HELYSÉGEI:

Teljes szövegű keresés

HELYSÉGEI:
Aborgáta. Aborgata poss. (1443: Kismart. levéltár repositorium. 35. fasc. B. n. 41.) Részeit a Héderváriak bírták Gönyő várukhoz.
Acsád. Terra Achad. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Achad. (1433: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Bb., 1488: Dl. 28340.) Pápától ény. találjuk. – Egy-telkes nemeseké volt, kik 1488-ban 2 1/2 forint adót fizettek.
Adász-Tevel. L. Tevel helység a.
Adorjánháza. (Adriánháza.) Adryanhaza. (1476: Körmendi llt. Himfyana. n. 745.) Aderyanhaza. (1488: Dl. 28340.) Adoryanhaza. (1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 19.) Kis-Czell közelében kd. találjuk. – Egy-telkes nemesség lakta; adóba 1488-ban 2 1/2 forintot fizetett.
Agyaglik. Poss. Agyaglyk – a bakonybéli apátságé, Zsemlér vagy Semlér mellett. (1436: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Ccccc.) Poss. Agyaglyk, részben ugyanazé, a Tapolcza folyó mellett. (1444: U. o. LI. Ooo., 1456: U. o LXIV. J.) Molendinum seu sessio Agyaghlyk vocata. (1492: Körmendi llt. Himfyana; n. 745.) Molendinum in fiuvium Thapolcha, in territorio predii Aghyaglyk decurrenti constructum. (1495: Zsélyi llt.) Ma puszta Pápa határában kd.
Agyagos. Agyagus. (1341: Anjouk. okmt. IV. 99.) Bátorkő várához tartozott. – Fejér- vagy Veszprémmegyében, e két megye határvidékén feküdt, Bodajktól nyugat felé.
Agyagtelek. Agyagthelek. (1288: Haz. okmt. VIII. 262.) Devecser, Doba, Szörcsök sat. környékén feküdt.
Ajka. Villa Aika. (1228: Haz. okmt. III. 1.) Eyka. (1239: U. o. 4.) Nobiles de villa Ayka. (1278: U. o. I. 71.) Oyka. (1292: U. o. 89.) Ayka. (1304: Anjouk. okmt. I. 73. és Haz. okmt. I. 99., 1399: U. o. IV. 237.) Poss. Felseuayka. (1383: U. o. V. 163.) Poss. Bandfalwa in Ayka habita. (1439: U. o. 235.) Alsowayka al. nom. Banfalwa. (1475: U. o. 330.) Poss. Alsoayka al. nom. Bandfalva és Felsew Ayka. (1480: Dl. 18375.) Ayka. Also-Ayka. (1488: Dl. 28340.) Ma Ajka, Devecsertől kd. – Sz. Remigius tiszt. szentelt egyházát már 1304-ben és 1399-ben is említik. 1488-ban Ajka az Ajkai családé, Alsó-Ajka az Elek Imre özvegyéé volt; mindkettő 9–9 forint adót fizetett. Ajkán ezenkívül egy egy-telkes nemes lakott, ki 1/2 forintot adózott. (L. a Gyemerői cs. alatt is.)
Ajka-Rendek. (Ajka-Rennek.) L. Rednek helység a.
Aka. Aka. (1437: Fejérv. ker. konv. házi llt. 2. 4. 32. b., 1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh., 1488: Dl. 28340.) Ma Aka helység és Aka puszta, Kis-Bértől délre. – 1488-ban Cseh (Cheh) Kelemené, 1 forint évi adóval, s egy-telkes nemeseké, kik 2 1/2 forint adót fizetnek.
Akarattya (puszta). Terra Akaratia. (1109: Horváth Árpád. Dipl. írástan. 111. l.) Ma puszta Kenese és Lepsény közt.
Akol. Villa Ocol. (1086: Árpádk. új okmánytár I. 34.) Okol villa. (1259. Pannonh. főapáts. házi Llt. XV. Ii.) Poss. Acul. (1436: U. o. LVI. Oo.) Akol. (1422: U. o. L. Tttt., 1488: Dl. 28344.) A mai Akli puszta, Zircz mellett dny. – A bakonybéli apátságé volt; 1488-ban 3 forint adót fizetett.
Aláson(y). Olosun. Olasun. (1240: Haz. okmt. VIII. 424.) Villa Alasun. (1253: U. o. I. 28.) Alason. (1476: Muz. levéltár.) Nagh Alason. Kys Alason. (1488: Dl. 28344.) Ma Nagy-Alásony helység és Kis-Alásony puszta, Pápától dny. – Előbbi 1488-ban a Kinizsi Pálé, adóba 9 forintot fizet; utóbbi a «Jánosé» 2 forint adóval. Mindkét Alásonyon azonban egy-telkes nemesek is laktak, kiknek ez évi adófok Nagy-Alásonyon 1, Kis-Alásonyon 1/2 forint volt. (L. Dobrony helység a. is.)
Álcs-Teszér. L. Teszér helység a.
Alsó-Ajka. L. Ajka helység a.
Alsó-Barnak. (Alsó-Barnag.) L. Barnag helység a.
Alsó-Hidegkut. L. Hidegkut helység a.
Alsó-Takács(i). L. Takács(i) helység a.
Alsó-Nádasd. L. Nádasd helység a.
Alsó-Sárkány. L. Sárkány(os) helység a.
Andfalva. (Antfalva.) Johannes filius Zalok de Anthfalwa. (1393: Haz. okmt. III. 248.) Andfalwa. (1489: Dl. 19577.) Dobronynyal volt határos. – Ma puszta e vidéken, Antfa néven. (Pápától dny.)
Ardó. L. Ordó alakban.
Árkibánya-Szőrcsök. L. Szörcsök helység a.
Ászár. Poss. Azar – a Kanizsaiaké. (1394: Dl. 8001., 1406: Dl. 9265; 1454: Dl. 14819.) Poss. Azaar, Assar, Azar – a (Kanizsaiaktól) a Rozgonyiaké. (1456: Dl. 1505; 1458: Dl. 15234., 15238; 1459: Dl. 15422; 1471: Dl. 17259.) Azar. (1488: Dl. 28344.) Ma Kis-Bér mellett Komárommegyében találjuk. – 1454-ben Fejérmegyéhez(!) számítják. 1488-ban a Bot(h) Ambrus itteni jobbágyai 29 forint adót fizettek.
Asszonyfalva. Azzonfalwa. (1488: Dl. 28340.) Ma Asszonyfa puszta, Mezőlak mellett északra. – 1488-ban részben a mezőlaki Zámbó Jánosé, részben a Békási Györgyé volt. Előbbinek jobbágyai 4, utóbbiéi 3 forint évi adót fizettek.
Attya. Athya. (1319: Anjouk. okmt. I. 525., 1467: Dl. 16549; 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 598., 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Tapolczafő mellett ny – 1488-ban két forint adót fizetett az Attyaiak földesurasága alatt. 1467-ben a debrentei Himfieknek, 1480-ban a Hosszutótiaknak is volt benne részök.
Bakony-Bél. L. Bél helység a.
Bakony-Herend. L. Herend helység a.
Bakony-Szent-István. L. Szent-István helység a.
Balatonfő-Kajár. L. Kajár helység a.
Balhás. L. Bolhás alakban.
Baltafalva (Baltaháza.) Poss. Baltafalwa. (1480: Körmendi llt. Himfyana. n. 598.) Poss. Baltahaza. (1499: U. o. n. 671.) 1480-ban a Hosszutótiak, 1499-ben a Himfiek birtokai közt sorolják föl. – Úgy látszik nem azonos Boldaházával.
Bánd. (Bánt.) Az 1488. évi adólajstrom két ily nevű helységet ismer a) Band. (Dl. 28340.) Egyik a Veszprémtől ény. eső mai Bándnak felel meg, melytől ekkor az Esegvári György jobbágyai 3 forintot adóztak. E helység 1440-ben Esegvár tartozéka (Banth, Dl. 13900.), s már 1233-ban előfordúl «terra Seg sive Band», s pl. 1319-ben is «Band» alakban. (1233: Haz. okmt. IV. 14., 1319: Anjouk. okmt. I. 526. – V. ö. u. o. V. 285. és l. Esegvár helység a. is.) – b) A másik ily nevű helység ugyanekkor a Tüskevártól é. eső Csősz-szel együtt merül föl, melytől ék. találjuk ma Külső- és Belső-Bánd pusztákat. (Kis-Czelltől k.) Utóbbi 1442-ben (tán részben) a mezőlaki Zámbó családé, 1480-ban a Hosszutótiaké, 1488-ban pedig a Márk deáké volt; adót 7 forintot fizetett.
Bán(d)falva. L. Ajka helységnél.
Bánk. Bank. (1488: Dl. 28340.) A megye ék. sarkában találjuk. 1488-ban a Bánki Márton itteni jobbágyai 5, az Ispán Matkóéi 2 (összesen 7) forint adót fizettek, Ezenkívül egyetlen egy-telkes nemes család lakta, mely 1/2 forintnyi adóval volt megróva.
Bánkháza. (Bánkfölde.) – L. Ká(l)tháza helység a.
Bárán(d). Baran. (1451: Kisfaludy cs. llt.) Köznemes előnevéből ismeretes. Zala- vagy vasmegyei helység volt? Azonos lehet ezzel az 1445-ben fölmerülő Báránd. (Plebanus de Barand. – Dl. 9096.)
Bárcza. Barcza. (1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 19.) Nemesek nevében fordul elő. Úgy látszik, a megye nyugati határszélén feküdt.
Barnag. (Barnak. Barlag. Barang.) Villa Burlog. (1082 (?): Haz. okmt. IV. 5.) Via Barlag. (1233: U. o. 18.) Terra cocorum reginalium Barlag. (1284: U. o. 67.) Barlag. (1318: U. o. 128., 1335: Zalam. oklt. I. 313.) Jobagiones seu populi reginales de Barlag. (1347: Kismart. llt. 47. B. 14., Anjouk. okmt. V. 2.) Poss. Barlag. (1389: br. Révay cs. llt. Div. fam. fasc. 1 n. 18.) Possessiones Barnag – részben a Gyulafiaké. (1446: Kismart. llt. 25. A. 16.) Barnag, Barang – részben Esegvár tartozéka. (1440: Dl. 13900; 1459: Dl. 15394.) Alsó-Barnak. (Vásonykő tartozéka. 1472: Jászay, i. h.) Barnak. (1488: Dl. 28340.) Ma Magyar- és Német-Barnag, Nagy-Vázsonytól keletre. – 1488-ban a Kinizsi Pál itteni jobbágyai 27 forint adót fizettek. Azonban részeit időnként Esegvár urainak, továbbá a veszprémi káptalan, a rátóti Gyulafiak sat. birtokában találjuk.
Bársonyos. Barsonos. (1488: Dl. 28340.) A megye ék. zugában fekszik. – 1488-ban a királyé; 10 forint adóval. 1418-ban és 1517-ben a pannonhalmi apátságé, a melynek kétségkívül állandó birtoka volt. (Pannonhalmi főapáts. házi llt. VI. P. és XLVI. B.)
Béb. (Béd.) Nobiles de Beeb. (1260 körül: Árpádk. új okmánytár II. 327.) Beed. (1319: Anjouk. okmt. I. 525,) Poss. Beeb. (1360: Sopronm. oklt. I. 321.) Beb. (1424: Pannonhalmi főapáts. h. llt. XVII. Mm.) Beeb. (1488: Dl. 28340.) Pápától k.-é. találjuk. – 1488-ban, mint a Kencstartó István birtoka, 22 forint adót fizetett.
Becse. Beche. (1319: Anjouk. okmt. I. 526., 1332: Pannonh. főapáts. orsz. lt. 20. sz., 1378: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. G., 1423: U. o. XLII. Q., 1475: Dl. 17751; 1480: Dl. 18373; 1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Noszlop és Polány közt. – Már 1319-ben egyháza volt. 1480-ban a Hosszutótiak itteni részeit a debrentei Himfiek kapták. 1488-ban a Zámbó Jánosé és Himfi Imréé; adót ugyanekkor összesen 6 forintot fizet.
Bedege(j). (Bedeke. Bedegő.) Eghazasbedege. (1373: Körmendi levéltár Himfyana, n. 241.) Nobiles de Eghazasbedege et de Homokbedege. (1424: U. o. XVII. Mm.) Bedeke, Bedegew. (1443: Dl. 13700.) Bedege. (Nemes nevében. 1433: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Bb.) Eghazas Bedege. Homok Bedege. (1488: Dl. 28340.) Ma Homok-Bödöge falu és Egyházas-Bödöge puszta, Pápától kd. 1488-ban Egyházas-Bedege Uzsali László földesurasága alatt 1 forint, – Homok-Bedege pedig ugyanennek és Korontáli Mihálynak földesurasága alatt 3 forint adót fizetett. Ezenkívül azonban Egyházas-Bedegén még 4 egy-telkes nemesi családot is találunk, kik 2 forintot adóznak, Homok-Bedegén meg épen tizenkettőt, 6 forint évi adóval. (V. ö. 1243: Árpádk. új okmánytár VII. 132. l., hol Budugey nevű faluról van szó.)
Békás. Poss. Becas. (1367: Haz. okmt. I. 255.) Bekas. (1488: Dl. 28340.) Pápától nyugatra találjuk. – 1488-ban a Békásiak itteni jobbágyai 11 forintot fizettek adóba.
Bél. (Bakony-Bél) Ecclesia sancte crucis in Bokon sub monte Manch constructa, ad monasterium de Belly pertinens. (1232: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. O.) Conventus de Beel. (1330: Anjouk. okmt. II. 496.) Fratres de Beel B. Mauricii. (1354: U. o. V. X.) Conventus de Beel Bakoniensi. (1428: U. o. XV. J., 1438: U. o. XV. G.) Abbas de Beel de silva Bakoniensi. (1438: U. o. L. O.) Bakonbel. (1458: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Zzzz.) Monasterium in possessione Bakonbeel. (1488: U. o. L. Eeeee.) Sz. Móricz tiszteletére szentelt benczés apátsággal, melyet 1450-ben, Pesten kelt levelében, a Veszprémmegyében nagy-birtokos Garai László nádor, különös pártjába és védelmébe fogadott. (Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Ddd.) E kolostor I. Károly király parancsára Győr- és Veszprémmegyékben teljesített vizsgálat szerint pecséttel biró hiteles hely volt. – Bakonybél helységet Veszprémtől ény. ma is megtaláljuk, a megyének mintegy közepén.
Bér. Terra triarum villarum Beyr. (1277: Fejér. V. 2. 407.) Due possessiones Beer. (1357: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7.) Kysbeer. (Nemesi névben. 1421: Dl. 11160.) Poss. Naghbeer et Kysbeer. (1435: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7.) Nagh Beer. Kys Beer. (1488: Dl. 28340.) Ma Kis-Bér helység és Nagy-Bér puszta, Komárommegyében. Az adólajstrom szerint is nagyobbacskának látszik az előbbi, melytől 11 forint adó járt 1488-ban, holott Nagy-Bértől csak 10. Különben ekkor mindkettő (nagy részben) a hantai prépostságé volt.
Bercsén(y). – (Bercsin.) Predium Berchen et iteratum pred. Bercen. (1082 (?): Haz. okmt. IV. 2., 1521: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3.) Poss. Bekchen. (! 1352: U. o.) Poss. seu predium Berchen. (1389: U. o.) Pred. Berchyn. (1393: U. o.) Pred. Berchen. (1521: U. o.) A veszprémi káptalané volt; Peremarton, (Kis-)Kovácsi helységek táján, a Sár (ma Séd) folyócska mentén feküdt.
Bercsháza. Berchhaza. (1488: Dl. 28340.) Ma Börcsháza puszta, a megye ék. csücskében. – 1488-ban a Sári János itteni jobbágyai 3, a Beresházi Mátyáséi 5 (összesen 8) forint adót fizettek. Ezenkívül egy egy-telkes nemes 1/2 forintot.
Bere. (Bera). Poss. Bera, existens in comitatu Bokoniensi. (1269: Haz. okmt. IV. 46.) Poss. Bere. (1358: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3., 1455: Pannonhalmi főapáts. LII. Ww.) Poss. seu pred. Bere, nunc habitatoribus destituta. (1452: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 3.) Kőtemplomát pl. 1358-ban és 1452-ben (a mikor különben lakatlan) említik. – Ma puszta, a Veszprémtől ny.-é. fekvő Márkó határában.
Berellő. (Berölle.) Berulle. (1345: Kismart. llt. 47. S. 7.) Berellew. (1433: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Bb., 1488: Dl. 28340.) Ma Böröllő puszta, Pápa mellett ny. – 1488-ban egy-telkes nemesek lakták, kik 6 forintot adóztak.
Berén(d). Berend. (1263: Árpádk. új okmánytár. VIII. 77., 1278: Haz okmt. I. 72., 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 547., 1488: DL. 28340.) Beryn, 1487: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. Fff., 1492: U. o. L. A.) Devecsertől kd. találjuk. – Földesura (ma is) a zirczi apátság; adót 1488-ban 16 forintot fizet. Lelkészét 1360-ban említik. (Haz. okmt. V. 137.)
Berény. Villa Zaarberin. (1109: Dl. 11., 1297: Dl. 1026. pag. 35. Jobagio episcopi (Wesprimiensis) de villa Beren. (1243: Haz. okmt. VI. 41.) Udornici domini regis de villa Beryn. (1272: Haz. okmt. I. 57.) Poss Zarberyn, részben a veszprémi káptalan birtokába jut. (1297: Árpádk. új okmt. V. 176.) Zaar Beren – részeit a veszprémi püspök Him fiainak adja. (1319: Anjouk. okmt. I. 503.) Zarbheren, Zarbherem – a veszprémvölgyi apáczáké és a veszprémi káptalané. (1328: Anjouk. okmt. II. 373.) Zarberen – ugyanazoké. (1344: U. o. IV. 439) Pos. Zarberen – a veszprém-völgyi apáczáké, Szent-király-szabadja mellett. (1380: Dl. 6742; 1455: Dl. 14947.) Kyszarberen. (1401: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 2.) Beren. (1488: Dl. 28340.) Poss. Zaarberen – részben a faiszi Ányosoké. (1402: Körmendi llt. Alm. 3. lad. 3. n. 127.) Ma Vörös-Berény helység és Kis-Berény puszta, Veszprémtől dk. – 1488-ban a veszprémi apáczák jobbágyai 20, – a veszprémi káptalanéi pedig 13 forintot adóztak e helységben. 1380-ban a veszprémi apáczák itteni nagy erdejének határait leírván, Litér helységet, Szent-király-szabadját, a Zalamegyébe vezető (Zalaywth) és a Veszprémbe (Örs felől) vivő nagy utat jelölik fő-határpontok gyanánt. – Sz.-Mártonról czímzett parochialis egyháza már 1297-ben föltűnik.
Bernal(d). (Bornald.) L. Ketelaka helység a.
Berzse. (Belzse.) Belse. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Berse. (1478: Dl. 18154.) Bersee. (1488: Dl. 28340.) Szombathely és Réde mellett sorolják föl, mint Csesznek vár tartozékát, s 1488-ban mint «Kenchthartho» István birtokát, melytől 18 forint adó járt. – Ma e tájon puszta, Börzse néven.
Berzseny. Ecclesia S. Mauricii in Bersen. (1398: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 2. 22.) Bersen – Somlyó vár tartozéka. (1478: DL. 18154.) Kysbersen. Naghbersen. (1488: Dl. 28340.) Ma Kis-Börzsöny helység és Nagy-Börzsöny puszta, Tüskevár mellett dny. – Kis-Berzseny az 1488. évi adólajstrom szerint a Fekete Györgyé volt s 1 forint évi adót fizetett; Nagy-Berzseny pedig a Kinizsi Pálé, 21 forint évi adóval. Ezenkívül Kis-Berzsenyben az egy-telkes nemesek 3, Nagy-Berzsenyben 4 forintot adóztak. Berzsenyben 1398-ban templom állt Sz.-Móricz tiszteletére.
Betereg. L. Sóly helység a.
Bil(le)ge. (Bilige. Biliga. Bilke. Bilga. Blige.) Terra Byluga. (1233: Haz. okmt. IV. 14.) Villa Bylga. (1267: U. o. 44.) Bylegue. (1270: Zichy okmt. I. 23.) Via de civitate Wesprimiensi … in Byliga. (1293: Árp. új. okmt. V. 94.) Bylgue. (1319: Anjouk okmt. I. 526) Bylge. (1334: U. o. II. 78.) Poss. Bilke – Esegvár tartozéka. (1432: Körmendi llt. Himfyana, n. 424.) Poss. Blyge, Bylyge – részben Esegvár tartozéka. (1440: Dl. 13900; 1450: Kismart. llt. 25. A. 28., 1459: Dl. 15394.) Bylege. (Körmendi llt. Himfyana, n. 539.) Bylyge. (1488: Dl. 28340.) Vámszedő hely volt. (1334.) Plébánosát már 1357-ben említik. (Zalai oklt. I. 581.) Ma puszta Tót-Vázsony határában. (L. Csatár alatt is.) Az 1488. évi adólajstrom szerint az Esegvári György részétől 17, – a veszprémi káptalanétól és Ujlaki Lőrincz herczegétől pedig együtt 3 forint, – összesen tehát 20 forint adó járt e helységtől.
Billege-Csatár. L. Csatár helység a.
Bodontelke (puszta). L. Káltháza helység a.
Bodorfalva. L. Zalavármegyében
Bogárfalva. (Bogárfölde.) Poss. Bogarfeulde. (1321. 1354: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 8.) Bogarfalwa. (1488: Dl. 28340.) Veszprém vidékén észak felé: Jutas szomszédságában feküdt. Az adólajstrom szerint 1488-ban 3 forint járt a veszprémi káptalan itteni jobbágyaitól.
Bogdány. Bogdan. (1288: Árpádk. új okmt. IV. 328.) Villa Bagdan. (1332: Pannonh. főap. orsz. llt. 20. sz., 1423: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLII. Q., 1430: U. o LL-Ee.) Bogdan. (1473: Körmendi llt. Himfyana, n. 560.) Poss. Nag Bagdan – az Esegváriaké. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 572.) Bogdan. Kysbogdan. (1488: Dl. 28340.) Ma Kis- és Nagy-Bogdány puszták, Noszlop mellett délre: – 1488-ban Bogdány az Esegvári Györgyé, 14 forint, Kis-Bogdány pedig a Trombitás Balázsé, 6 forint kir. adóval. Más helység lehetett az, melyet 1367-ben «Bagdan» néven a vásárhelyi apáczák birtokában (l. a birtokosok közt) említenek. E helység a Vásárhely-Doba-Tüskevár-Devecser sat. helységektől kerített földön fekhetett.
Boldaháza. (Boltaháza.) Bolthahasa – a Pápai családé. (1470: Körmendi llt. Himfyana. n. 548.) Bolthahaza. (Nemesi névben. 1473: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Nnn.) Boldahaza. (1488: Dl. 28340.) Takácsi, Kis-Dém, Gyimolt sat. helységekkel együtt említik. – Egy-telkes nemesek laktak, kik 1488-ban 3 forint adót fizettek.
Boldé. Bolde. (1349: Haz. okmt. III. 160.) Bulde. (1476: Körmendi llt. Himfyana. n. 572.) Bolde. (1481: U. o. n. 605., 1488: Dl. 28340.) A mai Bódé, Devecsertől keletre. – Földesura 1488-ban a zirczi apátság és Esegvári György; előbbinek jobbágyai 3, utóbbiéi 2, összesen 5 forint adót fizetnek. Ezenkívül azonban egy egy-telkes nemesi család is lakott itt, mely 1/2 forintot adózott.
Bódogasszonyfalva. Bodogazzonfalwa. (1488: Dl. 28340.) Herend és Bánd helységekkel együtt merül föl. – A veszprémi apáczák itteni birtokától 9 forint adó járt ez időben.
Bolhás. (Bolhács. Bolfács.) Poss. Bolfach. (1346: Dl. 3858.) Balhach. (1397: Dl. 8202.) Bolhach. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 8634.) Bolhas. (1424: Dl. 11525.) A tolnavármegyei Simontornya várához tartozott. – Ma Szilas-Balhás, Veszprémmegye dk. csücskében, közel Simontornyához.
Borna(l)d. L. Ketelaka helység a.
Bor(s)-Szörcsök. (Bor-Szercsek.) L. Szörcsök helység és a Bors cs. alatt.
Borsod. (Borsot. Borsand.) Capella S. Stephani regis in Borsot. (1230: Veszpr. ppks. r. oklt. I. 82.) Villa Borsoth (1274: Árpádk. új okmt. IV. 48.) Populi de Borsoch. (1369: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLIX. Ggg.) Poss. Borsod. (1402: U. o. L. B.) Borsand. (1402: U. o. LI. AA.) Poss. Basad. (1449: Haz. okmt. II. 300.) Borsoth. (1453: Pannonh. főapáts. házi It. L. D.) Borsod. (1488: Dl. 28340.) Ma Alsó- és Felső-Borsat puszták, Városlődtől ny.-ény. felé. – A bakonybéli apátságé volt (1274-ben is); adóba 1488-ban 8 forintot fizetett.
Borsos-Győr. Borsos Geür et alia Borsos Geur – Pápa tartozékai. (1389–90: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 2. 19.) Borsosgewr (1450: Dl. 14424.) Borsosgywr. NaghBorsosgywr. (1488: Dl. 28340.) Ma Borsos-Győr, Pápa mellett dny.- 1488-ban mindkét helység Kencstartó Istvánt uralta s előbbitől 12, utóbbitól 23 forint évi adó járt. Előbb mindkettő a Garaiaké volt.
Botfölde. (Bodfölde.) Poss. Videp. (1390: Dl. 7616.) Poss. Vydep al. nom. Bodfelde. (1398: Erdődy cs. galgóczi llt. 53 2. 22.) Pred. Botfelde al. nom. Wydepfelde. (1478: Dl. 18113.) Pred Wygep al. nom. Bothfelde. (1489: Dl. 19596.) A nagy-jenői pálosoké volt; Berzseny, Torna és Tüskevár mellett feküdt.
Bozsok. Pred. Bosuc. (1082(?): Haz. okmt. IV. 3.) Villa Bosuc. (1234–70: Árpádk. új okmánytár II. 21.) Bosok. (1402: Fejér. X. 4. 166., 1488: Dl. 28340.) Predium Bozok. (1435: Kismart. llt. 96. 3. 32.) Ma Bozsok helység és puszta Enying mellett ény. 1435-ben mint a fejérvári egyház birtokát (predium), Fejérmegyéhez számítják. 1488-ban egy-telkes nemesek lakták, kik 1 1/2 forintot adóztak.
Csajág. Chayagh. (1345: Kismart. llt. 45. F. 108.) Chapak. (1488: Dl. 28340.) Veszprémtől kd. találjuk. – 1488-ban öt földesura volt, a Vassányiak, Rutosiak (Katusiak) és – ugy látszik, a Csajágiak. Jobbágyaiktól összesen 14 forint adó járt.
Csákl(y)a. Chakla. (Nemesi névben. 1478: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 123) A Balaton ék. partvidékén – úgy látszik inkább Veszprém- mint Somogyvármegyében – feküdt.
Csatár.a) Villa Chatar. (1233: Haz. okmt. IV. 17.) Bylgechataar. (1381: U. o. III. 216.) Ecclesia de Chatar. (1460: Dl. 15480.) Chathar. (1488: Dl, 28340.) Bylege Chathar. (Nemesi névben és előnévben. 1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 672.) Ma (Csatár) puszta Tót-Vázsony és Barnag közt. – b) Egy másik ily nevű falut (melyben 1491-ben egyház is állt) ugyanekkor Sur és Oszlop mellett említenek, a hol ma puszta. (Utóbbira vonatkozólag v. ö. 1491: Dl. 19702.) – Előbbi helység a hasonló nevű családé volt, s 1 forintot adózott; a másik a Domonkos préposté, (1488-ban és 1489-ben a fejérvári káptalané is) 11 forint évi adóval. Mindkettőben laktak egy-telkes nemesek is, kiknek adójok utóbbiban 1 forintra rugott. (Az előbbinek adója a lajstromból nem vehető ki. V. ö. 1488-hoz: Dl. 19417; 1489-hez: Dl. 19526.) – c) Villa Chatar. (1240: Haz. okmt. VIII. 42. 3.) Alásony, Dabrony sat. határában keresendő.
Csatka. Locus claustralis in heremo seu loco solitario in oppido … Chatka nominato. (1357: Anjouk. okmt. VI. 573.) Chathka. (Idézve a birtokosok közt a Csatkai pálosoknál.) A sz. Szűz tiszteletére Kont Miklós nádortól (1357–1361.) alapított pálos kolostorral. – A megye ék. vidékén találjuk.
Csé. (Cső.) Poss. Chey. (1309: Pannonh főapáts. orsz. llt. 18. sz. – V. ö. Anjouk. okmt. V. 184.) Chee. (1374: Pannonh. főapáts. házi llt. XI. A. Chew. (1430: U. o. XI. B., 1451: Haz. okmt. IV. 364.) Chee. (1488: Dl. 28340.) A szomszédos Gicz-czel egyenlő helység lehetett, mert szintén 8 forint volt 1488. évi adója. Földesura ugyanaz, a Giczi család. – Ma puszta, Csehi néven.
Csegl(y)e. L. Csögl(y)e alakban.
Csekeháza. Chekehaza. (14813: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LVII. Hhh.) Somlyó-Vásárhely, Oroszi és Doba táján kereshető.
Csékut. (Csőkut.) Chenkut. (Cheukut helyett. 1319: Anjouk. okmt. I. 526. – V. ö. Dl. 1968) Chehkut. (1378: Zsélyi Ilt.) Chewkuth. (1412: Dl. 9908; 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 539.) Chekuth. (1488: Dl. 28340.) Devecsertől kd. fekszik – 1488-ban az Esegvári György földesurasága alatt 3 forint adót fizetett.
Cselesztehegy (puszta). 1392-ben Csesznek várához tartozik. Chelestehegh terra vacua et habitatoribus destituta. (Sopronm. oklt. I. 510.)
Csep. Poss. Chep. (1386: Haz. okmt. III. 240., 1415: Muz. llt.) Dolosddal együtt merül föl, tehát a mai csepi puszta értendő alatta, Csatka mellett keletre.
Csépánháza. Chypanhaza. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1482: Dl. 18641.) Chepanhaza. (1488: Dl. 28340; 1493: Körmendi llt. Alm. III. 1. 7. n. 160.) Ma puszta Kis-Berzseny mellett dk. – Egy-telkes nemesek lakták, kik 1488-ban 1 1/2 forint adót fizettek. (V. ö. Vasmegyében, Csibafalva helység a.)
Csepel. Chepel. (1233: Haz. okmt. IV. 16., 1319: Anjouk. okmt. I. 526. 1384: Dl. 7074; 1458: Dl. 15241; 1477: Dl. 17963; 1488: Dl. 28340.) Populi (regis) olim bucharii et … ad servitia regali venationi placida translati in Chepel. (1322–8: Dl. 24891.) Lakói eleintén kir. pohárnokok, majd vadászok voltak. Ma puszta Nagy- és Tót-Vázsony közt. – 1438-ban a Kinizsi Pál itteni birtokától 28 forint adó járt. Ezenkívül egy-telkes nemesek is lakták, kik ez évben 3 forintot adóztak.
Csernye. Cherne. (1341: Anjouk. okmt. IV. 99., 1424: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Chernye. (1484: Dl. 19007; 1488: Dl. 28340.) Zircztől ék. találjuk. – Bátorkő várához tartozott (1426.); mint ilyen 1489-ban az Ujlaki Lőrincz herczegé. Ugyanekkor 4 forintot adózott.
Csesz(t)nek. (Csesznök.) Villa Cezneyc, Cestuch. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 10.) Via de Cheznek in Vgud. (1372: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLII. K.) Theloniator de Chesnek. (1452: U. o. LXVIII. V.) Ma Csesznek, Zircztől északra. – 1392-ben Csesznek vár tartományában «Waralya» néven említik. (Sopronm. oklt. I. 510.) Vámhely is volt. (V. ö. a hasonló nevű várnál.)
Csetény. Chethen. (1392: Sopronm. oklt. I. 510., 1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28344.) Plebanus de Cheteen. (1460: Dl. 15480.) Csesznek várához tartozott. (1392. 1478.) 1488-ban a Kencstartó István itteni jobbágyai 45 forint adót fizettek. – Zircztől ék. esik.
Csibafalva. (Csibaháza.) L. Vasvármegyében.
Csigete Chygethe. (1488: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Hhh.) Meréte és Ug szomszédosa gyanánt merül föl 1488-ban, tehát a mai Csigere nevű pusztának felel meg Bor-Szörcsök határában, S.-Vásárhelytől k.-é.
Csigfölde. (Csögfölde.) L. a Répási cs. alatt.
Csigler. Chygler. (Nemes nevében. 1478: Körmendi llt. Alm. III lad. 3. n. 123.) A Balaton ék. partvidékén – úgy látszik, inkább Veszprém- mint Somogyvármegyében feküdt
Csigl(y)e. (Csigla.) L. Csögl(y)e alakban.
Csip(p)ánháza. L. Csépánháza néven.
Csitun. (Csitum. Csitim. Csitin.) Villa Chitun – a veszprémvölgyi apácáké. (1109: Dl. 11.) Poss. Chytim. (1356: Anjouk. okmt. VI 461.) Chytum. (1382: Kismart. llt. 96. 2. 18.) 1382-ben Hodos határjárásakor említik az innen Kapurévbe vezető utat. – A mai csitényi pusztának felel meg, Csajág és Lepsény közt, a Balaton partján.
Csob (puszta). Pred. Chob. (1497: Dl. 20591.) A Nádasdiaké volt; hihetőleg Nádasd vidékén terült el.
Csobodháza. (Csobotháza.) Chobodhaza. (1474: Körmendi llt. Himfyana, n. 560. Nemes nevében, Esegvár határosai közt fordul elő.) Poss. Chobothaza. 1497: Dl. 20591. Mint a Nádasdi cs. birtokát, Nádasd, Tema sat helységekkel együtt említik.)
Csolt. Cholth(?). (1488: Dl. 28340.) Ma Csót, Pápától ék. – A váradi püspöké volt, kinek itteni jobbágyai 19 forint adót fizettek 1488-ban.
Csolta. Cholta. (1319: Anjouk. okmt. I. 526) Nagcholtha. (1470: Békássy cs. llt.) Choltha. Kyscholtha. (1488: Dl. 28340.) A mai Csóta puszta, Lőrinte és Miske közt. – 1488-ban Csolta a királyé, orsz. adót 13 forintot fizet; Kis-Csolta pedig egy egy-telkes nemesi családé, melytől 1/2 forint adó jár. (Részben Nagy-Csolta is köznemesi birtok volt.)
Csögl(y)e. Chigla. (1340: Anjouk. okmt. IV. 31.) Chigle. (1439: Pannanh. főapáts. házi llt. L. M.) Chewklye. (1483: Dl. 18805.) Chyghle. (1487: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. Aa.) Chegle. (1488: U. o. LVII. Hhh.) Chygle. (1488: Dl. 28340.) Ma Csögle, Tüskevártól ény. 1488-ban egy-telkes nemesek népesíték, kik nem kevesebb mint 26 forint adót fizettek. Közülök nyolcz családot név szerint 1483-ban ismerünk meg.
Csőkut. L. Csékut alakban.
Csöl. (Csül.) Chewl. (1488: Dl. 28340.) A mai Csűr puszta, Noszlop mellett ény. – A rátolti prépostságé volt; 1488-ban 3 forint adót fizetett.
Csősz. a) Poss. Cheuz. (1372: Dl. 6013.) Chewz. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49., 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Palotától ény. 1426-ban Bátorkő vár tartozéka, mint ilyen 1488-ban az Ujlaki Lőricz herczegé volt, kinek itteni jobbágyai 11 forint adót fizettek. – b) Ugyanekkor, hasonló alakban egy másik ily nevű község is fölmerül a vásárhelyi apáczák birtokában. Ettől már 22 forint évi adó járt. Utóbbi 1212-ben is a vásárhelyi apáczáké (Dl. 8525.) s ma is helység, Tüskevártól é. felé. (V. ö. Bánd helység a.)
Csurgi.(?) Villa Churgi custodum silve Bokon. (1258: Árpádk. új okmánytár II. 314.) Fenyőfő táján kereshetjük.
Czapár. L. Szapár néven.
Czinikás. Cinikas. (1488: Dl. 28340.) Veszprém közvetlen szomszédságában tűnik föl. A királyé, a veszprémi káptalané és préposté s a veszprémi domonkosoké volt. Mindössze 29 forint adót fizetett, melyből 18 forint a veszprémi káptalan, 5 a király. 5 a domonkosok s 1 a prépost birtokára esett.
Czircz. L. Zircz alakban.
Dád. Poss. Daad. (1467: Huny. kora. XI. 254.) Dad. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Fejérmegyében, Simontornya mellett, ény. – 1488-ban a Dadi cs. itteni birtokától 1 forint, egy egy-telkes nemestől pedig 1/2 forint adó járt; tehát ekkor is inkább csak puszta volt.
Dálka. Dalyca poss. (1351: Anjouk. okmt. V. 508.) Dalka. (1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh., 1488: Dl. 28340.) Ma Dáka, Pápától dny. – 1488-ban a Dálkai családot és Kencstartó Istvánt uralta; előbbinek jobbágyai 3, utóbbiéi pedig 12 (összesen 15) forintot fizettek évi adóba.
Debrente. Debrenthe. (1330: Körmendi llt. Himfyana, n. 36., 1464: Dl. 16078; 1467: Dl. 16549; 1488: Dl. 28340.) Ma Döbrönte, Pápától dk. – Az előkelő Himfi családé volt (1330 óta), mely előnevét is e helységtől vevé; 1488-ban azonban csak 1 forint orsz. adót fizetett.
Debrés. Nobiles iobagiones episcopales de Debres. (1373: Körmendi llt. Himfyana, n. 241.) Debres. (1488: Dl. 28340.) Ma Döbrés puszta, Kéttornyu-Lak mellett dk. – 1488-ban a győri püspök földesurasága alatt 11 forint orsz. adót fizetett.
D(e)és. Dees poss. – részeihez 1488-ban a bakonybéli apátság tart jogot. Ugyanekkor fölmerül a Deési család is. (Pannonh. főapáts. házi llt. L. Eeeee.) Tevel, Bödöge sat. vidékén keresendő.
Dég. Poss. Deeg. (1324: Dl. 2223; 1426: Tört. Tár. 1884. évf. Dl. 435. l.) Deg. (1488: Dl. 28340.) Enyingtől dk. találjuk. – 1324-ben a tolnamegyei Simontornyához tartozott. 1426-ban Ozorai Pipó, mint fejérmegyei falut, a fejérvári, Bold. Szűzről nevezett nagytemplomnak s illetve az itteni prépostságnak (káptalannak) adta. 1488-ban csakugyan a fejérvári káptalané volt, melynek itteni jobbágyai 3 forint adót fizettek.
Dém. Nobiles de Dym. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Tymardeem. (1340: Anjouk. okmt. IV. 58.) Naghdeem. Kysdem. (1488: Dl. 28340.) Ma Nagy-Dém helység és Kis-Dém puszta, Lovász-Patonától keletre. – 1488-ban Nagy-Dém az András deák birtokában 16 forint adót fizet; Kis-Dém egy-telkes nemeseké, kik ugyanekkor 4 forintot adóznak.
Dere(c)ske. Villani de Doroska. (1244: Haz. okmt. VIII. 422.) Dereske. (1347: Anjouk. okmt. V. 101., 1438: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Bb., 1488: DL. 28340.) Dereczke. (1439: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) Derezke. (1474: Körmendi llt. Himfyana, n. 560.) Ma Derecske, Pápától dny. – Egy-telkes nemesség lakta, mely 1488-ban 7 forintot adózott.
Désháza. Deeshaza. (1440: Muz. llt.) Deshaza. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 572.; 1488: Dl. 28340.) Ma puszta. Somlyó-Vásárhelytől ék. – Egy-telkes nemesek lakták, kiknek ez évi adójok 2 forintra rugott.
Devecser. Dewecher. (1297: Árpádk. új okmt. X. 261., 1488: Dl. 28340.) «Poss. Deuecher», a Torna vize mellett. (1461: Kismartoni llt. 40. E. 82.) A megye dny. határán találjuk. a Torna folyó partján. 1502-ben Nagy- és Kis- Devecsert különböztetik meg. (Lelesz, elench. statut.) Földesurai 1488-ban a devecseri Csoron, Horn(y)i és Ug családok, kiknek részeitől 18, 2, illetve 1 forint adó járt e helységből. Ezenkívül egy egy-telkes nemesi család is lakta, melynek adója 1/2 forint volt. (V. ö. a Dálkai cs. alatt.)
Dezső-káloz(a) (puszta). L. Káloz(d) helység a.
Dienesfölde. L. Dienesszeg helység a.
Dienes-szeg. Dyeneszeg. (1488: Dl. 28340.) A mai Vid (hajdan Vild) és Csögle közt sorolják föl. – 1488-ban egy-telkes nemesek lakták, kik 3 forint adót fizettek. Hihetőleg e helységnek felel meg az 1427-ben következő alakokban fölmerülő birtok is: Emsedfelde in vicinitate possessionis Alason, máskor: Empsed feldew al. nom. Dyenesfelde. (Muz. llt.) Alásony ugyanis (Nagy-)Vidnek tőszomszédja.
Dim. L. Dém alakban.
Doba. (Duba.) Terra Doba. (1288: Árpádk. új okmánytár IX. 488.) Dwba poss. (1367: Dl. 24331.) Doba. (1478: Dl. 18154; 1479: Galgóczi llt. lad. 53. fasc. 4. num. 12., 1488: Dl. 28340) Devecsertől ény. találjuk. – 1478-ban és 1479-ben Somlyó vár tartozékai közt említik. 1488-ban a Kinizsi Pál földesurasága alatt 28 forintot fizetett orsz. adóba.
Dobrony. (Dobronya.) Terra seu poss. Dobron al nom. Alasun, hajdan várnépek (castrenses) földje – kir. adományul a Bakan-i család birtokába jut. (1380: Körmendi llk. Himfyana, n. 298.) Poss. Dobron al. nom. Alason terra castri Zaladiensis. Alább: (ugyanaz) terra castri Zolgagyeriensis mixtum cum terris castri Zaladiensis, et una particula … iuxta eandem Dobron habita castri Soproniensis fore asseritur. (Kir. új-adomány a nevezett cs. számára. 1384: U. o. n. 326.) Dobronya. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Dobron. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1 L.+1., 1487: Dl. 19224; 1483: Dl. 18805; 1488: Dl. 28340; 1489: Dl. 19577.) Ma Dobrony, Pápától dny. Alásony mellett. – 1488-ban a budai káptalan itteni jobbágyai 28 forintot fizettek adóba. Különben köznemeseké (1487.) és (1443., 1482.) a Héderváriaké volt.
Dolosd. Villa Dulusd. (1082?: Haz. okmt. IV. 5.) Dolosd. (1386: U. o. III. 244., 1424: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49, 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Csernye és Súr közt. – Bátorkő várához tartozott. 1488-ban az Ujlaki Lőrincz itteni jobbágyai 1 forintot adóztak; egy-telkes nemesek pedig 2 forintot. 1426-ban templomát is említik.
Dombótelek. (Dumbótelek.) L. Varsány helység a.
Dudar. Poss. Dudar – a fejérmegyei Csókakővár tartozéka. (1430: Dl. 1306; 1440: Dl. 13466.) Poss. Dudar – részben a Rozgonyiaké (1447: Dl. 14130.) Dudar – Gesztes vár tartozéka. (1460: Dl. 15498.) Dwdar. (177: Dl. 17994; 1488: Dl. 28340.) Zircztől ék. találjuk. 1488-ban Ujlaki Lőrincz itteni jobbágyai 16 forint évi adót fizettek.
Écs(i). L. Őcs helység a.
Egeralja. Egerallya. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1488: Dl. 28340.) Kis-Czelltől dk. találjuk. – 1488-ban egy-telkes nemesei 3 forint adót fizettek.
Egres. L. Tolnavármegyében.
Egyedfi-Miklós-földe (puszta). Pred. Egiedfymyklosfewlde. (1443: Muz. llt.)
Egyházas-Bedege(j). L. Bedege(j) helység a.
Egyházas-Gerzseny. L. Gerzseny helység a.
Egyházas-Kinges. (Egyházas-Kingös.) L. Kinges helység a.
Egyházas-Szalók. L. Szalók helység a.
Em(p)sedfölde. L. Dienes-szeg helység a.
End(e)réd. a) Villa Andree episcopi. (1086: Árpádk. új okmt. I. 32.) Villa Endree Pyspuky. (1086: U. o. VI. 38.) Capella B. Marci evangeliste in Endred. (1230: Veszpr. ppks. r. oklt. I. 82.) Vduornici de villa Endred – a bakonybéli apátságé. (1246: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XIV. C.) Villa Endred. (Kívül az oklevélen: iuxta Beche. Ugyanazé. 1256: U. o. XIV. B.) Endred. (1373: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. N.) Poss. Scenmark. (1359: U. o. LII. Ddd.) Endred poss. habitatoribus destituta. (1442: U. o. LI. AA.) Particula terre Endred prope poss. Polyan. (1407: U. o. L. Vvv.) Poss. Endred al. nom. Zenthmarkwrfeld. (1444: Dl. 13816.) Pred. Zenthmarkwr. (1454: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3.) Poss. Zenthmarkfelde. (1454: Pannonh. főapáts. házi llt. V. J.) Pred. Endred. (1488: U. o. LVII. Hhh.) A pannonhalmi és bakonybéli apátságé volt. Ma Endrőd néven puszta, Polány mellett nyugatra. – b) A veszprémi káptalan részére állítólag 1082-ben kiadott szent László-féle oklevélben is fölmerül egy: villa Endered, Csatár, Men(y)eka sat. szomszédságában. (Haz. okmt. IV. 2.)
Enyi(n)g. (Enyeg.) Pred. Enyg. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 21.) Enygh. (1345: Kismart. llt. 45. F. 108., 1410: Haz. okmt. III. 271.) Ennyeg. (1462: Kismart. llt. 46. F. 114.) Enyegh. (1463: U. o. 115.) Enya. (1466: U. o. 126.) Enyng. Enyngh. (1469. 1482. 1486: U. o. 116., 117., 118., 119.) Enyng. (1488: Dl. 28344.) Ma Enying, a megye dk. részében. – 1488-ban a Török (Therek) Ambrus itteni jobbágyai 18 forintot adóztak. (V. ö. a veszprémi püspökségnél, a birtokosok közt.)
Eperjes (puszta). Terra Eperyes. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Pápa-Teszér, Gerencsér, Fenyőfő sat. táján feküdt.
Erdő-Inota. L. Inota helység a.
Erdő-óvó-telek. Erdeuouotelek poss. regalis. (1351: Körmendi llt. Himfyana, n. 120.) Mint lakatlan birtokot, Jákóval (Jákótelekkel) együtt említik.
Esegvár. Terra Seg sive Band. (1233: Haz. okmt. IV. 14.) Segwar. (Nemesi névben. 1373: Pannonh. főapáts. házi llt XIV. N., 1430: U. o. LI. Ee.) Nobiles de Segwaar. (1397: Dl. 8402.) Poss. Segwar. (1436: Körmendi llt. Himfyana, n. 401.) Eseguar. (1438: Pannonh. főapáts. házi llt. XLII P.) Esegwar. (1453: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. 36. A. 25., 1470: Muz. levéltár.) Vámszedő hely volt. – Ma Puszta (Esegvár), Bánd mellett, Veszprémtől nyugatra. Ugyane helység a XIV. és XV. században Váralja néven is szerepel, következőkép: Tributum sub castro Seguar. (1334: Anjouk. okmt. II. 78.) Poss. Waralya – Esegvár tartozéka. (1450: Kismart. levéltár. 25. A. 28.)
Eszgrem. L. Iszgirib vagy Iszgrin helység a.
Esztár. L. Osztár alakban.
Esztergár. Villa Wzturgar. (1270: Haz. okmt. III. 17.) Eztergar. (1401: Körmendi llt. Ányosiana, 7. és 8., 1492: U. o. n. 127., 1489: Dl. 25272.) Estergar. (1436: Pannonhalmi főapátság házi llt. L. E.) Ezthergar. (1488: Dl. 28340.) Ma Nagy-Esztergár helység és Kis-Esztergár puszta, Zircz mellett ék.-é felé. – 1488-ban Bajcsi Balázst uralta s 9 forint adót fizetett. Részeit 1401-ben a faiszi Ányosoknak adta a király, kik 1492-ben is bírták.
Ete(j). (Eten. Ete-teleke.) Villa Ethen – Gyepös erdő és Endréd mellett. (1412: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. N.) Poss. Echey – a bakonybéli apátságé. (1366: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. K., 1383: U. o. LII. Ccc.) Terra monasterii de Beel: Ethen. (1373: U. o. XIV. N.) Eche, Ethe – kir. ember nevében. (1372: U. o. XLII. K., 1480: Dl. 18431.) Poss. Eche – a béli apáté. (1390: U. o. LVI. D.) Particule terre Ethey et Endred inter possessiones Borsod et Polyand. (1402: U. o. L. B.) Poss. Ethey, népes hely. (1402: U. o. Ll. AA.) Polány és Gyepes vidékén feküdt. Úgy látszik, e helységet kell értenünk a bakonybéli apátság birtokában 1487-ben előforduló «pred. Ethetheleke» alatt is, mely (Ajka-)Rednekkel volt határos. (Pannonhalmi főapáts. házi llt. LII. Aaa.)
Etves. L. Ötvös alakban.
Farkasd. Farcasd. (1373: Körmendi llt. Himfyana, n. 241.) Farkasd. (1433: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Bb., 1488: DL. 28340.) Ma puszta Marczaltő mellett dk. – Egy-telkes nemesi családok lakták, kik 1488-ban 1 1/2. forintot adóztak.
Felső-Ajka. L. Ajka helység a.
Felső-Egres. L. Tolnavármegyében Egres L) helység a.
Felső-Hidegkut. L. Hidegkut helység a.
Felső-Kálttelek (puszta). L. Ká(l)tháza helység a.
Felső-Kamond. L. Kamond helység a.
Felső-Nádasd. L. Nádasd helység a.
Felső-Sárkány. L. Sárkány(os) helység a.
Felső-Takács(i). L. Takács(i) helység a.
Fény. (?) Villa Fuyn. Feyn. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 9. 10.) Vduornici de villa Fen. (1254: U. o. VII. 371.) Bakony-Tamási, Gyirót, Fenyőfő sat. vidékén feküdt. Úgy látszik, nem azonos Ven(n)ye-vel.
Fenyőfő. Villa Feneufey (1230–70: Árpádk. új okmt. II. 10.) Fenewfew. (1270: Haz. okmt. III. 17.) Fenyeufu. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. D.) Feneufeu. (1375: U. o. XLII. L.) Ferefew. (? 1408: Fejér, X. 4. 673.) Fenyefew. (1438: Pannonh. főapáts. házi llt. L. O.) Fenyewfew. (1488: Dl. 28340.) Zircztől ény. találjuk. – 1488-ban a Kencstartó Istváné; ugyanekkor 7 forint az évi adója. Előbb a Garaiaké volt.
Fenyőfő-Teszér. L. Teszér helység a.
Filefölde (puszta). L. a nagy-jenői pálosok a.
Fintafölde (puszta). Terra Fynthafwlde al. nom. Perzendorf inter villas Wrszabadi et civitatem Wesprimiensem. (1392: Fejér, X. 8. 363.)
Fok-SzabaDl. L. Szabadi a) helység a.
Füred. (Fired.) L. Zalavármegyében.
Füzes. (Fizes.) L. Hodoska helység a.
Gabriánfölde. Poss. Gabrianfelde. (1343: Anjouk. okmt. IV. 372.) Gergeri vidékén fekhetett
Ganna. Ganna. (1330: Körmendi llt. Himfyana, n. 36.; 1444: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Ooo., 1488: Dl. 28340.) Pred. Kysganna. (1452: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. Zz.) Ma Kis- és Nagy-Ganna, Pápától dk. – A bakonybéli apátságé volt; adóba 7 forintot fizetett 1488-ban.
Gebártháza. (Gebártfalva-Szalók.) Poss. Kebarthaza al. nom. Kebarthfalwzalok. (1435: Haz. okmt. II. 257.) Poss. Gebarthfalwazolok al. nom. Gebarthhaza. (1437: U. o. 273.)
Gecse, Poss. Gueche – egyházzal. (Nemesi birtok. 1319: Anjouk. okmt. I. 526.) Geche. (1430: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. K.) Geche. (1438., 1473: Körmendi llt Himfyana, n. 440. 560., 1488: Dl. 28340.) Lovász-Patona és Marczaltő közt találjuk. – 1488-ban, mint a leveldi karthauziak birtoka, 12 forint adót fizetett. 1430-ban moróczhelyi Farkas Lászlónak (Somogymegyéből) is volt itt birtoka.
Gecz. L. Gicz alakban
Gedeháza. (Gede-Ivánosháza.) Poss. Gede Iuanushaza – kir. adományul a Himfiek birtokába jut. (1360: Körmendi llt. Himfyana, n. 164.) Poss. Kedehaza – a Himfieké. (1434: Dl. 12588.) Poss. Sethehaza – a Himfieké. (1464: Dl. 16579.) Poss. Gedehaza – ugyanazoké. (1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 671.) A föntebbi helynevek kétségkívül ugyanegy helységet jelölnek, mely tán a mai Döbrönte vidékén keresendő.
Gelefölde (puszta). Predium Gelefelde. (1466: Veszprémi kápt. orsz. llt. G. 122.) A csatári apátságé volt; Berénhida mellett feküdt. – Ma Gellye néven puszta, Berhida közelében keletre.
Gerencsér. Girinchar. (1109: Dl. 11.) Gerencher. (1309: Anjuk. okmt. I. 184.) Guerencher. (1319: Dl. 1968.) Gerencher. (1430: Pannonh. főapáts. házi llt. XI. B., 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Tamási mellett kd. – A veszprémi apáczáké volt; 1488-ban 18 forint adót fizetett.
Gergyeli. (Gergeri. Gereger.) Gureger. (1343: Anjouk. okmt. IV. 372.) Geghery. (1488: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Eeeee.) Gergyely. (1488: Dl. 28340.) Ma Gergeli vagy Gergelyi, Kis-Czelltöl nem messze ék. felé. – 1488-ban a Sál Benedek itteni birtokától 7 forint adó járt.
Gerzseny. Gursun. (1346: Haz. okmt. III. 155.) Nobiles de Gersen. (1433: Pannonh. fáapáts. házi llt. LI. Bb.) Gersen. Eghazasgersen. (1488: Dl. 28340.) Ma Alsó- és Felső-Görzsöny, Pápától ény. – 1488-ban Gerzseny a Gerzsenyi családé volt s 1 forint évi adót fizetett; ugyanitt egy-telkes nemesek 2 1/2 Egyházas-Gerzsenyben 3 1/2 forintot adóztak. (V. ö. Pápa városnál és lásd 1374-hez: Fejér. IX. 4. 592.)
Gicz. Nobiles de poss. Gych. (1299: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. R., 1306: U. o. V. S., 1353: U. o. LX. Ff.) Gech. (1347: Anjouk. okmt. V. 2.) Gycz. (1488: Dl. 28344.) Lovász-Patonától keletre találjuk. – Földesurai 1488-ban a Gicziek; adóba ekkor 8 forintot fizetett. Ezenkívül egy egy-telkes nemesi család is lakta, mely 1/2 forintot adózott.
Görzsöny. L. Gerzseny alakban.
G(y)elemér. (Gelimér.) Poss. Gelemer prope Wesprimiuin. (1337: Zalai oklt. I. 323.) Gelemyr. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Gelymer. (1360: U. o. f. 5. n. 3.) Gelemer. Gyelemer. (1464: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11. és 107.) A veszprémi püspöké, káptalané és a tihanyi apátságé volt. – Ma Veszprém közelében k.-é. találunk ily nevű (Gelemér) pusztát.
Gyepös. (Gyepes.) Silva Gepus. (1212: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. N.) Poss. Gepus. (Leurente fia Tamás birtoka. 1319: Anjouk. okmt. I. 526.) Poss. Gepes. (1373: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. N.) Poss. Gyepus. (1402: U. o. L. B.) Poss. Polyan a parte possessionis Gyepus. (1407: U. o. L. Vvv.) Gyepes poss. (1475: Dl. 17751; 1480: Dl. 18373.) 1475-ben és 1480-ban a Hosszutótiaké. – Ma Gyepes, Polány szomszédságában, Devecsertől ék.
Gyimolt. Gymolth. (1327: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Jobagymolth. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Kysgymolt. (1424: Dl. 11555.) Nog Gymolth. (1427: Pannonh. főapáts. házi llt. L. T.) Naghgymolth. Kysghymolth. (1488: Dl. 28340.) Ma Gyimót helység és puszta, Pápától ék. – 1488-ban Nagy-Gyimolt 35 forint adót fizetett s a veszprémi káptalané volt (1427-ben is – előbb, péld. 1327-ben is, 1348-ig, a váradi káptalané); Kis-Gyimoltot pedig egy-telkes nemesek lakták, kik 1 forintot adóztak.
Gyirolt. (Girolt.) Villa Gyrolt. (1234–70: Árpádk. új okmánytár II. 9.) Gyrolth. (1392: Sopronm. oklt. I. 510., 1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek várához tartozott; 1488-ban, Kencstartó István földesurasága idejében, 17 forint adót fizetett. – Ma Gyirót, Lovász-Patonától kd.
Gyönk. Gyewnk. (1488: Dl. 28340.) Ma Gyönköd puszta, Dég mellett délre. – 1488-ban egy-telkes nemesek 4 forint adót fizettek e helységben. (Gyönkiek ?)
Győr. L. Borsos-Győr helység a.
Hagymás. Haghmas. (1488: Dl. 28340.) Ma Hajmás néven puszta, Csatka mellett nyugatra. – 1488-ban egy-telkes nemesek lakták, kik 1 forintot adóztak.
Hagymás-Kér. (Hadmás-Kér.) Keer. (1343: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Hadmásker. (1424: Pannonhalmi főapáts. házi llt. L. Fffff., 1426: U. o. LVI. s.) Haghmasker. (1488: Dl. 28340.) Ma Hajmáskér, Veszprém és Palota közt. – 1488-ban a királyé (igazában azonban a veszprémi püspöké) volt. Ugyanekkor 29 forint adót fizetett.
Halimba. (Helimba.) Poss. Helymba. (1329: Zalai oklt. I. 235.) Halymba. (1412: Dl. 9908; 1488: Dl. 28340.) Devecsertől dk. találjuk. – 1488-ban az Esegvári Györgyé; ugyanekkor 13 forint adót fizet. 1412-ben még a Csékutiaké, kik alatt azonban szintén az Esegváriak értendők.)
Halomhegyi-Mencsel(y). L. Mencsel(y) helység a.
Hanta(j). Prepositus de Hanta. (1244: Kismart. llt. 47. J. 1.) Prepositus Hantensis. (1263. 1290: Árpádk. új okmt. VIII. 78., V. 19.) Poss. Hantay. (1330: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Poss. Kyshanta. (1358 táján: U. o. Cap. 7.) Poss. Vyslaas in fine ville Hanta. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Prepositus collegiate ecclesie B. Michaelis archang. de Hantha. (1435: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7.) Poss. Hantha et (in eadem) Hanthaweg al. nom. Wyslas (1435: U. o.) Poss. Vyslas in fine possessionis Hantha. (1478: Dl. 18154.) Hantavég vagyis Vizslás (1488-ban) Csesznek várához tartozott. (V. ö. a hantai prépostság a.) Ma csak Hantát ismerjük, Kis-Bértől dny. E helység az 1488 évi adólajstromban (Hantha) mint a Sz.-Mihály árkangyalról nevezett itteni prépostság birtoka fordul elő, 18 forintnyi évi adóval. – Ugyane lajstromban egy másik «Hamthe» nevű helység is fölmerül Pápa mellett, a hol ma (dk.) egy puszta őrzi nevét. Utóbbi szintén a hantai prépostságé volt s 8 forint évi adót fizetett. Vámját a XV. század elején említik. (Pozsony város llt.)
Haraszti. Poss. Harazty. (1348: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. G.) Poss. Harazty inter villas Zeuch et Kopuan. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. D.) Poss. Harazty – Szőcs falu mellett. (1372: U. o. XLII. K.) A bakonybéli apátságé volt. – Szűcs és Koppány közt ma hiába keressük, e falvak magok is közel esnek egymáshoz, Haraszti hihetőleg valamelyikbe beolvadt.
Hathalom. Hothalm. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. Yy.) Villa Hathalm. (1449: U. o. Ll. Llll.) Hathalom. (1455: U. o. VI. Hh.) Hothalwm. (1475: Muz. levéltár.) Hathhalom. (1488: Dl. 28340.) 1488-ban a szomszédos Gicz-czel egyenlő népességű helység volt, adóba 8 forintot fizetett. Földesurául 1488-ban egyedül a Giczieket említik. – Ma puszta.
Herend. Herind. (1373: Körmendi llt. Himfyana, n. 241.) Herend. (1382: Veszprémi kápt. orsz. llt. B. 34., 1439: Haz. okmt. II. 283., 1488: Dl. 28340.) Bakonherend. (1495: Zsélyi llt.) Veszprémtől ny.-é. találjuk. – 1488-ban a Kinizsi Pál itteni jobbágyai 19 forint adót fizettek. A XIV. század végén (részben?) a veszprémi káptalané volt.
Hidegkut. Hydegkvt. (1304: Zalam. oklt. I. 123.) Hydegkuth. (1401: Körmendi llt. Ányosiana, n. 7. és 8) Alsohydegkwth. Felsewhydegkwth. (1488: Dl. 28340.) Ma Nagy- és Kis-Hidegkut, Veszprémtől dny. – 1488-ban Alsó-Hidegkuton Ányos János és Mihály a földesurak; jobbágyaik 6 forint adót fizettek; Felső-Hidegkuton pedig hihetőleg (az adólajstrom szerint: Anthonius) a Hidegkúti család, mely (Hidegkutat) 1401-ben mint kir. birtokot kapta, s melynek jobbágyai 1488-ban 5 forintot adóztak.
Himháza. (Hejmháza.) Heym, filius Heym de Nemty. (1330: Körmendi llt. Himfyana, n. 36.) Nempty sive Heymhaza. (1353: Anjouk. okmt. VI. 130.) Poss. Nempti al. nom. Hemhaza – Sz.-Miklós tiszteletére épült templommal, a Himfieké, Sz.-Istvánnal határos. (1373: Körmendi llt. Himfyana, n. 243.) Heemhaza. (1386: Körmendi llt. Himfyana, n. 347.) Hemhaza. (1887. 1439: U. o. n. 358., 447.) Poss. Hymhaza. (1467: Dl. 16549; 1476: Muz. levéltár, 1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 671.) Poss. seu pred. Hymhaza. (1492: U. o. n. 745.) A debrentei Himfieké volt. Mint látszik a mai Herend helység és Sz.-István vidékén feküdt. – Meglehet azonban, hogy – legalább – az 1386., 1387. és 1439. évben előforduló Himháza alatt, mely a Himházi és Lehérti csaladé volt, egy másik, Alásony (vagyis inkább Pápa) vidékén feküdt helység értendő. Egész bizonyosság e részben azért nem lehetséges, mert ugyane helységekben máskor a Himfiek szintén birtokosok.
Hodos. Poss. Hudus. (Határjárás. 1382: Kismart. llt. 96. 2. 18.) Poss. Hodus, Hodos. (1433: Kismart. llt. 47. A. et NB., 1434: U. o. 45. F. 111.) Pata és Enying vidékén merül föl. Ma puszta Enying határában, Pata puszta mellett.
Hodoska. Poss. Fyzes al. nom. Odoska. (1439: Körmendi llt. Himfyana, n. 447.) Podoska. (1476: Muz. levéltár.) Odeska. (1470: Dl. 17013.) Hodoska. (1488: Dl. 28340; 1492: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Ma puszta, Hodoska néven, Pápa mellett keletre. – 1488-ban a fejérvári prépostnak és Kinizsi Pálnak voltak itt jobbágyai; amazok 1, ezek 2 forint adót fizettek. (L. a Pápai cs. alatt is.)
Homok-Bedege(j). L. Bedege(j) helység a.
Horháza. Nobiles de Horhaza. (1439: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16) Tán veszprémvármegyei helységgel van dolgunk.
Horhi. Venatores regales in Horhi. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 539.) Horhy. (1488: DL. 28340.) Ma puszta Szent-Gál határában. (Lásd Németi helység a. is.)
Hosszutót. Lásd Zalavármegyében.
Hörcsök. (Hercsök.) L. Fejérvármegyében.
Ics(i). L. Őcs alakban.
Igar.a) Igar. (1488: Dl. 28340.) Kovácsi és Nóráp közt sorolják föl. Kencstartó Istváné volt; adóba 15 forintot fizetett. – b) Ugyanekkor a megye dk. sarkában is fordul elő ily nevű helység. Ezt ma Fejérmegyében leljük föl, Ozorától k.-é. 1488-ban a királyné birtoka, s 9 forintot adózik. E helység különben részben köznemesi birtok volt, részben a tolnavármegyei Simontornya várához tartozott. Poss. Igor. (1324: Dl. 2223.) Igar. (1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 9143. 8631.) Igaar. (1424: Dl. 11525.)
Ihász. Terra Johaz. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Ihaz (1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh., 1488: Dl. 28340.) Ihos. (1471: Muz. levéltár.) A mai Ihászi pusztának felel meg, Gerzseny mellett kel. – 1488-ban Gerzsenyi Sebestyént említik földesurául, kinek itteni jobbágyai 4 forintot fizettek adóba.
Ikla(n)d. Iklad. (1440: Muz. llt.) Ikland. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1488: Dl. 28340.) Ma Igland puszta, Somlyó-Vásárhely mellett keletre. – Egytelkes nemesi családok lakták, kiknek adójok 1488-ban csak 1 forintra rugott.
Illőfalva. L. Ülőfalva néven.
Ilmár.a) Villa Ilmar. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 9.) Románd, Gicz, Varsány sat. vidékén feküdt. – b) Ilmar. (1354: Zalai oklt. I. 555., 1453: Kismart. levéltár. 36. A. 25.) Kabtelke puszta határosai közt sorolják föl. – Ma Imár néven puszta, Zalamegyében, Veszprémmegye határán, Tallián- Dörögd mellett keletre. (Utóbbi helység Zalamegyéhez is számítható.)
Inota. (Inata.)a) Erdewynatha. (1341: Anjouk. okmt. IV. 96.) Inotha (1422: Dl. 11288; 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Szápár és Isztimér közt. – 1488-ban az Ujlaki Lőrincz herczeg itteni részétől 2, – a «János és Kelemen» részeitől szintén 2, összesen tehát 4 forint adó járt. Ezenkívül egy egytelkes nemesi család 1/2 forintot fizetett adóba. – b) L. Fejérvármegyében.
Isa(ly). Terra reginalis Ysay … prope Papa … super qua populi touarnicorum nostrorum (regine) olim residebant – a királyné adományaként a Devecseri Márton birtokába jut. (1295: Haz. okmt. VII. 242.) Terra nostra reginalis – a királynéé. (1327: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 1.) Terra Hysay. (1355: U. o. n. 2.) Poss. Isa, (1370: U. o. n. 5.) Ma Isal néven puszta, Pápától délre, Kéttornyú-Lak mellett.
Iszgirib. (Iszgrin.) Poss. Esgrem. (Tamás erd. vajda birtokába jut. 1331: Anjouk. okmt. II. 558.) Poss. Izgren, Izgyn, Izgnen. (A Szécsi Miklós birtokába jut. 1382: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 110. 111. 112.) Poss. Izgryn. (1429: Kismart. llt. repositorium. 35. fasc. B. n. 30. et NB NB.). Poss. Isgiryb. (1443: U. o. 35. B. 41.) A Tamásiak birtokai közt sorolják föl. Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt egyházát 1429-ben említik. – Úgy látszik, Veszprém (vagy Pata) vidékén feküdt valahol.
Iszkáz. Thetheusizkaz – nemeseké. (1212: Dl. 8525.) Iobagiones exercituantes monasterii (in Appacha. Somlya) de Izkaz. (1270: Hazai okmt. VIII. 133.) Nobiles iobagiones de Izkazy – monasterii S. Lampertii. (Azaz a vásárhelyi apáczáké. 1331: Anjouk okmt. II. 537.) Izkaz – Minden-szentek tiszt. szentelt egyházzal, a vásárhelyi apáczáké. (1338: Dl. 8525.) Theuthes Izkaz felét a vásárhelyi apácák követelik (és kapják ítéletileg) az Izkázi családtól. (1411: U. o.) Izkaz. Izgaz. (1458: Muz. llt., 1468: Dl. 16730; 1469: Dl. 16830.) Kapolnasyzkaz. (1471: Muz. levéltár.) Az 1488. évi adólajstrom szerint «Thythews Izkaz, Kapolnas Izkaz és Myndzenth Izkaz». (Dl. 28340.) Ma Alsó-, Közép- és Felső-Iszkáz, Tüskevártól északra. – Tittös-Iszkáz 1488-ban a Pokiaké (12 forint adóval, és egy egy-telkes nemesé (ki 1/2 forint adót fizet); Kápolnás-Iszkáz a Porkoláb Györgyé (1 forint adóval); végül Mindszent-Iszkáz a vásárhelyi apáczáké (9 forint adóval). Úgy látszik, az utolsónak a mai Felső-Iszkáz felel meg.
Jákó(-telke). Poss. regalis Jakotelke habitatoribus destituta – a Him fiainak birtokába jut. (1351: Körmendi llt. Himfyana, n. 120. V. ö. 1353: Anjouk. okmt. VI. 107.) Jakow, Jako. (1464: Dl. 16078; 1467: Dl. 16549.) Jako. (1488: Dl. 28340.) Ma Jákó néven Pápától dk. találjuk. – A debrentei Himfi családé volt; 1488-ban 9 forint adót fizetett.
Jánosi. Janosy. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Ság és Egéralja közt. – Egy-telkes nemesi falucska volt; 1488-ban 1 forint adót fizetett.
Jár. Jar. (1349: Haz. okmt. III. 160.) Jaar. (Nemes nevében. 1430: Pannonh. apáts. házi llt. XLIX. Bbb.) Poss. Jaar. (1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524.) Ma ily nevű pusztákat találunk Jákó és Döbrönte mellett.
Jást. Jasth. (1341: Anjouk. okmt. IV. 100., 1488: Dl. 28340.) Claustrum B. Georgii martiris de Jasth. Abbas ecclesie de Jasth. (1419: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 35. sz.) Jasth. (Nemesi névben. 1493: Dl. 19960.) Abbas de Jasth. (1495: Dl. 20261.) Ma Jásd, Zircztől k.-é. – A Szt.-György vértanuról nevezett itteni apátságé volt; 1488-ban 2 forint adót fizetett.
Jobbágy-Gyimolt. L. Gyimolt helység a.
Johász. L. Ihász alakban.
Jutas. (Jutos.)Villa Juthos. (1082(?): Haz. okmt. IV. 2.) Jutos. (1274: Árpádk. új okmánytár. IX. 100.) Két ily nevű helységet ismer az 1488. évi adólajstrom: Jwthas. (Dl. 28340.) Ezek egyike ma puszta Veszprém mellett északra. A másikat ugyanekkor Péterd és Hagymás közt sorolja föl. – Előbbi a Polyáni (és tán a Jutasi) családé volt s a veszprémi káptalané is, és mindössze csak 2 forint adót fizetett. Utóbbi nagyobbacska volt; egy-telkes nemesek lakták, kik 4 forint adót fizettek. (V. ö. 1424: Dl. 11493; 1436: Dl. 12897. és 1437: Dl. 13051.)
Kab(-telke). (Kaptelke.) Poss. Kab. (1378: Zsélyi llt.) Poss. Kaab – a temesi (dömösi) prépostságé, Halimba, Podrog, Csékut sat. mellett. (1412: Dl. 9908.) Pred. Kabtheleke cum silva Kabbakonya al. nom. Kyralbakonya. (1453: Kismart. levéltár. 36. A. 25.) Pred. Kaptheleke. (1495: Zsélyi llt.) Ma Kab pusztát Kab hegyével szintén ismerjük, Nagy-Vázsony, Padrag és Urkut között.
Kádárta. Kadartha. (1384: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 9., 1488: Dl. 28340.) Veszprém mellett ék. találjuk. – 1488-ban a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 17 forintot fizettek adóba.
Kajár. Villa Quiar. (1086: Arpádk. új okmánytár. I. 31.) Pred. Kayar quod wlgo Hongen dicitur iuxta lacum Balatyn. (1135: Haz. okmt. II. 271.) Poss. Kayar iuxta caput aque Balatini. (1332: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1367: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Dd.) Poss. Kayar a parte possessionis Wepsen. (1369: U. o. XVII. Ji.) Balatomfeukayar. (1382: U. o. VI. Cc.) Balatonfewkayar. (1488: U. o. XVI1. AA.) Kayar. (1488: Dl. 28340.) A mai Balatonfő-Kajár, Enyingtől ény. Lepsény mellett. – 1488-ban a király (helyesebben a veszprémi püspök) itteni részétől 21, a bakonybéli apátétól és Sári Barnabásétól pedig együtt 29, – összesen tehát 50 forint adó járt. Ezenkívül azonban egy-telkes nemesek is lakták, kik (már 1332-ben,fölmerülnek) ugyanekkor 3 forintot adóztak. – 1382-ben még a pannonhalmi apátság itteni részeit is említik, épen 1488-ban pedig a veszprémi püspök birtokát. 1473-ben «Balathonfewkayar» néven, mint a bakonybéli apátság birtokát Fejérmegyéhez számítják. (Pannonh. főapáts. házi Llt. XLV. G.)
Káloz(d). (Kálozdi. Kálozteleke.) Villa Kaluzdy. (1082(?): Haz. okmt. IV. 3.) Villa Kaluzt. (1240 körül: Árpádk. új okmt. II. 17.) Kaluz. Terra Deseu Kaluzya. (1124. 1327: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 9.) Kaloz, Kaluzd, Kaloztelek, Kalozteleke. (1383: U. o.) Kaloz. (1384: U. o.) Predia Kaloz et Dewsekaloz. (1507: U. o. Cap. 13.) Peremarton táján feküdt, Pét felé. (L. a veszprémi kápt. a.)
Ká(l)tháza. (Káltaháza. Káldháza. Káld. Kát. Kált. Katl.) Predium Katlu. (1210: Árpádk. új okmt. I. 105.) Villa Calt. (1240 körül. U. o. II. 17.) Poss. Kathlw al. nom. Bankfelde – Győrmegyében. (1340: Haz. oklt. 225) Poss. Kath – Veszprémmegyében. (1344: U. o. 246.) Poss. Katt – ugyanott. (1354: U. o. 260.) Kathl. (Nemes nevében. 1388: U. o. 321.) Bankhaza. (Nemes nevében. 1395: U. o. 324., 1473: Körmendi llt Himfyana, n. 560., 1486: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 8.) Kaldhaza. (1395: U. o. 325.) Kathaza. (1421: Haz. okmt. II. 227.) Kalchahaza. (1424: Dl. 11556. Kir. ember nevében.) Pred. Bodon Theleke – félig Győr-, félig Veszprémmegyében. (1451: Haz. okmt. V. 248–9.) Pred. Bodontheleke. (1454: Győri tört. és rég. füz. I. 119. ). és 1455: U. o. 120. 1.) Kalchaza. (1483: Dl. 18759; 1504: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVII. C.) Kaldhaza. (1488: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Hhh., 1494: U. o. XXVIL) Kald. (1488: Dl. 28340.) Év nélkül fordulnak elő: «Predia Bodontheleke et Felsewkalththelek intra metas possessionis Kalthaza» – mint a kaltházi «Kalthy» cs. birtoka. (Pannonh. főapáts. házi llt. XVI. D.) E helység tehát, a czímben elősoroltakon kívül, még Bánkháza (Bánkfölde), továbbá (határa) Bodontelée és Ká(l)ttelek nevet is viselt. – Ma Kát néven puszta, Győr és Veszprém megyék határán, Táp-Sz.-Miklós és Bársonyos, továbbá Bánk helység mellett.
Ká(l)ttelek (puszta). L. Ká(l)tháza helység a.
Kamond. (Kamand.) Kamand. (1062: Körmendi llt. Himfyana, n. 177.) Kamond. (1457: Muz. llt., 1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524.) Kamond. Felsew Kamond. (1488: Dl. 28340.) Ma Nagy- és Kis-Kamond, Tüskevártól ny.-é. – 1488-ban Kamondon Csoron Márton a földesúr, Felső-Kamondon pedig Baracza (értsd: Barocz) László és Kinizsi Pál. Amattól ugyanekkor 12, emettől mindössze 10 forint adó járt, még pedig csak 1 forint a Kinizsi Pál részétől. 1457-ben a jári Barocz Mihályé. 1465-ben (bizonyára részben) a Dégieké.
Kápolnás-Iszkáz. L. Iszkáz helység a.
Kápolnás-Takácsi. L. Takács(i) helység a.
Karakó-Szörcsök. (Karakó-Szercsek.) L. Szőrcsök helység a.
Kebártháza. (Kebártfalu-Szalók.) L. Gebártháza alakban.
Kedeháza. L. Gedeháza alakban.
Kegyer(i). (Kögyér.) Villa Kugere. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 10.) Kwger. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Kegyery. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek várához tartozott. 1488-ban, a Kencstartó István földesurasága alatt 21 forintot adózott. – Ma Kenyeri puszta, Gyirót mellett délre.
Kék. Poss. Keek. (1453: Muz. llt.) Alásony, Padár, Devecser sat. helységekkel együtt említik. (Úgy látszik tehát, nem lehet azonos a zalamegyei hasonló nevű helységgel.)
Kekeháza. (Kekénháza.) L. Kökeháza alakban.
Kemecse(j). Kemechey. (1281–1321: Dl. 3645.) Poss. Kemeche. (1358: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3., 1382: Dl. 6871. 6872.) Veszprém közelében feküdt, mint látszik, Bere felé.
Kenes(s)e. (Kenesa.) Villa Kensa. (1109: Dl. 11.) Kenesa. (1231: Árpádk. új okmánytár. VI. 499.) Kenese. (1297: Dl. 1026. pag. 35.) Kenesse. (1478: Dl. 18068.) Kenese. (1488: Dl. 28340.) A Balaton ék. partjának közepén fekszik. – A veszprémi (értsd: veszprémvölgyi) apáczák («Moniales Wesprimiensis») jobbágyai 1488-ban 49 forint adót fizettek innen. Sz.-Kereszt tiszt. szentelt egyházát 1231-ben, Sz.-Mihály tiszt. szentelt templomát pedig 1297-ben említik.
Kér. L. Hagymás-Kér-t.
Keresztur. Pred. Sancte Crucis – a pannonhalmi apátságé. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 9.) Kerezthwr. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Varsány és Bakony-Sz.-Király közt. – 1488-ban a király tartá kezén, jobbágyai ekkor 6 forint évi adót fizettek.
Kerta. (Kirta.) Vduornici de (villa) Keercha. (1272: Árpádk. új okmt. VIII. 402.) Kyrtha. (1469: Huny. kora. XI. 383., 1488: Dl. 28340.) Tüskevártól ék. találjuk. – Vásonykő várához tartozott. 1488-ban Kinizsi Pál a földesura; jobbágyai 40 forint adót fizetnek ez évre.
Keszi. L. Pap-Keszi helység a.
Ketelaka. Kethellaka. (1036: Árpádk. új okmánytár. VI. 38.) Pred. Kethelloca. (1086: U. o. I. 32.) Pred. Kethelaka. (1270: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XV. M.) Poss. Kethelaka. (1322: U. o.) Poss. Kethelaka al. nom. Bornald. (1411: U. o. és 1500: U. o. L. Nnn.) Poss. Bernald et Kethelaka. (1409: U. o. XV. O.) Poss. Kethe al. nom. Bernald. (1411: U. o. XV. Q.) Poss. Bornad, Bornald. (1428: U. o. XV. J.) Particula terre Kethelaka al. nom. Bernal, prope villam Hathhalm. (1449: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Llll.) A bakonybéli apátságé volt; Hathalom, Dém és (Bakony-)Tamási vidékén terült el.
Kinges. (Kingös.) Comes D. de Kingus. (1290: Árpádk. új okmánytár. V. 19.) Kingws. (1421: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 32.) Poss. Kynges – a Palotai (azaz Ujlaki) családé (1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LVII. Xx.) Poss. Eghazaskynges. (1440: Muz. llt.) Kynges. (1488: Dl. 28340.) Ma Küngös, Veszprémtől kd. – 1488-ban az Ujlaki Lőrincz herczeg itteni részétől 8, – a Móré prépostétól pedig 2 forint adó járt.
Királyfölde. Keralfewlde. (1488: Dl. 28344.) Ma puszta Görzsöny (Gerzseny és Acsád közt. – 1488-ban Kencstartó Istvánt uralta és 6 forintot adózott.
Kirta. L. Kerta alakban.
Kis-Alásony. L. Alásony helység a.
Kis-Bér. L. Bér helye. a.
Kis-Berzseny. L. Berzseny helys. a.
Kis-Bogdány. L. Bogdány helys. a.
Kis-Csolta. L. Csolta helys. a.
Kis-Dém. L. Dém helys. a.
Kis-Devecser. L. Devecser helye. a.
Kisfalu. Mint a devecseri Csoronk cs. birtokát, Kis- és Nagy-Devecserrel együtt említik. (1502: Lelesz, elench. statut.)
Kis(falu)-Szörcsök. (Kis-Szercsek.) L. Szörcsök helység a.
Kls-Ganna. L. Ganna helység a.
Kis-Gyimolt. L. Gyimolt helység a.
Kis-Hanta(j). L. Hanta(j) helység a.
Kis-Jenő. L. Jenő város a.
Kis-Korontál. L. Korontál helység a.
Kis-Miske. L. Miske helység a.
Kis-Porva. L. Porva helység a.
Kis-Réde. L. Réde helység a.
Kis-Ság. L. Ság helység a.
Kis-Szár-Berény. L. Berény helység a.
Kis-Szőliős. L. Szőllős helység a.
Kis-Tevel. L. Tevel helység a.
Kis-Vámos. L. Vámos helység a.
Kis-Vinár. L. Vinár helység a.
Kohár. Kuhar. (1319: Anjouk. okmt. I. 525.) Nobiles de Kohar. (1387: Zalam. oklt. I. 214.; Kohar. (1482: Dl. 18597; 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Torna mellett nyugatra. – 1488-ban a Csoron Mártoné; adóba 3 forintot fizet.
Kója. Kóya. (1478: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 123.) A mai Gólya pusztának látszik megfelelni, Balatonfő-Kajár közelében d.
Koppány. Villa Cupan (1086: Árpádk. új okmt. I. 31.) Köpuan. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. D.) Koppan. (1372: U. o. XLII. K., 1437: U. o. LVII. Bbb., 1488: Dl. 28340.) Pápától keletre esik. – A bakonybéli apátságé volt, 1488-ban 18 forint adót fizetett.
Korlát-molna-földe. Poss. Korlathmolnafeulde. (1382: Dl. 6871. 6872.) Kemecse szomszédja volt, Veszprém város környékén.
Korom(p)lya. (Koromla. Koromlatelek.) Kurumpla. (1364: Dl. 5310.) Koromla. (1404: Dl. 8971.) Korompla. (1427: Dl. 11930.) Koromplya. (1480: Dl. 18421) Koromlya. (1483: Dl. 18762. 18770; 1487: Dl. 19225.) Koromlia. (1483: Dl. 18876.) Ma Koromla puszta, Oszlop mellett, Zircztől ék. – 1478-ban Csesznek vár tartományában egy: Koromla Thelek – nevű pusztát említenek, mint Oszlop tartozékát. (Dl. 18154.) Bizonyára ennek felel meg az ugyane vár tartozékai közt 1392-ben föltűnő «Korombatelek» nevű elhagyott hely is. (Sopronm. oklt. I. 510.) s a mai koromlai puszta részeit kell alattok értenünk. (L. Koromlyaiak.)
Korontál. (Korontár.) Koronthar. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 535.) Kyskoronthal. Naghkoronthal. (1488:. Dl. 28340.) Ma Kolontár helység és Kis-Kolontár puszta, Devecsertől k.-dk. – 1488-ban Kolontáli (Nagykorontáli) Mihály és Imre bírja Nagy-Korontált, mely 4 forint adót fizet, és Korontáli (Kiskorontáli) Péter Kis-Korontált; melytől csak 1 forint orsz. adó jár. – A korontáli lelkészt 1360-ban említik. (Haz. okmt. V. 137.)
Kovácsi. Koachy. (1352: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 3.) Kowachy. (1488: Dl. 28340.) Két ily nevű helységet ismer adólajstromunk. Egyik a mai Kis-Kovácsinak felel meg (Palotától délre), melytől ekkor Domonkos prépost jobbágyai 12 forint adót fizettek; a másik Tapolczafő m. merül föl, hol (dny.) ma is megtaláljuk. E falut a Kovácsi család bírta. Adója ez évben 9 forint – Ezek közül valamelyikben lehetett része a somogymegyei Gán(y)i családnak is 1460-ban. (Jeszenák cs. llt.)
Kőalja. Poss. Kwalya. (1437: Haz. okmt. II. 265.) Faisz vidékén keresendő.
Kökeháza. (Kükeháza. Kökénháza.) Kukehaza. (1395: Haz. oklt. 325.) Kekehaza. (1483: Dl. 18770.) Kewkehaza. Kwkehaza. (1488: Dl. 28340.) Kekenhaza. (Nemesi előnévben. 1489: Dl. 19526.) Ma Kökeháza néven puszta Bánk mellett délre. – 1488-ban a Kökeházi Mihályé volt, a kinek részétől 1 forint, és egy egy-telkes nemesé, a kinek birtokától 1/2 forint adó járt.
Kőudvar. Villa Kuodwar. (1365: Haz. okmt. IV. 200.) Úgy látszik, Veszprém város vidékén feküdt valahol.
Kővágó-Örs. L. Örs helység alatt, Zalavármegyében.
Kup. Villa Cup. Cuph. (1240: Haz. okmt. VIII. 423.) Kup. (1347: Anjoukori okmt. V. 102.) Kwp. (1473: Dl. 26006; 1488: Dl. 28340.) Pápától délre esik. – 1473-ban a Szapolyai Istváné, 1488-ban a «Kencstartó» Istváné (a mi, mint látszik, egyre megy); adóba 40 forintot fizet.
Kust(y)án. Villa Costan. (1234–70: Árpádk. új okmánytár. II. 21.) Pred. Kustan. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. I. n. 38., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Custan. (1438: Haz. okmt. IV. 314., 1444: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 42.) Kwsthan. (1488: Dl. 28340.) Ma Kis- és Nagy-Kustyán puszta, Enying határában nyugatra. – 1438-ban Somogyvármegyéhez számítják. 1428-ban és 1435-ben, mint pusztát, Rozgonyi István felesége, a híres Szentgyörgyi Czeczilia kapta királyi adományul. 1444-ben mint az Ugaliak birtokán a rokon faiszi Ányosok és Battyániak osztoznak. 1488-ban a faiszi Ányos családé, de kicsiny hely lehetett akkor is, mert az itteni jobbágyok csak 3 forintot adóztak.
Lak, Laak. (1455: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Hh.) Lak. (1474. 1475: Muz. levéltár, 1488: Dl. 28340.) A mai Kéttornyú-Lak (Kéttornyulak) Pápa mellett délre. – 1488-ban Kapucsi Benedek a földesura; adóba 18 forintot fizet.
Lázi. Lazi. (1234–70: Árpádk. új okmánytár. II. 8., 1357: Győri tört. és rég. füzetek. I. 20.) Lazi. (1488: Dl. 28340.) Kis-Bértől nyd. találjuk. – A pannonhalmi apátságé volt. 1488-ban a király itteni jobbágyai 11 forint adót fizettek.
Leányfalu. (Leányfalva.) Predium Lean. (1082: Haz. okmt. IV. 4.) Leanfalu. (1433: Pannonh. főapáts. házi llt. XV. E.) Leanffalw. (1488: Dl. 28340.) Leanfalwa. (1489: Dl. 19562.) Nagy-Vászony tőszomszédja. – 1488-ban a veszprémi káptalan jobbágyai 2 forintot adóztak itt. Ezenkívül egy-telkes nemesek is lakták. – 1489-ben (Nagy-)Vázsony határjárása alkalmával föltűnik: via herbosa que ex eo Halothhordwoth diceretur, quod de possessione Leanfalwa supra eandem viam cadaver mortuorum gracia sepulture ad ecclesiam ubi nunc monasterium (a vázsonyi pálosoké) constructum est, antiquitus deferri consvetum est.
Lehért. L. Lihért alakban.
Lelit(y). (Lelitye.) Pred. Leelith. (1438: Veszprémi kápt. orsz. llt. F. 114.) Pred. Lelythye. (A XV. század végén: U. o. Docum. Episc. Misc. No. 13.) A Balaton ék. csucsánál (Lepsény és Balatonfő-Kajár táján, a fejérmegyei határ felé) kereshetjük.
Lepsén(y). L. Vepsén(y) alakban.
Leszkenye. L. Neszkenye néven.
Lihért. (Lihirt.) Lyhyrth, Lyherth. (1467: Muz. levéltár, 1484: Dl. 18990.) Lyhyrth. (1488: Dl. 2834–0.) Ma puszta Lehért néven, Adász-Tevel és Kéttornyulak közt. – 1488-ban a Kinizsi Pál földesurasága alatt 7 forint adót fizetett. 1467-ben a debrentei Himfiek tartottak jogot hozzá.
Lik-Vassány. (Liki-Vassány. Liki-Varsány.) L. Varsány helység alatt, Győrvármegyében.
Litér. Villa Lyuter. (1082(?): Haz. okmt. IV. 5.) Lyvter. (1296: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13.) Lyther. (1380: Dl. 6742.) Lytther. (1455: Dl. 14947; 1488: Dl. 28340.) Veszprém mellett kel. találjuk. 1488-ban a Litériek itteni birtokától 14 forint adó járt.
Lovas.a) Lawas. (1367: Dl. 24331.) Lowas. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Devecsertől délnyugatra. A veszprémi apáczáké volt; adóba 1488-ban 17 forintot fizetett. – b) Loas. (1383: Zalai oklt. I. 169.) Lows. (1350: U. o. 495.) Loas in comitatu Wesprimiensi. (1362: U. o. 636.) Lowas in comitatu Zaladiensi. (1393: Fejér, X. 8. 363.) Lowas. (1395: Haz. okmt. III. 251., 1426: Zalai oklt. II. 455.) Mint látszik, hol Veszprém- hol Zalavármegyéhez számítják. – Ma Veszprémmegyéhez tartozik, s Veszprémtől dk. fekszik a Balaton mellett.
Lőrinte. (Lerinte. Lőrente. Lerente.) Via magna in Leurente. (1233: Haz. okmt. IV. 16.) Leurente. (1319: Anjouk. okmt. I. 526. Leurente fia Tamás birtoka.) Lewrinthe. (1429: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108,) Lerenthe. (1430: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Ee.) Lewrynthe – részben Esegvár tartozéka. (1440: Dl. 13900.) Lewrynthe-birtokot a Bezerédiek kapják. (1440: Haz. okmt. II. 290.) Lerpnthe-birtokot a Bezerédiek és Esegváriak kapják. (1456: U. o. 333.) Lewrinche. (1453: Kismart. llt. 36. A. 24.) Lerinthe. (1488: Dl. 28340.) Ma Lőrinte puszta, Devecser mellett kd. – 1453-ban részeit a Gyulafiak kapták. 1488-ban az Esegvári Györgyé; adóba csak 2 forintot fizet; s három egytelkes nemesé, kiknek adójok 1 1/2 forintra rug. 1429-ben Sz.-Mártonról nevezett parochialis egyház áll benne.
Luzsok(?). Lusuk. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 42.) Kenese vidékén fekhetett.
Malom-Sár. (Molon-Sár.) L. Sár helység a.
Máma. Villa Mama. (1109: Dl. 11; 1297: Dl. 1026. pag. 35.) Villa (Pothuasara et) Mama. (1328: Anjouk. okmt. II. 377.) Poss. Mama a parte poss. Pothwasara. (1397: Dl. 8284.) A veszprémvölgyi apáczáké volt. Sz.-Lászlónak szentelt parochialis egyháza már 1297-ben föltűnik. – Ma puszta a Balaton partján, Papvására puszta mellett, ék. a mai Vörös-Berénytől, a melynek határjárásakor említik. Az 1488. évi adólajstrom Naman néven ismeri. (Dl. 28340.)
Marczaltő. Marchalteu. (1380: Haz. okmt. I. 284.) Villa Marchaltw. (1398: U. o. 290.) Poss. Marchalthew. (1402: U. o. 295.) Marczalthw. (1462: U. o. IV. 405.) Marczalthew. (1488: Dl. 28340.) Pápától ény. fekszik. – 1402-ben mint Vas-, Sopron-, Győr- és Veszprémmegyében fekvő helység nyer heti vásárjogot, földesurai a bősi Ördögök (Pozsonymegyéből) kérésére. Ugyane családnak 1462-ben is vannak itt részei, melyek ekkor is a négy nevezett vármegyébe tartoznak. 1488-ban a Marczaltői család itteni jobbágyai 12 forint adót fizettek. Aránylag tehát csekély népességű hely volt. (V. ö. Győri tört. és rég. füzetek. III. 149. és IV. 155. l.)
Maros. Pred. Morus. (1082(?): Haz. okmt. IV. 3.) Poss. Morus in comitatu Wesprimiensi prope fluvium Saar. (1352: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2, n. 103.) Maros. (1449: Dl. 14256; 1459: Dl. 15396; 1488: Dl. 28340.) Vámszedő hely volt. Ma Sió-Maros, Enyingtől dny. – 1488-ban bizonyos «civis Budensis» (azaz: a budai Farkas család egy tagja) 16 forint adót fizetett innen. 1449-ben és 1459-ben Marczali birtok. (L. e családnál.) Részei azonban a veszprémi káptalannak is voltak itt.
Mártonházaföld. Poss. Martunhasafeuld. (1354: Pannonh. főapáts. házi llt. V. X.) A bakonybéli monostor tartott ekkor hozzá jogot.
Mátéháza. Poss. Mathehaza. (1443: Muz. llt.) A mai Mátyusháza pusztának felelhet meg, Pápa közelében ny.-é. (V. ö. a Laki cs. alatt.)
Meggyes. Megges. (1367: Dl. 24331.) Megyes. (Nemesi névben. 1473: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Nnn.) Meggyes. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Devecsertől délre. – 1488-ban a «László özvegye»-é, adóba csak 1 forintot fizet.
Mencsely. (Mencsel.) Comes Mauricius filius Buza de Menchel de genere Vason. (1284: Haz. okmt. V. 67., 1290: U. o. 73. – V. ö. 1313: U. o. 123.) Menchel. (Nemes nevében. 1269. 1312: Zalai. oklt. I. 52. 139.) Poss. Halomhegyi Menczel. Nobiles de Mencsel. (! Másolat után. 1402: Zsélyi llt.) Menchel. (1488: Dl. 28340.) Ma Mencshely, Nagy-Vázsonytól d. – 1488-ban a Farkas László itteni birtokától 1 forint adót szedtek. Ezenkívül egy-telkes nemesek is lakták.
Men(y)eke. (Meneka.) Villa Meneca. (1082 ?: Haz. okmt. IV. 2.) Terra Meneka. (1233: Haz. okmt. IV. 15. és 1238: Haz. oklt. 7.) Menyke. (1365: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 2.) Meneke poss. Alább: ipsa possessio claustro sanctimonialium dominarum vicina et commetanea adiaceret. (1396: Fejér, X. 2. 390.) Ma Menyeke néven puszta Sz.-Gál és Bánd mellett.
Menyöd. L. Tolnavármegyében.
Meréte. Poss. Mereche. (1339: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. E., Anjouk. okmt. III. 560.) Merethe. (1475: Dl. 17751; 1480: Dl. 18373; 1488: U. o. LVII. Hhh.) A bakonybéli apátságé volt. De csak részben. 1475-ben és 1480-ban a Hosszutótiak itteni rész-birtokát a debrentei Himfiek kapták. – Ma Dobához tartozó puszta, Somlyó-Vásárhelytől északra.
Mester(i). (Mestör.) Mester predium. (1082(?): Haz. okmt. IV. 2.) Poss. Mestur. (1371: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Mesther. (1488: Dl. 28340.) Poss. Mestery. (1501: Veszprémi kápt. házi llt. u. o.) Ma Mesteri néven puszta Veszprémtől ny.-é., Bánd mellett. – 1488-ban a veszprémi káptalan itteni jobbágyaitól 5 forint adót szedtek be.
Mezö-Lak. Mezeulak. (1286: Haz. okmt. VIII. 248.) Mezewlak. (1488: Dl. 28340.) Pápától ny. találjuk. – 1488-ban Zámbó Jánost uralta, s 19 forint adót fizetett.
Mezőszeg. Mezewzeg. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Tapolczafő mellett ny.-é. – 1488-ban a győri püspöké volt; orsz. adóba 8 forintot fizetett.
Mihályháza. Myhalhaza. (1488: Dl. 28340.) Pápától nyd. találjuk. – 1488-ban a Nádasdi Imre itteni jobbágyai 3 forintot adóztak. Ezenkívül egy egytelkes nemesé (nobilis de Myhalhaza) volt, a ki fél forintot adózott.
Millar. (Miller.) Myller. (1341: Anjouk. okmt. IV. 99.) Millar. (1488: Dl. 28340.) Palota mellett tűnik föl. 1341-ben Bátorkő várához tartozott. – 1488-ban Ujlaki Lőrincz herczegé volt, s 7 forint adót fizetett.
Mindszent-Iszkáz. L. Iszkáz helység a.
Miske. Prepositus de Myske – a veszprémi kápt. küldötte a (Miskével) szomszédos Ajkaiak ügyében. (1324: Anjouk. okmt. II. 145.) Poss. Kysmiske – kir. adományul a Himfiek birtokába kerül. (1360: Körmendi llt. Himfyana, n. 163.) Poss. Kismyske al. nom. Pothon – a Himfieké. (1442: U. o. n. 475.) Myske. (1488: Dl. 28340.) Ma Puszta-Miske, Devecser mellett dk. – 1488-ban a Miskeieké; adóba 4 forintot fizet. Ugyanekkor azonban egy 1/2 forint adót fizető egy-telkes nemes család is lakik e helységben.
Mizsér. L. Zalavármegyében.
Mocsártelek (puszta). 1392-ben Csesznek várához tartozik «Mochartelek terra vacua et habitatoribus destituta». (Sopronm. oklt. I. 510.)
Mocskófölde. (Moczkófölde.) Poss. Moczkoffelde. (1464: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) A veszprémi püspökségé (hihetőleg csak puszta) volt; Kádárta, Patvására, Veszprém sat. vidékén feküdt.
Molnos-Inota. L. Inota helység alatt, Fejérvármegyében.
Nádasd. Olsounadasd, Felseunadasd. (1367: Haz. okmt. I. 255.) Felseu Nadasd. (1488: Dl. 28340.) Nadasd. (Kir. ember, majd megyei esküdt nevében. 1471: Muz. levéltár, 1492: Pannonh. főapáts. házi llt. L. A.) Mihályháza, Békás és Tema közt feküdt. – Egy-telkes nemesek lakták, kik 1 forintot adóztak.
Nagy-Alásony. L. Alásony helység a.
Nagy-Bér. L. Bér helység a.
Nagy-Berzseny. L. Berzseny helység a.
Nagy-Bogdány. L. Bogdány helység a.
Nagy-Borsos-Györ. L. Borsos-Győr helység a.
Nagy-Csolta. L. Csolta helység a.
Nagy-Dém. L. Dém helység a.
Nagy-Devecser. L. Devecser helység a.
Nagy-Gyimolt. L. Gyimolt helység a.
Nagy-Korontál. L. Korontál helység a.
Nagy-Pécsel. L. Pécsel helység a. Zalavármegyében.
Nagy-Pirit. L. Pirit helység a.
Nagy-Rátold. L. Rátold helység a.
Nagy-Réde. L. Réde helység a.
Nagy-Szőllős. L. Szőllős helység a.
Nagy-Szörcsök. (Nagy-Szercsök. Nagy-Szercsek.) L. Szörcsök helység a.
Nagy-Tevel. L. Tevel helység a.
Nagy-Vámos. L. Vámos helység a.
Nagy-Vá(z)son(y). L. Vá(z)son(y) helység a.
Namán(y). L. Máma helység a.
Nána. Nana. (1488: Dl. 28344.) A mai Bakony-Nána, Zircztől ék. – Domonkos préposté volt 1488-ban jobbágyai 21 forint adót fizettek.
Német(i). (Nempti.) Meta Nemet. (1233: Haz. okmt. IV. 15.) Nempty. (1319: Anjouk. okmt. I. 503. 526.) Populi (regis) olim bucharii et … ad servitia regali venationi placida translati in Nemethy. (1322–8: Dl. 34891.) Jobagio domini regis de Nemppty. (1351: Anjouk. okmt. V. 494.) Venatores regales in Nemethy. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 539.) Nemethy. (1488: Dl. 28340.) Venatores regie maiestatis in Nemethy. (1495: Engel, i. m. 131. l.) Szent-Gál szomszédja volt, a melylyel együtt kir. vadászok lakták. – 1488-ban Horhival fogják össze, mint a király birtokát, melyektől együtt 21 forint adó járt. Németiben egy egy-telkes nemes is lakott, ki 1/2 forintot adózott. (L. Szent-Gál, Csepel és Himháza a. is.)
Neszkenye. Lezkone. (1327: Anjouk. okmt. II. 340.) Nezkene. (1360: Pannonh. főapáts. házi llt. XLVIII. C.) Nezkenye. (1488: Dl. 28340.) Ma Nyeszkenye puszta, Ászár mellett ény. – Egy-telkes nemeseké volt, kik 3 forintot adóztak.
Nóráp. Norap. (1370: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 1., 1488: Dl. 28340.) Pápától délre esik. – 1488-ban a Kencstartó Istváné volt; adóba ekkor 25 forintot fizetett.
Noszlop. (Nosztop.) Villa Nuztup. (1258: Árpádk. új okmt. VII. 497.) Ecclesia B. Margarethe in Noztuph, mely a hasonló nevű családé. (1332: Pannonh. főapáts. orsz, llt. 20. sz.) Naztaph. (1349: Haz. okmt. IV. 171.) Ecclesia B. Margerethe de Noztuph, mely a Nozloph-i családé. (1423: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLII. Q.) Poss. Nozthop – a bakonybéli apátságé. (1444: U. o. LI. Ooo.) Poss. Noztop. (1449: U. o. L. V.) Nozlop. (1488: Dl. 28340.) Pápától délre találjuk. – Az 1488. évi adólajstrom csak Kencstartó Istvánt és a bakony-béli apátot ismeri földesurául. Amannak részétől 15, emezétől 4 forint, – összesen tehát 19 forint kir. adó járt e helységből. Az egy-telkes nemesek csoportjában azonban e helységből is sorol föl két családot (hihetőleg a Noszlopiak értendők), kik külön 1 forint adót fizetnek.
Nyárág. (Nyárád.) Possessio magistri Chenyg (l. Ugod vár a.) Narag vocata. (1347: Anjouk, okmt. V. 102.) Nyarrad. (Kis-nemes előnevében. 1489: Dl. 19577.) Nyaragh. (1488: Dl. 28340.) Jelentékeny hely volt. 1488-ban a Kencstartó István itteni jobbágyai 63 forintot fizettek évi adóba. – Ma Nyárád, Pápától dny.
Nyék. Nyek. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek vár tartozékai közt sorolják föl 1478-ban. 1488-ban a Kencstartó Istváné, 12 forint adóval. Ma puszta Bársonyos mellett délre.
Nyögér. Neger. (1432: Pannonh. főapáts. házi llt. LIII. Nnn.) Newger. (1488: Dl. 28340.) Pápától ék. fekszik. – 1488-ban Kencstartó István itteni jobbágyai 7 forintot adóztak. Előbb a Garaiaké volt.
Odoska. (Odeska.) L. Hodoska alakban.
Odvarnok. Pred. Odwarnok. (1453: Pannonh. főapáts. házi llt. L. D.) Pred. Wdwarnok. (1492: U. o. L. A.) A leveldi karthauziaké volt. – Ma Udvari néven puszta Polány, Gyepes és Kis-Lőd között.
Odvarnok-Szőllős. L. Szőllős a) helység a.
Olaszfalu. Az 1488. évi adólajstrom két ily nevű helységet említ Olazfalw. (Dl. 28340.) a) Egyiket Zircztől dk. ma is megtaláljuk. E helység a zirczi cziszterczita apátságé volt s 1488-ban 18 forint adót fizetett. – b) Egy másik ily nevű helység Szűcs mellett tűnik föl, a hol (ny.) ma puszta. Utóbbi a Garaiaké volt 1437-ben (Olasfalw. – Pannonhalmi főapáts. házi llt. LVII. Bb.); 1488-ban pedig a Kencstartó Istváné. Ez évben 21 forint az adója. – c) Végül 1426-ban Bátorkő vár (az Ujlakiaké) tartozékai közt is említenek egy ily nevű (Olazfalu) helységet, Palotától dk. eső helységek társaságában. (Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) E falu Fejérmegyéhez is tartozhatott.
Orbágy. Poss. Orbagh – a megye kitétele nélkül, úgy látszik Veszprémmegyében. (1449: Kismart. llt. 45. F. 113.) Enying vidékén fekhetett.
Ordó. Poss. Ordo. (1434: Dl. 12588; 1464: Dl. 16078.) Ardo. (1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 671.) A debrentei Himfiek birtokai közt sorolják föl, s így bizonyára megfelel a mai Döbrönte közelében (k.-é.) elterülő ardai pusztának.
Orosz(i). Vruzy, Orozi. (1288: Árpádk. új okmt. IX. 487. és IV. 328.) Oroz. (Nemesi névben. Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Ma Oroszi, Somlyó-Vásárhely közelében ék.
Oszlop. Ozhlop. (1392: Dl. 7768. és Sopronm. oklt. I. 510.) Ozlop. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek várához tartozott. Az 1488. évi adólajstrom szerint Szapolyai István volt a földesura. Ugyanekkor 26 forint évi adót fizetett. – Zircztől ék. esik.
Osztár. Oztar. (1427: Dl. 11930.) Esthar. (1459: Dl. 15422.) Ozthar. (1488: Dl. 28340.) Kis-Bér és Ászár mellett tűnik föl az adólajstromban. Az Eszényi Benedeké volt s 5 forint adót fizetett. Ezenkívül egyetlen, 1/2 forintot fizető egy-telkes nemes lakta. (Osztáriak ?)
Őcs. (Őcsi.) Ech. (1278: Haz. okmt. I. 73.) Evs. (1350: U. o. IV. 174.) Nobiles de Ichy. (1378: Dl. 6506.) Eech. (1382: Kismart. llt. 96. 2. 18.) Echy. (1412: Dl. 9908; 1438: Körmendi llt. Himfyana, n. 440.) Wchy. (1439: U. o.) Wch (1453: Kismart. levéltár 36. A. 25.) Ewch. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 535., 1488: Dl. 28344.) Nagy-Vázsony mellett ny.-é. találjuk. – Egy-telkes nemesek lakták, kik közül négy 1489-ben «nobiles servitores Pauli Kinisy».
Örs. (Örsi.)a) L. Zalavármegyében. – b) L. Fejérvármegyében.
Ős. Villa Es – a veszprémi káptalané. (1082(?): Haz. okmt. IV. 6.) Ews. (1488: Dl. 28340.) Hagymás-Kér mellett sorolja föl az 1488. évi adólajstrom. Minthogy az e vidéken fekvő mai Ősi már föntebb «Ewsy» alakban előfordul, a szomszédos mai Öskü-re kell gondolnunk. Az Ujlaki Lőrincz herczegé volt; 10 forint adót fizetett. (Eskő vára 1465-ben csakugyan az Ujlaki Miklósé.) 1439-ben e családdal szemben a Rozgonyiak tartanak Ews-hez jogot. (Dl. 13460.) 1465-ben, szintén az Ujlakiak birtokában, Ewscew alakban szerepel. (Veszprémi kápt. házi llt. Doc. Episc. misc. n. 59.)
Ősi. Villa Euse. (1082 ?: Haz. okmt. IV. 5.) Ewsy. (1429: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 141., 1474: Dl. 17580; 1488: Dl. 28340.) Poss. Ewsy Fejérvármegyében. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Palotától dk. találjuk. 1488-ban 46 forintot fizettek a. király (helyesebben a veszprémi püspök) és 4 forintot a veszprémi prépost itteni jobbágyai. 1474-ben még mint a veszprémi püspök birtokát helyezi át a király Fejérmegyéből Veszprémmegyébe, mivel – úgymond – a püspök birtokainak legnagyobb része e megyében terül el.
Öskő. L. Ős helység a.
Ötvös. (Ötves.) Villa Wthuus. (1393: Haz. okmt. III 249.) Wthwes. (1438: Körmendi llt. Himfyana, n. 440.) Vthues. (1457: Muz. llt.) Ethwes. (1471: Muz. levéltár, 1472: Dl. 26006; 1480: Dl. 18373.) Ewthwes. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Ötvös néven, Nagy-Alásony mellett kd. – Egyetlen egy-telkes nemesi család lakta 1488-ban, mely 1/2 forintot adózott.
Ötvös-Padár. (Ötvös-Podár.) L. Podár helység a.
Pacsiháza. Pachyhaza. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Iszkász és Karakó-Szörcsök közt. – 1488-ban egy-telkes nemesek lakták, kik 2 forint adót fizettek.
Paczmán. (Poczmán.) L. Paczmán helység alatt, Fejérvármegyében.
Padár. L. Podár alakban.
Padrag. Villa Podrug. (1109: Dl. 11.) Podragh. (1297: Dl. 1026. pag. 35.) Poss. Putrug. (1319: Anjouk. okmt. I. 526.) Podrug. (1342: U. o. 1V. 247.) Pothrugh. (1378: Zsélyi levéltár.) Podrogh. (1412: Dl. 9908.) Padrag. (1488: Dl. 28344.) Ma Padrag, Devecser és Nagy-Vázsony közt. – A veszprémi apáczáké volt; s 1488-ban 13 forint orsz. adót fizetett. Sz.-Mihálynak szentelt parochialis egyházát már 1297-ben említik.
Pálfalva. Palfalwa. (1483: Dl. 18827.) Nemes nevében fordul elő. Ma csak Páltelek nevű pusztát ismerünk, Nagy-Dém mellett és Pálházát, Acsád és Takácsi közt. (Tán azonos a vasvármegyei Pálfalvával ? – Lásd ott.)
Paloznak. (Palaznok.) L. Zalavármegyében.
Panagszegfölde. Poss. Panagzegfeldew. (1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524.) Jár és Kamond közt sorolják föl.
Pápa. L. Zsemlér helység a.
Pap-Keszi. Pred. Kezwy. (1082(?): Haz. okmt. IV. 3.) Kezy. (1450 körül Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) Papkezy. (1488: Dl. 28340.) Jelentékeny helység volt; a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 1488-ban 46 forint adót fizettek. Veszprémtől d. esik.
Pata. (Patka. Paka.) Poss. Pata. (Tamás erdélyi vajda birtokába jut. 1331: Anjouk. okmt. II. 658.) In fine ville Pata … (1382: Kismart. llt. 96. 2. 18.) Poss. Pata. (U. o.) Poss. Pachka. Patha. (1388: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 116., 118.) Paatha. (1398: U. o. n. 119.) Poss. Patha. (1433: Kismart. llt. 47. A. 4. et NB., 1434: U. o. 45. F. 111.) Poss. Enyng unacum predio Patha in territorio eiusdem possessionis habito. (1469: Kismart. levéltár, 45. F. 116.) Pred. Patha – Fejérmegyében. (1477: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 122.) Poss. Patha – Veszprém- és: Poss. Paka – Fejérmegyében. (1478: U. o. n. 123.) Pred. Paatha – Veszprémmegyében. (1506: U. o. lad. 4. n. 74.) Pata mint puszta ma is Enyinghez tartozik, s e helységtől dny. terül el.
Patony. L. Potony alakban.
Patvására. (Potvására.) Pochwasara. (1296–7: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Pochuasara villa. (1328: Anjouk. okmt. II. 377.) Pothwasara. (1397: Dl. 8234.) Pathwasara. (1488: Dl. 28340.) Ma Papvásárja puszta, Litér és Papkeszi közt. – Az 1488. évi adólajstrom szerint a királyé (tulajdonkép azonban a veszprémi püspöké) volt, kinek itteni jobbágyai 5 forint adót fizettek.
Pécsel. L. Zalavármegyében.
Pere. a) Pere – a Marthon család előnevében. (1478: Dl. 17994.) Ma Peremarton, Veszprémtől k.-é. – b) Pere – Bátorkő vár tartozéka (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Pere – az Ujlaki Lőrincz birtoka. (1477: Veszprémi kápt. házi llt Cap. 107.) Az 1488. évi adólajstromban az Ujlaki Lőrincz herczegé (9 forint adóval): «Peren». (Dl. 28340.) Ma Pere helység és puszta, Palotától nyugat-é.
Perecske. (Pereske. Preske. Pericske.) Via de Noztuph in villam Perechke. (1332: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 20. sz., 1423: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XLII. Q.) Poss. Perichke. (1357: Anjouk. okmánytár. VI. 601.) Preske, Pereske. (1429: U. o. XLVIII. XX.) Prezke. (1474: Körmendi llt. Himfyana, n. 560.) Perechke. (1488: Dl. 28340.) A mai Pölöske, Pápától délre, Noszlop mellett. – 1488-ban a Szentiváni Mártoné; adóba 4 forintot fizet. Ezenkívül egyetlen egy-telkes nemesi család is lakott itt, mely 1/2 forintot adózott.
Peret. (Pered.) L. P(i)ret (Pirit) néven.
Perzendorf (puszta). L. Fintafölde a.
Pesze(j). Villa Pisce, Pesce. (1235: Haz. okmt. V. 16.) Pezey. (1269: Zalai oklt. I. 55., 1320: U. o. 152., 1341: U. o. 381.) Particula terre castri Wesprimiensis Pesce vocata. (1320: U. o. 156.) Pescey. (1323. 1339: U. o. 169. 354.) Poss. Pesce. (1328: U. o. 214., 1353: U. o. 547.) Poss. Pesscey. (1339: U. o. 348.) Poss. Peze. (1340: U. o. 364.) Capella in Pezey. (1341: U. o. 381.) Poss. Pezze. (1342: U. o. 390.) Terra Pezey. (1406: U. o. II. 329.) Pesce. (1476: Pesty, Helyn. I. 250.) 1328-ban Veszprémmegyében, – Sz.-Király-szabadjával, Paloznakkal, Örssel, Faisz-szal sat. volt határos 1339-ben a királynak, az Örsieknek és Szónok fiainak volt itt részük. 1476-ban Mátyás király a Sz.-Kozma és Dömjén tiszt. szentelt itteni kápolna patronusi jogát Battyáni Boldizsárnak (a kinek ősei, az Örsiek bírták e helység nagy részét) adta. Ma csak kápolnájának romjai látszanak a Veszprémből Felső-Örsre (hajdan: Kővágó-Örs) vezető úttól nyugot felé.
Pét. (Pejt.) Pred. Peyt – a veszprémi káptalané. (1082(?): Haz. okmánytár. IV. 5.) Poss. Peth. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Poss. Peeth. (1436: Pannonh. főapáts. házi. llt. LVI. Oo.) Peth. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Palota és Ősi közt. – A Palotai (Ujlaki) cs. birtoka volt s Bátorkő várához (1426.) tartozott. 1488-ban az Ujlaki Lőrincz itteni jobbágyai 8 forint adót fizettek.
Petend. Villa Petend. (1307: Haz. okmt. I. 103.) Pethend. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Mihályháza mellett. – 1488-ban a Kencstartó István itteni jobbágyai 6 forintot adóztak.
Péterd. (Péterfalva.) Poss. Peturd. (1357: Győri tört. és rég. füz. I. 18.) Péterfalva. (Másolat után. 1362: U. o. 24.) Petherd. (1474: U. o. 125.) Petherd. (1488: Dl. 28340.) L.-Patonától k.-é. találjuk. – 1488-ban a Gergely és Tamás (bizonyára Péterdi) itteni jobbágyai 2, – a királyéi és Péterdi Ferenczéi pedig 7 forint, – összesen 9 forint adót fizettek; ezenkívül egy-telkes nemesek 1 forintot.
P(i)ret. (Pirit. Prit. Peret. Pered.) Poss. Pered. (1372: Dl. 6013.) Pryth. (1473: Dl. 26006; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 572.) Pereeth. (1476: U. o. n. 745.) Pyreth. Preth. (1488: Dl. 28340.) Naghpyryth. (1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 19.) Főleg egy-telkes nemesség lakta. – Ma Kis- és Nagy-Pirit, Somlyó-Vásárhelytől ény., a megye határszélén.
Podár. Padar. Pudar aurifabrorum. (1244: Hazai okmánytár. VIII. 422.) Pudar. (1381: Muz. llt.) Nobiles de Ethues Padar. Poss. Podar. (1387: Körmendi llt. Himfyana, n. 358.) Padar. (1429: U. o. 447.) Podar. (1476: Muz. levéltár., 1483: Haz. okmt. II. 366., 1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Podár néven, Nagy-Alásony mellett ék., az ötvösi puszta szomszédságában. 1488-ban a Podári család jobbágyai 10–12 forint körül adóztak innen.
Podrog. (Podrug. Podrag.) L. Padrag alakban.
Polyán(d). Villa Palan. (XIII. század: Árpádk. új okmt. I. 346.) Poss. Polyan. (1366: Pannonh. főapáts, házi llt. XIV. H.) Villa Polian. (1369. 1376: U. o. XLIX. J. és Ggg.) Poss. Polyand. (1402: U. o. L. B. és LI. AA.) Polyan. (1378: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. G., 1447: U. o. L. Vvv., 1488: Dl. 28340.) A mai Polyán, Devecsertől ék. – A bakonybéli apátságé volt; adót 1488-ban 12 forintot fizetett.
Ponyvád. (Panyvát. Panyvád.) L. Győrvármegyében.
Poroszlófölde. L. Tegye helység a.
Porva. Capella in honorem S. Hemerici vocata in Porowa in Bokon. (1260: Árpádk. új okmánytár. Il. 322.) 1392-ben Csesznek várához tartoznak terre vacue et habitatoribus destitute Porva et Kysporva (Dl. 7768.); 1438-ban pedig: poss. Porwa. (Haz. okmt. II. 282.) Locus venationis Porwa vocatus, in Bakonio existens. (1450: Dl. 14424.) Garai Lászlótól (azon a helyen, a hol már előbb is kápolna és vadász-lak állott) a Szent-Lélek tiszteletére alapított pálos kolostorral. – Ma Porva nevű helységet találunk Csesznek közelében, Zircztől ény. (V. ö. Dl. 13610. 14424.)
Porvad. (Porvod. Pervad.) Poss. Porwod in com. Komaromyensi. (1386: Haz. okmt. III. 240.) Poruad in comitatu Jauriensi. (1412: Muz. llt.) Pred. Porwad in comitatu Wesprimiensi. (1415: Muz. llt., Dl. 10362.) Pred. Pervad in comitatu Wesprimiensi. (Másolat. 1490: Dl. 19623.) A némai Kolos családé volt. – Komárom, Győr és Veszprém megyék összeszögellésének vidékén fekhetett. E tájon találjuk ma a perváti pusztát, Kis-Bértől ény.
Poton(y). Poss. Pothon. (1434: Dl. 12588; 1464: Dl. 16078.) Pathon. (1467: Dl. 16549.) Poss. Pothon habitatoribus destituta. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 544.) A debrentei Himfieké volt; 1442-ben másként Kis-Miskének (l. Miske a.) is nevezik. – Ma puszta, Patony néven Devecser és Puszta-Miske között.
Pula. Pula. (1357: Zalai oklt. I. 581.) Pula. (1402: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1412: Dl. 9908; 1488: Dl. 28340.) Nagy-Vázsonytól ény. fekszik, ma Zalamegyében. – 1488-ban a «László özvegye» bírta; jobbágyai 8 forintot adóztak. 1412-ben a Rátoldi Gyuláé. Plébánosát 1357-ben említik.
Rátolt. (Rátold.) Nog Ratold. (1283: Árpádk. új okmt. XII. 383.) Prepositus monasterii B. Virg. de Ratolt ord. S. Augustini. (1288: Veszprémi kápt. házi llt. 107.) Sessio in Fayz, iuxta fundum curie iobagionis monasterii de Ratholt. (1320: Zalai oklt. I. 153.) Prepos. ecclesie de Rathold. (1412: Dl. 9923; 1434: Dl. 12594; 1437: Dl. 13042.) Ratold – részben Esegvár tartozéka. (1440: Dl. 1390.) Ratholth. (1488: Dl. 28340.) A premontreieknek a Bold. Szűz tiszteletére a Rátold-nemzetségtől alapított kolostorával. Veszprémtől északra találjuk. – 1488-ban a veszprémi káptalan itteni részétől 5, a veszprémi prépostétól pedig 4, – összesen 9 forint adó járt. (V. ö. Rupp, i. m. I. 321.
Réde. Rede. (Nemes előnevében. 1323., 1329: Pannonh. főapáts. házi llt. IX. A. és B.) Nog Rede. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Ecclesia B. Georgii martyris de Nog Rede. (1439: Dl. 13306.) Nag Rede. (1478: Dl. 18154.) Nagh Rede. (1488: Dl. 28340.) Nagy-Réde, Sz.-György tiszt. szentelt templommal, vámhely, Csesznek vár tartozéka s 1488-ban a Kencstartó István birtoka volt, melytől ekkor 56 forint adó járt. Bizonyára a mai Rédét kell alatta értenünk, Kis-Bértől dny. E helységtől ény., Bánk hátárában ma egy Tót-Réde nevű puszta is van, mely az 1488. évi adólajstromban említett «Kys Rede»-nek felel meg. Utóbbi a Bot(h) Ambrus birtoka volt s 21 forint adót fizetett. E falu 1263-ban még mint «terra vacua Tothrada» majd Ászárral együtt (mely az adólajstrom szerint szintén a Both Ambrusé): Redee, Rede, Thot Rede, Thoth Rede, Toth Reden – alakban fordul elő, mint (a Kanizsaiaktól) a Rozgonyiak tulajdona. 1454-ben Fejérmegyéhez számítják. (1406: Dl. 9265; 1454: Dl. 14819; 1456: Dl. 15055; 1458: Dl. 15234. 15238; 1459: Dl. 15422; 1471: Dl. 17259. – 1263-hoz: Haz. okmt. VI. 114.)
Rednek. (Rennek.) Villa Rydnak. (1270: Haz. okmt. III. 17.) Villa Rednek – az Ajkai családé. (1303: Anjouk okmt. I. 57., 1383: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. Cce.) Villa Ayca Redneke. (1340: Haz. okmt. IV. 166.) Sacerdos de Aykarenneky. (1347: Anjouk. okmt. V. 101.) Aykarennek – a leveldi karthauziaké. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Poss. Ayka Rennek. (1477: U. o. LIX. G.) Poss, Rednek. (1487: Pannonh. főapáts. házi llt. LII Aaa.) Aykarednek. (1488: Dl. 28340.) Ma Ajka-Rendek, Devecsertől ék. – Az 1488. évi adólajstrom csak a leveldi karthauziakat említi földesurául, 16 forint évi adóval.
Répás. Repas. (1449: Pannonh. főapáts. házi llt. XV. P., 1488: Dl. 28340.) Ma puszta Nagy-Démtől ék. Ugyanaz az András deák bírta, a ki Nagy-Démet. Jobbágyai csak 1 forintot adóztak. – Ugyanekkor egy másik ily nevű helység is merül föl Dereske és Berellő közt. Utóbbit csak egyetlen egy-telkes nemesi család lakta, mely 1/2 forint adót fizetett.
Répcze. Repche. (1417: Dl. 10631; 1422: Dl. 11288.) Rebcze. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Súr és Csatka mellett délre. – A csatkai pálosok itteni jobbágyai 1488-ban 12 forint adót fizettek.
Román. Villa Roman. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 9.) Roman. (1452: Pannonh. főapáts. házi llt. LXVIII. V., 1488: Dl. 28340.) Ma Románd, Lovász-Patonától keletre. – Földesura a győri püspök (ma is), adót 23 forintot fizet 1488-ban.
Rostás. Rosthas. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Kis-Kovácsi és Küngös közt. – 1488-ban Móré prépost itteni jobbágyai 11 forint adót fizettek.
Ság.a) Ville due Sag. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 9.) Saag. (1488: Dl. 28344.) Saagh. (1489: Huny. kora, XII. 475.) Ma puszta Sikátor mellett dk. – b) Ugyanekkor a Lovász-Patonától délre eső mai Bakony-Ság helység is fölmerül, melyet «Kyssagh» néven, 1449-ben, mint a Garaiak birtokát említenek. (Pannonh. főapáts. házi llt. XVII. Ee.) – Előbbitől, melynek a győri püspök a földesura (melyet azonban 1489-ben cserében a zirczi apátságnak adott), 20 forint, – utóbbitól, mely Kencstartó Istvánt uralta, 16 forint évi adó járt ekkor.
Salamon. Salamon. (1402: Hazai okmt. III. 250.) Salomon. (1488: Dl. 28340.) Pápától délre esik. A győri püspöké volt, 1488-ban 3 forintot adózott. (V. ö. különben 1240: Haz. okmt. VIII. 423.)
Sándor(i). Villa Sondur. (1109: Dl. 11.) Sandor. (1396: Fejér, X. 2. 390., 1481: Dl. 18480; 1488: Dl. 28340.) Sandory poss. (1478: Dl. 18068.) A Balaton ék. partvidékén, Kenes(s)e táján feküdt. – A veszprémi apáczáké volt s 1488-ban 12 forintot adózott.
Sár. Pred. Sar. (A pannonh. apátságé. 1234–70: Árp. új okmt. II. 17.) Saar. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Vilonya és Kis-Kovácsi közt. – Az 1488. évi adólajstrom szerint Pán Tamás jobbágyaitól csak 3 forint adó járt innen, s ugyanekkor a Sári Barnabáséitól 6 forint – 1382-ben a pannonhalmi apátság itteni részei említtetvén, a falu «Saar», majd «Molumsaar, Molunsaar» néven szerepel. Ugyanígy 1479-ben is, a mikor «poss. Malomsar». Egyébiránt Malomsári néven nemesi család is élt itt. (1382: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. Cc., Kismart. llt. 96. 2. 18., 1434: U. o. 45. F. 111., 1479: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 78. sz.)
Sárkány(os). Poss. Sarkanyos – Csókakővár tartozéka. (1430: Dl. 12306.) Poss. Sarkan – hasonlókép. (1440: Dl. 13466.) Poss. Sarkan utraque – hasonlókép. (1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421.) Sarkan. (1488: Dl. 28340.) Felsewsarkan, Alsosarkan. (1493: Dl. 19960.) Ma Fejérmegye ény. csücskében találjuk. – 1488-ban a Rozgonyi Istváné volt (a fejérmegyei Csókakő várához), s 5 forint adót fizetett.
Sárosd. L. Zalavármegyében.
Sárosdfő. L. Zalavármegyében.
Sávoly. Poss. Savol a Dégieké. (1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524.) Sawl – a Dégi cs. előnevében. (1486: Dl. 19122.) Sawol. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta Pápa mellett k. – 1488-ban Varsányi Józsa bírta; ekkor 4 forint volt az adója. Ezenkívül egyetlen egy-telkes nemes 1/2 forintot adózott e helységben.
Segvár. L. Esegvár néven.
Sejentelek (puszta). 1392-ben Csesznek várához tartozik. – Seyentelek terra vacua et habitatoribus destituta. (Dl. 7768.)
Semlér. L. Zsemlér néven.
Serk. (Sörk.) L. Zserk alakban.
Sikátor. Sykator. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Sykathor. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28344.) 1392-ben és 1478-ban Csesznek várához tartozott; 1488-ban pedig Kencstartó Istváné volt. Ekkor 17 forint adót fizetett. – Lovász-Patonától k. esik. (L. Varsány helység a. is.)
Simaháza. (Simonháza.) Poss. Symonhaza – a győri püspöké. (1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 515.) Poss. Symonhaza – a Tapolcza folyó mellett, hol a győri püspöknek praedialis nemese van. (1481: Huny. kora. XII. 181.) Simahaza. (1488: Dl. 28340.) Ma Simaháza néven puszta Pápa mellett dk. – 1488-ban is a győri püspöké volt s 5 forint adót fizetett.
Sól(y). (Sólyföld.) Pred. Betereg aliter Soyl. (1082(?): Haz. okmt. IV. 3.) Uduornici domini regis de villa Betereg. (1272: Haz. okmt. I. 67.) Saul. (Nemesi névben. 1330: Anjouk. okmt. II. 496., 1375: Pannonh. főapáts. házi llt. XLII. L.) Sowl. (1353: Anjouk. okmt. VI. 130.) Sool. (1365: Haz. okmt. IV. 200., 1488: Dl. 28340.) Veszprémtől k.-é. találjuk. – 1488-ban a zirczi apáté volt; 7 forint adót fizetett. Azonos lehet e helységgel a Litéri család birtokában 1493-ban fölmerülő: «poss. Solyfeld» is. (Körmendi llt. Himfyana, n. 634.)
Somlyó. Somlio. (1436: Pannonh. főapáts. házi. llt. Tihany. f. 17. n. 3.) Bizonyára Somlyó várához tartozott, s vámhely is volt. – Ma puszta Somlyó-Vásárhely és Iszkáz között. (L. Szőllős helység a. is és a vámra nézve v. ö. 1408: Fejér, X. 4. 673.)
Somvirág. (Somorág.) Sumviragh. (1346: Anjouk. okmt. IV. 621.) Swmvirag. (1402: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. AA.) Somwyragh. (1409: U. o. XV. P., és LII. L.) Somorag. (1409: U. o. LII. Q.) Somvyragh. (1411: U. o. LII. Kkk.) Királyi emberek nevéből ismerjük.
Sur. (Sul.) Swr. (1436: Dl. 12931; 1488: Dl. 19433; 1491: Dl. 19702.) Swl. (1488: Dl. 28344.) Ma Sur vagy Suur, Zircztől ék. – 1436-ban a Suri cs. kapja új-adományul. Egyházát 1491-ben említik. 1488-ban a Fábián Jánosé, kinek itteni jobbágyai 3 forintot adóztak.
Sükösdfalva. (Sikesdfalva.) Villa Sykesdfolwa. (1341: Anjouk. okmt. 1V. 98.) Úgy látszik Veszprémmegyéhez tartozott – Palota vidékén, Fejér- és Veszprém megyék határán feküdt.
Szabadi. – a) Fokzabady. (1449: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Zabady. (1488: Dl. 28340.) Ma Fokszabadi, Enpingtől dny. – A fejérvári prépostságé volt; 1488-ban a Domonkos (fejérvári) prépost itteni jobbágyai 48 forint adót fizettek. E helységet tehát a népesebbek közé sorozhatjuk. – b) L. Szent-Király-Szabadja helység a.
Szakács(i). Terra Zakach. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Zakachy. (1372: Pannonh. főapáts. házi llt. XLII. K.) Szöcscsel és Koppánynyal volt határos.
Szalmavár. Zalmawar. (Nemes nevében. 1439: Körmendi llt. Himfyana, n. 440.) Ma puszta, Lovász-Patonától dny.
Szalók. (Szalókfölde.)a) Terra … de iuxta Morzol Zloukfelde vulgariter nominata. (1271: Haz. okmt. I. 51.) Terra Zlouk. (1271: U. o. 53.) Zolouk, Zolowk. (1307: U. o. I. 103.) Forum in Zolowk. (1337: U. o. 171.) Zolouk. (Nemes nevében. 1344: Anjouk. okmt. IV. 61.) Zalouk – a Zalauk nembeliek birtoka. (1322: Körmendi llt. Himfyana, n. 44.) Zalok – a Hosszútótiaké. (1462: Muz. llt., 1475: Dl. 17751.) Zalok. (1488: Dl. 18340.) Poss Eghazaszalok – részben a hasonló nevű családé. (1495: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 104.) Ma Nemes- és Pór-Szalók, Pápától dny. – b) Egy másik ily nevű helység úgyanekkor Gicz mellett is fölmerül. – Előbbinek, mely adóba 1488-ban 4 forintot fizetett, a Szécsi család volt a földesura; utóbbit egy-telkes nemesek lakták. 1480-ban a Hosszútótiaknak is voltak részeik úgy látszik Pór-Szalókon. (Dl. 18373. L. Gebártháza a. is.) – c) Poss. seu pred. Zalok. (1486: Dl. 19113.) Tenyő (Tinnye) helységgel (pusztával) együtt mint az Ujlakiak birtokát (Bátorkőhöz ?) említik.
Szántó. Zantho. (1363: Dl. 8525.) Zanthou. (1367–1450: Dl. 24331.) A vásárhelyi apáczák veszprémmegyei birtokai közt sorolják föl. (L. a birtokosok közt.)
Szapár. (Szápár.) Villa Zapar. (1341: Anjouk. okmt. IV. 99. – V. ö. a Szapári cs. a.) Czapar. (1488: Dl. 28340.) Ma Szapár vagy Szápár, Zircztől ék. – 1488-ban a Nagy Imre itteni jobbágyai 1 forintot adóztak. Jelentéktelen helység volt tehát.
Szár-Berény. L. Berény alakban.
Szék. (Széki.) Ziky, Siki. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 374. 386. l.) Zeek. 1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. O., 1488: Dl. 28344.) Ma puszta, Devecsertől ék. – 1488-ban a királyé; adója 9 forint (L. a pannonhalmi apátság alatt is.)
Szenil. (Szenyel.) Villa Zenpel. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Poss. Zenyl. (1436: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Xx.) Bátorkő várához tartozott; Berhida és Küngös vidékén feküdt.
Szent-Gál. Caniferi nostri (regis) de villa Sancti Galli. (1281: Árpádk. új okmt. IV. 231. 233.) Seentgal. (Nemesi birtok. 1319: Anjuok okmt. I. 526.) Populi (regis) conditionarii olim bucharii et … ad servitia regali venationi placida translati in S. Gallo. (1322–8: Dl. 24891.) Jobagio domini regis de Zentgal. (1349: Anjouk okmt. V. 285.) Providi viri: Michael Herchegh iudex de Zenthgal et Anianus de Zenthgal. Venatores regales in Zenthgal. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 539.) Zenthgal. (1488: Dl. 28340.) Venatores regie maiestatis in Zenthgal. (1495: Engel, i. m. 131. l.) Királyi vadászok lakták. Veszprémtől ny.-é. találjuk. – 1488-ban mint a király birtoka 49 forint adót fizetett; 1495-ben pedig a szomszédos és szintén kir. vadászoktól lakott Németivel együtt 83 forintot. (V. ö. Orsz. Lltár, Kincstári oszt. Opiniones directorales Hrabovszky ex 1761. No. 57. és Kir. könyvek I. 90. l.)
Szent-György. Zenthgywrgh. (1390: Dl. 7638; 1435: Kismart. llt. 96. 3. 32) Zenthgyergh. (1488: Dl. 28340.) A mai Mező-Szent-György, Enyingtől é., a fejérmegyei határon. 1435-ben mint a fejérvári egyház birtokát Fejérmegyéhez számítják. 1488-ban Erdődi (Erdewdy) Tamás itteni jobbágyai 11 forintot adóztak.
Szent-István. Zenth Isthwan. (1488: Dl. 28340.) Az 1488. évi adólajstrom két ily nevű helységet ismer. a) Egyik ezek közül a Veszprém mellett k. fekvő Sz.-Istvánnak felel meg, a melytől a veszprémi prépost jobbágyai 6, a királyéi (helyesebben a veszprémi püspökéi) pedig 12 forintot adóztak 1488-ban. Ezt említik például 1478-ban is, mint a veszprémi püspök birtokát. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) – b) A másikat Herend mellett sorolják föl, melytől északra ma egy puszta őrzi emlékét. Utóbbitól «Blasius» jobbágyai 1 forintot, egy-telkes nemesek pedig 2 forintot adóztak 1488-ban. E falut 1463-ban «Zenth Isthwan Bakoniensis» (Muz. levéltár), 1351-ben pedig «Zenthestphan» néven említik. (Anjouk. okmt. VII. 494.) 1476-ban valamelyik «Zenth Isthwan», mint a Debrentei (Himfi) Tamás birtoka merül föl; 1499-ben pedig – ugyane család birtoka gyanánt (Litérrel együtt) mint Debrente vár tartozéka. (1476: Muz. levéltár, 1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 671.)
Szent-Iván. Scenthiwan. (1340: Anjouk. okmt. IV. 59.) Zenth Iwan. (1488: Dl. 28340.) Lovász-Patonától dk találjuk. – 1488-ban 10 forint adó járt a «Márton és Miklós» itteni jobbágyaitól. E nemesek alatt bizonyára a Szentivániak értendők.
Szent-Kereszt. Predium Sancte Crucis. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 9.) A pannonhalmi apátságé volt; Bakony-Sz.-László, Kenyeri, Varsány sat. vidékén feküdt.
Szent-Király. Zenthkyral. (1392: Sopronm. oklt. I. 510., 1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek várához (részben) tartozott. 1488-ban az adólajstrom a zirczi apátot nevezi meg egyedüli földesura gyanánt. Jobbágyai ekkor 10 forintot fizettek adóba. – Ma Bakony-Magyar- és Bakony-Német-Szentkirály, Zircztől északra.
Szent-Király-szabadja. (Szent-Király-Szabadi.) Libera Villa S. Regis. (1082(?): Fejér, I. 450.) Zubady. (1269: Zalai. oklt. I. 55.) Zobodi: (1326: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 14.) Villa Zabadie. (1328: Anjouk. okmt. II. 877.) Poss Zabady, Zenthkeralzabady. (1380: Dl. 6742.) Terre arabiles inter villas Wrszabadi et civitatem Wesprimiensem. (1393: Fejér, X. 8. 363.) Zenthkyralzabadya. (1401: Körmendi llt. Ányosiana, n. 6., 1488: Dl. 28340.) Veszprém mellett dk. találjuk. – 1488-ban a hasonló nevű család (Michaelis) részétől 1, – a veszprémi káptalanétól és Tamás deákétól együtt 3, – az itteni plébánosétól és Sári István özvegyétől együtt pedig 2, – összesen tehát csak 6 forint adó járt e helység jobbágy-telkeitől. Ezenkívül azonban egy-telkes nemesek – vagy 40 család – 20 forintot adóztak. E nemes családok közül egy 1508. évi oklevél a: Bak, Goldi, Velegi, Albert, Kis-Dese, Dese vagy De(z)ső, Szakál, Pósa, Forró, Tatai, Barta, György, Pityóka, Jónás, Gáborján, Botka, Besenyő, Szent-királyi, Bozorád, Kis, Mátés, Csiker (Csikér ?), Puha, Rácz, Fajszi, Kálmán és Morócz családokat sorolja fel, mint a melyeknek tagjai ekkor a falu nemes-birtokosságát a veszprémi káptalannal szemben, bizonyos határperben képviselték. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 14. V. ö. ugyanott az 1373–1386. évekhez is. E családokat, mint a melyek nagy része már előbbi időből is ismeretes, a birtokosok közé fölvenni jónak láttam.)
Szent-László. Poss. Zenthlaslo – a Garaiaké. (1437: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Kkkk.) Zenthlazlo. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek vár tartozékai közt sorolják föl 1478-ban; 1488-ban pedig mint a Kencstartó István birtokát. Ugyanekkor 17 forintot fizetett adóba. Ma Bakony-Magyar- és Bakony-Német-Szent-László, Zircztől ény.
Szent-Márkfölde. (Szent-Márk-ur-föld. Szent-Márk. Szent-Márk-ur.) L. End(e)réd helység a.
Szent-Márton(-földe).a) Sanctus Martinus. (1363: Dl. 8525.) Zenthmarthon. (1367: Dl. 24331.) Zenthmarthonfewlde. (1409: Dl. 11017.) A vásárhelyi apáczáké volt; a Somlyó hegy oldalán feküdt. (V. ö. 1473: Dl. 26006.) – b) Poss. Zenthmarthon – a királyé. (1478: Dl. 18068.) Poss. Zenthmarthonfewldew possessio nunc habitatoribus et edificüs destituta – a pannonhalmi apátságé. (1479: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 78. sz.) Pred. Zenthmarthonfeldew, a parte possessionis Malomsar – ugyanazé, szintén lakatlan. (1479: Pannonhalmi főapáts. házi llt. VI. T.) A mai Sz.-Márton puszta értendő, Kenesse és Csajág közelében.
Szent-Mihály. Religiosus frater Urbanus prior fratrum heremitarum de Zenthmihal. (1498: Dl. 20648. 20651.) Pálos kolostorral. Zala- vagy inkább Veszprém vármegyében fekhetett. Hol ? – nem tudom. Tán valahol Vigánt vidékén, a hol az itteni pálosoknak birtokaik voltak.
Szent-Miklós. Poss. Zent Miklus cum vduornicis. (1292: Árpádk. új okmt. V. 60.) Zenthmiklos, Zenthmyklos. (1370: Győri tört. és rég. füz. 1. 27., 1433. 1443: Kismartoni levéltár repositorium. 4. fasc. G. n. 58. 60. és repositorium. 35 fasc. B. n. 41., 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. 2. fasc. 1. n. 13.) Zenthmyklos. (1488: Dl. 28344.) A mai győrmegyei Táp-Szent-Miklós értendő, Kis-Bértől ny. 1488-ban a Héderváriak bírták, kik 1433-ban kapták Gönyő (Győrm.) várához. (Az 1443. évi oklevél szerint egy Sz.-Miklóst egészen bírtak, egy másiknak pedig csak részét.) 1488-ban 38 forintot adózott.
Szercsek. (Szercsök.) L. Szörcsök alakban.
Szerecseny. L. Győrvármegyében.
Szilas. Zylas. (1438: Kismart. levéltár. 35. C. 43.) lgarral határos nemes nevében merül föl. – A mai Igarral tőszomszéd Sziles-Balhás őrzi emlékét, a megye dk. zugában.
Szircz. L. Zircz alakban.
Szolga-Győr. (Szolga-György-földe.) 1392-ben Csesznek várhoz tartozik Zulgagyurghfelde terra vacua et habitatoribus destituta. (Sopronm. oklt. I. 510. és Dl. 7768.) Zulgagyewr. (1488: Dl. 28340.) Pred. Zolgagyewr – a pannonhalmi apátságé. (1526: Pannonh. főapáts házi llt. LII. Nnn.) Ma puszta (Szolga-Győr) Bársonyos mellett ék. – 1488-ban egyetlen, 1/2 forintot fizető egy-telkes nemesi család lakott itt.
Szombathely. Zombathel. (1392: Sopronm. oklt. I. 510., 1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek várához tartozott. (1392. 1478.) 1488-ban mint a Kencstartó István birtoka 22 forint adót fizetett. Ma Magyar- és Német- (Bakony-)Szombathely nevű helységek vannak, Kisbértől dny.
Szögfölde (puszta). Pred. Zewghfewlde. (1488: Dl. 19379. 19383. 19417. 19418) Hagymás és Korumla közt feküdt. (Zircztől ék.)
Szökcse (puszta). Terra Zeukche. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Vanyola, Nyögér sat. táján feküdt.
Szőllős.a) Villa Scevleus nominata, sita iuxta locum, qui dicitur Apachasumlo. (A tihanyi apátságé. 1266: Árpádk. új okmt. III. 141.) Zewleus. (A vásárhelyi apáczáké. 1363: Dl. 8525.) Kyszewleus. (Ugyanazoké. 1367: U. o.) Pred. Zewles nunc habitatoribus destituta, inter poss. Wasarhel et Naghezewles et Somlio. (A tihanyi apátság számára visszaigtattatik. Pannonhalmi főapáts. házi llt. Tihany, f. 17. n. 3.) Kiszewles. Naghzewles. (1488: Dl. 28340.) Az 1488. évi adólajstrom szerint Kis-Szőllős a vásárhelyi apáczáké volt, s 12 forint adót fizetett; Nagy-Szőllős pedig a Kinizsi Pálé, 77 forint évi adóval. Utóbbi helységet érthették még 1367-ben «terra odwarnicorum (villa) Odwarnokzelews» alatt, a vásárhelyi apáczák birtokainak határjárása alkalmával, Duba vagy Doba szomszédságában. (Dl. 24331.) Ma Kis- és Nagy-Szőllős, Somlyó-Vásárhelytől ény. – b) Villa Seleus, que sita est iuxta Wesprimium. (A veszprémi káptalané. 1270: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 17. n. 1.) Poss. Zeuleus. (A zirczi apátságé. 1375: Körmendi llt. Himfyana n. 255.) Kétségkívül a Veszprém mellett k. elterülő mai szőllősi puszta értendő. – c) Poss. Zwiws iuata poss. Barsonyos. (A megye kitétele nélkül, 1418: Pannonhalmi főapáts. házi llt. VI. P.) Győr- és Veszprémmegye határszélén fekhetett s meglehet Győrmegyéhez tartozott. A pannonhalmi apátságé volt. – d) L. Zalavármegyében.
Szörcsök. Zurchuk. (1288: Árpádk. új okmt. IX. 487. és IV. 328.) Ecclesia in honore S. Thome martiris constructa in medio possessionis Zurchuk. Nobiles de Zurchuk. A királyné birtoka. Terra in Zurchuk, Arkybanazurchuk vocata. (1299: U. o. V. 236. 239.) Poss. Arkybanazurchuk. (1300: U. o. 245.) Poss. Kiusfaluzurchuk. (1338: Anjouk. okmt. III. 444..) Poss. NagZerchwk, Zwrchwk. (1367: Dl. 24331.) Kyzurchuk. (1388: Haz. okmt. II. 152.) Karakozurchek. (1426: Pannonhalmi főapáts. házi llt. Ttt.) Kpszerchek. (1440: Muz. llt.) Swrczeg. (1472–3: Dl. 26006.) Borzewrchewk. (Körmendi llt. Himfyana, n. 746.) Karakozerczek. (1478: Dl. 18113.) Karako Zerchek. Borzewrchewk. Borherchek. (1488: Dl. 28340.) Ma Karakó- és Bor-Szörcsök, Tüskevár mellett ény. és k.-é. Karakó-Szörcsök 1488-ban mindössze 4 forint adót fizetett, felét Nagy Orbán részéről. Ezenkívül egy-telkes nemesek 2 forintot; Bor-Szörcsök pedig a «László»-étól 8 forintot, s egy egy-telkes nemes család 1/2 forintot. E helység értendő az 1367-ben előforduló Nagy-Szörcsök vagy Szörcsök alatt. Ennek határában feküdt a XIII. század végén említett Arkibánya-Szőrcsök is.
Szűcs. (Szőcs. Szölcs.) Villula seu poss. Seulch. (1348: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LII. G.) Zeuch. (1358: U. o. XIV. D.) Poss. seu villa Sceulch. (1372: U. o. XLII. K.) Zwcz. (1437: U. o. LVIII. Bbb.) Zewcz. (1438: U. o. L. O.) Zewch. (1488: Dl. 28340.) Pápától k. találjuk, Szücs néven. – 1488-ban Kencstartó Istváné; adóba ekkor 17 forintot fizet. Előbb a Garaiaké volt, s még előbb az Ugodi Csenigé és fiaié, a miből következik, hogy a szomszédos Ugod-dal és (Pápa-)Teszér-rel együtt e helység is Ugod várához tartozott.
Takács(i). Poss. Thakachy – a Takácsiaké. (1430: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Bbb.) Poss. Felsetakach – a Felsőtakácsi cs. és a bakonybéli apátság birtoka. (1437: U. o. LI. Pp.) Kapolnasthakachy. (Nemes nevében. 1480: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Nn.) Felse Takach.(!) Alsó Thakachy. Kapolnas Thakachy. (1488: Dl. 28340.) Thakach. (Nemesi előnévben. 1500: Pannonh. főapáts. házi llt. LIV.) Ma Takácsi helység, Takácsi és Kápolnás puszta, Pápától é. – 1488-ban Kápolnás-Takácson a .János jobbágyai 2 forint, – ezenkívül mind a három Takácson egy-telkes nemesek mintegy 6–7 forint adót fizettek. (Az adólajstrom e helye elmosódott.)
Talád. L. Zalavármegyében.
Tamási. Poss. Thamasy. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 7., 1449: U. o. Alm. II. lad. 5. n. 43.) Thamasy. 1428: Pannonh. főapátság házi llt. XV. J., 1488: Dl. 28340.) A mai Bakony-Tamási, Zircztől ény. A Szécsieké volt, kiknek jobbágyai ekkor 25 forintot fizettek adóba. 1262-ben és 1374-ben még a pannonhalmi apátságé. (Árpádk. új okmt. III. 21. és Pannonh. főapáts. házi llt. XI. A.)
Tanok(?). Poss. Tanuk. (1454: Muz. llt.) A Tapolcza folyó és Acsád helység mellett feküdt, a megye ény. zugában, (Elferdített helynév ?)
Tapolczafő. Poss. episcopalis ecclesie Jauriensis Tapolchafeu. (1374: Körmendi llt. Himfyana, n. 248.) Vicecomites et iudices nobilium episcopalium … ad sedem judicialem de Thapolczafew pertinentes. (1470: Sopronm. oklt. II. 470. és Dőry cs. llt.) Tapolczafew. (1473: Panonh. főapátság házi llt. LI. Nnn.) Thapolczafew. (1488: Dl. 28340.) Pápától dk. találjuk. – A győri püspöké volt, az itteni egyházi nemesekkel együtt. 1488-ban 23 forint évi adót fizetett. (1374-ben Nagy Lajos, mint a maga számára igen kívánatos és megfelelő birtokot, Himfi Benedekkel lefoglaltatta.) Tapol(y) (puszta). Terra Tapul. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Pápa-Teszér, Fenyőfő, Bakony-Tamási sat, táján feküdt.
T(e)és. Presbyter ecclesie S. Marie de Teez Vesprimiensis diocesis. (1276: Veszpr. ppks. r. oklt. 365.) Thees. (1327: Anjouk. okmt. II. 310., 1488: Dl. 28344.) Poss. Thees et altera Thees. (1430: Dl. 12306.) Tees (Theés) utraque. (1439: Dl. 13460; 1444: Dl. 13466.) Ma Téés helység és Kis-Téés puszta Palotától ény. 1430-ban és 1440-ben a fejérmegyei Csókakővár tartozéka. 1488-ban Tés, mint az Ujlaki, Lőrincz herczeg birtoka 12 forint adót fizetett.
Tegye. Poss. Thege al. nom. Porozlofelde. (1443: Muz. llt.) Thegye. (Nemes nevében. 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1488: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Hhh.) Paulus … Thegey de Porozlofelde. (1450: Muz. llt.) Ma puszta (Tegye) Somlyó-Vásárhelytől ék., Oroszi és Doba közelében.
Tekerös. Poss. Tekerus. (1382: Dl. 6871. 6872.) A veszprémvölgyi apáczáké volt; Kemecse (l. ott) szomszédságában feküdt, Veszprém város vidékén.
Teleki. Theleky. (1453: Dl. 14617; 1488: Dl. 28340.) A megye ék. csücskében fekszik. – 1488-ban egyetlen, 1/2 forintot adózó egy-telkes nemes lakott itt. (L. Telekiek.)
Tema. Thema. (1475: Dl. 17751; 1488: Dl. 28340.) Ma Tima puszta Borsos-Győr és Mihályháza közt. – 1488-ban a Zámbó Jánosé (12 forint évi adóval) és két egy-telkes nemes családé, kik 1 forint adót fizetnek. – 1475-ben és 1480-ban azonban a Hosszútótiaknak is van itt még birtokuk. (Dl. 18373.)
Tengerd. (Tengeld.) L. Fejérvármegyében.
Ten(y)ő. L. Tinn(y)e néven.
Teszér. a) Thezer – Ugodvár tartozéka. (1410: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LIII. Ddd.) Tezzer – a Garaiaké. (1427: U. o. L. T.) Fenewfe Thezer. (1488: Dl. 28340.) A mai Pápa-Teszér-nek felel meg, Tenyőfő szomszédságában, Pápától ék. – b) Alch Thezer. (1392: Dl. 7768; 1478: Dl. 18154.) Csesznek várához tartozott. Ma Ács-Teszér, Kis-Bér és Zircz közt. E helység az 1488. évi adólajstromban «Pezer» alakban merül föl. (Dl. 28340.) Ugyanekkor mindkét Teszért a Kencstartó István kezén találjuk. Az elsőtől 37, a másiktól 27 forint adó járt; aránylag tehát mindkét helység népesnek mondható.
Tevel. Poss. Teuel – a Himfieké. (1353: Anjouk. okmt. VI. 130., 1373: Körmendi llt. Himfyana, n. 243.) Poss. Teuel – a bakonybéli apátságé. (1366: Pannonh. főapáts. házi llt. XIV. H.) Nobiles de Adastewyl. (1373: U. o. n. 241.) Nagthewel. (Jobbágy nevében. 1422: LII. S.) Adastewel. (1438: Körmendi llt. Himfyana, n. 440.) Poss. Kysthewel – a Himfi Tamás nyitrai püspöké. (1476: Muz. llt.) Poss. Nagthewel – a zirczi apátságé. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 575.) Pred. Kisthewel – a bakonybéli apátságé; poss. Kysthewel – a zirczi apátságé. (1488: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Eeeee.) Thewel, Adas- Thewel. (1488: Dl. 28.340.) Ma Nagy- (Német-), és Adász- (Magyar-) Tevel falvak és Kis-Tevel (hegy vagy) puszta, Pápától dk. – Az 1488. évi adólajstrom szerint Tevel is, Adász-Tevel is a zirczi apátságé. Amaz 19, emez csak 2 forint adót fizet. Adász-Tevelen azonban egy-telkes nemesség is lakott, mely 7 forintot adózott.
Timár-Dém. L. Dém helység a.
Tinn(y)e. (Tinyő.) Tunew. (1341: Anjouk. okmt. IV. 99.) Poss. Thunew. (1374: Dl. 6187.) Tinew. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Thynnye. (1465: Dl. 16258.) Thyne. (1477: Dl. 17994.) Poss. seu pred. Thenew. (1486: Dl. 19113.) 1426-ban mint Bátorkő vár tartozéka, később Dudar majd Pét helységgel együtt mint az Ujlakiak birtoka tűnik föl Veszprémvármegyében.
Tit(t)ös-Iszkáz. (Töttös-Iszkáz.) L. Iszkáz helység a.
Tokháza. (Tokfalva.) Thokhaza. (1488: Dl. 28340.) Kápolnás- és Mindszent-Iszkáz közt sorolják föl. E tájon találjuk ma Tokaj pusztát. Az adólajstrom szerint a Tokházi Kelemen itteni részétől 1 forint adó járt 1488-ban. – 1465-ben ugyancsak Iszkáz határosai közt egy «Jacobus de Tokfalwa» nevű nemes is megjelenik. (Dl. 789. pag. 48.) E Tokfalvát és a Tokfalvi családot tehát ugyanegynek kell vennünk Tokháza helységgel illetve a Tokházi családdal.
Torna. Monasterium B. Lamperti de Thorna. (1212: Haz. okmt. VIII. 16.) Thorna. (1212. 1332: Dl. 8525; 1478: Dl. 18154; 1479: Galgóczi llt. lad. 53. f. 4. n. 12., 1488: Dl. 28344.) Thurnua. (1325: Anjouk. okmt. II. 205.) Tüskevár mellett dny. találjuk. – 1478-ban és 1479-ben Somlyó vár tartozékai közt sorolják föl. Vámhely is volt. 1488-ban a Kinizsi Pál itteni jobbágyai 18 forintot fizettek adóba. (L. Vásárhely és Jenő városok a. is.)
Tósok. Villa Thovsoch. (Pápai bullában. 1266: Árpádk. uj okmt. III. 141.) Thosuk. (1319: Anjouk. okmt. I. 526.) Thosok. (1477: Körmendi llt. Himfyana, n. 581., 1488: Dl. 28340.) Devecsertől keletre esik. – Földesura (ma is) a tihanyi apátság; 1488-ban 10 forint évi adóval.
Tót-Réde. (Tót-Ráda.) Máskor: Kis-Réde. – L. Réde helység a.
Tót-Vázsony. L. Vázsony helység a.
Tótfalu. Thothfalw. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Tothfalu. (1488: Dl. 28340.) A megye dk. sarkában merül föl. – 1488-ban a Hédervári Miklós itteni részétől 7, – az Imre bán özvegyének részétől pedig 11 forint adó járt. 1443-ban mint a tolnavármegyei Ozora vár tartozéka szintén a Héderváriaké volt.
Tótmező. Poss. Thotmezeu. (1382: Dl. 6871. 6872.) A veszprémvölgyi apáczáké volt; Kemecse szomszédságában feküdt.
Tuzoktelek(e). (Tuzok.) Pred. Tuzuk. Locus Tuzukteluc. (1082(?): Haz. okmt. IV. 3.1 Poss. Tuzuktelek. (1384: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 9.) Pred. Thwzoktheleke. (1507: U. o. Cap. 13.) A veszprémi káptalané volt. Azon a tájon feküdt, a hol Káloz(d). (L. ezt.)
Udvarnok. L. Odvarnok alakban.
Ug. (Uk.) Prata de Ugh. (1288: Árpádk. uj okmt. X. 329.) Poss. Wk. 1327: Haz. okmt. I. 146.) Wg. (1488: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Hhh. és Dl. 28340.) Ma puszta Oroszi mellett keletre, Somlyó-Vásárhely közelében. – 1488-ban a Bakos Kelemené; adója 1 forint. Ugyanekkor azonban 3 egytelkes nemesi család is lakja, kik mindössze 1 1/2 forintot adóznak.
Ugod. Vgud. (1332: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 20. sz., 1372: Pannonh. főapáts házi llt. XLII. K., 1378: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. F., 1423: U. o. XLII. Q.) Wgod. (1488: Dl. 28340.) A hasonló nevű várhoz tartozott. Pápától keletre esik.
Uj-Leveld. L. Leveld m.-városnál.
Ujfalu. a) Poss. Wyfalw. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11., 1389–90: U. o. 53. 2. 19.) 1332-ben Ugod várához, 1389-ben Pápa városához tartozott. 1332-ben pusztult hely volt. – A megye ény. sarkában, Ihász Görzsöny, Acsád sat. táján feküdt, a hol mint pusztát, ma is megtaláljuk. – b) Poss. Wyfalw. (1441: Dl. 13610.) Villa Wyfalw prope opidum Papa. (1450: Dl. 14424) A porvai pálosoké volt, kik alapítójoktól, a Garaiaktól kapták. Pápa város szomszédságában feküdt.
Ur-Szabadi. L. Szent-Király-szabadja helység a.
Urkuta. Poss. Vrkuta. (1353: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 16.) Mint a tihanyi apátság birtoka merül föl, a megye megjelölése nélkül. Ugy látszik a mai veszprémmegyei Urkút helység értendő, Veszprémtől nyugot felé. (V. ö. 1266: Árpádk. uj okmt. III. 141. Predium de Vmkutha.)
Uszturgár. L. Esztergár néven.
Uzsal. Wsal. (1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Nagy-Teveltől délre. – 1488-ban egy-telkes nemesek lakták, kik 2 forint adót fizettek.
Üllőfalva. Illewfalwa. (1473: Dl. 26006; 1475: Dl. 17751; 1480: Dl. 18373; 1488: Dl. 28340.) Ma Ülőfa puszta, Kamond mellett északra. – 1488-ban Pireti Jánosnak itteni jobbágyai 1 forint adót fizettek. Előbb a Hosszutótiaké (s utánuk a debrentei Himfieké) volt.
Vágó-Örs. L. Örs helység alatt, Zalavármegyében.
Vám. Poss. Wam. (1397: Dl. 8234.) Band, Bud. (! 1397: Dl. 8234.) Waam. (Helyesen, 1397: Dl. 8234. és Kismart. llt. 17. A. 1., 1401: Dl. 8634; 1424: Dl. 11525.) Wam. (1488: Dl. 28340.) Mint veszprém-megyei helység a tolnamegyei Simontornya várához tartozott. 1488-ban a királyné itteni jobbágyai 18 forintot adóztak. – Ma puszta, Simontornya közelében nyugatra, Tolnamegyében.
Vámhegy. Wamheg. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Wamhegh. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340.) Csesznek várához tartozott s vámhely volt. (1392. 1478.) 1488-ban Szapolyai István tartá kezén. Ugyanekkor 22 forintot fizetett adóba. – Ma puszta, Csesznek és Bakony-Szent-Király közt.
Vámos. Villa Vamus. (1109: Dl. 11.) Wamus. (1285: Haz. okmt. V. 70.) Villa cocorum reginalium de Vamus. (1290: Haz. oklt. 123.) Wamus. (1295: Árpádk. uj okmt. V. 138.) Vamus. (3309: Zalam. oklt. I. 131.) Nobiles de Vamuss. (1424: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Fffff., 1426: U. o. LVI. S.) Kyswamos, Naghwamos. (1441: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15.) Wamos. (1483: Körmendi Llt. Himfyana, n. 611., 1488: Dl. 28340.) Veszprémtől dny. találjuk. – 1488-ban a király és a faiszi Ányos János itteni jobbágyaitól együtt: 4 forint, a veszprémi apáczákéitól 5 forint, a veszprémi káptalan (v. ö. 1426. évi oklevél) és Ányos Mihály itteni részeitől pedig együtt 4, összesen 13 forint adó járt. – Ezenkivül egy-telkes nemesek mintegy 24 forint adót fizettek e helységből, mely tehát a legnépesebb nemes telepitvény volt e megyében, népesebb magánál Sz.-Király-Szabadjánál. A király kezén levő rész alatt a veszprémi püspöké értendő, a kinek itt 1285. óta nemes jobbágyai is voltak.
Vanyola. (Vanyala.) Poss. Vanyala. (1388: Haz. oklt. 320.) Pred. Wanyala. (1461: Muz. levéltár.) Wanyola. (1488: Dl. 28340.) Pápától ék. találjuk. – A leveldi karthauziaké volt. (Mennyi adót fizetett 1488-ban, nem mondhatjuk meg, mert az adólajstrom e helye teljesen elmosódott.)
Váralja.a) L. Esegvár helységnél. – b) L. Csesznek helységnél.
Varjad. Poss. Woryad. (1386: Haz. okmt. III. 244.) Waryad. (1415: Muz. llt.) Cséppel és Dolosddal együtt merül föl, tehát azon a vidéken feküdt, a hol ma Veszprém-, Komárom- és Fejérmegye összeszögellik.
Varjas. Waryas. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 745., 1488: Dl. 28340.) Ma puszta, Borszörcsök mellett, keletre. – 1488-ban a Varjasiaké; adót csak 2 forintot fizet.
Varsány. (Vassány.)a) Pred. Vosyan. (1234–70: Árpádk. uj okmt. II. 9.) Vassyan. (1356: Pannonh. főapáts. házi llt. III. T.) Warsan. (1488: Dl. 28340; 1497: Dl. 20577.) Zircztől északra találjuk. – 1488-ban a király (helyesebben a pannonhalmi apátság) itteni jobbágyai 44 forint adót fizettek, s ezért e helységet a népesebbek közé sorolhatjuk. – 1356-ban (s a XV. században is) a pannonhalmi apátságé volt, mely ez alkalommal az ellen tiltakozott, hogy a bakonyi ispán bizonyos Varsányhoz tartozó földeket Csesznek várához foglalt, arra jobbágyokat gyűjtött s az igy támadt falut Chykator-nak más néven pedig: Dombotelek-nek nevezte e1. – b) L. Győrvármegyében.
Vaszar. Terra ecclesie Jauriensis Vozor. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Poss. Vazar. Vasar – a bakony-béli apátság és a győri püspök birtoka. (1403: Pannonh. főapáts. házi Llt. LI. Bb.) Waszar. (1488: Dl. 28340.) Pápától ék. találjuk. – Az 1488. évi adólajstrom csak a győri püspököt ismeri földesurául, kinek itteni jobbágyai 49 forintot fizettek adóba. (Ma is a győri püspöké.)
Vá(s)zoly. (Vaszoly.) L. Zalavármegyében.
Vát. Wath. (1483: Dl. 18805; 1488: Dl. 28340.) Ma Külső-Vát, Veszprém- és Belső-Vát Vasmegyében, Kis-Czelltől ék. – Vát 1488-ban a Váti családot uralta s 18 forintot fizetett adóba.
Vá(z)son(y).a) Wesun, Vason. (1233: Haz. okmt. IV. 16.) Ecclesia de Vason in honore OSS constructa. (1425: Haz. okmt. IV. 283.) Wason, (1488: Dl. 28340; 1489: Dl. 19536., 19537., 19562.) Naghwason. (1495: Dl. 20370.) Ma Nagy-Vázsony, Veszprémtől dny. 1488-ban a Kinizsi Pál itteni jobbágyai 49 forintot adóztak. E helység és a hasonló nevű vár közelében (in territorio castri Wasonkew) 1483-ban Kinizsi Pál és ipa, adonyi Magyar Balázs, a saját és szüleik lelki üdvére, Szent-Mihály árkangyal tiszteletére pálos kolostort alapítottak, a mely mellett épült egyházban temették el 1494-ben Kinizsi Pált. (Jászai, i. h.) A Szent-Háromság tiszteletére emelt egyházát 1425-ben említik. – b) Touthvasun. (1082(?): Haz. okmt. IV. 5.) Toutwasun. (1319. Anjouk. okmt. I. 526.) Poss. Tothwasun. (1344: Zalai. oklt. I. 373.) Totvason. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 17. A.) Thothwason. (1488: Dl. 28340.) Veszprém és Nagy-Vázsony közt fekszik. – 1488-ban az Esegvári Györgyé volt, kinek itteni jobbágyai 18 forint adót fizettek. – A század közepén Esegvár tartományában szerepelnek. – Thothwason (1450: Kismart. llt. 25. A. 28.), majd – Wasan (1459: Dl. 15394.) részei. 1350-ben Sz.-Venczel tiszteletére szentelt templomát is említik. (L. Mencsely helység alatt is.)
Vecse. Wechee. (1488: Dl. 28340:) Tüskevártól é. találjuk. – 1488-ban a győri püspöké volt, 5 forint adót fizetett.
Ven(n)ye. Pred. Vegne. (1234–70: Árpádk. uj okmt. II. 10.) Villa Venyu. (1258: U. o. 314.) A pannonhalmi apátságé volt. – Ma Vinnye néven puszta, Fenyőfő mellett k.-é. (Zircztől ény.)
Vein. Veyn. (1332–7: Páp. tiz.-l. 374. L) Weyn. (1478: Dl. 18154; 1488: Dl. 28340) Csesznek várához tartozott 1478-ban. 1488-ban Kencstartó Istvánt uralta s 23 forint adót fizetett. A mai Veim puszta, Zircz mellett k.-é.
Vepsén(y). Villa Vepsin. (1256: Haz. okmt. VII. 50.) Wepsen poss. – Kajár mellett. (1369: Pannonh. főapáts. házi llt. XVII. Ji.) Wepsyn. (1382: Kismart. llt. 96. 2. 18.) Wespen, Wepsen. (1469: Szepesi kápt. orsz. llt. Scr. XII. f. 12. n. 11.) Wepsen. (1488: Dl. 28340.) Lepsen. (1498. 1507: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 17. és U. o. Ányosiana. n. 24., 1511: Kismart. llt. 47. A. 7.) A mai Lepsény, Enyingtől é., Balatonfő-Kajár mellett. – 1488-ban Ányos (faiszi) Mihálynak itteni jobbágyai 2, a Bot(h)ka Jánoséi 21, a Zöld (osztopáni ?) Istvánéi 7, a Bajcsi Balázséi pedig 14 forint adót fizettek. Összesen 44 forintot. Különben vásáros hely már 1381-ben. (Körmendi llt. Himfyana, n. 291., 1476: Dl. 31.)
Verestelke. Poss. Werestheleke. (1505: Muz. levéltár.) Tegye (Poroszlófölde) birtokkal együtt merül föl.
Verestó. Presbyter sanctorum Cosme et Damiani de Veristo Vesprimiensis diocesis. (1276: Veszpr. ppks. r. oklt. I. 346.) Villa monasterii de Almad Verustou. (1284: Haz. okmt. 1V. 67.) Werusto. (1319: Anjouk. okmt. I. 526.) Villa Verustou. (1349: U. o. V. 285.) Werestho. (1488: Dl. 28340.) Ma Vöröstó, Nagy-Vázsony mellett kd. – 1488-ban az almádi apát itteni jobbágyai 12 forint adót fizettek.
Vezsenytelek (puszta). 1392-ben Csesznek várához tartozik. – Wesentelek terra vacua et habitatoribus destituta. (Sopronm. oklt. I. 510.) Bizonyára a mai vecseny-i pusztának felel meg, Sikátor és Réde mellett, melyek hajdan szintén e vár tartományát képezték.
Videpfölde (Videp, Vigep) puszta. L. Botfölde néven.
Vild. Vild (1393: Haz. okmt. III. 249; 1488: Dl. 28344.) Wyld. (1483: Dl. 18805.) Ma Vid, Tüskevártól északra. – 1488-ban egy-telkes nemeseké volt, kik 1 1/2 forintot adóztak.
Vinár. Vduornici de Huinar. (1237: Árpádk. új okmt. VII. 46.) Poss. Vynar. (1324: Haz. okmt. Il. 35.) Poss. Kysuinar. (1381: U. o. III. 217. és 1382: U. o. II. 143.) Wynar. (1488: Dl. 28340) Kis-Czelltől ék. találjuk. – A Sitkeieké volt, a kiknek kérésére I. Károly király 1324-ben megengedte, hogy e birtokukat benépesíthessék. 1488-ban 13 forint adót fizetett.
Vinyola. Wynyola. (1481: Körmendi llt. Himfyana n. 604., 1488: Dl. 28340.) Ma Vilonya, Veszprémtől keletre. – 1488-ban a fejérvári káptalan itteni jobbágyai 36 forintot adóztak.
Vitkó (puszta). Terra Vythko. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Nagy-Dém, Ság sat. táján feküdt.
Vi(z)slás. Másként: Hantavég. – L. Hanta helység a.
Zimány. Zyman, Ziman. (1340: Anjouk. okmt. IV. 27. 59., 1368: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LI. Iii., 1370: U. o. XX. D., 1463. 1475: Muz. llt.) Mint a Zimányiak, majd Dálkaiak és Lakiak birtokát említik. – Gannával volt határos.
Zircz. Abbas de Boccan. (1199: Veszpr. ppks. r. oklt. I. 8.) Abbas de Bochan cisterciensis ordinis Vesprimiensis diocesis. (1203: Veszpr. ppks. r. oklt. I. 11.) Populi ecclesie de Scyrch. (1238: Haz. oklt. 7.) Conventus monasterii B. Virg. de Scyruch. (1284 körül: Haz. okmt. VII. 186.) Circh. (1422: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Tttt.) Czyrcz. (1422: U. o. XV. Z.) Zyrcz. (1440: U. o. XV. Ee., 1488: Dl. 28340.) Veszprémtől északra találjuk. A Bold. Szűz tiszteletére 1198-ban alapított cziszterczita apátsággal. (Rupp, i. m. I. 1. 348.) 1488-ban 18 forintot adózott.
Zsemlér. (Zsemlyér.) Semleer. (1436: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Ccccc.) Zemler. (1437: Pannonh. főapáts. házi llt. LXIV. G., 1488: Dl. 28340.) Villa Papa. (1464: Dl. 16078.) Poss. Papa aliter Semlyer. (1470: Dl. 17013.) A Pápaiak (1436., 1470.), 1464-ben a debrentei Himfiek, 1488-ban pedig a fejérvári prépost: Domonkos és Kaczor Péter a földesurai. Előbbinek részétől 14, utóbbiétól 12 (összesen 26) forint adó járt ez évben. – Ma puszta Zsömlyér néven, Pápa város mellett keletre.
Zserk. (Zsörk). Surk. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Zerk. (1473: Haz. okmt. II. 358., 1480: Huny. kora. XII. 137.) Serk. (1488: Dl. 28340.) Ma Zsörk puszta, Szent-Iván és Szücs közt. – 1488-ban Kapucsi Benedek a földesura (előbb Csitvándi-birtok); adót 7 forintot fizet.
Összesen: 364 helység.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages