyugatra és Petrovoszelotól nyugatra.) Iványi szerint csakugyan van is ma egy-egy Csik vagy Csikeria nevű puszta s egy Csik nevű ér, mely Szabadkánál eredvén, a petrovoszelói határban ömlik a Tiszába. (i. m. 52. 53. l.) – Az 1520–22. évi tized-lajstromok a régi Csongrádmegge eme dny. zugában egy Chykthw, egy Chykeghaz és egy Chychanycha (Czychanycza) nevű falut emlegetnek, s egy ízben ily sorrendben sorolják is föl őket Báka után. Ezek közül azonban: a) Csiktő úgy látszik föntebb esett, legjobb esetben a Csik-ér tövénél, Petrovoszelo táján, de hihetőleg még följebb. 1440-ben a torontálmegyei Becse(j) várhoz tartozott, még pedig egyszer Csiktő (Chykthew), máskor pedig; Csik (Chpk) néven. (Muz. llt. Wenzel gyűjt. és Szeredai cs. llt. – Csongrádmegyénél Csecstóval vettem egynek, a mi tévedés.) – b) Csicsanicza úgy látszik Petrovoszelo és Becse közt kereshető, de tán beljebb a Tiszától. Végül – c) Csikegyház, valahol ugyane vidéken, úgy látszik a legelöl említett 1423–1426. évi: Csík- nak vagy Csíkod-nak felel meg. Azonban a Csikegyház elnevezés a XV. század második felében szintén fölmerül. (Blasius de Chykeghaz, presbyter diocesis Bachiensis. 1479: Mon. Vatic. I. 5. 4. l.)
Csika. (Czika.) Chyka. (1438–50: Dl. 13239. 13398; 1450 körül: Dl. 34985.) 1450. táján a Szondról Csikára vezető nagy utat említik; e helység tehát a mai Szonta vidékén fekhetett, még pedig, mint látszik, kelet vagy délkelet felé. (Az 1520–22. évi tized-lajstromban «Czyka».)
Csikegyház. L. Csik helység a.
Csíkod. L. Csik helység a.
Csiktő. L. Csik helység a.
Csimor. Chymor és Chyomor alakban nemesi nevekben merül föl. (1461: Dl. 15592; 1464: Dl. 16061; 1480: Dl. 18438; 1498: Dl. 20764.) Tán Keszi vidékén feküdt? 1373–75-ben egy «Chymor» nevű birtokot említenek a megye megjelölése nélkül, «Jobagtelek» nevű helység határai közt. (Zichy okmt. III. 601.) Úgy látszik ugyane helység értendő. 1322–3-ban «Jobagyteluk», Tapolczával együtt bácsmegyei helység. (Dl. 2124. Másolat.)
Csir. L. Cser alakban. V. ö. Valkómegyében a Boda (csiri) cs. a.
Csireg-Szent-Péter. (Csiger-Sz.-Péter.) L. Szent-Péter helység a.
Csirög. (Csireg. Csirek.) L. Csereg helység a.
Csókafalva. (Csókafalu.) Poss. Chokafalwa. (1434: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 34.) Chokafalw. (1525: U. o. Div. fam. V. 3.) Bács és Derzs városok vidékén kereshetjük.
Csoma(-falva). Chamafalua. Chwmafalwa. Chumafalwa. (1405: Dl. 9021; 1452: Dl. 16757; 1495: Dl. 20283.) Choma. (1464: Dl. 16061.) Chomafalwa prope poss. Thothfalw. (1517: Dl. 22934.) Chomafalwa. (1517: Dl. 22934; 1522. évi tized-lajstrom.) Szond és Doroszló vidékén feküdt, a Mosztonga mentén. Doroszlóval kétségtelenül határos volt. (Rácz-Militics felé?)
Csomor. L. Csimor alakban.
Csonta-Fejér. Poss. Chonthafeyer. (1504: Kismart, llt. 45. D. 68.) Ez alkalommal határozottan Bácsmegyéhez számítják. A XV. században azonban inkább Csongrádmegyéhez. (L. ott.)
Csorug. (Csörög. Csöreg.) L. Csereg helység a.
Csösz. Cheusz. (Másodat után. 1439: Dl. 13359.) A Nagyvölgyieké volt.
Dál(y). Dal. 1410: Dl. 9661.) Daal. (1480: Dl. 18313.) Daly. (1492: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 17.) Az 1522. évi tized-lajstromban Csika, Báncza, Göze, Garé sat. helységekkel együtt (Bács, Bács-Ujfalu; Tovarisova, Parabuty sat, vidékén) sorolják föl.
Derecske. (Drekcse.) Drecche, Derecche. (1346: Anjouk. okmt. IV. 587.) Dereczke. (1464: Dl. 16061.) Derechke. (1469: Dl. 16024.) Részben a kapucsi Figedieké volt. (1464.) Bácstól nem messze, északi irányban kereshetjük.
Derzsfalva. L. Derzs m.-városnál.
Devecser. Deuecher. (1426: Dl. 29235.) Az 1520–22. évi tized-lajstromban «Dewecher» és «Zokoddewecher» már csongrádmegyei helységek. A mai devecseri puszta értendő, Ó-Becse mellett, kissé ény.
Dienesfalva. Dyenesfalwa. (1473: Dl. 34030; 1508. 1611: Muz. llt.) Bácsmegyei nemesek nevében fordúl elő. – Úgy látszik Bácsmegyében feküdt.
Doba. Doba. (1272: Árpádk. új okmt. XII. 58.) 1272-ben a kalocsai érseknek volt ily nevű birtoka. 1469-ben pedig a magbanszakadt Zsámboki Pál után maradt Doba helységet említik. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) Meglehet ugyanegy helység értendő; annyi bizonyos, hogy mindkettőt a megye dny. vidékén kell keresnünk.
Dobornok. Dobornok. (1418: Dl. 10682.) Bácsmegyei kir. ember nevéből ismerjük. (V. ö. 1467: Muz. llt.)
Dobra. Dobra. (1464: Dl. 16061; 1480: Dl. 18313.) Steltzer szerint különben több ily nevű hely volt Bácsmegyében, ú. m. Dobra Szilbás m. ma (Palánkától ék.) Gajdobra; Kis-Dobra a verbászi határban; Bán-Dobra a kulai határban és Egyházas-Dobra, ma Golodobra, Pivnicza m. (Steltzer I. h. 12. 13. l.)
Doroszló. Dorozlou. (1313–1350: Dl. 4162; 1361: Dl. 5097.) Dorozlo. (1450 körül: Dl. 34985; 1486: Dl. 19176.) Zombortól d. találjuk. (V. ö. a a Doroszlai és doroszlai Kis cs. a.)
Doroszló-Tótfalu. L. Tótfalu a.
Drág. Draagh. (1428: Dl. 12024.) Drag. (1464: Dl. 15989; 1522. tized-lajstrom.) Draagh. (1506: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 58.) Az 1522. évi tized-lajstrom nyomán a mai Petrovácz vidékére gondolhatunk, a hol ma, Glozsán felé, csakugyan találunk is egy Dragova nevű pusztát.
Egres. a) Egres. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486., 1418: Dl. 10682., 1508. 1510: Muz. llt.) Kulpi helységgel volt szomszédos. – b) Az 1528. évi térkép Titeltől északra tűntet föl egy ily nevű helységet. (V. ö. Iványi, i. m. 68. l.) – 1506-ban
egy Egres-t (mely a Szerémmegyében is birtokos egresi Idecskiek után maradt), mikor az új adományosok beiktatásáról van szó, mint «rég idő óta» a titeli prépost birtokát említenek. (Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57. V. ö. u. o. A. 58. és 1502: gr. Zay cs. llt. N. 61., hol e helység még az Idecski-eké.) Ez alatt azonban szintén alighanem az a) helység értendő. (V. ö. Rétesz-Sz.- Márton a.)
egy Egres-t (mely a Szerémmegyében is birtokos egresi Idecskiek után maradt), mikor az új adományosok beiktatásáról van szó, mint «rég idő óta» a titeli prépost birtokát említenek. (Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57. V. ö. u. o. A. 58. és 1502: gr. Zay cs. llt. N. 61., hol e helység még az Idecski-eké.) Ez alatt azonban szintén alighanem az a) helység értendő. (V. ö. Rétesz-Sz.- Márton a.)
Egyedfalva. L. Ujfalu helység a.
Egyházas-Erös. (Egyházas-Örös.) L. Erös a.
Egyházas-Szent-Iván. L. Szent-Iván helység a.
El(y)ves. L. Öl(y)ves alakban.
Ercsi. Andreas de Erchy – 1457-ben másokkal együtt kijelölt bácsmegyei kir. ember. (Dl. 16757.) Úgy látszik e megyében feküdt a megfelelő Ercsi helység is.
Erdőalja. Erdewallya. – L. Kisdi(-Vásárhely) városnál.
Erdőköz. Erdewkws. – Rétesz-Sz.-Mártonnal együtt említik.
Erdőmegy. Erdeumeg, Erdeumegh. (1410: Dl. 9661.) Erdewmegy. (1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) A Kula melletti Keresztur vidékén feküdt valahol. – Az 1520. évi tized-lajstrom Tót-Cserög és Kéménd vagy Keménd közt «Herdemeghy» alakban sorolja föl. (V. ö. Keresztur.)
Erög. L. Ireg(d) alakban.
Erös. (Eres. Erves.) Poss. Wrus. (1327; Anjouk. okmt. II, 316.) Vrs. (Páp. tiz.-lajstrom. 177.) Wrs. (1348: Dl. 3977.) Erews. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) Erwes. (1467: Muz. llt.) Ewrews. (1486: Dl. 19149.) Erwes. (1486: Dl. 12821.) Ewrwes. (1489: Dl. 19498.) Eghazaseres. Morhantheres. (1521. évi tized-lajstrom.) Nagerews. Kyserews. (1522. évi tized-lajstrom.) A mai Palánka határában feküdt, észak felé. A mult században mint Palánkához tartozó, de föntebb, Obrovácz és Tovarisova közt fekvő dűlőt a szerbek «Uros», a magyarok pedig «Ürös» és «Erös» néven emlegetik. (Orsz. Llt. NRA. f. 1710. n. 3.) 1455-ben sat. a Morháti (Marhard, Marhald sat.) Jakabé volt. Csakugyan egy részét e családról nevezték. (Pesty. Helyn. I. 406.)
Fábiánfalva. Fabyanfalwa. (1410: Dl. 9661. és 1522. évi tized-lajstrom.) Tótfalu és Keresztur mellett feküdt. (V. ö. Keresztur.)
Falkomár. Falkomar. (1482: Dl. 18730; 1520–22. tized-lajstrom.) A mai Szonta környékén kell keresnünk.
Fejefaka-Tutul.(?) L. Turol helység a.
Fejéregyház. a) Feyereghaz. Feketeegyház környékén fekhetett. (L. ez alatt.) – b) Feyereghaz. (1443: Dl. 12821. a 2. lapon.) A szántai Morhátiaké volt, a kiknek birtokában azonban később sohasem említik. Úgy látszik Paraszti táján feküdt s igy könnyen azonos lehet az a) alatti Fejéregyházzal.
Feketeegyház. Feketheghaz. (1496: Dl. 26655.) Feketeeghaz. (1522. évi tized-lajstrom.) Hegyes és Szegegyház (ma Szeghegy!) mellett fordúl elő. Ott találjuk ma Feketehegy helységet. 1496-ban (Fejéregyházzal együtt) Bács-, 1522-ben pedig már Csongrádmegyéhez tartozott. 1465. körűl a megye kitétele nélkül mint a Marótiak birtokát sorolják föl «Feketheegyhaz» és «Feyeregyhaz» helységeket is. (Orsz. Levéltár. Urbar. et Conscr. fasc. 87. n. 83.)
Félegyház. a) Feleghaz. (1361: Dl. 5097.) Doroszló és Szond szomszédja volt. – b) Feleghaz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 586., 1522. évi tized-lajstrom. Bevezetés jegyz. XII. csoport.) Iványi szerint «a Bács város alatt, Bukin falu felé elterülő s most Felity-nek nevezett terület» őrzi emlékét. (i. m. 65. l.) Hihetőleg e helységet kell értenünk az 1488-ban Drági (de Drach) Tamás birtokában föltűnő «villa Feleghaz» (Bachiensis diocesis) alatt is, hol ekkor a Bold. Szűz tiszt. szentelt templom állt. (Theiner. Mon. Hist. Hung. II. 515.)
Felső-Palona. L. Palona helység a.
Felső-Taronya. L. Taranya(n) helység a.
Files. L. Füles alakban.
Filótel(e)ke. Ugyanazt mondhatjuk róla, a mit pl. Mihályfalváról.
Fir(-falva). Fyr. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Fyrfalwa. (1395: Dl. 8028; 1522. évi tized-lajstrom.) Úgy látszik, Bácstól déli irányban feküdt valahol.
Fi(u)-Bajcs. L. Bajcs a. Bács- és Csongrádmegyében.
Fizeg. (Fizér.) L. Füzeg helység a.
Földvár. a) Feldwar. (1387: Dl. 7309; 1444: Dl. 8967; 1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) Fedwar. (1522. évi tized-lajstrom.) Rév- és vámhely volt. Iványi és Pesty szerint (Helyn. I. 39.) a mai Palánkának felel meg. Az 1477–78. évi Garai-Szécsi osztálylevélben is előfordul; a megye kitétele néikül. (Dl. 18145.) – Kétségkivül e helységet kell értenünk, mely 1387. előtt a hírneves Horvátiaké, ez óta a Garaiaké és köznemeseké, majd a Korvin Jánosé volt. – b) 1316-ban is említenek egy «Feldwar»-t, mely tán inkább a mai Tisza menti Földvár-nak felel meg, Ó-Becsétől d. (Dl. 1870.) E helyet az 1528. évi térkép is föltűnteti. Különben a köznemesek nevében sűrűn föl-föltűnő Földvárról sem bírom további (genealogiai) kutatások nélkül mindig eldönteni, melyik Földvár értendő. (V. ö. a Földvári cs. a.)
Füles. Fyles. Phyles. – Az 1520–22. évi tized-lajstromban (Asszonyfalva és Báka helységekkel együtt) a mai Ó-Becse és Topolya közt feküdt helységek csoportjában, Csongrádmegyében találjuk. A XV. században azonban úgy látszik, inkább Bácsmegyéhez tartozott, minthogy ez időben a Tisza mentén odább északra eső helységek (pl. épen Asszonyfalva is) Bácsmegye területéhez számíttatnak.
Füzeg. Fyzeg. (1173–96: Árpádk. új okmt. XI. 62.) Fizig. (Páp. tiz.-lajstrom. 180. l.) Fyzegh. (1480: Dl. 18350; 1522. évi. tized.-lajstrom.) A mai Szonta és Hódság vidékén tűnik föl. E helységgel azonos az ó-budai apáczák birtokába 1382-ben Szonddal együtt átment «Fyzeer» helység. (Dl. 6905.)
Füzér. L. Füzeg helység a.
Galvegy. Bácsmegyei nemes nevéből ismerjük. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 118. – A közlő szerint «Galvegy», hihetőleg «Galwegh, Galwagh».) Gárdon(y). Gardun. (1369: Kismart. llt. 32. D. 184.) Szent-Lélek, Gyoszán, Gyála sat, helységekkel együtt merül föl, s ezért a Titel mellett nyugatra fekvő mai Gardinovcze helységre aligha gondolhatunk.
Garé. (Gáré.) Gare. Garee. (1521–1522. évi tized-lajstrom.) Már a pápai tiz.-lajstromban («Gare», majd «Zare», Ortvay, Magyarorsz egyh. földl. I. 342.) és 1428-ban is előfordúl (Iványi, i. m. 122. l.), valamint 1437-ben szintén. (Gare. Kismart. llt. 47. D. 17.) – Báncza, Tolmács, Göző, Kapucs sat. helységekkel egy csoportban emlegetik. (Stelczer szerint «Gáré oder Csakovacz liegt südöstlich von Hodság» Puszta értendő? – I. m. 25. l.)
Gerecz. Geres. (Páp. tiz.-lajstrom. 180. l.) Gerech. (1334: Anjouk. okmt. III. 79.) Geretz. Gerecz. (1493–4: Epist. Petri de Warda. 7. és 199. l.) Kysgerecz. (1499: Dl. 20821.) Gerecz et Kysgerecz. (1507: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Grech. Kysgerech. Naggerech. (1520. 1522. tized-lajstrom.) Vaskapuval együtt emlegetik. A tized-lajstromban Bács és Vajszka vidéki helyekkel együtt fordúl elő. Úgy látszik inkább az utóbbinak környékén feküdt. (Steltzer a kútfők ellenére állandóan «Geresd»-nek írja. I. m. 14. l.)
Gimesfalva. (Gimesegyház.) 1428-ban tűnik föl e két néven. (Iványi, i. m. 71. l.) Futak mellett é. feküdt.
Göd. Gewd. (1455–1489: Muz. llt.) A lekcsei Sulyok cs. birtokában Cséb-bel együtt sorolják föl.
Gözö. (Göze.) Guze. (1346: Anjouk. okmt. IV. 586.) Gewzew. (1467: Pesty. Helyn. I. 37.) Gwzew. (1461: Dl. 15667.) Gewze, Geeze. (1520. 1522. évi tized-1ajstrom.) Bácstól nem messze kell keresnünk, még pedig – mint látszik – északi irányban.
Gyarmat. Terra ecclesie de Dersy Garmath vocata. (1328–1335: Anjouk. okmt. III. 209.) Bács város vidékén kereshetjük.
Gyertyános. Gertyanos. (Megye kitétele nélkül. 1450. körül: Dl. 34985.) Gyerthyanos. (Bácsmegyében, 1503: Dl. 21229.) Gyarthanos. (U. o. 1507: Dl. 21718.) Gyerthianos. (1522. évi bodrogmegyei tized-lajstrom.) Apáti, Ápos, Ujfalu sat. helységekkel együtt tűnik föl. Ugyanazt mondhatjuk róla a mit Kaplany-ról.
Gyós. L. Kusicza helységnél.
Gyoszán. L. Jo(s)zán helység a.
Gyurano(v)cz. Gywranowcz. – L. Kisdi (-Vásárhely) városnál.
Gyümölcsény. L. 1334-hez a kalocsai érsek birt. közt. Az 1522. évi tized-lajstrom (Gymelchyn, Gemeczen) Lugas, Vajszka, Palona sat. társaságában sorolja föl.
Halastó-feli. (Halastó-file.) Poss. habitatoribus destituta Halasthofile. (1422: Dl. 11235.) Halasthofely. (1422: Dl. 24713.) Rétesz-SZ.-Mártonnal együtt tűnik föl.
Halászi-telek. Hallazitelek. (1450. körül: Dl. 34985.) A megye szabatos megjelölése nélkül fordúl elő. Hihetőleg Bácsmegyében, Doroszló vidékén feküdt. (V. ö. különben 1231: Árpádk. uj. okmt. XI. 222.)
Halmos. Ugyanazt mondhatjuk róla, a mit pl. Mihályfalváról.
Harkaló. Harkalo. (1477: Dl. 34309.) Kisdi (-Vásárhely) város sorsában osztozott. Hihetőleg annak a Varkaló vagy Verkalovo pusztának felel meg, melyet Iványi a közelmult évszázadokból pontosan Káty és Vecskerek (puszta) vidékére helyezve. (I. m. 140. l.)
Harsány. Harsan. (1267: Tud. Gyűjt. 1821. V. 102.) Kysharssan. (1520–22.) 1469-ben Kis- és Nagy-Harsány, a magbanszakadt Zsámbokiak s utánok a lekcsei Sulyok-ok birtoka. – A tized-lajstrom adatai szerint a mai Bukin vidékén kereshetjük. (V. ö. XIII. század: Árpádk. uj okmt. X. 430. és 1469: Tört. Tár. 1890. 116. 117. l.)
Hedős. Hedws. (1463: Dl. 15845.) Az Ujlakiaké volt.
Hegyes. L. Csongrádmegyében.
Hegyes-Trrol. L. Turol helység a.
Herkultelke. L. Irmó néven.
Hernye(-falva). Hernyefalwa. (1480: Dl. 18313.) Herne. (1522. tized-lajstrom) Szond vidékén kereshetjük, bizonyára dél felé.
Hernyék. Hernyek. (1469: Tört. Tár. 1890. 116. 117. l., 1521–22. tized-lajstrom.) Zsámboki majd (1469.) lakteai Sulyok birtok volt. – A mai Bukin vidékén kereshetjük.
Himesegyház. Hymeseghaz. (1462: Dl. 15703; 1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) Az 1520. évi tized-lajstromban (mint csongrádmegyei helység) a mai Hegyes és Bajsa vidékén tűnik elénk. Ma puszta, Emuzsics néven, Bajsa és Cservenka közt.
Hodos. Hodus. (Páp. tized-lajstrom. 179., 1369: Kismart. llt. 32. D. 184.) Hodos. (1410. körül: Dl. 9705.) Gyála, Szt-Lélek sat. helységekkel együtt említik 1369-ben.
Horvát(i). Horuoth. (Páp. tiz.-lajstrom. 180.) Horwath. (1437: Kismart, llt. 47. D. 19., 1464: Dl. 16061.) Horwathy. (I522. tized-lajstrom) Báncza, Göze sat. helységekkel egy csoportban emlegetik 1522-ben.
Hullatag. Hwllathag. (1480: Dl. 18438.) Hwlathak. (1522. tized.-lajstrom.) A Duna déli folyása mentén (Bács, Vajszka, Plávna sat. vidékén) fekhetett.
Hurkusz. Hurkuz. (1382: Dl. 6905.) Szondhoz tartozott.
Ireg(d). (Irög. Irögd.) Terra Irg. (1267: Fejér, IV. 3. 418.) Irugd. (1350: Anjouk. okmt. V. 359.) Irugh. (1404: Dl. 8949; 1423–4: Dl. 11343.) Ireg. (1461: Kismart, llt. 96. fasc. 3. n. 35.) Iregh. (1464: Dl. 15989; 1470: Dl. 17040.) Iregd. (1470: Dl. 17044.) Ireegh. (1506: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57.) A XV. században mint a Marótiak (1404.), Garaiak (1423–4. 1461. 1464.), a Baranyaiak, Iregiek sat. birtoka merül föl. Az 1522. tizedlajstrom (Irewgh, Iregh) Cséb, Tittös sat. vidékén (Szilbács felé?) említ egy ily nevű falut, mely a mai Irisacz pusztának felelhet meg, Piros és Kiszács között. Azt azonban, vajjon egy vagy több helység értendő-e, részemről pontosan eldönteni nem bírom. – Ezenkívül 1380-ban és 1470-ben Beterrel együtt merül föl egy Erwg, Ewrug, Wregh (Dl. 29191.), melyet a föntebbiektől (bár 1470-ben szintén a Garaiaké) talán meg kell különböztetnünk. (Dl. 29191. és 16983. – V. ö. Beter, és Valkómegyében, Ireg vagy Irög helység a.)
Irmó. Terra Herkulteleke al. nom. Irmo. (1282: Árpádk. uj okmt. IX. 338.) Irmó később helység lehetett. Az 1553. évi defter-ben «Irmok» néven fordúl elő. (I. m. II. kötet. 146. l.) – Ma Irmova néven puszta, Kiszács közelében ny. (Futaktól é.)
Iszkorota. Izkorotha. (Másolat után. 1439: Dl. 13359.) A Nagyvölgyieké volt. (Steltzer szerint Szent-Dorottya. Mely kutfő után? I. m. 18. l.)
Ivánkafalva. Iwankafalwa. (1496: Dl. 20476; 1522. évi tized-lajstrom.) Szont és Doroszló vidékén feküdt valahol. 1496-ban Fonó város sorsában osztozott.
Izsák. Isak. L. Kereked helység a.
Jakabfalva. Jacobfalwa. (1450. körül: Dl. 34985.) Jakabfalwa. (1480: Dl. 18438; 1522. évi tized-lajstrom. Bevezetés jegyz. VIII. csoport.) Doroszlóval volt határos. (V. ö. a Tordas család a.)
Jakabfölde. Jakabfeulde. (1320: Dl. 2010. és 2011.) A Futakiakkal kapcsolatban emlegetik.
Jánosfalva. Janusfalwa. (1455–89: Muz. llt.) Janosfalwa. (1522. évi tized-lajstrom.) Erős, Mende, Tarján, Yajncza, Szelind (Szelénd) sat. helységekkel egy csoportban tűnik föl. Palánka, Bukin sat. vidékén kell tehát keresnünk.
Job(b)ágytelek. L. Csimor a.
Jo(s)zán. Gyozan. (1369: Kismart. llt. 32. D. 184.) Jozan. (1463: Dl. 15845; 1522. évi tized-lajstrom.) Talán a mai Glozsán? (Ujvidéktől ny.)
Kabul. (Kabol.) Kobol. (1301: Anjouk. okmt. I. 1.) Kobul. (1308: U. o. 163.) Kabwl. (1316: Dl. 1870.) Kahol. (? 1439: Fejér. XI. 314.) Kabol. (1439: Haz. okmt. III. 378.) Kabul. (1454: gr. Forgách cs. llt.) Ma Alsó- és Felső-Kovil, Péterváradtól dk. (V. ö. Titel városnál.)
Kamarás. Kamaras. (1390: Haz. okmt. II. 155., 1410: Dl. 9661; 1454: Dl. 24541; 1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) Pivnicza, Szilbás sat. vidékén feküdt? (Vagy odább északra?)
Kaplan(y). Kaplan. (1503: Dl. 21229.) Mint a kalocsai érsekség (bácsmegyei) birtokát említik. Az 1522. évi adólajstromban Bodrogmegyéhez számítják, a mi azt mutatja, hogy Bodrog- és Bácsmegye határán feküdt, valahol Apatin vidékén.
Kápolna. Capella. (Páp. tiz.-lajstrom. 178.) Kapolna. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) 1437-ben Petrőcz és Garé közt fölsorolva, mint a néhai szentiványi Balog Mihály birtoka merül föl.
Kapucs. (Kapucz, Kapucza, Kapolcs.) Kopolch. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Kapolch. (1406: Dl. 8099.) Kopulch. (1418: Dl. 10682.) Kapwcza. (1464: Dl. 16061.) Rapwch. (1480: Dl. 18438; 1521. és 1522. évi tized-lajstrom.) Csika, Báncsa, Göző, Mácsa, Tolmács, Garé, Macsal(y) Horváti sat. helységekkel egy csoportban (tehát a mai Tovarisova, Parabuty, Bács sat. vidékén) fordúl elő. Pesty szerint a mai Kupuszina Apatintól é., a mi azonban épen nem valószínű. (Pesty. Eltünt m. I. 239. l.)
Káty. L. Szerémmegyében.
Kék(i). 1410-ben: Ladisl. de Keky – bácsmegyei kir. ember. (br. Révay cs. llt. Szerém. II. 2.) Tán a megfelelő helység is e megyében feküdt.
Kemén(d). (Kéménd.), Remend. (1404–6: Dl. 8967; 1410: Dl. 9661; 1469: Dl. 16084.) Remen. (1496: Dl. 20476.) Pesty szerint a mai Ramendin puszta Temerin közelében; Steltzer szerint (i. m. 23. l.) a Monostorszeg melletti Kemény erdő. Az 1410. évi oklevél és az 1522. évi tized-lajstrom (Bevezetés jegyz. IX. csoport) adatai azonban határozottan Keresztur (Kula mellett) vidékére utalnak. (L. Kereszturnál.) Meglehet azonban, nem csak egy helységről van szó.
Kend. Kend. Kend. (1404: Dl. 8967; 1417: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 11., 1499. 1510; Muz. llt.) Bácsmegyei nemesek nevéből és előnevéből ismeretes.
Kenderes. Kenderes. (1439: Kismart. llt. 47. S. 18., 1475: Dl. 26009.) Kir. emberek nevében fordúl elő. Egyébiránt 1505-ben szintén fölmerül egy Kenderesi Mihály nevű előkelő nemes, mint e megye országgyűlési követe. (I. h.) A mult században mint pusztát ismerték. (NRA. f. 1710. n. 3. Orsz. Levéltár.)
Kenyeres. Kyneres. (1403: Dl. 12821. a 2. lapon.) Kenyres. (1467: Muz. llt., 1486: Dl. 19149.) Kenyeres. (1486: Dl. 19150; 1489: Dl. 19498.) Kyskenyeres. (1486: Dl. 12821.) Parasztival, Medenczéssel, Örössel, Tittössel sat. együtt emlegetik; tehát vagy a mai Sztapár, vagy pedig Palánka vidékén (hihetőleg inkább az előbbi tájon) feküdt.
Kér. Poss. Naghkeer. (1461: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 35.) Steltzer szerint (i. m. 15. l.) 1267. óta 1522-ig több ízben fölmerűl. – Ma Kis- és Ó-Kért ismerünk, Ujvidéktől ény. (V. ö. 1317: Anjouk. okmt. I. 442.)
Ke(r)csmény. L. Kö(r)csmény alakban.
Kerek. Kerek. (1410: Dl. 9661.) 1433-ban bácsmegyei szolgabiró nevében szintén «Kerek» nevű helységre bukkanunk. Az 1410. évi Kerek kétségtelenül határos volt Kereszturral s így Kereki-től meg kell különböztetnünk. (V. ö. Keresztur helység a.)
Kereked. Kereked. (1441: Dl. 13613; 1492: br. Révay cs, llt. Szerém. II. 17.) 1441-ben Ripakkal, az 1522. évi tized-lajstromban pedig Garéval, Bánczával, Csikával, Izsákkal, Ölyvessel sat. együtt; tehát valahol Hódság, Bács sat. vidékén kereshetjük. Kerektől és Kerekitől bizonyára meg kell különböztetnünk.
Kerekegyház. Keregeghaz. (1462: Dl. 16703.) Okor és Bajcs közt sorolják föl. Azonosnak látszik az 1520–22. évi tizedlajstrom szerint Csongrádmegyében létezett ily nevű helységgel.
Kereki. Terra seu poss. Kereky. (1327: Anjouk. okmt. II. 316.) Poss. Kereky. (1512: Dl. 22330.) A Bács és Palánka közti vidékre helyezhetjük. Grosschmid Gyula szerint ma Kerekity puszta, Gajdobra határában. (1431: Bácsbodr. tört. társ. Évk. VI. 115. l.)
Kerés. Kerees. (1522. évi tized-lajstrom.)
Keresztur. a) Kerezthwr. (1410: Dl. 9661; 1452: Dl. 16757; 1492: Dl. 2083.) Keresthwr. (1522. évi tized-lajstrom.) Az 1410-ben a Szilágyiakkal rokon Kereszturiak Keresztur nevű birtoka határosai gyanánt fölsorolt: Tótfalu, Erdőmegy, Fábiánfalva, Tel (Töl) és Kéménd (Keménd) helységek az 1522. évi tized-lajstrom adatai (l. főleg e megye Bevezetésében a jegyz. idéz. lajstrom IX. csoportját) és egyéb nyomok szerint Doroszló vidékén feküdtek s így Keresztur nem lehet más, minta Kula mellett ma is e néven meglevő helység, mely azonban, meglehet, nem épen e ponton állt. Az 1452. évben a (horogszegi vagy kereszturi) Szilágyiak (minden valószinűség szerint mint a Kereszturiakkal társbirtokosok) ugyane Keresztur-ja szintén a Szond vidéki Tótfalu táján feküdt, s az 1495. évi Keresztur hasonlókép Tótfaluval, Doroszlóval, Töllel és Csomafalvával sat. volt határos. – b) Ezenkivűl az 1520-as évek elejéről való tized- lajstromok Cséb és Tittös vidékén, tehát a Duna mentén, Palánkától keletre is sorolnak föl egy ily nevű falut (Kerezthwr alakban), mely tehát az Iványinál 1272-ből (bár tévesen, mert az oklevél e része 1399-ból való) említett Keresztur-ral (ma Krsztur puszta) lehet azonos. (Bácsbodrogm. helyn. 81. l. V. ö. Árpádk. uj okmt. XII. 58.) Egyébiránt egy szintén 1522. évi számadás (super trituratione frugum) az előbbi Kereszturt (Kű-Szond és Bercsek közt) Kerezthwr superior, az utóbbit pedig (Cséb és Tittös közt) Kerezthyur inferior néven ismeri. (Orsz. Levéltár. A Bevezetésnél idéz. jegyz. nem közölve.) Végűl, minthogy e hely szabatos meghatározása a régi Bácsmegye egész nyugati felének helyrajzára nézve irányadó, e helyütt még azt is megjegyezhetem, hogy az 1410. évi oklevélben szereplő többi helységeket (Dál, Verőfény, Nyék, Bódogasszonytelke sat.) épen nem szükséges az ugyanakkor emlegetett Keresztur vidékére helyeznünk.
Kertvélyes. Kerthweles. (1522. évi tized-lajstrom.) Cséb, Tittös sat, helységekkel egy csoportban fordúl elő. Palánka vidékén is kellett tehát ily nevű helységnek lenni.
Keszi. Kezy villa. (1418: Dl. 10682.) Kulpi határleirásában fordúl elő. A mai Bulkesz értendő, mely 1276-ban mint Sávoly-Keszi vagy «Boulkezy», 1311-ben mint «Bukkescy», – 1430-ban és 1464-ben mint «Bukkezy», 1432-ben mint «Belkezy» tűnik föl. 1430-ban és 1432-ben utóbbival együtt említik «Kyskezy»-t is, mely viszont 1499-ben Nagy-Keszivel (Nagkezy) együtt is fölmerűl. (Anjouk. okmt. I. 241., Haz. okmt. VII. 454., Dl. 12266. 15989., Muz. llt. – V. ö. Iványi, i. m. 49. l. és lásd Szent-Márton helység a. is.)
Kétfülű. Poss. Kethfylew. (1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) A mai Kétvillo pusztának felel meg, Moholtól nem messze nyugatra.
Kevi. Kewy. (1520–22. tized-lajstrom.) Beter, Devecser és Soprony (Szofron) helységekkel együtt mint csongrádmegyei helység tűnik föl. Azon a területen feküdt tehát, melyet a XV. században Bácsmegyéhez is számíthatunk.
Kis-Á(l)cs. L. Á(l)cs helység a.
Kis-Bács. Kysbach. Az 1522. évi tized-lajstromban Köcsmény, Drág sat. társaságában (a mai Petrovácz, Glozsán, Gajdobra sat. vidékén) sorolják föl.
Kis-Bodon(y). L. Bodon(y) helység a.
Kis-Cséb. L. Cséb helység a.
Kis-Cser. L. Cser a.
Kis-Csereg. L. Csereg helység a.
Kis-ErSs. (Kis-Örös.) L. Erös a.
Kisfalud. Kysfalud. (1520–22. évi tized-lajstrom.)
Kis-Gerecz. L. Gerecz helység a.
Kis-Harsány. L. Harsány helységnél.
Kis-Hegyes. L. Hegyes helység a. Csongrádmegyében.
Kis-Kenyeres. L. Kenyeres a.
Kis-Keszi. L. Keszi a.
Kis-Nyék. L. Nyék a.
Kis-Rád. L. Rád helység a.
Kis-Sáp. L. Sáp helység a,
Kis-Szent-Iván. L. Szent-Iván helység a.
Kis-Szent-Király. L. Szent-Király helység a.
Kistelek. Kyst(h)elek. (1422: Dl. 11235. 24713.) Az Alpáriakkal és Bodon(y)iakkal kapcsolatban, Rétesz-Sz.-Márton, Bódogasszonytelke helységekkel együtt tűnik föl. Ma Petrovácz és Glozsán közt találunk egy «Telek» nevű pusztát. (V. ö. Rétesz-Sz.-Márton a.)
Kopolcs. L. Kapucs alakban.
Kotormán(y). Kotorman. (1393: Dl. 33528–9.) Bácsmegyei kir. ember nevében fordúl elő.
Kovácsi. Kowachy. (1495: Dl. 20283.) Bácsmegyei köznemes nevéből ismerjük.
Kozafalva. Kozafalwa, Kozafalua. (1412: Dl. 9987; 1422: Dl. 24713; 1425: Kismart. llt. 47. G. 6.) Kozafalua. (1422: Dl. 11189.) Köznemesek nevéből és előnevéből ismerjük. A megye déli vidékén kereshető. (V. ö. a Koza névre nézve 1350: Anjouk. okmt. V. 359.)
Kozmafalva. Kozmafalva. (1521–22. évi tized-lajstrom.) Buki (ma Bukin) és Erös helységekkel egy csoportban tűnik föl.
Kőégető. Kewegethe. (1480: Dl. 18350.) Kwegethe. Kwegethew. (1482: Dl. 18693.) Hullatag (l. ott) vidékén kereshetjük.
Kőkut. (1462: Hunyadiak kora. XI. 25.) Kywkwth. Kewkwth. Kaychwth. (1520–22. tized-lajstrom.) A tized-lajsromban Devecser és Soprony helységekkel együtt mint csongrádmegyei helységet sorolják föl. Ma puszta Ó-Becsétől ény.
Kölesrév. Mint a magbanszakadt Zsámboki (s utánok, 1469 óta a lekcsei Sulyok) cs. birtokát említik. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) – A mai Bukin vidékén (a megye dny. zugában) kell keresnünk.
Kö(r)csmény. Kyrchmen. (1308: gr, Zay cs. llt. A. n. 3.) Kurthmym. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486.) Kurchmen. (1380: Dl. 29191.) Kuchmen. (1393: Dl. 33528.) Kwrchmen. (1418: Dl. 10682.) Kerchmen. (1418: Dl. 12024.) Kewchmen. (1503. 1508: Muz. llt.) 1521-ben és 1522-ben a tized-lajstromban «Kechmen». – Kulpi szomszédságában feküdt.
Krak(k)ó. Crakow. (1382: Dl. 6905.) Crako. (1400: Dl. 8602.) Krako. (1456: Dl. 15109.) Krakko. (1480: Dl. 18350.) Az óbudai apáczáké volt; Szond vidékén feküdt.
Ku(c)sita. (Kucsicza.) Kuchicza és Gyós 1368-ban mint határos falvak fordulnak elő. (Pesty. Helyn. I. 125.); «Kuchita» pedig nemesi névben 1363-ban és 1461-ben. (Dl. 5224. 15592.) Úgy látszik ugyanaz a helység értendő.
Kulcsvölgy. Poss. Kwlchwelgh. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) Garé, Petrőcz, Sz.-Iván sat. helységekkel együtt említik.
Kulpi. (Kurpi. Kurpe.) Poss. Kurpee. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486.) Poss. seu terra Kurpe. (1348: Dl. 3977.) Kwlpi. Kwlpy. (1411: Dl. 9802; 1418: Dl. 10682.) Mindenszentek tiszteletére épült templommal. – A mai Kulpin, Ujvidéktől ény.
Kuned vagy Kuntelke. Poss. seu predium Kwned al. nom. Kwntheleke. (1423: Dl. 11353.) A Beteriektól a Garai cs. kezébe ment át ekkor.
Kusztil (puszta). Pred. Kwztyl. (1404: Dl. 8949,) V. ö. a Maróti cs. a.
Kut(i). 1410-ben és 1417-ben: CIemens de Kwchy, Kuchy – bácsmegyei nemes. (br. Révay cs. llt. Szerém. II. 2. és II. 11.) 1461-ben a Garaiak birtokában találunk egy Kut (Kwth) nevű helységet, mely kétségkívül Vaskapu város környékén feküdt. (Kismart. llt. 48. A. 19.) Azonos-e az előbbivel? – nem tudom.
Kürt. Kyurch. (1275: Szilassy cs. llt.) Kyurth. (1308: gr. Zay cs. llt. A. n. 3., 1404: Dl. 8949.) Nadaskyrth. (1418: Dl. 10682; 1445: Dl. 13833.) Pred. Balyntkyrthe. (A lekcsei Sulyok családé. 1455: Muz. llt.) Kyrth. (1464: Dl. 15989; 1470: Dl. 17040.) Kulpi, Szilbás sat. vidékén feküdt. Nádas-Kürt 1445-ben lakatlan. Utóbbiról írja Steltzer (Bács-Bodrogm. tört. társ. Évk. 1890. 43.), hogy mint puszta, ma Krivodolics (görbe-völgy) nevet visel s valósággal kürt alakú.
Lázárfalva. L. 1334-hez a kalocsai érsek birt. közt.
Lengyel. Lengel. (Bácsmegyei köznemes nevében. 1308: gr. Zay cs. llt. A. n. 3., 1522. évi tized-lajstrom.) Lengel cum portu et tributo Danubii. (1448: Fejér. X. 4. 660.) Tán Földvár (a mai Palánka) vidékén feküdt.
Leonard-Nyék(i). L. Nyék helység a.
Lórumus. (Ló-römös?) Lorwmus. Lorvmvs. – Rétesz-Sz.-Mártonnal együtt emlegetik.
Lugas. Terra Kethlugas … et terra Johannis dicti Turs similiter Lugas vocata. (1328–1335: Anjouk. okmt. III. 207. 208.) 1334-ben a kalocsai érsek birtokai közt (l. ott) is két ily nevű falut sorolnak föl. Az 1522. évi adólajstrom szintén ismer egy ily (Lwgas) nevű helységet. – Hihetőleg Bács táján (nyugotra?) feküdt.
Lukafalva. Lwkafalwa. (1455–89: Muz. llt.) A lekcsei Sulyok családé volt.
Mácsa. (Mátya.) Mathya. (1346: Anjouk. okmt. IV. 587. Az eredeti szerint «Machya»-nak is olvasható. Dl. 3839.) Machcha. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Lad. 96. f. 3. n. 2.) Macha. (1464: Dl. 16061.) Maccha. (1492: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 17., 1522. évi tized-lajstrom.) Az utóbbi forrás szerint Bácstól nem messze (Tolmács, Csika, Báncza sat. táján) kell keresnünk.
Macsal(y). Machay, Mathay. (1414: Dl. 10225. Nemesi előnévben.) Machyal. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 117.) Machal. (1464: Dl. 16061.) Az 1522. évi tized-lajstromokban «Macchal» és «Nachal» alakban előforduló helységnek látszik megfelelni. (L. Kapucs helység a.)
Martályos. (Martályis.) Morthalis. (1395: Dl. 8028.) Martalys. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Marthalyos. (1477–78: Dl. 18145.) Morthalyos. 1522. tized-lajstrom.) A mai Mertvályos puszta, Temerin mellett dny. – A XV. században tornyos kőtemploma volt.
Mazalócz. (Mazalovcz.) Poss. Mazaloch. (1410: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 1., 1415. U. o. II. 5., 1417: U. o. II. 4. és 11., 1423: U. o. Valkó, I. 3., 1511: U. o. Szerém. II. 18.) Mazalowch. (1410: U. o. II. 2.) Mazalocz. (1479: U. o. II. 24., 1492: U. o. II. 17., 1519: U. o. II. 20.) A (szerémmegyei) Révai, továbbá a Doroszlai, doroszlai Kis és Bagdi családoké volt. (Doroszló vidékén feküdt?)
Medenczés. Poss. Medenczes. (1455. 1467: Muz. llt., 1486: Dl. 19150; 1489: Dl. 19498.) Pred. Medenches. (1486: Dl. 19149.) Ma Medenicz vagy Medenicza puszta, Ó-Kér határában, Verbásztól déli irányban. (Orsz. Llt. NRA. f. 1710. n. 3.)
Mende. Mende. (1444: Dl. 8949. 8967; 1431: Bácsbodrogm. tört. társ. évk. VI. 117., 1520–22. tized-lajstrom.) L. Jánosfalvánál.
Mezö-Turol. L. Turol helységnél.
Mihályfalva. 1469-ben a magbanszakadt Zsámboki Pál után a lekcsei Sulyok családé lett. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) A megye dny. zugában fekhetett.
Mikola. Mikola. (1450 körül: Dl. 34985.) Szent-György tiszteletére épült, de már ekkor elpusztult templommal. – A Duna mellett, Szond vidékén fekhetett, talán Bács- (és nem Bodrog-) megyében.
Mindszent. Terra Mendscent. (1328: Anjouk. okmt. III. 207.) Myndzenth. (1456: Pesty. Helyn. I. 37.) Báncza mellett fordúl elő a tized-lajstromban. (1521–2.) Ugyanezzel együtt említik 1457-ben is. «Mendzenth». (gr. Erdődy cs. monyorókereki llt. f. 69. n. 3151. Pesty Frigyes másolata nyomán.)
Mitvarcz. Mythwarcz. (1438: Dl. 13239.)
Mohol(-rév). L. Csongrádmegyében.
Molnosfalu. (Mónosfalva.) Molnusfalw. (1432: Dl. 12439. Hibás kiad.: Haz. okmt. VII. 454.) Ezenkívül az 1520–22. évi tized-lajstromból is ismerjük «Monosfalua» néven. (Bevezetés jegyz. XII. csoport.) Palánka vidékén feküdt?
Monostorszeg. (1382: Dl. 6905.) Úgy vélem, nem az Apatintól é. eső mai Monostorszeg-et kell értenünk e helység alatt. Mert ez messze kívül esik azon a birtoktesten, melyet I. Lajos király – a mint ma mondanók – egy tagban adott ekkor az óbudai apáczáknak (l. ott) s a melyben Kül-Szond és Császló közt sorolják föl falunkat. 1522-ben (Monostorszeg) sorrend szerint szintén Kül-Szond mellett tűnik föl. (Tized-lajstrom.).
Morha(n)t-Erös. (Morhant-Örös.) L. Erös a.
Morhárt. (Morhant. Morgant.) Terra Morharty nomine. (1255: Zichy okmt. I. 8.) Morhanth. Morganth. (1522. évi tized-lajstrom.)
Móriczka. Morycka. (1522. évi tized-lajstrom.)
Mortályos. (Mortalyis.) L. Martályos alakban.
Nádas-Kürt. L. Kürt helység a.
Nagy-Á(l)cs. L. Á(l)cs helység a.
Nagy-Bajcs. L. Bajcs a. Csongrádmegyében.
Nagy-Báncsa. (Nagy-Báncza.) L. Báncsa helység a.
Nagy-Cser. L. Cser a.
Nagy-Erös. (Nagy-Örös.) L. Erös helység a.
Nagy-Gerecz. L. Gerecz helység a.
Nagy-Harsány. L. Harsány a.
Nagy-Hegyes. L. Hegyes helység a.
Nagy-Kér. L. Kér helység a.
Nagy-Keszi. L. Keszi helység a.
Nagy-Tippan. L. Tippan helység a.
Nagyvölgy. Nogeeg. (Páp. tiz.-lajstrom. 414.) Nobiles de Nagwelgh. (1399: Árpádk. új okmt. XII. 58., 1439: Dl. 13359.) Nagwlgh. (1422: Dl. 11268.) Naghwelgh. (1496: Dl. 32820.) Nagwegh. (1522. évi tized-lajstrom.) Utóbbi forrás szerint a régi Félegyház, Hullatag sat. vidékén (a mai Bukin felé?) kereshetjük.
Ném(e)ti. (Nemti.) Nempti. Nymizi. (Páp. tiz.-lajstrom, 177. 411. l.) Nemdy. (1480: Dl. 18313.) Nemethy. (1522. évi tized-lajstrom.) 1522-ben Vajszka és Palona mellett sorolják elő. Nem hihető, hogy a Hódság és Filipova közt fekvő mai Nemsacze pusztának felelne meg.
Nosztur (puszta). Predium Nozthur. (1404: Dl. 8949.) V. ö. Marótiak a.
Nyék. Poss. Leonardneky. (1303: Anjouk. okmt. I. 69.) Neek. (1330: U. o. II. 482.) Kysnyek. (1391: Dl. 822.) L. Verőfény helységnél.
Ó-Báncsa. (Ó-Báncza.) L. Báncsa helység a.
Okor Okor. (1454: Dl. 24541; 1462: Huny. kora XI. 25. és Dl. 15703; 1504: Kismart, llt. 45. D. 68., 1509: Dl. 21939.) Úgy látszik, Pacsér, Bajsa sat. táján kereshető.
Orbász vagy Orbászpalotája. Orbazpalotaya. (1387: Dl. 7309.) Orbaz. (1395: Dl. 8028; 1408: Fejér, X. 4. 672.) Bánczával és Mortályossal együtt emlegetik.
Ők. Ewk. (1464: Dl. 15989; 1522. évi tized-lajstrom.) Wk. (1469: Dl. 16024.) Köznemesek nevében és előnevében fordúl elő. – Doroszló, Szond, Keresztur sat. vidékén keresendő.
Öl(y)ves. Elwes. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) L. Kereked helységnél.
Ör(ö)s. (Örves.) L. Erös (Eres) helységnél.
Palona. Palona. Alsopalona, Felsepalona. (1522. évi tized-lajstrom.) Vajszka mellett tűnik föl. Bizonyára a mai Plávna értendő, e vidéken, Bácstól dny. (Az 1553. évi defterben még «Palavna». II. 146. l.)
Pálos. Paulus. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Palus. (1423.) Palós. – Bácsmegyei köznemesek nevéből ismerjük. (L. a Pálosi cs. a.) Különben a pápai tized-lajstromban is előfordúl. (Paulus. 180. l.)
Pardáncz. L. Pordáncz néven.
Páris. 1432-ben a bácsmegyei nemesek sorában szerepel Parys-i Bálint is. (Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 123.) 1506-ban pedig Somvával együtt, melynek kétségkivül szomszédja volt, «poss. Paris» bácsmegyei helység merül föl, mint az egresi Idecskiek és Párisiak birtoka. (Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57. és 58.)
Parlag. (Parrag.) Parlagh, (Kir. ember nevében. 1473: Dl. 34430.) Parlag. (A Ripakiaké. 1489: Dl. 13613. 19527.) Parragh. (Kir. ember nevében. 1503. 1512: Muz. llt.) Hihetőleg ugyanegy helység részeiről van szó. – Ma Bács mellett nyd. találunk egy Parlog nevű pusztarészt.
Partas (puszta). Pred. Parthas. (1504: br. Révay cs. llt. Gyulay. XI. 5.) Dál és Aracsa közt terült el.
Paska. Via de Kwlpy ad villam Paska. (1418: Dl. 10682.) Paska. (Nemes nevében. 1480: Dl. 18438.) Kulpin vidékén feküdt. Iványi szerint ily nevű dűlő ma is van a Kulpin melletti Despot-Sz.-Iván határában. (i. m. 45. l.)
Patlyan. Pathlyan. (1469: Dl. 16024.) Egy XV. századi másolatban: Pathasan. (Dl. 16025.) Köznemes nevében fordúl elő. Úgy látszik Bács- (és nem Valkó-)megyében feküdt.
Paznak. Paznak. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) Szent-Iván, Petrőcz, Garé sat. helységekkel együtt említik.
Péczel. Pecel. (Köznemes nevében. 1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Peczel. (1470: Dl. 17044.) Pechel. Peechel. (1522. évi tized-lajstrom.) 1522-ben a mai Bukin határában feküdt Szent-Lőrinczczel, továbbá a szintén ugyane tájon elterülő Vajszka, Plávna sat. helységekkel együtt tűnik föl.
Perlek. Perlek. (1444: Szereday cs. llt., Muz. llt. és Zsélyi llt., 1441: Zsélyi llt., Pesty. Brankovics birt. 21.) Mint csongrádmegyei falu, Devecser mellett fordúl elő az 1520–22. évi tized-lajstromban. E tájon, Ó-Becse és Petrovoszelo közt ma is találunk ily nevű pusztát. Vámszedő-hely is volt, s 1414-ben Becse(j) torontálmegyei várhoz tartozott.
Peszér. Pezeer. (1440: Szereday cs. llt.) Pezer. (1441: Zsélyi llt., Pesty. Brankovics birt. 21.) Vám- és rév-hely volt; a torontálmegyei Becse(j) várhoz tartozott. Az 1520–21. évi tized-lajstrom Csongrádmegyében sorolja föl. – Ma puszta Zenta és Adda közt.
Péterréve. Petherrewe. (1440: Szereday cs. llt.) Peterrewe. (1441: Pesty. Brankovics birt. 21.) 1440-ben (s hihetőleg előbb s később is) a torontálmegyei Becse(j) várához tartozott. Az 1522. évi tized-lajstrom Csongrádmegyében sorolja föl. – A mai Petrovoszelo értendő, Ó-Becsétől északra.
Petrőcz. (Petrócz.) Petrwcz. (1522. évi tized-lajstrom..) Már 1428-ban is fölmerül. (Iványi, i. m. 122.), valamint 1433-ban (Petrocz, gr. Sztáray oklt. II. 302.) és 1437-ben is. (Petrewcz. Kismart. llt. 47. D. 17.) Úgy látszik valahol Doroszló, Keresztur, Hódság sat. vidékén kell keresnünk.
Piros(d). Villa Pyros. (1237: Árpádk. uj okmt. VII. 29.) Terra Pyrusde. (1267: Fejér. IV. 3. 418.) A bele-fonsi (péterváradi) apátságé volt. – Ma Piros, Ujvidéktől ny.-é.
Pirosegyház. Mint a magbanszakadt Zsámboki, majd 1469. óta a lekcsei Sulyok cs. birtokát említik. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) A mai Bukin vidékén, a megye dny. zugában fekhetett. A mai Pirostól minden esetre meg kell különböztetnünk. (V. ö. Pirosd a.)
Piski. A pápai tized-lajstrom a bácsi főesperességben Vaskapuval együtt említ egy ily (Pysky, Pisqui) nevű plébániát. (177. 414. l.) 1431. és 1432. évi oklevelek pedig mint a bácsi káptalan birtokát (Pyski) sorolják föl. (A kalocsai főkápt. orsz. levéltárából közli Grosschmid Gyula. Bácsbodrogm. tört. társ. Evk. VI. 113. és köv. l.) Bács város környékén feküdt, még pedig leghihetőbben ny.-ény. irányban.
Pordáncz. Purdach. (1308: gr. Zay cs. llt. A. n. 3.) Pordanch, Pardanch. (1346: Anjouk. okmt. IV. 585.) Derzs, Bács sat. városok környékén feküdt. 1431-ben köznemes nevében merül föl újra. (Pordanch. Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 118. l.)
Prága. Praga. (1382: Dl. 6905; 1482: Dl. 18730.) Szonddal, Falkomárral, Bajkoddal sat. együtt emlegetik. (Az 1553. évi defterben is «Praga». II. 147.)
Puszta-Szent-Mihály. L. Szent-Mihály a.
Rád. Rad. (1308: gr. Zay cs. llt. A. n. 3.) Raad. (1404: Dl. 8949; 1480: Dl. 18350.) Kysraad. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 117.) Bácsmegyei köznemesek nevéből ismerjük. A hajdani Bácsmegye ény. vidékén kereshetjük. Az 1522. évi tized-lajstrom (szintén e tájon) «Bán-Rád»-ot (Banrad) is ismer.
Ragadás. Ragadas. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 118.) Bácsmegyei köznemes nevéből ismeretes.
Répás-Szent-Király. L. Szent-Király helység a.
Réte(s)z-Szent-Márton. L. Szent-Márton helység a.
Ré(v)falu. Rewfalw villa. (1418: Dl. 10682.) Kulpi határlevelében, e helységtől ny. tűnik föl. Pesty Frigyes szerint a Duna mellett feküdt. (Eltűnt m. I. 233.) E helységet kell bizonyára értenünk az alatt a Refalw, Rewfalw alatt is, melyet 1445-ben és 1486-ban (dunai révjével együtt) az Ujlaki cs. birtokában (de utóbbi évben a Paczmáni vagy paczmáni Kis Tamás kezén) találunk. (1445: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 65. f. 1. n. 7., 1486: Dl. 19113.)
Ripak. Rypok. (1308: gr. Zay cs. llt. A. n. 3.) Rypak. (1489: Dl. 19527.) Az 1520–22. évi tized-lajstrom Doroszló-Tótfalu mellett (Szond vidékén) sorolja föl.
Sándorfalva. Zandorfalwa. (1522. évi tized-lajstrom.) A mai Bács, Plávna, Bukin sat. vidékére helyezhetjük.
Sáp. Saap. (1480: Dl. 18350.) Steltzer szerint 1382-ben merül föl s a zombori határban fekvő mai Saponyának felelne meg. (I. m. 19. l.) Ez azonban nem valószínű. Mert mint 1480-ban Sáp, 1469-ben Sáp, Kis-Sáp és Völgysáp is, a megye dny. zugában feküdt Kőégető és Hullatag helységekkel együtt merülnek föl, mint ugyanegy uradalom tagjai. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) Különben már a pápai tized-lajstrom is ismer egy ily nevű plébániát, a bácsi főesperességben. («Sap». 178. 414. l.)
Sár. Poss. Saar. (1213–1350: Dl. 4162.) Doroszló vidékén kereshetjük.
Sávoly-Keszi. L. Keszi helység a.
Sebes-szeg. Sebusceg. (1308: Anjouk. okmt. I. 162.) Ugy látszik a megye dk. zugában kereshetjük.
Siger-Szent-Péter. L. Szent-Péter helység a.
Sitk. L. Békatorok helységnél.
Soprony. (Sofrony.) L. Csongrádmegyében.
Sumva. (Somva.) Poss. Swmwa. (1484–1502: Dl. 21114.) Somwa. (1506: Veszpr. ká,pt. orsz, llt. A. 57. és 58.) L. Szent-Márton azaz: Rétesz- Sz.-Márton helység a. is.
Szád. L. Szat (Szát) helységnél.
Szaj(o)l. Ville due Zoyl. (1237: Árpádk. új okmt. Xll. 29.) Zagel. (Páp. tiz.-lajstrom. 178. l.) Zayol. (1522. évi tized-lajstrom.) A mai Szajlova pusztának felel meg, Ujvidék mellett é.-ék.
Szalánta. Zalantha poss. (1361: Dl. 5097.) Doroszlóval és Szonddal volt határos.
Szántó. Mint a magbanszakadt Zsámboki s utána a lekcsei Sulyok cs. birtokát sorolják föl. A megye dny. zugában kereshetjük: (Tört. Tár. 1890. 116.)
Szat. (Szát.) Zath. (1447: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 20., 1499: U. o. IlI. 44.) Sath. (Év nélkül, Bácsmegyében – Kovachich. Form. solennes. 341. l.) Tán valahol a Duna mentén (Bukin táján?) fekhetett. E helységnek felelhet meg az 1480-ban említett «Zaad» is. (Dl. 18313.) Bizonyára meg kell azonban különböztetnünk a valkómegyei hasonló nevű várostól.
Szegegyház. L. Csongrádmegyében.
Szelénd. (Szelind.) Az 1520–22. évi tized-lajstromban előfordul «Zylynd» és «Zelynd» falu; 1456-ban pedig «poss. Zenend». (Dl. 15109.) Úgy látszik ugyanegy helységet kell értenünk. (V. ö. a hasonló nevű erősségnél.) – Bácstól d.-dny. kereshetjük. (V. ö. Szerénd helység a. is)
Szenénd. L. Szelénd helyég a.
Szent-András. Zenth Andras cum portu Danubii. (1408: Fejér, X. 4. 666.) Zent(h)andras. (1464: Dl. 15989; 1470: Dl. 17044. és 17045; 1522. tized-lajstrom. Bevezetés jegyz. VII. és XI. csoport.) Száraz-vámja is volt. A Duna mentén (Futak táján?) kereshetjük.
Szent-Demeter. Zenthdemeter. (1457: gr. Erdődy cs. monyorókereki llt. f. 69. n. 3151. Pesty másolata után.) Szomszédos nemes (Velez János) előnevében merül föl, Nagy-Ács, Ó-Báncsa sat. helységekkel együtt. Tán szintén Bácsmegyében feküdt.
Szent-Emre. (Szent-Imre.) Zenthemreh. (1437: Kismart llt. 47. D. 17.) Garé, Öl(y)ves sat. helységekkel együtt említik.
Szent-György. Almasscentgurg. (1350: Anjouk. okmt. V. 359.) Iványi szerint a Péterváradtól k.-é. eső mai Gyurgyevónak felelne meg. (I. m. 116. l.)
Szent-Iván. a) Zenth Iwan. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17.) 118-ban Kulpi határ-leírásában: «Kyszentiwan» (Zenth Iwan) és «Eghazas Zent Iwan» – fordúlnak elő. (Dl. 10682.) Steltzer pontosabb meghatározása szerint: Kis- Sz.-Iván a szilhási határba olvadt, s ma «Malo szelo» (Kisfalu) néven ismeretes; Egyházas-Szent-Iván pedig a despot-szent-Iváni határ ama része, ahol a régi egyháznak (Klissza) romjai láthatók. (Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. 43. l.) – b) Más ily nevű helység merül föl 1361-ben, mikor a Szond vidékén feküdt. Félegyház határjárásakor a Szondröl Szent-Ivánba vezető «nagy ut»-at említik. E helység a mai Szontától é. eső mai Priglevicza-Szent-Iván-nak felelhet meg. (Dl. 5097.) Utóbbit a XV-XVI. században inkább Bodrogmegyéhez számították.
(Dl. 10098. 11288. 19176.) – c) Ugyancsak egy ily nevű falu (poss. Scentyvan circa pratum Geznodsara) a Titeltől ény, eső mai Szent-Ivánnal lehet azonos. (1318: Anjouk. okmt. I. 4.85., 1487: Iványi, i. m. 120.)
Szent-Jakab. Sanctus Jacobus. (Köznemes nevében. 1308: gr. Zay cs. llt. A. n. 3.) Zenth Jakab. (1489: Dl. 19527.) V. ö. a Ripaki cs. a.
Szent-Katalin. (Szent-Katerina.) 1428-ban fordúl elő Szent-Katalin (Iványi i. m. 122.) valamint 1437-ben «Zenthkatherina» – néven. (Kismart. llt. 47. D. 17.) Ó-Sztapár vidékén feküdt?
Szent-Király. a) Repaszenthkyral. (1482: Dl. 18693.) Az 1520. évi tized- lajstromban ugyanez a «Repaszenthkyral» «Kyszenthkyral»-lal együtt Apáti és Ujfalu vidékén, tehát a (régi) bodrogmegyei határon mint bodrogmegyei helység fordúl elő. Ugyanezekre kell gondolnunk az 1391-ben és 1503-ban (a kalocsai érsek birtokában) és 1401-ben fölmerülő «Zenthkiral, Zenthkeral» helységeknél is. (1391: Zichy okmt. IV. 468., 1401: U. o. V. 239., 1503: Dl. 21229.) – b) L. Kisdi(-Vásárhely) városnál. (Zenthkyral.)
Szent-Lélek. Zenthleluk. (1346: Anjouk okmt. IV. 586.,1369: Kismart. llt. 32. D. 184.) Zenthlelek. (1464: Dl. 16061.) Zenthlelk. (1522. évi tized-lajstrom.) Utóbbi forrás Mindszent és Báncsa (Báncza) mellett (tehát Bács város vidékén) tünteti föl.
Szent-Lőrincz. Zenthlewrinch. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5., 1445: Dl. 13833; 1508: Muz. llt.) Zenthlewryncz. (1467–71: Muz. llt., 1475: Dl. 26009.) Zenthlwrynch. (1522. évi tized-lajstrom. Bevezetés jegyz. III. csoport.) A mai Bukin határában feküdt. (Steltzer szerint «Luvránacz bei Bukin.» I. m. 25. l. V. ö. Iványi, i. m. 122. l.)
Szent-Mária. L. Bódogasszonyfalva néven.
Szent-Márton. a) Zenthmarthon. (1441: Dl. 13613.) Sanctus Martinus. (1450 körűl: Dl. 34985.) Valahol Szond, Arnat sat. városok vidékén feküdt. (L. Arnat városnál.) – b) Rethezzenthmarthon. (1422: Dl. 11235. 24713.) Rethezzenthmarthon, Zenth Marthon. (1506: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57.) Hol feküdt e helység? – nem könnyű eldönteni. Legegyszerűbb lenne a mai Martincze pusztával azonosítani (Temerintől k.-k.-é.), de ez azonosság bizonyítása nehéz. 1422-ben e helység a Bodon(y)i és Alpári családokkal kapcsolatban említtetik; Alpár és Bodony pedig Kulpin és Petrovácz vidékén feküdt. 1506-ban, mikor ismét (mint az egresi Idecskiek birtoka fölmerül), egy Földvári és egy csereg szent-péteri Nagy nevű nemes a szomszédja, s az igtatásnak (az új adományosok részére) a Kiskesziek, a drági Horvátok sat. mondanak ellen. Kis-Keszi és, Drág nyomai pedig ugyancsak a mai Petrovácz, Hulkesz sat. táján találhatók föl. Ugyanekkor az Idecskiek más birtoka, Somva és Páris, melynél a beiktatáskor az egresi Porkoláb-ok, Kiskesziek, Drágiak az ellenmondók, ugyhogy ez alapon Somvát a mai Sove-val azonosíthatjuk s az Idecski cs. Egres nevű birtokát sem kereshetjük a Titeltől é. feküdt, hanem egyedül a Kulpi vidéki Egres-ben. (V. ö. különben még 1308: Anjouk. okmt. I. 163., 1316–1418: Dl. 1870.) – c) Köznemesek nevében és előnevében máskor is gyakran fölmerül ily nevű helység (Zenthmarthon), de hogy az előbbiek valamelyike avagy tán ismét más helység értendő-e, eldönteni nem tudom. (L. Sz.-Márton város a. is.)
Szent-Mihály(-falva). Puztascentmihal. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486.) Zenthmihal, Pwztazenthmyhal. (1418: Dl. 10682.) Puszta-Szent-Mihály. (Másolatok után., 1456–96: Acta post Adv. 85–15.) Zenthmyhalfalwa, Zenthmyhal. (1496: Muz. llt.) Pwzthazenth-Myhal alias Wzdyzenthmyhal. (1503: U. o.) Pwzthazenthmyhal. (1508. 1511: U. o.) Köznemeseké volt. – Kulpi környékén feküdt, Szilbás felé. (V. ö. 1399: Dl. 8482; 1464: Dl. 16061; 1470: Dl. 17040; 1474: Dl. 17546. szám alatt, hol «Zenthmyhal, Zenthmihal» alakban, nemesi névben, úgy látszik ugyane helység fordúl elő. Végül 1484: Dl. 18954.)
Szent-Miklós. Zenthmiclos. Zenthmyklos. (1420: Dl. 10873; 1432: Haz. okmt. VII. 454., 1448: Dl. 14167; 1464: Dl. 16061; 1477–78: Dl. 17952. 18118. 18145; 1486: Dl. 19176.) – a) A Marótiak (1420.) utánok a sz.-györgyi Grófok (1477. 1478. 1486.), – b) a Garaiak (1432. 1477. 1478.) birtokában és – c) köznemesek nevében (péld. 1448. 1464.) fordúl elő ily nevű falu. Hány helység felelt meg ezeknek valósággal a középkorban, bizonyosan el nem dönthetni, de legalább is kettő. A Marótiak és szentgyörgyi Grófok szent-Miklósát valahol a mai Ó-Sztapár, Doroszló sat. vidékén kell keresnünk (ugyanez 1517-ben a kalocsai káptalané); a Garaiakét pedig valahol Temerin táján, Csurog felé, a hol ily nevű pusztát még a mult században is ismert a nép. (Orsz. Levéltár. NRA. fasc. 1710. n. 3. és Dl. 23123.) – d) L. Beld- Szent-Miklós a. is.
Szent-Pál. Zenthpaal. (1455: Dl. 14942.) Ily nevű helység több is volt hajdan a megyében. Egyik ezek közül Turia és Szireg, másik Palánka és Cséb közt feküdt. (Pesty. Helyn. I. 352.) – Sőt Arnat és Szond városok körűl valahol a mai Ó-Sztapár vidékén is látunk egyet föltűnni 1450. táján. (Dl. 34986.) Kétségtelenül ez volt az a helység, melyet 1474-ben (Tapolczával együtt) Bodrogmegyébe helyezett át a király. (Pesty. Helyn. I. 353. V. ö. Iványi, i. m. 125. 126.), s a melyet szintén Tapolczával együtt 1461-ben (és 1478-ban) még Bács-, (1496-ban), 1498-ban, 1508-ban és 1517-ben pedig Bodrogmegyében találunk. (V, ö. Tapolcza helység a.) A harapkói Botosoké, majd utánok a Czoboroké volt. – Zenthpal. (1461: Dl. 15607; 1498: Dl. 20720; 1508: Dl. 21841; 1517: Dl. 23123.) Zenthpaal. (1483: Dl. 18840.)
Szent-Péter. a) Zenthpeter. (1418: Dl. 10682.) Poss. Zenthpeter et piscina Sygyrtho. (1439: Kismart. llt. 47. S. 18.) Sygerzenthpeter. (1412: Dl. 9987. és 1414: Dl. 10225.) Chyregzenthpeter, Scpreghzenpeter. (1422: Dl. 11191; 1480: Dl. 12212. 12268; 1482: Dl. 30905.) Poss. Zyreg(h). (1425: Kismart. llt. 47. G. 6., 1461: U. o. 96. f. 3. n. 35.) Zyreg. (1432: Haz. okmt. VII. 454.) Chereghzenthpether. (Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57.) A mai Szireg puszta, Temerin és Szent-Tamás közt – őrzi emlékét. – b) Ezenkívül egy Baba- Szent-Péter nevű helység is volt a megye területén, melyben (1422.) Sz.-Péter és Pál apostol tiszt. szentelt egyház állt. (Babazenthpeter. 1399: Dl. 8482; 1422: Dl. 11190. 11191. 11269; 1432: Haz. okmt. VII. 454.) Ennek talán a mai Petrovácz felel meg (Kulpin mellett d.) E helységet kell értenünk bizonyára az 1411-ben Kulpi és Bodony határában említett «Zentpeter» (Muz. llt.) és tán a Garai birtokok közt Kürt és Kis-Ács mellett 1464-ben föltűnő «Zenth Peter» alatt is. (Dl. 15989.) – c) Ezenkívül azonban nemesi nevekben is fordúl elő ily nevű (Zenthpeter, Zenthpethwr) helység, bár hogy ez hol feküdt, s egyáltalán megkülönböztethető-e a föntebbiektől. – részemről el nem dönthetem. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 117. 1.)
Szent-Tamás. Zenth Thamas. (1467: Muz. llt., 1425: br. Révay cs. llt. Div. fam. V. 3.) Mint a Zsámboki, majd mint a (kecskeméti vagy vajnczai) Patolcsi cs. birtokát Buki (Böki), Hullatag sat. helységekkel együtt említik, a hol kétségkívül feküdt is. (Ma csak Verbász közelében találunk ily nevű falut. – V. ö. a Szalánczi cs. a.)
Széplak. Sceplak cum tributo viatico. (1382: Dl. 6905.) Zeplak. (1480: Dl. 18350; 1522. tized-lajstrom.) Uti vámmal. – Szond, majd Monostorszeg és Kis-Szond mellett tűnik föl.)
Szerdahely. Zerdahel. (1457: Pesty. Helyn. I. 37., 1525: br. Révay cs. llt. Div. fam. V. 3.) A megye dny. vidékén feküdt. (L. a Csekei cs. a.)
Szerénd. Zerend. (Köznemes nevében. 1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Poss. Zerend. (1456: Dl. 15109.) Úgy látszik bácsmegyei helység értendő. Azonos-e eshetőleg Szelénddel? – ez adatokból nehéz lenne eldönteni.
Szil(i)-bács. Scylbach. (1267: Fejér. IV. 3. 418.) Scilibach. (1272: Szilassy cs. llt.) Siluacz. (Páp. tiz.-lajsrom. 179. l.) Zybbathy. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486.) Zylbach. (1418: Dl. 10682.) 1418-ban Kulpi határában fordúl elő. – Ma Szilbás, Bács és Kulpin közt.
Szilvás. Zylwas. (1455–1489: Muz. llt.) A lekcsei Sulyok cs. birtokában Cséb, Jánosfalva sat. társaságában merül föl. Ezenkívül egy ízben köznemes nevében is. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 118. – V. ö. Tört. Tár. 1890. 116. l.)
Szireg(-Szent-Péter). L. Szent-Péter helység a.
Szolgád. Zolgad. Az 1520–22. évi tized-lajstrom adatai szerint a mai Petrovácz, Begecs sat. vidékén feküdt.
Szopor. Poss. Zopor. (1346: Anjouk. okmt. IV. 585.) A bácsi káptalané volt; Derzs, Bács sat. városok környékén kereshetjük.
Szőllős. Zewlews. (Kir. ember nevében. 1457: gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. f. 69. n. 3151.) Zewles. (1464: Dl. 15989.) Részben legalább a Garaiaké volt. – Steltzer szerint a mai Szelencse pusztának (Bácstól é.) felel meg. (I. m. 22. l.) Ezt azonban nem tartom bizonyosnak. Vagy pedig több ily nevű helység is volt e megyében. (V. ö. Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57., a hol «Paulus Papay de Zewles» – Drág helység szomszédja; és az 1553. évi defterben, a hol Szeleves kettő is van, s egyik Kaszács azaz Kiszács m. – Velics, i. m. II. 147.)
Szurdok. L. 1334-hez a kalocsai érsek birt. közt. Megvolt (Zwrdok) 1522-ben is. (Tized-lajstrom. Gyümölcsény m. fölsorolva.)
Szücsi. L. 1334-hez a kalocsai érsek birt. közt.
Taman(y)a. Thamana. (1327: Anjouk. okmt. II. 315.) Tamana. (1334: U. o. III. 79.) Iványi szerint Palánka vidékén volt a mult században egy Tamana nevű puszta. (I. m. 133. l.) Kétségkívül ezt kell értenünk.
Taplógy. (Taplód.) Thaplogh. (1482: Dl. 18693.) Taplod. (1525: br. Révay cs. llt. Div. fam. V. 3.) Az Al-Dunánál, a megye dny, zugában kereshetjük. (V. ö. Tört. Tár. 1890. 116. l. az 1469. évhez.)
Tapolcza. Tapolcza, Thapolcha, Thapolcza. (1454: Dl. 14809; 1461: Dl. 15607; 1478: Muz. llt., 1483: Dl 18840; 1498: Dl. 20720; 1508: Dl. 21841; 1517–9: Dl. 23123.) Thopocha. (1484: Dl. 18954.) Thapocza. (1496: Muz. llt.) A harapkói Botos, majd a Czobor családé volt. Hol Bácsmegyében (1454. 1461. 1478.), hol Bodrogban (1496. 1498. 1508. 1517.) találjuk. 1474-ben Mátyás király Badrogmegyébe helyezte át (v. ö. Szent-Pál) de azért 1478-ban még mindig Bácsba számították. – A mult században egy tanú-kihallgatás alkalmával Topolyában vélték föltalálni, de ez azonosságról a tanúk egyike sem tudott. (Orsz. Levéltár. NRA. fasc. 1710. n. 3., V. ö. 1322. 1323: Dl. 2124.) 1517-ben a kalocsai káptalan Nagy-Szent-György és Sz.-Miklós nevű birtokaival mondják határosnak; tehát csakugyan a régi Bács- és Bodrog megyék határvidékén (a mai Ó-Sztapár, Szivácz sat. táján) kellett feküdnie, Szent- Pállal együtt. (Dl. 23123.) – 1403-ban a szántai Morha(r)t vagy Morháti cs. birtokában is sorolnak föl ily nevű (Thapocha) helységet (Dl. 12821. a 2. lapon); ennek azonban később semmi nyomát sem találjuk s igy azonos is lehet a csak 1454-ben föltűnő másik (Botos-Czobor-féle) Tapolczával.
Taranyá(n). (Taronya.) Nobiles de Tharaniani. (1345: Anjouk. okmt. IV. 486.) Tharanya. (1422: Dl. 11268; 1467: Pesty. Helyn. I. 37.) Felse Tharonya. (1512: Dl. 22330.) A mai Despot-Szent-Iván és Torzsa közt feküdt. (Iványi, i. m. 89. 133.) Tán e helységnek felel meg az 14$0-ban az Őki család birtokában fölmerülő «Thoronya» is. (Dl. 18313.)
Tarcsa. (Tárcza?) Tarcha utraque. (1441: Dl. 13613.) Tharcza. (1522. évi tized-lajstrom. Bevezetés jegyz. VIII. csoport.) Szond, Doroszló, Hódság sat. vidékén kereshetjük.
Tarján. Tarian. (1399: Dl. 8482.) Tharyan. (1404: Dl. 8949; 1482: Dl. 30905.) L. Jánosfalvánál.
Tárnok. Tarnok. (1441: Dl. 13613.) Tarcsa, Ripak sat. helységekkel együtt merül föl. Bodrogmegyében is állt hajdan ily nevű helység, a melytől azonban kétségkívül meg kell különböztetnünk.
Tatárrév. Thatharrew. (1432: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 122.) Thatharrew. (1482: Dl. 18693.) Az 1522. évi bácsmegyei tized-lajstromban (Bevezetés jegyz. VIII. csoport) Ripak és Doroszló-Tótfalu vidékén tűnik föl. (V. ö. a Patolcsi cs. a.) Úgy látszik Bodrogmegyében is volt ily nevű falu. (L. ott.)
Tegyefalva. Thegefalwa. (1455–89: Muz. llt.) A lekcsei Sulyok családé volt.
Tek. Ugyanazt mondhatjuk róla, a mit pl. Mihályfalváról.
Tel. (Til.) L. Töl alakban.
Tel-haraszt. L. Töl-haraszt alakban.
Telek. L. Kis-Telek helység a.
Temeri. Temeri. (Páp. tiz.-lajstrom. 180. l.) Themeri. (1522. évi tized-lajstrom.) A mai Temerin-nek felel meg, még pedig az 1528. évi térkép szerint is. (Temeri.)
Terjén. Theryen. (1464: Dl. 16061; 1504: br. Révay cs. llt. Gyulay. XI. 5.) Köznemesek nevéből és előnevéből ismerjük. Ugy látszik nem azonos Tarján-nal.
Tibrócz. E helységről is ugyanazt mondhatjuk, a mit pl. Mihályfalváról.
Tippan. Naghtyppan. (1512: Dl. 22330.) Az őki Bodor cs. birtokai közt sorolják föl.
Ti(t)tös. (Tiattes, Tettes). Thytes. (1403: Dl. 12821.) Thethes. (1455–67: Muz. llt., 1489: Dl. 19498.) Thythews. (1486: Dl. 19150; 1520, évi tized-lajstrom.) Csébbel együtt fordúl elő. Most e tájon Palánka határának része, mindjárt Palánka fálátt é. (V. ö. Orsz. Llt. NRA. f. 1710. n. 3.)
Tolmács. Tolmach, Tholmach. (1437: Kismart. llt. 47. D. 17., 1480: Dl. 18313; 1521–22. évi tized-lajastrom., Tholmacz. (1470: Dl. 17040.) Köznemesek nevéből ismeretes. Az 1522. évi tized-lajstrom (Tholmach) nyomán valahol a mai Bács, Parabuty, Tovarisova sat. vidékén kereshetjük.
Toronya. L. Taranya(n) helység. a.
Torzsatelke. (Torzsoktelke.) Poss. Thorsatheleke. (1455: Muz. llt.) A lekcsei Sulyok családé volt. Azonos lehet ezzel a szerémi nagybirtokos Falkosszombatjai cs. birtokában 1416-ban föltűnő: poss. Torsoktheleke. (br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Ma Bácstól ék. találunk egy Torzsa nevű falut.
Tót-Csörög. (Tót-Csöreg. Tót-Csirög. Tót-Csereg.) L. Csereg helység a.
Tótfalu. a) Thothfalw. (1361: Dl. 5097; 1406: Dl. 8099; 1486: Dl. 19176.) Tothfalwa. Tothfalw. (1410: Dl. 9661; 1452: Dl. 16757.) Thotfalw. (1492: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 17.) Szond és Keresztur közt feküdt, az utóbbihoz közelebb. 1520-ban «Dorozlethotfalw», 1522-ben ez és «Bathathotfalw» fordúl elő e tájon a tized-lajstromban. – b) Úgy látszik azonban, a megye dny. vidékén is volt ily nevű falu. (V. ö. 1334: Anjouk. okmt. III. 81. és 1520–22. évi adólajstr. Bevezetés jegyz. XII. csoport.)
Töl. Twl. (1382: Dl. 6905.) Tel. (1410: Dl. 9661.) Theel. (1431: Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. VI. 117.) Thyl. (1480: Dl. 18438.): Thyl, Thewl (1522. évi tized-lajstrom.) Szondhoz tartozott; a Kula melletti Thyl, Thewl. (1522. évi tized-lajstrom.) Kereszturtól nem messze feküdt. (L. utóbbi helység a.)
Től-haraszt. Twlharazth poss. (1432: Haz. okmt. VII. 454., 1464: Dl. 15989.) Thelharazth. (1482: Dl. 18693.) Úgy látszik – nem azonos Töl helységgel.
Tőre. Thewre. (1470: Dl. 17044.) A Garaiaké volt ekkor. Úgy látszik Bács- (és nem Szerém-) megyében feküdt; mindenesetre valahol a Duna mentén.
Turol. Turol, Mezewturol és Wyzesturol – helységek fordulnak elő egy oklevélben 1426-ban. (Dl. 29235.) 1462-ben pedig «poss. Vyzethwrol» és «predia Hegyesthwrol, Akosthwrol, Feyefakathwrol», majd «predia seu possessiones Wyzesthurol, Arkosthurol». (Dl. 15703. 15760. és Huny. kora. XI. 25.) Az 1520–22. évi tized-lajstromban – már Csongrádmegyében – csak «Wyzesthwrol» szerepel, Kutas mellett. Ennek bizonyára a mai Vizes puszta felel meg, Moholtól nyugotra. E tájon fekhetett Turol is. (Steltzer szerint a mai Turia-nak felel meg, Ó-Becsétől nyd. I. m. 10. l. Ez azonban nem valószínű.)
Udvarnok. Wduarnok. (1441: Dl. 13613.) Hihetőleg e helységgel azonos az 1206-ban fálmerülő «villa Vduornuk»; mely Szond vidékén feküdt. (Haz. okmt. VII. 3.)
Ujfalu. a) «Wyfalw» és «Egyedfalwa» helységek, csupán Szent-Lőrincz által elválasztva, merülnek föl az 1522. évi tized-lajstromban, a mai Plávna vidékén fekvő más helységekkel. Ez az Ujfalu tehát a mai Novoszelo-nak felelhet meg (Bácstól dny.), (ha e helységről egyáltalában lehet szó), s megkülönböztetendő a hol Bodrog- hol Bácsmegyéhez számított Ujfalu (Egyed-Ujfalu) várostól. – b) A kalocsai érsek birtokai közt (l. ott) is fordúl elő 1334-ben egy Ujfalu, szintén e tájon. (A mai Bács-Ujfalu? – V. ö. Árpádk. új okmt. X. 430.) – c) 1417-ben Kisdivel (később város) együtt is sorolnak föl egy «Wyfalw»-t, mely inkább a megye dk. sarkában kereshető. (gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2. Pesty más. után.) – d) 1455-ben pedig (Cséb után) a lekcsei Sulyok cs. birtokában említenek egy «Wyfalw»-t. (Muz. llt.)
Utertelek.(?) Ily alakban említ egy helységet Pesty 1457-ből a gr. Erdődy cs. levéltárának oklevele nyomán. (Helyn. I. 37.)
Uzdi-Szent-Mihály. L. Szent-Mihály helység a.
Ürög. L. Ireg(d) helység a.
Vaj(o)ncza. Woyentha. (Páp. tiz.-lajstrom. 179. l.) Vayonca. (1390: Zichy okmt. IV. 436.) Wayncha, Wayntha. (145: Dl. 13833; 1482: Dl. 18693; 1522. évi tized-lajstrom.) A mai Bukin, Palánka sat. vidékén kereshetjük.
Vajszka. Vayzka. (1412: Dl. 9935.) Wayzka. (1495: Dl. 34246, és 1522. évi tized-lajstrom.) Részben a kalocsai érsekségé volt. (1495.) – Bács mellett nyugatra találjuk.
Váralja. Poss. Waralya. (1450: Dl. 34985; 1473: Dl. 17491; 1478: Dl. 18025; 1480: Dl. 18438. és Huny. kora. XII. 56.) Waryalya. (1480: Dl. 18313.) A Duna vidékén, valahol Szond táján (d.) feküdt. (V. ö. a hasonló nevű kastélynál és Bakszonhát a.)
Várfalva. Villa castri. (Páp. tiz.-lajstrom. 180.) Varfolua. (1355: Anjouk. okmt. V. 383.) Warfalwa. (1406: Dl. 9224.) Vámhely volt s 1406-ban a Marótiaké. 1355-ben a bácsmegyei tisztviselők e helységből keltezik levelüket. – Úgy látszik, valahol a szerémmegyei határon, tehát a Duna mentén kell keresnünk.
Varjad. Varyad. (1433: gr. Sztáray oklt. II. 302., 1464: Dl. 16061.) Waryad. (1522. évi tized-lajstrom.) A tized-lajstromban a mai Bács, Parabuty, Tovarisova sat. táján feküdt helységekkel együtt sorolják föl.
Várnog(y). Poss. Warnogh. (1275: Szilassy cs. llt.) Szil(i)-Bácscsal, Kürttel sat. együtt említik, s ezért hihető, hogy a mai Poraga-nak felel meg, Palánkától észak felé.
Várszeg. Warzegh. – Az 1522. évi tized-lajstrom a megye dny. zugában egymástól nem messze feküdt Kőégető és Hullatag közt sorolja föl. Ugyane tájon említi egy 1469. és egy 1525. évi oklevél is, előbbi a Zsámboki, majd a lekcsei Sulyok, utóbbi a kecskeméti (vajnczai) Patolcsi cs. birtokai közt. (Tört. Tár. 1890. 116. l., br. Révay cs. llt. Div. fam. V. 3.)
Vásárhely. Poss. Vasarhel. (1350: Dl. 4162.) Wassarhel. (1450 körül: Dl. 34985.) Szonta, Doroszló sat. vidékén feküdt.
Velefalva. I.. Bell(y)efalva néven.
Venécze. L. 1334-hez a kalocsai érsek birt. közt.
Vere(-falva). L. Bere(-falva) alakban.
Veresegyház(a). Wereseghaz praedium. (1425: Dl. 11687.) Poss. Wereseghaza. (1502: Kismart. llt. 45. E. 101.) Wereseghaz. (1447: Huny. kora X. 194., 1502: Kismart. llt. 45. E. 101., 1520–21. évi tized-lajstrom.) Tavankut és Csontafejér mellett sorolják föl. (1520–21.) E két helység közt találjuk ma Verusity pusztát, 1447-ben Bácsmegyéhez, máskor Csongrádmegyéhez számítják.
Verőfény. Poss. Vereufen al. nom. Nyek. (1399: Árpádk. új okmt. XII. 58.) Wereufen. (1410: Dl. 9661.) Werefen, (1450: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1583. n. 19. – Zágrábban; 1498: Dl. 34256.) A XV. század első nagyobb felében Kereszturi-Szilágyi-birtok volt. Az 1522. évi tized-lajstromban «Wereffyen» és «Nyekh» szintén közel egymáshoz fordulnak elő. Úgy látszik, Bácstól d.-dk. felé kereshetjük mindkettőt.
Vistka. Wyzka. (1492: Dl. 19904.) Báncsa, Alpár, Töl. Szent-Iván sat. helységekkel együtt merül föl.
Vizes-kerek. Wyzeskerek. – L. Kisdi(-Vásárhely) városnál az 1417. és 1477. évhez.
Vizes-Turol. L. Turol helység a.
Vizi-Gyála. L. Gyála városnál.
Völgy-Sáp. L. Sáp helység a.
Zalánta. L. Szalánta néven.
Zolta. Zoltha. (1404: Dl. 8967; 1461: Dl. 16061.) Köznemesek nevéből ismeretes. – Tan Tót-Csireg, Keresztur sat. vidékén feküdt.
Zsadán(y)falva. Sadanfalwa. (1506: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57. és 58.) Rétesz-Sz.-Mártonnal együtt merül föl.
Összesen: 316 helység.
