LÓNYAY LEVELE DEÁKHOZ A BÉCSI ÉRTEKEZLETEKRŐL.
LÓNYAY LEVELE DEÁKHOZ A BÉCSI ÉRTEKEZLETEKRŐL.
Bécs, 1866. augusztus 25.
Igen tisztelt Bátyám!
Horváth Boldizsár barátom indul innét holnap reggel és én nem akartam az alkalmat elmulasztani, hogy Téged az itt történt dolgokról főbb vonásokban ne tudósítsalak. Andrássy Gyula is szándékozott irni, de nem igen jól érzi magát.
Mindenekelőtt megemlítem, hogyan történt, hogy én is részt vettem azon tanácskozásokban, melyek itt tartattak.
Augusztus 14-dikén több dolog miatt Bécsben voltam; nőmet kisértem 33el halli útjára; földhitelintézeti dolgom is volt; de Grazba is el akartam menni, unokahugomat, Montmorencynét, meglátogatni és Kaiserfelddel szólni, kihez Andrássy és Eötvös felhívására mentem, miután mind ő, mind társai nagyon sürgették a velünk való értekezést. Az alkotmányos németek nyilatkozatainak megirását későbbre halasztom. Elég az hozzá, hogy ez alkalommal Bécsben lévén, Sennyey arra szólított fel, maradjak Bécsben, mivel Andrássyt is oda várják s az az óhajtásuk, hogy a tartandó értekezletekben én is vegyek részt. Erre azonban az volt a válaszom, hogy én Pestre megyek s onnét ide visszajövök, de csak akkor, ha erre Andrássy felkér, vagy ő felsége úgy kivánja. Miután mindkét részről ezt kivánták, egy nappal később mint Andrássy, f. hó 20-dikán reggel, ide feljöttem, gondolván, hogy az anyagi kérdésekre nézve nyujthatok talán némi felvilágosítást.
Augusztus 20-dika látogatásokkal telt el. Augusztus 21-dikén estére meghívtak bennünket értekezletre, melyben Belcredi, Hübner, Mailáth és Sennyey, továbbá mi ketten vettünk részt. Az értekezletet azzal nyitották meg, hogy ő felsége őket négyüket bízta meg azzal, hogy a jövendőbeli teendők iránt az országgyűlési többség egy pár tagjával értekezzenek és az eredményt közöljék ő felségével. Andrássy erre megmondá, hogy mi mindketten magánemberek vagyunk, kik csak egyéni nézeteinket adhatjuk elő, s ezt szivesen teszszük, ha ezzel elősegíthetjük hazánk alkotmányos állapotának visszaállítását.
Sok mindenről volt szó ezen értekezleten, mely öt óra hosszat tartott. Az első kérdés az volt: gondoljuk-e, hogy az országgyűlés többsége a tizenötös bizottság munkálatát elfogadandja? Mi erre igennel feleltünk, ha az országgyűlés összejövetele előtt a legális állapotot ő felsége helyre fogja állítani, azaz ha a felelős minisztériumot, még pedig az országgyűlés többségéből kinevezi. Mindamellett, hogy ezen kérdést tevék, különösen Belcredi ezer dubietással állott elő ezen munkálat több pontjára nézve. A főnehézségek vonatkoztak a hadseregre, különösen az ujonczállításra, a hadsereg dislocatiójára, az államadósságoknak feltételezett eloszthatására, a külön vámsorompók felállításának lehetőségére; továbbá aggodalmakat fejeztek ki a pénzügy átadásánál beállható zavarokra és fenakadásokra nézve. Mindezen észrevételeket részletesen nem akarom megirni; az alább foglalt formulatióban mindezek tisztán ki vannak fejezve. Csakis azt említem meg, hogy az olyan nagy bureaukratának, mint a milyen Belcredi, nem ment a fejébe, hogyan lehet átadni magyar kezekbe addig a pénzügyeket, míg a quóta iránt, s átalában a bizottsági munkálatban az adózásra és pénzügyre vonatkozó minden tárgy iránt a végleges megállapodás be nem következett. Ennek ellenében én megjegyzém, hogy az nem képzelhető, hogyha egyszer 34a felelős kormány kinevezésével ő felsége a legális térre átment, a bécsi pénzügyminiszter rendelkezzék akár a legkisebb tisztviselőről is nálunk; de a felelős magyar kormány magára vállalhatná, sőt ezt tenni kötelessége lenne, hogy saját felelősségére a most kivetett egyenes és közvetett adókat kezelje az országgyűlés összejöveteléig, úgy a mint azok most kezeltetnek, s megtartván azon részletet, mely a beligazgatásra megkivántatik, a többit átszolgáltassa a közös pénzügyminiszternek. Összejövén az országgyűlés, a minisztérium indemnitást kérne, mit tőle, a felirat szerint, az országgyűlés meg sem tagadhatna. Továbbá, a magyar kormány első feladata lenne, addig is, a míg a rendes budget tárgyaltathatnék, s a quóta meghatározható lenne, ideiglenesen, p. o. hat hónapra, a jelen adók megszavazását kérni. Ezen mód különösen Hübnert megnyugtatá.
Azt is kérdezték Andrássytól: visszaállítaná-e, ha kormányra jutna, a megyéket? A felelet ez volt: «azonnal»; mindenütt restaurálna, s hiszi, hogy a megyék ellen panasz nem lenne, mivel a kormány iránt bizalommal volnának, és belátnák, hogy a mostani rendezetlen állapotban nem czélszerű politikával foglalkozniok. Andrássy még a törvényszékeket is választás által töltené be. Megvallom, én ezen kérdéshez nem szóltam; főleg az anyagi kérdésekkel foglalkoztam; de ahhoz azért sem szóltam, mert, megvallom, ebben Andrássyval egészen egyet nem értek. Visszaállítanám a megyéket, restaurálni is engedném a magistratust, a biróságokat csak epurálnám; de mert az 1861-diki mód sem törvényes, ideiglenes szabály szerint állítanám helyre a megyéket: egy nagyobb testületet a restauratióra és egy szűkebbet az angariális ügyekre nézve.
Roppant lassan mennek itt a dolgok. 22-dikén hozzánk sem szóltak, csak azt mondák: maradjunk itt. 23-dikán Mailáth és Sennyey velünk külön csépelték a már üres szalmát. 24-dikén ismét pausa, reám nézve különösen. Gyulával Schönbrunnban szólt a felség; a mint Gyula ott sétált, egyszerre mellette termett a császár s mondá neki, hogy értesítve van az értekezletekről s Magyarországra nézve nagy nehézségeket nem lát, de annál nagyobbak a nehézségek a többi országokra nézve.
Ma már nem a kanczelláriában, de báró Hübnernél volt az értekezlet, még pedig irásból olvasták a nehézségeket s ezen iránt nekünk kezünkhöz is adták. Éjfél van ugyan már, de sokkal fontosabb a dolog, semhogy Számodra le ne irjam s bizalmasan Veled ne közöljem. Be sokszor mondánk Gyulával: milyen nagy baj, hogy Hozzád tanácsért nem repülhetünk.
Meg kell még jegyeznem, hogy Belcredinek dolgainkról igen kevés fogalma van s csinál nehézségeket ott is, hol erre legkisebb ok sincs. Szeretné 35a dolgot nehéznek vagy éppen kivihetetlennek látni. Ellenben Hübner (kit, úgy látszik, a császár Belcredi helyére szánt) nyiltabb eszű, alkotmányos dolgokat alaposan értő, a kiegyenlítést őszintén kivánó egyén. Mailáth kevesebbet szólt, de soha sem akadályozólag, sőt megnyugtató és felvilágosító módon. Sennyey, a mint egyrészt az ország alkotmányos jogait, ujoncz- és adómegajánlási jogát, sőt azt is, hogy adósságot az országra kívüle jogosan senki sem csinálhat, hogy a bank privilegiuma nem érvényes törvényeink szerint stb., elismerte, sőt a németeknek egész luciditással magyarázta: úgy másrészt erélyes védője volt mindazon eszméknek, melyek egy vagy más irányban a közérdekben, értve a monarchia érdekét, a tizenötös munkálat módosítását igényelnék.
A mai értekezlet elé terjesztett pontok a következők:
A számok a tizenötös bizottság bekezdési számai.
«ad 11. Der Ausdruck «ungarisches Kriegsheer» kann zu Missverständnissen führen; es müsste dafür ein passenderer, der Einheit der Armee mehr entsprechender vorgeschlagen werden.»
«ad 12. Die europäischen Verhältnisse, die Heeresorganisation anderer Staaten und die Einheit der Armee erfordern den vollkommensten Einklang in den Bestimmungen der Ergänzung und der Dienstzeit der betreffenden Heeres-Abtheilungen.»
«Das Princip des Conscriptionswesens erfordert feste und bleibende Normen, und setzt die Vereinbarung in Betreff eines normirten Rüstungsetats voraus, wonach das Contingent, welches die Länder der ungarischen Krone beizustellen haben, einen wesentlichen Bestandtheil jener Vereinbarung bildet, welche in Betreff der gemeinsamen Sicherheit und der Vertheidigung mit gemeinsamen Kräften zustande kommen soll.»
«Auch erfordert der Passus, welcher über die Dislocirung des Militärs handelt, eine beruhigende Erklärung in dem Sinne, dass diese nur auf die Vertheilung der von Seiner Majestät zu bestimmenden Besatzungstruppen des Landes und innerhalb desselben zu verstehen sei.»
«ad 19. Die negative Fassung dieses Alineas lässt der Deutung Raum, dass die Frage, ob zwischen den beiden Theilen keine Zwischenzoll-Linien errichtet werden sollen? im gegenseitigen Einvernehmen erwogen werden wolle. In Hinblick auf den Status quo, welcher den materiellen Bedürfnissen beider Theile entspricht, wäre eine andere Fassung vorzuschlagen.»
«Die Einheit des Zollsystems ist ebenso das Postulat der materiellen Verhältnisse der Monarchie, als auch ein Corollar der beiderseits erkannten einheitlichen Vertretung nach Aussen, welche heutzutage nicht unwesentlich 36durch die internationalen Handels- und Verkehrsverhältnisse berührt wird.»
«ad 57. Die Idee einer Theilung der Staatsschuld und einer separirten Manipulation derselben muss unbedingt ausgeschlossen bleiben.»
«Die Einheit und Untheilbarkeit der Staatsschuld erfordert eine principielle Vereinbarung in Betreff des öffentlichen Credit- und Zettelbankwesens.»
«ad 61., 62., 63., 64. Bei der Vereinbarung in Betreff des Zoll-, Handel- und Verkehrwesens hätte der Status quo und das Princip der Zollunion als Ausgangspunkt zu gelten.»
«Diesen angeregten Fragen gegenüber wären beruhigende Aufklärungen und modificirte Vorschläge sehr erwünscht, wobei noch ausdrücklich bemerkt wird, dass für die Übergangsperiode der Status quo im Steuer-, Zoll- und Verkehrswesen und bezüglich des bestehenden Privilegiums der Nationalbank gewährleistet bleiben müsste.»
Velem vannak a tizenötös bizottsági tanácskozmányi jegyzéseim. Pontonkint utána néztem és úgy látom, hogy sok része ezen nehézségeknek most nem lenne, ha az Általad indítványozott eredeti eszmék megmaradtak volna. Az anyagi ügyekre nézve hármunk által formulázott szerkezet is a nehézségek nagy részét eloszlatta volna.
Határozottan állítom, hogy Magyarország érdekében nincsen az államadósságok megosztása s érdeke ellen lenne a közbenső vámok felállítása. Az én formulatiómban az is benne volt, hogy elismerjük az eddig kötött kereskedési szerződéseket, csakhogy újak beleegyezésünk nélkül nem köthetők.
Ezen irásbeli pontokra irásban nem felelhetünk; csakis elmondhatjuk egyéni nézetünket.
Nézetem az: adják meg a lényeget, azaz a felelős kormányt; alakítsák azt a törvényhozás többségéből; igyekezzenek megszilárditani a bizalmat: s Magyarország bizonyára meg fogja adni a monarchiának azt, mit létele kiván. Míg ez nincs meg, a bizalmatlanság mindig fog annyi mentőphrasist találni, a mennyit csak lehet, s Ghyczynek még akkor is lehet skrupulust táplálnia.
Úgy hiszem, nekünk a legjobb azon a téren maradni, hogy ezen munkálat nagyban véve, úgy a mint van, terjesztessék ő felsége elé; azokra nézve, a melyek közös érdekűek, ő felségének jogában álland, mint közös fejedelemnek, észrevételeit és kivánalmait előadni s akkor azokban, a melyek nem az ország alapjogaihoz tartoznak s a valódi közös érdekben megkivántatnak, mindig lehet változást tenni.
37Részemről az államadósságok meg nem osztását és a vámegységet már előre kimondandónak vélném; sőt több anyagi kérdésben egyenlő elvek szerinti eljárást tartok szükségesnek, mindig azon föltétel mellett, hogy ezek iránt a határozás joga ne a delegatio, hanem az országgyűlések hatásköréhez tartozzék.
Magam is azt tartom, hogy a főnehézsége a monarchia alkotmányos átalakításának nem nálunk, de a Lajtán túl van. Itt félnek a Bundhoz tartozott országoknak egy erős alkotmányos organismusba való csatolásától. Ezért akarnak a cseh koronának és Galicziának bizonyos erősebb alakot adni.
Nekünk most még nincs érdekünkben, míg legalább a lehetősége megvan, hogy megadják kivánatainkat, a német alkotmányos férfiakkal szövetkeznünk, vagy velök bővebben értekeznünk; de az annyira ajánlott szövetkezést sem tanácsos egészen elutasítani. Midőn Linzben voltam, az ottaniak fölkerestek. Hallban is meglátogattak, még pedig a pártnak egyik legtekintélyesebb tagja csak azért utazott oda, hogy társai megbizásából értekezésre hívjon fel. Azt kivánták, hogy részünkről Te, Andrássy, Eötvös, meg én jönnénk; maguk közül kijelölék Kaiserfeldet, Giskrát, Herbstet, Schindlert és Rechbauert. Én mondám, hogy ez most még nem volna idején, de majd közlöm az eszmét. Aztán Kaiserfeld irt Trefortnak ugyanily értelemben. Erre barátim engem küldöttek Grazba. Annyit mondhatok, hogy azok, a kikkel szóltam, elfogadják a tizenötös bizottság programmját s röviden úgy fejezik ki az elvet, melyet követni kívánnak: maguknak éppen annyi jogot, mint nekünk lesz és közös ügyet mentül kevesebbet tartsunk fönn. Ausztriának a német Bundhoz tartozott országai szükségképp egy centralisált egységet képezzenek. Galiczia állhat külön jogokkal.
Hübner azt mondá nekem, hogy nézete szerint Magyarországgal minden rendbe jöhet; ott vannak régi alapok, alkotmányos szokások, ennélfogva stabilitás és monarchikus szellem, Lajtán túl túlnyomó a demokratikus irány és mindenféle kifelé gravitálás.
Én megvallom, hogy csak az esetben hiszek eredményt, ha Belcredi megy. Van esze, érdekesen lehet vele vitatkozni, de nagyon bureaukrata. Hübnertől előbb lehet valamit várni.
Megbocsáss olvashatatlan hosszú levelemért, melyet már rá sem érek átnézni. Be kár, hogy tanácsodat nem kérdheténk; de el nem jönni és semmit sem mondani vagy tenni, az is felelősséggel jár, minthogy az embert a felelősség nem csak azért éri, a mit tesz, de mit készakarva mulaszt.
38Küldj, kérlek, Boldizsár által pár sort, vagy üzenj, hogy ismerjük nézetedet.
Gyula szándékozik látogatásodra lenni; bár én is tehetném.
Szíves indulatodba ajánlott őszintén tisztelő híved
Lónyay Menyhért.
