II.
II.
Van egy körülmény, mely a confœderatio formulázásában, a mint különös figyelmet követel, úgy nehézségekkel is jár.
53Ez az, hogy mindazon statusokra nézve, melyek a projectált confœderatióban részt venni hivatva lehetnek, a constitutionalis monarchia elve Európa jelen helyzetében kikerülhetlen kénytelenség.
Magyarországra nézve ez a nemzet által átalánosan el van ismerve. S én, ki hazámat jobban szeretem, mint akármi theoriákat, ezen elvet nyiltan s reservata nélkül elfogadom. Akarjuk, hogy hazánk az osztrák uralom alól felszabaduljon, tehát akarnunk kell a feltételeket, melyek alatt a felszabadítás lehetséges. A függetlenségét kivívandott Magyarországnak királyt kellend választania, még pedig e királynak róm. katholikusnak kell lennie, s az európai uralkodó családok egyikéből kell választatnia. Az első históriai, a második politikai kénytelenség. Csak egytől kellend a magyarnak óvakodnia: nem kell oly dynastiából választania, mely hazánkat ujólag absolutistikus s absorbtionalis törekvésekkel fenyegethetné.
Nem lehet tagadni, hogy monarchikus elv alapján confœderatiót alkotni nem könnyű feladat.
A példák, miket eddig a história fel tud mutatni, úgy mint a hajdani rhenusi confœderatio s a mostani német szövetség, éppen nem biztató példák.
De nem kell e nehézségtől visszariadni, mert nagy a különbség ezek s a projectált confœderatio között. A rhenusi confœderatio csak név volt, azzal a protector rendelkezett. A német szövetség pedig fejedelmek confœderatiója, melyet helyesebben fejedelmek conspiratiójának kellene nevezni a német nemzet szabadsága ellen. Itt ellenben szabad nemzetek confœderatiójáról van szó, melyben minden hatóság a népből eredne, s a nép controljának volna alávetve.
Másrészt azonban a dunai confœderatio eszméjét az amerikai unióval sem kell confundálni, mint azt némely hirlapok confundálták. A kettő között nincs semmi analogia. Amott unio, itt confœderatio, amaz tehát kilépésre az unióból nem hagy fel lehetőséget, ennél időszakról időszakra a kilépés lehetőségének fel kell tartatnia. Amott, bár külön autonomiával administrált, de mind egy uralkodó felsőbbsége alatt állott coloniák egyesültek, melyek nem voltak nemzetek, s egyikök sem birt soha népjogilag a külföld irányában állami personalitással, sőt csak az unio által lettek nemzetté; itt különböző nemzetekről, különböző államokról van szó, melyek némely közös érdekek végett szövetkeznek, de állami personalitásukról nem mondanak le, sem magukat államilag absorbeáltatni nem engedik.
Ezek oly lényeges különbségek, melyek az Egyesült Statusokkali minden analogiát kizárnak.
Egyszersmind azonban az előadott igen lényeges consideratiókból 54s a monarchikus elv kénytelenségéből az következik, hogy a dunai confœderatio alkotásában a következőknek kell lenni a vezértekinteteknek:
1. Úgy intézkedni, hogy a confœderatio a czélul kiszabott közérdekeknek megfelelhessen, de annak határán túl ne terjeszkedjék.
2. Az egyes componens tagok állami personalitása az európai nemzetcsalád irányában ne absorbeáltassék.
3. Szorgosan ügyelni, hogy az egyes componens statusoknak mind territorialis épsége, mind souverain autonomiája, úgy az összes fœderatio, mint annak egyes componens tagjai ellenében is csorbítatlan s biztosítva legyen.
Minden propositio jó, mely e vezérelveknek megfelel; rossz, tehát módosítandó, a mi azoknak meg nem felel.
A confœderationalis terv, mint mondám, csak értekezleti basisul lévén destinálva, nem eléggé definiált, az egyes pontok præcisálása az értekezletre lévén fentartva; de minthogy nyilvánosságra került, szükségesnek tartom a fentebbi három vezérelv szempontjából a következőket megjegyezni:
A második pontot illetőleg, mely azt mondja, hogy: «tutto ciò che concerne l'armata, le fortezze ed i porti militari sarà regolato dalle autorità federali». Ezen szót «sara regolato» úgy értem, hogy a confœderationalis kötés szabja meg minden egyes status contingensét a fœderalis hadsereghez úgy béke, mint háború idején. Azt az illető status készen tartani, s a fœderalis hatóság requisitiójára kiszolgáltatni tartozik. De a fœderalis hatóság rendelkezései nem az illető kormányok mellőztével, hanem azoknak útján hajtatnak végre. Minden egyes status hadi ereje saját kormányának felsőbbsége alatt áll, s minden egyes statusnak joga van annyi haderőt tartani, s oly katonai organisatiót követni, a mennyit s a milyet tetszik, csak fœderalis kötelességeinek eleget tegyen. Békeidőben a fœderalis kormány egyik statusba más status katonaságát nem küldheti, sem akármelyik statusnak katonaságát saját országából ki nem húzhatja. Az ő feladata csakis a külellenség elleni védelem. A fœderatio határozza meg, melyek a fœderationalis erődök; de azokra nézve is az illető status kormánya útján intézkedik, s más statusbeli garnisont azokba nem küldhet, háború alatti taktikai szükség esetét kivéve. A fœderationalis erődökön kívül minden kormánynak joga van más erődöket tartani, a mint azt belbiztossága tekintetéből szükségesnek tartja. A fœderatiónak lesz közös lobogója, de a mellett minden egyes status is megtartja a magáét.
A harmadik pontra nézve, mely diplomatiai repræsentatióról szól, a fœderalis diplomatia bizonyosan csak egy lehet; azt azonban, hogy a fœderatiót 55képező statusoknak az idegen udvaroknál nem lesznek külön repræ sentansai, csak a fœderalis érdekekre kell érteni; de a componens statusoknak specialis érdekeikre nézve lehetnek külön diplomatiai repræsentansai, mint például a német szövetség közös repræsentansain kívül az egyes statusok külön is küldhetnek s fogadhatnak, sőt többen közülök küldenek s fogadnak is követeket. Hogy a dunai confœderatio egyes tagjai, a mennyiben nemcsak autonom, hanem souverain statusok is, ezen joggal birjanak, az természetes postulatuma azon alapelvnek, hogy a fœderatio által az egyes statusok állami personalitásának nem kell absorbeáltatni.
Az ötödik pontra nézve: a fœderalis képviselőket és senatorokat az egyes statusok országgyűlései által vélem választandóknak.
A hatodik pont: az executiv comité. Magában értetik, hogy az egyes statusokban a fœderalis végrehajtó hatalom rendeletei az illető statuskormányok közbejöttével hajtatnak végre.
A hetedik pont a hivatalos nyelvről szól. A kellemetlen surlódások kikerülése tekintetéből egy egészen idegen, s különösen az Európában diplomatiainak úgy is elfogadott franczia nyelvet tanácsolnám.
A nyolczadik pont a fœderalis kormány székhelyének alternálása. Ezt sokkal czélszerűbbnek tartom, mint amolyan Washington-féle állandó centrumot valamely neutralis ponton. Ez megfelel az unio eszméjének, amaz a confœderatióénak; megtestesíti az egyenlőség eszméjét, s előmozdítja a testvéri egyetértést. Ha Erdély is külön componens tagja leszen a fœderatiónak, mondanom sem kell, hogy Kolozsvár is az alternálandó székhelyek közé lenne számítandó.
