A birodalmi képviseletet illető alaptörvény.
A birodalmi képviseletet illető alaptörvény.
1. §. A birodalom képviselésére a birodalmi tanács van rendelve. A birodalmi tanács áll urak házából és követek házából.
3572. §. Az urak házának tagjai születés által a császári ház nagykorú herczegei.
3. §. Örökösödés által tagjai az urak házának azon belföldi – terjedelmes földbirtok által kitünő nemzetségek nagykorú fejei, kiknek a császár örökös birodalmi tanácsosi méltóságot kölcsönöz.
4. §. Magas papi méltóságnál fogva tagja az urak házának minden érsek és azon püspökök, kiket herczegi rang illet.
5. §. A császár fentartja magának, hogy kitünő férfiakat, kik az állam vagy egyház, tudomány vagy művészet körül érdemeket szereztek, élethosszú tagokul hívjon meg az urak házába.
6. §. A követek házába választás útján jő 343 tag, még pedig egyes királyságok és tartományok szerint következőleg megalapított számban: A magyar királyság számára 85. A cseh királyságra 54. A lombard-velenczei királyságra 20. A dalmatiai királyságra 5. Horvát- és Tótországra 9. Galiczia és Lodomeria királyságra, Auschwitz és Zátor herczegségekkel, valamint Krakkó herczegséggel 38. Az Ennsen alóli osztrák főherczegség számára 18. Az Ennsen felüli osztrák főherczegség számára 10. Salzburg számára 3. Styria számára 13. Karinthia számára 5. Karniolia számára 6. Bukovina számára 5. Erdély számára 26. Morva számára 22. A felső és alsó sziléziai herczegség számára 6. Tirol és Vorarlberg számára 12. István markgrófság számára, Görzzel, Gradiskával, Triesttel és környékével együtt 6.
7. §. A minden ország számára megállapított mennyiségű tagokat az illető tartományi gyűés közvetlen választás által küldi. A választás általános szótöbbséggel oly módon történik, hogy az országrendek mértéke szerint bizonyos területekre, városokra, testületekre eső számú képviselő-házi tagok ugyanazon területek, városok és testületek követeiből teljenek ki. A császár fentartja magának, a választások végrehajtását közvetlenül a területek, városok és testületek által megrendelni, ha kivételkép oly körülmények következnek be, melyek a követek házának tartományi gyűlés általi választását akadályozzák.
8. §. A császár nevezi ki az elnököt és alelnököt, mindenik ház tagjai közül. A többi tiszteket az illető házak maguk választják.
9. §. A birodalmi tanácsot a császár évenkint összehívja.
10. §. Az egész birodalmi tanács hatásköre az 1860. október 20-diki diploma II. czikke szerint kiterjed mindazon törvényhozási tárgyakra, melyek minden királysággal és tartománynyal közös jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkoznak. Ilyek névszerint: a) Mindazon kérdések, melyek a katonakötelezettség módjára és rendjére vonatkoznak. b) Mindazok, melyek a pénz-, hitel-, ércz- és jegybankviszonyok, vám- és üzlet-ügyekre, posta-, vasut- és távirat-ügyre vonatkoznak. c) Minden kérdés, mely a birodalom pénzügyeit illeti, főleg az államháztartás szabályozása és az állam-költségvetés vizsgálata, új kölcsönök felvétele, létező államkölcsönök fedezése, fekvő államvagyonok elárverelése, átváltoztatása, terhelése, meglevő adók, rovatalok, 358díjak emelése, újak behozása. Adók, rovatalok, illetékek a fennálló törvények szerint szedetnek fel, míg csak ezek alkotmányosan változást nem szenvednek. – Az államadósság a birodalmi tanács ellenőrzése alá van helyezve.
11. §. Azon törvényhozási tárgyak, melyek a magyar korona kivételével minden királyságra és tartományra nézve közösek: az 1860. október 20-diki diploma III. czikke szerint a birodalmi tanács alkotmányos hatáskörébe tartoznak, a magyar korona országaiból való tagok közbejötte nélkül. E szűkebb birodalmi tanácshoz tartoznak a 10. §-ban előszámlált ügyeken kívül, mindazon törvényhozási tárgyak, melyek nincsenek névszerint fentartva az e szűkebb birodalmi tanácsban képviselt tartományi gyűlések számára. Ugyanez áll az országgyűlés számára fentartott tárgyakra nézve is az esetben, ha az illető tartományi gyűlés közös tárgyalást indítványoz. Közös törvényhozási ügyekben a szűkebb birodalmi tanács az egyes tartományi gyűlésekkel szemközti illetékességére nézve, előjövő kétségeknél a szűkebb birodalmi tanács indítványára a császár dönt.
12. §. Törvényjavaslatok, mint kormányi előterjesztvények jutnak a birodalmi tanács elé. Ennek joga saját hatáskörét illető tárgyakban (§§. 10. 11.) törvényjavaslatokat tenni. – Minden ily törvényhez szükséges mindkét ház megegyezése és a császár szentesítése.
13. §. Ha azon időben, midőn a birodalmi tanács nincs összeülve, az ő hatáskörébe tartozó tárgyakra nézve sürgető rendszabályok hozatala kivántatik, a miniszteriumnak kötelessége, intézkedésének okait és következményeit előterjeszteni.
14. §. Az összes, illetőleg a szűkebb birodalmi tanács érvényes határozatához szükséges mindenik háznál a jelenlevők feltétlen többsége. Ez alaptörvény megváltoztatására szóló indítványra mindkét házban a szavazatok legalább két harmada szükséges.
15. §. A követ-háznak tagjai küldőiktől utasítást nem fogadnak el.
16. §. A birodalmi tanács minden tagjának személyesen kell gyakorolni a választási jogot.
17. §. Új tartományi gyűlés egybegyűlésével valamely tartományból a követek házba küldött tagok functiója megszűnik. Azonban újra megválaszthatók. Ha valamely tag meghalálozik, személyes képességét elveszti vagy tartósan gátolva van a birodalmi tanács tagja lehetni, új választás eszközlendő.
18. §. A birodalmi tanács elnapolása, valamint a követek házának feloszlatása a Császár rendeletére történik. Feloszlatás esetén a 7-ik §. értelmében új választás esik.
19. A miniszterek, udvari kanczellárok és központi hivatalok fejei jogosítvák, minden tanácskozmányban részt venni s javaslataikat személyesen vagy követ által képviselni. Ha kivánják, mindig kihallgatást kell nyerniök. Szavazási joguk csak akkor van, ha tagjai az illető háznak.
20. §. Mindkét birodalmi tanácsbeli ház ülései nyilvánosak. Minden háznak joga van, kivételesen a nyilvánosságot megszüntetni, ha az elnök, 359vagy legalább tíz tag kivánja és a ház a hallgatóság távozása után elrendeli.
21. §. Az ügymenetnek s a két ház kölcsönös érintkezésének meghatározása az ügyrendben fog foglaltatni.
