VÁROSAI:
VÁROSAI:
Egyházas-Tany. L. Tany m.-városnál.
Hosszufalu. L. Neszmély város a.
Komáron. (Komárom. Komár. Kamár.) Tributum de portu et foro Comarin. (A bakony-béli apátság alapító oklevelében. 1037: Fejér. I. 328.) Camarum. (A garam-sz.-benedeki apáts. alapító oklevelében. 1075: Knauz, i. m. I. 55.) Villa Camarun ubi nostri (regis) vduornici fuerunt. (1268: Knauz, i. m. I. 559.) Civitas Komarun Kamaron, Komaron, Kamaroniensis, Comaroniensis. (1307: Fejér. VI. 2. 402., VIII 1. 238., 1331: U. o. VIII. 3. 531., 1366: Pannonh. főapáts. házi llt. LV. Bb, U. o. LII. CC., 1374: U. o. LV. Xx., 1430: Fejér. X. 8. 629., 1456: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 35.) Civitas seu oppidum Kamariense. (1315: Fejér. VIII. 2. 67., 1320: U. o. 251.) Magister Paulus de Kamaron. Tributum portus et fori de Kamaron. (1316: Anjouk. okmt. I. 400.) Donch comes Camarumiensis. Tributum fori et portus de Kamarum. (1343: U. o. IV. 338.) Tributum portus et fori de Kamarun seu Kamaruniensis. (1367. 1368: Pannonh. főapáts. házi llt. L. C, és L. H.) Oppidum Kamaroniense et cives seu iobagiones regales de eodem. Fratres predicatores claustri de Kamaron. Tributum fori piscium. (1373–83: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Ooo.) Poss. seu villa Komaron. (1387: Eszterg. prim. llt. sec, f. 2. Q. 31., 1404: Dl. 8942; 1406: Haz. okmt. III. 263., 1449: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Ddd.) Claustrum virginis gloriose in Komaron. (1409: Muz. llt.) Oppidum Komaron. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB. és Dl. 11231; 1454: Pozsony város llt. 28. 4. 53. és 28. 4. 64., 1460: Eszterg. prim. llt. f. 3. Q. 36., 1465: Dl. 16186.) Gumarn. (Erzsébet királyné leveleiben. 1440: Pozsony városi llt. Lad. 37. sect. 2. n. 23. m., n., 1441: U. o. n. 23. w.) Sedes iudiciaria (comitatus) in opido Komaron celebrari solita. (1449: Haz. okmt. V. 244., 1452: Dl. 14522.) Claustrum de Komaron. (1484: Kisfaludy cs. llt.)
IV. Bélától (1265.) ugyanazokat a kiváltságokat kapta, melyekkel Budavár város polgárai éltek. 1277-ben pedig új földesura, Tamás bán komároni ispántól – egyebek közt – a komároni várnagy hatósága alól való mentességet s a szabad biró-választás jogát. 1307-ben trencséni Csák Máté erősíté meg kiváltságait, hivatkozva atyja, Péter nádor korábbi privilégiumaira; majd 1331-ben I. Károly az 1277. évi szabadalmakat, megtoldván ezeket azzal a joggal, hogy a város polgárai pereiket egyenesen a tárnokmesterhez és a királyhoz felebbezhessék, s vámot sehol se fizessenek az országban. E kiváltságokat Mária királyné (1388.), Zsigmond király (1401. 1411.), Hunyadi János kormányzó (1446.), V. László (1458.) és Mátyás király (1465.) is megerősítette. Utóbbi szívesen tartózkodott e városban és környékén, a hol (Gyulai szerint) a mai Tolnai és Pihegő utczák vidékén gyömölcsöse, a város határának felső szélén, a hol ma a vadas dülő van; vadas-kertje, a dunai révben pedig – a Bonfini elbeszélése szerint – állandóan egy díszesen és kényelmesen fölszerelt hajója is volt. (Dec. IV. lib. VII.) – Piacz-vámja és révje Sz.-István király adománya alapján (két-harmad részben) a bakonybéli apátságé volt. (1316. 1343.) Időnkint (pl. 1366.) azonban e város földesurai is bírták mindkettőt, s igényelték (részeit) az itteni domonkosok is, bár mindig az apátság ellenzésével. 1422-ben szintén a vár haszonvételei közé számítják (bár lehet hogy csak részben) mind a révet, mind a vámot. – Királyi sókamarai hivatal is volt e városban (1454.); s a XV. században rendszerint itt tartá törvénytevő gyűléseit a megye. – Különben a benne épült vár (l. ott) sorsát követte. (V. ö. Szent-András helység a.)
Langdorf. L. Neszmély városnál.
Megyer. Villa Meger. Castrenses de villa Meger. (1268: Knauz, i. m. 556., Árpádkori új okmánytár. VIII. 203.) Terra condicionariorum (regis) tauarnicalium nunc vacua et desolata in comitatu Kamariensi iuxta fluvium Chelch. (1368: Dl. 5667.) Ugyanez: terra Meger. (1368: Dl. 5670.) Ugyanez: poss. Meger – nemesi birtok. (1369: Dl. 5734.) Poss. Megere. (Ugyanaz. 1369: Dl. 5743.) Terra condicionariorum reginalium Megyer. És: castrenses de Megyer, castri nostri (regis) Komaron. (U. az. 1379: Dl. 6585.) Poss. Megyer – 1421-ben: in districtu Challokwz. (1397–1406: Dl. 8526; 1397: Dl. 8527; 1421: Dl. 11140.) Oppidum Megyer. (1435: Dl. 25945.) Poss. Megher. (1439: Knauz. Orsz. tan. 119., 1464. Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 36.) Poss. Megyer dominorum de Zecz, comitum Komaroniensium … iuxta publicam regni viam. (1449: Dl. 14248.) Naghmegyer. (Nemes nevében. 1471: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 5. 1. 2.) Jobagiones domini regis in Nagh Megyer. (1488: Dl, 19458.) Részben nemesi birtok volt, részben Komáron várához tartozott. 1421-ig a Kanizsaiaké is volt. Fényes szerint (Komárom vmegye. 95.) Mátyás királytól «m.-városi kiváltságlevelet» nyert 1466-ban. Azonban, mint látjuk, már 1435-ben mezőváros. – Ma Nagy-Megyer, Komáromtól ny.-é., a győr-pozsonyi határszélen.
Nagy-Megyer. L. Megyer város a.
Neszmél(y). Villa seu poss. Nezmel, Neezmel. (1235 körül: Árpádk. új okmt. II. 12., 1341. 1342: Anjouk. okmt. IV. 86. 224., 1359: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 106., 1364: Fejér, IX. 7. 227. és Pannonh. főapáts. házi llt. II. T.) Nesmyl. (1403: Pozsony városi llt.) Nezmyl. (1420 körül: Dl. 30158.) Oppidum Nezmel, Nezmell. (1422: Kismart. llt. 47. G. et NB., 1439: Pozsony városi llt. 60. 30., 1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 36., 1492: Szepesi kápt. orsz. llt. Scr. XIV. f. 8. n. 3.) 1341-ben részben Esztergom-, részben Komáronvármegyéhez tartozott. 1342-ben a pannonhalmi apát a miatt panaszkodik, hogy némely hatalmasok Füzegtőról Neszmélybe vitték át a vámot, s ott szedik. Neszmély azonban 1364-ben, 1403-ban, 1422-ben és később is vám- és rév-hely volt. – 1359-ben a Neszmélyi Hanczkó birtoka; 1420 körül pedig a poroszlai Hanczkófi-ak vagy Hanczikófi-ak (filii Hanchyko) tartanak hozzá jogot. 1422-ben (s pl. 1460-ban is) Komáron várához tartozott. – Ettől keletre esik, a Duna déli partján. Német források, Albert király haláláról emlékezvén, Hosszufalunak, Langdorf-nak nevezik. (Villa que longa dicitur – Aeneas Silvius szerint. Longdorff – Dobnernél. Oppidum dioecesis Strigoniensis, quod longa villa dicitur – Haselbach szerint. Összeállítá Kaprinay. Hist. Dipl. I. 225. l. V. ö. jelen művem, Bácsvármegyénél, Titel városánál.)
Ó-Tata. L. Tata városnál.
Szőny. Sceun. (1249: Knauz, i. h. I. 377., 1269: Fejér. IV. 3. 488.) Terra Sceun. (IV. László kora: Árpádkori új okmánytár. IX. 577.) Poss. Zywn, Zyun. (1387: Dl. 7253. 7258., Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 2. Q. 31.) Zwn. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB. és Dl. 11231.) Oppidum Zewn. (1460: Eszterg. prim. llt. f. 2. Q. 36.) Vámjával és révjével (1422.) együtt a komároni várhoz tartozott. – A mai Ó-Szőnynek felel meg, Tatától ény.
Tany. Villa Thon castrensium. (1268: Knauz. Mon. Strig. I. 556.) Nobiles iobagiones archiepiscopales de Strigonio in villa Tony. (1360: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLVIII. c.) Kiston. (Nemes nevében és előnevében. (1391: Muz. llt., 1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. n. 58.) Tan. (1422: Kismart. llt. 47. G. 5. et NB., Dl. 11231.) Eghazasthany. (1450: Tört. Társ. letét.) Kysthany. (Nemesi előnévben. 1450: Haz. okmt. III. 396.) Oppidum Thayn. (1460: Eszterg. prim. llt. sec. f. 2. Q. 36.) Thony. (Nemesi névben. 1465: Dl. 16186.) Vámjával együtt (részben, a m.-város) a komároni várhoz tartozott; részben köznemesek s az esztergomi érsek nemes jobbágyai lakták. (Kis-Tanyt.) – Ma Nagy-Tany helység és Kis-Tany puszta, Nagy-Megyertől dk. a Csallóközben.
Tata. (Tota.) Abbas de Tota. (1221: Árpádk. új okmt. I. 183.) Abbas (monasterii Beati Petri) de Thata. (1225: Sopronm. oklt. I. 15., 1260 körül Árpádk. új okmt. VII. 544., 1263: Fejér. IV. 3. 103., 1446: Kismart. llt. 40. F. 101.) Villa Tata, Thota. (1268: Fejér. IV. 3. 104. 455., Knauz. Mon. Strig. I. 559:) Poss. Thata, Tata. (1305: Fejér. VIII. 1. 195., 1391: Dl. 7699; 1392: Fejér. X. 2. 88.) Caput fontis calidi prope civitatem Tata. (1388: Pannonh. főapáts. házi llt. VIII. L.) Monasterium B. Petri et Pauli apostolorum de Tata. Populi de Tata. (1392: Pannonh. főapáts. házi llt. VIII. K.) Oppidum (regis) Vytatha. Jobagiones de Vytatha. (1413: Dl. 10071.) Opp. Thatha. (1419: Pannonhalmi főapáts. házi llt. VIII. B. és Akadémia kézir. tört. lev. 4. r. 28. III. 33., 1426: Dl. 11788.) Utraque oppida Thatha. (1426: Kismart. levéltár. 40. F. 100., 1446: U. o. 40. F. 101.) Molendina in calidis aquis in civitate nostra (regis) Nouathatha. (1439: Dl. 13416. és Wenzel, i. m. 44.) Op. Wytata. (1443: Dl. 13730.) Abbacia monasterii Beati Petri et Pauli apostolorum de Othatha. (1446: Pannonh. főapáts. házi llt. XXIII. Q.) Oppida Wythatha, Othatha. (1448: Dl. 14197.) Abbas monasterii de Tata. (1449–50: Dl. 14312.) Oppidum Thata hungaricale et slauonicale. (1459: Dl. 15409.) Abbacia ecclesie beati Petri apostolim in op. Thatha. (1460: Huny. kora. X. 639.) Opidum (regis) Thoth Thatha. (1472: Eszterg. kápt. házi llt. lad. 25. fasc. 3. n. 1.) Opidum (regis) Thatha. (1485: Dl. 19096.) Molendinum unius rote in fine opidi Thatha in rivulo calide aque nunquam deficientis iuxta partem ipsius opidi Thata Tothwaras dicta decurrrentis, simulcum domo … (1489: Dl. 19607.) Cives oppidi Othatha. (1490: Dl. 19678.) – 1391-ben és 1392-ben a simontornyai Laczkfi István nádoré. Bizonyára e család hűtlensége következtében került Zsigmond király kezébe. 1413-ban (Uj-Tata m.-város) a királyé. Később a benne épült vár (l. ott) sorsát követte. – Sz. Péter és Pál apostolok tiszteletére (még Sz.-István király korában) keletkezett benczés apátságának patronatus jogát 1460-ban adományozta Mátyás király a Rozgonyiaknak, a kik ez időben magát a két várost Tata várával együtt kezükön tartották. Ez apátságé volt az itteni vám is; 1419-ben azonban felét a vértes-kereszturi apátság követelte. A ferenczrendieknek is volt itt kolostoruk. (Tatán. 1491: Dl. 19702.) – Ó-Tata tiszta magyar város volt. Polgári családai 1490-ben Kalmár, Vilhalm, Barta, Szabó, Menszáros, Varga, Süveg, Szendi, Boros, Tar és Főczén (Fewcyen). Ugyanez idő tájt azonban sok zsidó is lakott itt. (L. Alsófalu helység a. is.) – Ma Tata és Tóváros (Tót-Város helyett), Komáromtól dk.
Tót-Tata (Tót-város.) L. Tata városnál.
Uj-Tata. L. Tata városnál.
Összesen: 7 város.
