VÁROSAI:

Teljes szövegű keresés

VÁROSAI:
Apácza-Vásárhely. (Apácza-Somlya). L. Vásárhely néven.
Berénhid(a). Berenhyda. (1363. 1444: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106., 1436: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Xx., 1488: Dl. 28344.) Berinhyd. (1366: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Forum annuale in Berenhida. (1461: Veszprémi kápt. házi llt. Doc. episc. misc. n. 59.) A mai Berhida, Palotától délre. Az 1488. évi adólajstrom szerint a király (helyesebben a veszprémi püspökség) itteni jobbágyai 44 forint adót fizettek. Heti vásárját már 1436-ban említik; orsz. vásárját pedig 1461-ben.
Faisz. (Fajsz.) Faysch. (1082?: Hazai okmt. IV. 2.) Fayz. (1233: U. o. V. 17., 1362: Zalamegyei oklt. I. 636.; 1439: Körmendi llt. Ányosiana, n. 13., 1457: Haz. okmt. III. 408., 1488: Dl. 28344; 1492: Körmendi llt. i. h. n. 127.) Az Ányos családé volt, mely innen vette előnevét. Azonban csak kisebb részben. 1488-ban csak 3 forintot adóztak e család itteni jobbágyai. Ugyanekkor a veszprémi káptalan, a faiszi plébános és az örsi prépost részétől együtt: 9 forint, – a király (helyesebben a veszprémi püspök) részétől pedig 4 forint, – összesen tehát 16 forint járt e helységből. Ezenkívül egy egy-telkes nemesi család is lakta, mely 1/2 forintot adózott. 1244-ben a pannonhalmi apátságnak szintén volt itt birtoka. – 1439-ben az Ányos család (Mihály, a királyné udvari katonája, és Imre) itteni részére országos és heti vásárt engedélyezett Albert király – 1457-ben (mint az örsi prépost birtokát) Zalavármegyéhez számítják.
Jenő. Ecclesia B. Marie Magdalene de Thorna, fratres heremite solitarii de Sancta Cruce ibidem causa commorandi in claustro … Villa Kysyenew. Nogienew. (1321: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 2. 1. és 53. 2. 15.) Nobiles iobagiones episcopales de Jenew. (1373: Körmendi llt. Himfyana. n. 241.) Jenew. (1398: Fejér. X. 2. 596.) Nagh Jenew. (1478: Dl. 18113. és gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 7.) Claustrum Marie Magdalene in opido Nag Jenew. (1479: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 11.) Kys Jenew. Nagh Jenew. (1488: Dl. 28344.) Nagy- Jenőn 1310–11 körül II. Miklós győri püspök és a tornai nemesek által Mária Magdolna tiszteletére alapított pálos kolostor állt. (1398. 1478.) 1488-ban mindkettő a győri püspöké volt, s Kis-Jenőtől 15, Nagy-Jenőtől 33 forint évi adó járt. Ma csak Kis-Jenőt ismerünk Tüskevár és Somló-Vásárhely közt. Nagy-Jenőnek a mai Tüskevár felel meg. (V. ö. Vasmegyei rég. egylet, évi jelentés. 1878. VI. évi Házy Alajos czikke, továbbá: Archaeol. Közl. uj. folyam. XII. 24. l.)
Kis-Leveld. L. Leveld m.-város a.
Leveld. (Lövöld.) Villa Lueld – kir. adományul a Csák bán birtokába jut. (1270: Haz. okmt. III. 17.) Custodes silvarum de villa Leveld. (1274: Árpádk. új okmt. IV. 48.) Hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku. (1336: Haz. okmt. 1. 170.) Nova Lewld. Owlewld. (1369: Pannonhalmi főapátság házi llt. XLIX. Ggg.) Oppidum (regis) Leweld. (1378: Fejér. IX. 5. 240.) Ordolewld, prior de Lewld. (1390: Pannonh. főapáts. házi llt. LVI. D.) Ordoleweld. (1402: U. o. L. B.) Forum comprovinciale ín villa Leweld. (1449: U. o. LII. L.) Ordoleveld. (1458: U. o. LVI. W.) Claustrum B. Michaelis Archangelis de Leweld. (1463: Huny. kora. XI. 61.) Nagleweld és Ordoleweld. (1476.) Körmendi llt. Himfyana. n. 745.) Naghleweld, Ordoleweld. (1488: Dl. 28340.) Kysleweld. (1492: Pannonh. főapáts. házi llt. L. A.) I. Lajos királytól okleveles nyom szerint 1378-ban (valósággal azonban még előbb, hihetőleg 1364 táján) Sz.-Mihály árkangyal tiszteletére alapított karthauzi kolostorral. E kolostoré volt Nagy-Leveld, Ó-Leveld vagy Leveld (város) és Ordó-Leveld vagy Kis-Leveld helység is. Előbbiben 1488-ban 63, utóbbiban pedig 53 forintot adóztak a jobbágyok. – Ma Város- és Kis-Lőd, Veszprémtől ny.-é. (L. a Leveldi karthauziak a. is. V. ö. Dedek Crescens Lajos. A karthausiak Magyarországon. 138. l.)
Lovász-Patona. (Lovász-Patana.) L. Patona néven.
Nagy-Jenő. L. Jenő város a.
Nagy-Leveld. (Ó-Leveld.) L. Leveld m.-városnál.
Ordó-Leveld. L. Leveld m.-városnál.
Palota. (Palata.) I,adislaus et Emericus, filii Bartholomei filii Nicolai gonth cd. palatini de Palata. (1400: Dl. 8850.) Palatha. (1436: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LVI. Oo., 1439: Dl. 13460.) Oppidum Palotha. (1464 Dl. 16012; 1^73: Veszprémi kápt. It. llt. Cap. 108.) Palotha. (1476: Dl. 31; 1488: Dl. 28344.) Az Újlakiaké volt. Vásárját 1476-ban, az itteni Ferencz-rendi kolostort 1491-ben (Dl. 19702.) említik. Népességre is kiváló hely volt, 1488-ban 92 forint adót szedtek belőle. – Veszprémtől ék. esik. (L. Bátorkő vár a. is.)
Pápa. Papa. (1225: Gyurikovics, Tud. Gyűjt. 1824. VII. 73., 1295: Haz. okmt. VII. 242., 1345: Kismart. llt. 47. S. 7., 1347: Anjouk. okmt. V. 102., 1383: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. Ccc., 1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19., 1488: Dl. 28340.) Forum de Papa. (1363: Dl. 5196.) Poss. regalis vduornicalis. (1389–90: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 2. 19.) Civitas Papa. (1398: Pannonh. főapáts. házi llt. LVI. E., 1448: Fejér, X. 4. 673.) Forum comprovinciale in opido Papa. (1409: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. L.). Opidum Papa. (1435: U. o. LXIV. F., 1437: Dl. 13057; 1419: Huny. kora. X. 41., 77., 1456: Dl. 22495.) Judex et cives de Papa. (1477: Kisfaludy cs. llt.) Judex oppidi de Papa. (1491: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 262.) 1225-ben merül föl, mint főesperes székhelye. 1345-ben és 1347-ben az itteni királyi jobbágyokat, 1389-ben mint kir. udvarnokok lakta helyet említik. Királyi birtok 1383-ban is, a mikor Mária királyné az itteni vásárról (forum ville) emlékezik. Ugyanez idő tájban zálogul a Zámbó Miklós kezére került, de 1389-ben ismét visszajutott a királyné birtokába, s kir. adományul a Garaiaké lett, Ujfalu, a két Borsos-Győr és Gerzseny helységekkel együtt. 1398-ban mint civitas, szintén a Garaiaké, a kik később is (pl. 1435. 1439. 1456. sat.) bírják, bizonyára az utolsó Garai Jób haláláig. 1439-ben Erzsébet királyné e család itteni kereskedőit, szatócsait, polgárait és jobbágyait minden királyi és királynéi harminczad alól fölmenti, az árúk szabad ki- és bevitelét biztosítván. Ugyanez évben Albert király e város összes polgárait és jobbágyait – a súlyosabb bűntettek kivételével – szintén e család és tisztjeinek földesúri hatósága alá helyezte. A Garaiak kihaltával – úgy látszik – a Szapolyai cs. kezére került. 1488-ban már Kencstartó (Szapolyai) István a földesura. Ez időben az ország legnépesebb vidéki városai közé tartozhatott, mert nem kevesebb mint 236 forint évi adót fizetett. Vámhely is volt, s a Bakony része szintén hozzátartozott. – Egyházi tekintetben a püspöki hatóság alól kivétetvén, pápai engedélylyel az esztergomi érsekség alá helyeztetett. (Az Orsz. Levéltárban Dl. 17443. sz. a. van egy 1472-ből eredő hamisitvány, mely szerint Mátyás király Pápa városát egy csomó faluval együtt enyingi Török Ambrusnak adományozta volna. V. ö. 1400-hoz: Monum. Vatic. I. 4. 199., Gyurikovics, i. h. 85. l. és lásd Zsemlér helység a. is.)
Patona. (Patana.) Populi de Pathona. (1353: Pannonh. főapáts. házi llt. LIII. Qq.) Populi de Louazpathana. (1378: U. o. LIII. Xz.) Opidum Louazpathona. (1445: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 61. 3. 3.) Poss. Lowazpatana. (1425: U. o. 61. 3. 28.) Poss. Loazpathona, Pathona. Pathanya. (1435: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. A., 1436: LI. B., 1438: LIV. D., 1490: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. O.) Poss. Lowazpathania. (1460: Dl. 14424.) Poss. Pathoua. (1475. és 1476: Pannonhalmi főapáts. házi llt. U. o. LIV. F. és G.) Zsigmond király (valamikor 1405 előtt) a monoszlai Csuporoknak adta, a kik a XV. század első felében (1445. 1425. 1435. 1436.) csakugyan bírták is, bár egy 1425. évi oklevél szerint, ez évben, cserében más birtokért, visszaadták a királynak. Később a Garaiak (1450), majd a némai Kolos család (1475. 1488.) birtokában találjuk. 1488-ban 76 forint évi adót fizetett, mely összeg jelentékeny népességre vall. – Pápától ék. esik.
P(e)remarton. Premortun. (1082(?): Haz. okmt. IV. 2., 1234–70: Árpádk. új okmt. II. 17.) Premarthon. (1421: Dl. 11154; 1476: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Peremarthon. (1443: Huny. kora. X 127., 1522: Pannonhalmi főapáts. házi llt. 41. A. 1.) Peremarthon (1488: Dl. 28344.) Veszprémtől k.-é. találjuk. – Főleg a veszprémi püspökségé volt; mint ilyen kapott 1476-ban országos és heti-vásár-jogot Mátyás királytól, a mikor is, bizonyára tévedésből. Tolnavármegyéhez számítják 1488-ban a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 45 forint adót fizettek, e helységet tehát a népesebbek közé sorozhatjuk. 1450 táján az itteni nemes-jobbágyok szerepelnek. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.)
Simontornya. L. Tolnavármegyében.
Szent-Tamás(-falva). Veszprém városának (L. ott) egyik része értendő.
Vásárhely. (Vásároshely.) Appachasomlya (1270: Dl. 8525.) Monasterium Sumlow in honore B. Lamperti constitutum. (1297. Árpádk. új okmt. X. 261.) Apachasomla. (1331: Anjouk. okmt. II 549.) Wassarhel. (1363: Dl. 8525.) Abbatissa scilicet custodissa ecclesie S. Lamperti de Apachavasarhel. (1367: Muz. llt.) Civitas Wasarushel, Wasarhel. (1367: Dl. 26331.) Wazarhel. (1369: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. Bbb.) Conventus monasterii S. Lamberti de Foroloco. (1400: Mon. Vatic. I. 4. 235. l.) Oppidum Apachawasarheh Appachauassarhel. Apachyauasarhel. Apaczawasarhel. (1449: Pannonh. főapáts. házi llt. LII. L., 1412: Dl. 9908; 1423: Dl. 11347; 1450: Dl. 24331.) Opp. Wasarhel, Vasarhel. (1427: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Qq., 1429: U. o. LXIV. E., 1436: U. o. Tihany, f. 17. n. 3., 1458: Muz. levéltár, 1460: Dl. 15495; 1470: Muz. llt., 1479: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 12.. 1488: Dl. 28340.) Op. Apacza Wasarhel. (1479–80: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 58. 4. 12. – V. ö. 1325-höz: Anjouk. okmt. II. 205.) Wasarhel. (1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. h. 18.) Mint nevéből is megérthetjük, apáczák székhelye és vásáros hely volt. Az itteni praemontrei apácza-kolostor Szent-Lampert tiszteletére alakult, s eleinte (1221. 1325. 1333.) a szomszédos Tornáról is neveztetett. Mint ilyen nyert 1325-ben hetivásári helypénzszedésre jogot I. Károly királytól. Maga a város is e kolostor földesurasága alatt állt. – Vásárját már 1409-ben említik, de kétségkívül egy eredetű volta helységgel magával. Különben az apáczák kérésére Zsigmond király orsz. vásárt is engedélyezett Vásárhelynek. Vámhely is volt, vámja azonban (állítólag az itteni apáczák birtoka) 1390-ben, 1479-ben és 1495-ben a szomszédos Somlyó várához tartozott. – A megye székhelye gyanánt tekinthető, mert a törvénytevő gyűléseket (sedes iudiciaria) rendszerint itt tartották a XIV-XV. században (péld. 1369., 1427., 1429., 1458., 1470.) s olykor (péld. 1411. 1436.) a nádori köztörvényszékeket is. – Népességre nézve (Veszprémet nem számítva, mert erről nincs tudósításunk; Pápa után az első helység. 1488-ban 104 forintnyi kir. adójával. – Ma Somlyó-Vásárhely, a megye dny. határszélén.
Veszprém. (Veszprim.) Civitas Vesprem. (Szent-István király okl. Karácsonyinál, i. m. 57. l.) Basilica (ecclesia) Sancti Mykaelis de Besprem. (1082(?): Haz. okmt. IV. 1.) Populi diversorum conditionum in Wesprimio existentes … videlicet jobagiones castri, … populi castri, … vduornici, … populi ducis qui baccinia ferentes dicuntur. (1237: Haz. okmt. V. 17.) Priorissa et conventus monialium ecclesie S. Catherine Vesprimiensis, ordinis S. Augustini, secundum instituta fratrum predicatorum viventes. Ecclesia in honorem eiusdem virginis. (1260: Veszpr. püspökség. római. oklt. I. 139. – V. ö. u. o. LXXXIX. 1.) Mansiones castrensium in suburbio Wesprimiensi. Mansiones bacciniferorum ducalium ibidem. Mansiones preconum regalium. (Ibidem. 1275: Árpádk. új okmánytár. IV. 53.) Monasterium S. Catherine Vesprimiensis, ordinis predicatorum. (1276: Veszpr. ppks. r. oklt. I. 165.) Sessio Wesprimii sub monte ecclesie Beati Nicolai Confessoris. (Szomszédosak vele a veszprémi káptalan jobbágyai és a Veszprémből Biliga-ba vezető nagy út. 1293: Árpádk. új okmánytár. V. 94.) Suburbium Wesprimiense. Sessiones sub castro Omnium Sanctorum prope lapidem magnum Cecekeu vocatum ex utraque via, qua de eodem castro versus locum fori Bezedkeu dictum transitur. Ecclesia B. Katherine Virg. de Wesprimio. (1320: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16. – V. ö. 1338: Haz okmt. IV. 160–161., hol az utóbbi egyház: eccl. B. Katherine Virg. de valle Wesprimiensi.) Sessio ante castrum Omnium Sanctorum. (1338: Haz. okmt. IV. 165.) Prepositus ecclesie Omnium Sanctorum de promontorio (de castro) Wesprimiensi. (1340: Anjouk. okmt. IV. 33. és 1346: U. o. IV. 639., 1399: Mon. Vatic. I/4. 131., 1442: U. o. 489.) Claustrum B. Marie Virginis in Wesprimio. (1357: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) Forum in villa episcopali S. Thome martiris in suburbio castri Wesprimiensis … ab olim celebrari consvetum. (1370: U. o. Cap. 108.) Jobagiones capituli de Wesprimio. (1375: Körmendi llt. Himfyana, n. 255.) Via magna in Vesprimium. (1380: Dl. 6742.) Ecclesia S. Johannis Baptiste Vesprimiensis. (1399: Mon. Vatic. I/4. 131. l.) Omnium Sanctorum de castro et beate Margarite Vesprimiensis et sancte Marie de Valle et claustri seu domus beate Catherine de suburbio castri Vesprimiensis, Cisterciensis et s. Augustini ordinum, monasteriorum … ecclesie. (1400: Mon. Vatic. I/4. 263) Priorissa et conventus monasterii monialium sanete Catharine Vesprimiensis. (1902: U. o. 443. l.) Vicus Zenthmykloszege in Wesprimio. (1402: Dl. 8702.) Ecclesia parochialis B. Marie V. de promontorio Wesprimiensi. (1417: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) Sanctimoniales Claustri B. Katherine Virg. (1438: Szombath. kápt. házi llt. Acta episc. Veszprimien. f. C. n. 45.) Domus episcopales in castro Wesprimiensi interiori. Parva porta et turres eiusdem castri. Interior stuba castri Wesprimiensis iuxta domum cubicularem episcopalem. (1443: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 109.) Prepositus maior ecclesie Vesprimiensis. (1448: U. o. Cap. 16.) Sedes comitatus Wesprimiensis in eodem Wesprimio celebrari solita. (1449: Körmendi llt. Himfyana, n. 485.) Altare S. Ladislai Regis in ecclesia kathedrali Wesprimiensi. (A debrentei Himfiek alapították. 1453: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15.) Stubella superior castri Wesprimiensis, ubi (rev. dominus Mathias) episcopus Wesprimiensis residere consvevit. (1453: Eszterg. kápt. házi llt. Lad. 45. f. 12. n. 13.) Area S. Nicolai in civitate Wesprimiensi. (1461: Veszpr. kápt. házi I. Cap. 2.) Zenthamasfalva. (1464: U. o. Cap. 11.) Capella B. Marie Virginis ad latus ecclesie B. Johannis Baptiste de Wesprimio constructa. (1464: U. o. Cap. 16.) Altare S. Crucis in ecclesia Wesprimiensi. (1465: U. o. Cap. 15., 1471: U. o.) Prepositus Omn. Sanctorum de castro Wesprimiensi. (1466: Körmendi llt. Alm. V. lad. 1. n. 72.) Rector (altaris) s. regis Stephani in ecclesia nostra (capituli) et … undecim milia virginum in ecclesia Omn. Sanctorum de castro Wesprimiensi. (1471: Haz. okmt. III. 425.) Abbatissa et conventus sanctimonialium claustri B. Marie Virginis de valle Wesprimiensi. (1481: Dl. 18480.) Cripta B. Marie Virginis sub ecclesia Wesprimiensi. (Ebben Sz.-Imre oltára. 1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13.) Prior fratrum ord. predicatorum in claustro B. Katherine Virg. sub rupe S. Benedicti in valle. (majd sub rupe S. Benedicti in civitate) Wesprimiensi constructo degentium. (1484: U. o. Cap. 17., 1486: U. o., 1489: U. o.) Sessio in vico Sarzegh (Saarzeg) appellato, sub castro nostro (episcopi) Wesprimiensis, iuxta et penes allodium episcopale. (Közel a «Wezpremwyzy» nevű folyóhoz, mely a káptalani városon foly át, s a nagy-prépost házához. 1484: U. o. Cap. 17., 1490: U. o.) Capella hospitalis annunciate B. Marie virginis … in civitate Wesprimiensi in loco capitulari fundata. (1486: U. o. Cap. 8., 1512: U. o. Cap. 4.) Eccl. B. Margarethe de Wesprimio (1486: U. o. Cap. 8.) Prior claustri S. Katherine de sub castro Wesprimiensi. (1480–81: U. o Cap. 17., 1489: U. o. Cap. 16.) Zenth Thamasfalwa. (1488: Dl. 28340.) Nundine festi B. Georgii martiris in villa Zenthamasfalva. (1489: Veszprémi kápt. házi Llt. Cap. 17.) Vicus Zenth Iwan in civitate Wesprimiensi. (1490: U. o. Cap. 17.) Possessio extra civitatem Wesprimiensem in platea Zenth Mykloszege vocata habita. (Évszámát nem tudom. U. o. Cap. 17.) Poss. Zenthamas sub castro Wesprimiensi. (1503: Szombathelyi kápt. házi llt. Acta episc. Veszpr. f. C. n. 16.) – Szent-István királytól (avagy állítólag nejétől: Gizella királynétól) Szent-Mihály árkangyal nevére alapított püspökséggel, (nagyobb) káptalannal és székesegyházzal, a mely, számos oltáraival, a Bold. Szűz kriptájával, továbbá a Gizella első királyné által Sz.-György vértanú emlékére emelt kápolnával együtt a várban állt. Ugyanitt (a belső várban) épült a püspöki ház vagy palota, a püspök székhelye, hol 1443-ban pénzt is vertek. Szintén a várban találjuk (a XIV-XVI. században) a Minden Szentekről nevezett kisebb vagy társas-káptalant (prépostságot) is. A város közelében az ú. n. Veszprém völgyben pedig a Sz.-István királytól a Bold. Szűz tiszteletére alapított s Kálmán királytól (1109.) megerősített (később cziszterczita) apácza-kolostor, – valamint a domonkosoknak Szent-Katalinról nevezett zárdájok állt, a vár, szabatosabban Szent-Benedek sziklája alatt, a hol a XIII. században s pl. 1402-ben és 1438- ban a szintén Szent-Katalinnak szentelt, s a Bertalan veszprémi püspöktől (1244-ben) alapított domonkos-rendi apácza-kolostor is emelkedett. Utóbbiban élt egy ideig, a XIII. században. Margit apácza, IV. Béla király leánya. A város maga (a megyei törvénykező gyűlések székhelye) a vár alatt terült el, s Szent-Tamás vagy Szent-Tamásfalva, Szent-Miklós-szege, Sárszeg és Szent-Iván városrészekre vagyis utczákra oszlott. Kezdetben várjobbágyok,. várnépek és különféle udvarnokok lakták, később főleg a püspök (legalább Szent-Tamást) és a káptalan jobbágyai s köznemesek is. Szent-Tamáson vásár és vámhely is volt. Ugyanettől 1488-ban, szék-üresedéskor, mint a király birtokától 35 forint adó járt. Szent-Miklós-szegén (1442 óta) a veszprémi (domonkos) apáczák bírtak némely részeket. A káptalani városban 1486-ban ispotály is állt fenn, s az egész városban a Szent-Miklós (a várban 1293.), Ker. Szent-János (1399. 1464.) és Szent-Margit (1400. 1486.) nevéről nevezett egyházak emelkedtek. (L. Veszprém várnál is. – V. ö. Karácsonyi, i. m. 16. és 56. l., Rupp, i. m. I. 260., és köv. l., Arch. Közlem. II. 202. végül a veszprémi püspökségre és sz. káptalanra nézve: Fejér. IX. 7. 631–737., Veszprém XIII. századi állapotára nézve: Szabó Károly, Kun László. 36–37. l., a veszprémi egyetemre nézve: Békefi Remig dr. czikkeit a Századok 1896. évfolyamában.)
Összesen: 11 város.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages