A HIRLAPI CAUTIO ELTÖRLÉSÉRŐL.

Teljes szövegű keresés

A HIRLAPI CAUTIO ELTÖRLÉSÉRŐL.
A képviselőház 1871. november 23-dikán tartott ülésének napirendjén volt az ipartörvényjavaslat részletes tárgyalása. A törvényjavaslat tárgyában kiküldött tizenötös bizottságtól ajánlott 103. §. tizenhat pontban fölsorolta azon foglalatosságokat, a melyek nem tartoznának az ipartörvény alá. A §. n) pontja így szólott: «n) az irodalom vagy művészet tárgyainak sokszorosításával foglalkozó iparágak (könyv-, réz-, aczél-, fa- és kőnyomdák) s az időszaki lapok kiadása.»
Győrffy Gyula óhajtotta, hogy a nyomdai ipar is az átalános ipartörvény alá helyeztessék, s indítványozta, hogy a §. n) pontja hagyassék ki, s a 104. §., mely így szól: «E törvény kihirdetésétől számított tizenöt nap alatt lép hatályba, s e naptól kezdve valamennyi, e törvénynyel ellenkező törvények, rendszabályok és törvényes szokások érvényen kívül helyeztetnek», a következő bekezdéssel toldassék meg: «Az 1848: XVIII. t.-czikk 3. és 4. fejezete a törvényhozás további intézkedéseig épségben hagyatván, annak csupán csak a biztosíték fizetésére vonatkozó rendeletei lépnek hatályon kívül.»
327Szlávy József kereskedelmi miniszter kifejtette, hogy a szakasz a benne említett foglalatosságokat, mint pl. az ügyvédit, az orvosit, a mérnökit stb. azért akarja kivenni a törvény alól, mert róluk külön törvények rendelkeznek. Éppen ilyen tárgy a sajtó és az irodalmi művek sokszorosítása. A sajtó ügye tehát nem ezen törvényjavaslat alkalmából tárgyalandó.
Vita után az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést, s a ház 108 szavazattal 106 ellenében nem fogadta el a tizenötös bizottságtól ajánlott 103. §.-t. Ezután szavazásra került Győrffy módosítványa, és a ház azt is, 136 szavazattal 109 ellenében, elvetette.
Deák Ferencz: A 103. §. szavazás alá bocsáttatván, a többség azt el nem fogadta. Ennek ellenében volt Győrffy képviselő úr módosítványa, melyet a többség szintén nem fogadott el; tehát semmi sincs elfogadva. De ezen 103. §.-nak több pontja van, a melyeknek egy részét tudtommal senki sem akarta el nem fogadni, mert a differentia csak a nyomdászok és lapkiadókra vonatkozott: már most azért, mert csupán ezen egyre nézve volt differentia és ebben nem jöttünk határozatra, helyes, czélszerű volna-e a szakasz többi részét is elvetni? Én azt gondolom: két módon lehetne a dolgon segíteni; vagy egyenkint megyünk át minden ponton; vagy a mit még helyesebbnek tartok, határozzuk el, hogy mivel sem az eredeti szerkezet el nem fogadtatott, sem a módosítvány: ezen tárgy az iparügyben működött bizottságnak adatik ki, hogy az készítsen javaslatot ezen kihagyott szakasz helyébe.
Ez volna a leggyakorlatibb mód; mert az nem történhetik, hogy kimaradjon ezen egész §., mely sokfélét tartalmaz, mit okvetetlenül ki kell mondani és a mit valamennyien ki akarunk mondani. (Helyeslés.)
Simonyi Ernő azt tartotta, hogy a kormánynak és kormánypártnak szavazás előtt kellett volna gondoskodniok róla, hogy legyen olyan módosítvány, a melyet elfogadhatnak. Az eredeti szerkezet és Győrffy módosítványa is elvettetvén, most már semmit sem lehet tenni.
Az elnöknek is az volt a véleménye, hogy a tizenötös bizottsághoz való utasítás idején lett volna a szavazás előtt, a szerkezet és módosítás elvetése után azonban a szakaszt a bizottsághoz visszautasítani többé nem lehet.
328Halász Boldizsár is úgy vélekedett, hogy a szakasz elvettetvén, itt új alakban fejét föl nem emelheti, hanem át kell küldeni a törvényjavaslatot a főrendekhez, s ha onnan az elvetett szakasz módosítványképpen a házhoz visszajön, itt majd hozzászólhatni.
Kerkapoly Károly pénzügyminiszter azt vitatta, hogy a ház nem magát a szakaszt vetette el, hanem csak annak szerkezetét: mert ha a szakaszt magát végleg elvetette volna, akkor nem lehetett volna a második szavazásnál föltenni azon kérdést, hogy az elejtett szakasz n) pontja kimaradjon-e, vagy nem, mint a hogy a Győrffy módosítványa szól. Ennélfogva a ház visszaküldheti a szakaszt a tizenötös bizottsághoz új szerkezet kidolgozása végett, de azon utasítással, hogy a mit a ház elfogadni akar, az sem a bizottság eredeti szerkezete, sem Győrffy módosítványa, mert a ház mind a kettőt elvetette.
Tisza Kálmán a ház következetességének szempontjából Halász javaslatát tartotta az egyetlenegy alkotmányosan correct módnak a zavarból való menekülésre; nagy veszedelmet azonban abban sem látott, ha a ház a szakaszt a bizottsághoz visszautasítja.
Vukovics Sebő a cautio kérdését az első szavazással eldöntöttnek tartotta, s úgy vélte, hogy azt új szerkezet tárgyává tenni többé nem lehet.
Deák Ferencz: Az tagadhatatlan, hogy furcsa helyzetbe jutottunk, hogy többet határoztunk, mint a mennyit határozni akartunk, és hogy határozatunk folytán oly törvény állana elő, mely, mondhatom, kivitelben lehetetlen. Midőn én azt indítványoztam, hogy a törvényjavaslat terjesztessék vissza a tizenötös bizottsághoz, épp e hiányt kivántam pótolni; mert a mostani határozatnak, ha úgy magyarázzuk, hogy az egész 103. §. minden pontjára nézve elesik – pedig lehetlen mást mondanunk – ezzel oly értelmet adnánk, mely, úgy hiszem, a szavazók közül senkinek sem volt szándékában. Mert azt csak nem mondhatjuk, de nem is akartuk, hogy a jelen törvény alá ne essék: a mezőgazdasági és erdei termelés, a bányászat és kohászat, az állami egyedárúság, a malom és italmérési üzlet stb., hanem csak azt akarta a ház egy része .... (Fölkiáltások bal felől: Többsége!) Mindenesetre egy része, mert a többség is egy része a háznak. (Zaj.) Az egyik nagyobb része, a másik kisebb része. A kifejezést 329tehát nem veszem vissza, hanem a mellett maradok, hogy a háznak egy része.
Ha már tőlem azt kérdi valaki, mit várok és mit remélek én a tizenötös bizottságtól, melynek ezen javaslatot átalakítani s új szerkezetbe önteni kell, akkor nyiltan kimondom: én azt kivánom tőle, hogy a ház határozatát respectálja. (Élénk helyeslés bal felől.) A ház határozata pedig 108 szavazattal 106 ellenében az volt, hogy a cautio elesik. (Zajos tetszésnyilatkozatok bal felől.) Lehetne fölhozni okokat, lehetne még fölhozni több sophismát arra nézve, hogy ez nem áll; de valljuk meg igazán, tanui voltunk a tanácskozásnak, mely arra nézve folyt, hogy a cautio eltöröltessék-e, vagy föntartassék? A többség kimondta az eltörlést 108 szavazattal 106 ellen, és én köteles vagyok ennek hódolni; (Tetszésnyilatkozatok bal felől) és mivel a határozat nemcsak arra terjedt ki, a mi fölött vitatkoztunk, hanem arra is, a mi fölött nem vitatkoztunk, és elvetettük azt is, a mit valamennyien meg akartunk tartani: fontosnak tartom, hogy így egészítse ki a tizenötös bizottság a törvényjavaslatot ezen §-ra nézve. Előre megmondom, hogy ha a tizenötös bizottság, melynek kezét semmi szín alatt megkötni nem akarnám, azt javasolná, hogy a cautio állíttassék helyre ezen §-ban, én ellene szavaznék, nem azért, mert jobbnak tartom az eltörlést, hanem azért, mert az eltörlést a ház már egyszer elhatározta. (Élénk helyeslés bal felől.)
Természetesnek találom, hogy a felsőháznak van joga a törvényekhez hozzászólani. Meglehet, hogy a felsőház a cautio megtartását követeli, és akkor azon stadium áll elő, hogy mindenki arra szavaz, a mire akar; hanem sokkal czélszerűbbnek tartom, ha mi egész törvényt küldünk fel, és arra tegyenek a főrendek észrevételeket, mintsem ha hiányos törvényt küldenénk föl, azon czélzattal, hogy majd ők pótolják.
Én tehát ismétlem: utasítsuk vissza a törvényjavaslatot a tizenötös bizottsághoz; én igen szivesen ráállok arra is, hogy egyenesen kimondjuk a határozatban, hogy tekintetbe véve és fentartva a háznak a cautióra nézve hozott határozatát. (Zajos tetszésnyilatkozatok bal felől.)
A képviselőház a 103. §.-t szövegezés végett áttette a tizenötös bizottsághoz, azzal az utasítással, hogy a bizottság vegye figyelembe a háznak a cautio eltörlése iránt hozott végzését.
A tizenötös bizottság november 24-dikén terjesztette elő jelentését, a 330melyben a 103. §-t az, n) pont kivételével, a régi szerkezetben ajánlotta elfogadásra; az n) pont kihagyása következtében pedig a §. végére a következő új bekezdést javasolta: «Az 1848: XVIII. t.-cz., a biztosításokra vonatkozó rendeletek kivételével, továbbra is föntartatik. Horvát-Szlavonországokban pedig az ott fönálló sajtótörvények érintetlenül maradnak.»
A képviselőház hozzájárult bizottsága indítványához. Ennek ellenében a főrendiház deczember 5-dikén elhatározta, hogy a hirlapi biztosíték eltörlését, nem tekintve a kérdés érdemére, nem tartja az ipartörvény keretébe tartozónak, s a 103. §. utolsó bekezdését a következő szerkezetben állapította meg: «Az 1848: XVIII. t.-cz. azonban, a nyomdák és kőnyomdák biztosítékaira vonatkozó rendeletek kivételével, továbbra is föntartatik. Horvát-Szlavonországban pedig az ott fönálló sajtótörvények, mint a melyek iránti intézkedés a horvát-szlavon országgyűlés autonom hatásköréhez tartozik, érintetlen maradnak.» A képviselőház 1872. január 22-dikén, a központi bizottságnak a képviselőház határozata föntartását javasló véleménye ellenére, hozzájárult a főrendiház módosításához.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages