GLOSSZÁRUM
106GLOSSZÁRUM
A glosszárium a szövegben dőlt betűvel szedett és magyarázatra szoruló szakkifejezéseket tartalmazza, az ott előforduló szóalakok betűrendjében. A magyarázatok a következő műveken alapulnak:
1. Johann Rudolph Faeschen: Kriegs- Ingenievr- und Artillerie-Lexicon. Nuernberg, 1726.
2. Leonhard Christoph Sturm: Der Wahre Vauban, oder der von der Deutschen und Hollaendern verbesserte franzoezische Ingenieur, worinnen… Kriegsbaukunst, nach den Grundsaetzen des beruehmten Herrn von Vauban deutlich erklaeret werden: … Nuernberg, 1761.
3. Hoyer 1815. I–III. Theil.
4. H. F. Rumpf: Allgemeine Real-Encyclopaedie der gesammten Kriegskunst. Eine Handbibliothek fuer Offiziere aller Waffen, in alphabetischer Ordnung. Berlin, 1827. I–II. Bd.
Az idézetek után a szokott módon jelöltem a forrás helyét. Főként az első kettőt használtam, mivel ezek időben közelebb állnak témánkhoz. Néhány szó magyarázatát e művek nem tartalmazzák, ezeket a felhasznált irodalom alapján magam értelmeztem.
ágyúpad, Geschützbank, a várfalak mögött földhányások elsimított és kikövezett tetején létrehozott tüzérségi állás.
banquette, Banc, lövészpad, „egy kis fok vagy lépcső, mégpedig a mellvéd alatt, s körben ekörül húzódik, amelyre a katonák állnak, amikor az árokban, vagy a fedett útban tüzet kell adniok.” (Faschen 1726. 21.)
bástya, bastion, Bollwerk, „ezek nagy védművek, amelyeket a falak sarkán építenek, és négy vonalból állnak, nevezetesen két homlokvonalból és két szárnyból.” (Sturm 1761. 84.)
Bauhorizont, építkezési szintvonal, a tereprendezés és az erődépítkezés során önkényesen megválasztott 0 m-es szint.
braie, „egyfajta [véd]művek voltak, részben kőfalból, részben földből, amelyeket a régiek a kapuk elé, olykor körben az egész város köré helyeztek, hogyha a város védművei, azt tartják, nem elég erősek; neve után [ítélve] valószínűleg ebből ered a Faussebraye az újabb erődítményekben”. [Faeschen 1726. 36.]
brisure, letörés, „olyan vonal, amelyen a bástyák szárnyait hátravonják.” (Rump 1827. I. 170.) Az orillonon levő a külső, a kurtinán levő a belső brisure. (uo. 154.)
caponnière, Streichwehr, árokoldalvéd, „kővel, vagy fa fedéllel, és az arra öntött földdel boltozott fedett járda, … ellátva mindkét oldalon pallisade-okkal megerősített [verpallisadirten] mellvédekkel, és fölül, ha nem boltozott, akkor erős gerendákkal és a ráöntött földdel fedve. Építhetnek fél és egész caponnière-eket. A fél [caponnière-ek] az egyik oldalon nyitottak, … Kis lőrések is vannak rajtuk, … A caponnière-ek olyan nagyok, hogy 20–30 ember lehessen bennük; általában a glacis alatt, a fedett útban, a szárazárokban is, ugyancsak a bonnet-k [a kiugró szögletek mellvédjeinek magasított részei] és a falak alatt készülnek, ebben a katonák az ellenséges bombázástól biztonságban vannak. Ezek oly erősen boltozottak és földdel borítottak, hogy semmilyen bomba, gránát, még kő sem tudja [azokat] átütni.” (Faeschen 1726. 45.)
cavalier, magas lőállás, „macska vagy lovas, a bástyákon, vagy a kurtinákon földből felhányt és mellvéddel ellátott domb, amelyből a harcmező pásztázható, s az erőd körül minden magas hely lőhető”. (Sturm 1761. 85.)
circonvallation, Umschanzung, körülsáncolás, „az ostromlók erődítménye, vagy mezei sánca, a harcmező felé irányozva, hogy megakadályozza, hogy az ostromlottaknak felmentés érkezzen”. (Sturm 1761. 86.)
contre-escarpe, árokellenlejtő, „voltaképp az árok külső oldala; azonban közönségesen a fedett útnak és mellvédjének fogják föl, lejtőjével, vagy[is] a glacis-val együtt, amely azonban mindamellett … sok félreértésnek is okozója”. (Faeschen 1726. 65–66.)
contregarde, ellengát(?): „Contre-Garde, Conserve, ou Couvre-face, Bollwercks-Wehre, egy külső védmű, amelyet az új erődítményekben, (ám a régiekből kölcsönvéve) a bástya homlokvonala elé, de olykor a ravelin elé is helyeznek, hogy ezeket fedezze. Két hosszú homlokvonalból áll, és a félhold helyett használatos, melyet a régiek a bástya csúcsa elé, és az árok fölé helyeztek, vagy a fausse-braye (?) helyett készítettek.”Faeschen 1726. 67.)
contrevallation, Gegenwalle, ellensánc(?), „árok mellvéddel, amely az erőddel szemben van felhányva, itt-ott fél Redoutokkal ellátva, amellyel az ostromlók a kitörések ellen biztosítják magukat”. (Faeschen 1726. 68.)
107demilune, „Halber-Mond”, félhold, „régi elővédmű, amelyet a hollandi erődítés a bástya csúcsa elé helyezett… Ez idő szerint ma már többé nem szokták használni, mivel rossz szolgálatot tesz, nem tudják jól védeni, és az ellenségnek több hasznot [hajt], mint [amennyi] kárt okoz.” (Faeschen 1726. 77.)
detaschicrtes Bastion, bastion detaché, kikülönített bástya, „a fő védművektől elválasztott bástya, mindazt nevezik így, [amely] részben a kurtina előtt fekszik, részben az alakzat szögletén, és a hátravont erődtől elkülönül”. (Faeschen 1726. 24.)
escarpe, Abdachung, rézsű, „a föld vagy a fal belső lejtője, az árkon belül”. (Sturm 1761. 88.)
fausse braie: „Fausse-Braye, Unter-Wall, fal, amely az árok és a főfal között fekszik, vagy a horizont[vonal]on, vagy afölé emelve, hogy az árkot abból védelmezzék, és az ellenség befészkelését a fedett útban erősen kétségessé tegyék.” (Faeschen 1726. 95.) „Olykor egy kis árokkal a főfaltól is elválasztják.” (Sturm 1761. 89.)
fedett út: „Bedeckter Weg, Chemin couvert, oder Corridor, (via cooperta) út…, amely vagy egészen, vagy részben le van süllyesztve, s a harcmezővel szemben az árok körül körbemegy. Van egy, de olykor két-három Banquettje és egy mellvédje, amelyet glacis-nak neveznek” (Faeschen 1726. 29.)
fegyvertér: „Place d’Armes, Lermen-Platz [lármatér], Sammel-Platz [gyülekezőtér], Waffen-Platz. Ezt a szót az erődítéseknél különféle jelentésekkel használják, mégpedig: 1. Jelent minden egyes teret, akár városban, akár más védműben, ahol a katonák összegyűlhetnek. 2. Jelenti azt a teret, amely a glacis beszögelléseiben, a fedett útban készült. 3. Adják ezt a nevet olykor a keresztárkokban levő redoute-oknak is, és így tovább.” (Faeschen 1726. 178.)
félparallel, Halbparallel, a második és harmadik parallel között félúton, a közelítőárkok könyökeinek meghosszabbításában készült tüzérségi és gyalogsági állás.
flankírozás, az erődvonalak fedezése oldalazó tűzzel, az erődvonalakkal párhuzamos irányú lövésekkel.
földtöltés, a XIV–XV. században épült várak viszonylag vékonyabb falai mögött emelt földhányás, amely az ágyúgolyók romboló hatását a falazat rugalmasabbá tételével tetemesen csökkentette. A későbbi erődökben is használták és a tetején képezték ki az ágyúpadokat.
futóárkok: 1. approche, Laufgrabe, „árkok az erőd előtt, amelyek ide-oda mennek, vagy rőzsekötegekből és sánckosarakból készült fedezékek, amelyek segítségével az ostromlók az ostromlott helységet megközelítik”. (Sturm 1761. 83.)
2. tranchée, Laufgrabe: „Ez a szó többnyire magában foglalja az összes védművet, amelyet az ellenség készít, hogy akár saját táborát erődítse, akár fedezetten előrenyomuljon az erőd felé, amelyet támad.” (Sturm 1761. 93.)
3. sappe, „nagyon mély beásás, amelyet a közelítő- vagy futóárkoktól készítenek: amikor ezeket a Contrescarpe felé a glacis és a fedett út alatt a [vár]árok felé tovább vágják előre, a belőlük kiásott földtömeg arra szolgál, [hogy] jobbról és balról azzal fedezzék magukat”. (Sturm 1761. 93.)
glacis, Feld-Brustwehr, Feldabdachung, abschüßenden Aussenfläche, vársík: „A mellvéd koronájának lejtője, amely lassanként belevész a talak síkjába, mégpedig külső rézsű nélkül,…” (Rumpf 1827, 366.)
glacis megkoronázása, die Krönung des Glacis, Krönung, couronnement, „amikor két árkot… hajtanak előre a Transcheereiter (tranchée-cavalier) homokvonalainak végpontjaitól, a glacis gerincétől 18–24 lábnyira [kb. 6,5–8,5 m], a fedett út kiugró szöglete mellett, jobbról és balról, …, [annak] ágaival párhuzamosan vezetnek el, ennek a munkának a neve a korona.” (Rumpf 1827. I. 510.)
gyilokjáró, Mordgang, a lovagvárak magas falainak tetején kívül, vagy belül körülfutó, fedett fa védőfolyosó, ellátva lőrésekkel és kőledobó nyílásokkal.
hátravont szárny: „Flanc couvert ou retiré, bedeckte oder zurueck gezogene Flanque, a szárny alsó része, amelyet a felső résztől olykor elkülönítenek, és a bástyába valamennyire visszahúzzák. (Sturm 1761. 89.)
holttér: „Todter Winkel, ez olyan [hely], amelynek nincs oldalvédelme, vagy főképp nem pásztázható, miként egyes védművek és sáncok kiugró szögletei,…” (Rumpf 1827. II. 448.)
homlokvonal: „Faces, Pan du Bastion, Gesichts-Linien [arcvonal], egy bástya mindkét külső vonala, amelyek egy pontot vagy csúcsot képeznek, és az átellenben levő legközelebbi szárnyak védelmezik ezeket.” (Faeschen 1726. 91)
108Hornwerk, szarvmű, „Ouvrage à Cornes, oder Tenaille renforcée, az erőd egy külső védműve, amely két fél bástyából és egy kurtinából áll,…” (Faeschen 1726. 128.)
kaliber, „a tüzérségnél így hívják a [cső]szájnyílás átmérőjét, vagy egy ágyú, mozsár vagy más tűzfegyver öblét”. (Faeschen 1726. 40.)
kaliberhossz, tüzérségi hosszmérték a lövegcső hosszának meghatározására; viszonyszám, amely azt jelenti, hogy az adott löveg golyójának kaliberénél (átmérőjénél) hányszorta hosszabb a csőfurat. Megítélése meglehetősen bizonytalan, ugyanis többek között néhány adat arra mutat, hogy a cső kaliberét is alapul vették ehhez a számításhoz, továbbá bizonytalan, hogy a megadott kaliberhosszban benne foglaltatik-e a csőfenék is, ami rendszerint 1 kaliber vastag. (jele: L).
kazamata: „Casematte, Canonenkeller, Mordgrube [ágyúpince, halál-, gyilkos- vagy pokolverem], ez alacsony, mellvéddel ellátott és minden oldalról falakkal körülvett hely, a szárny terében, amely [voltaképpen] hátravont szárny a brisure-ők között. Gyakorta készül boltozattal, azalatt lőrésekkel, amelyekből az árok alját tudják pászátázni.” (Sturm 1761. 85.)
kazamatázott galéria: 1. itt: „Gallerie,…, egy boltozatos folyosó, mégpedig az erőd falai alatt húzódik egyik kaputól a másikig; nemcsak békeidőben őriznek abban mindenféle szerszámot, hanem háborús időben is általa fedezik fel az aknákat, amely miatt kiváltképp meg akarják ezeket építeni.” (Faeschen 1726. 111.) A kazamatázott galéria ugyanez, csak megfelelő lőállásokkal ellátva az alacsony árokpásztázáshoz.
2. „Gallerie, …, Retour de Mine, Minen-Gaenge”, aknafolyosó.
3. Az árkon való átkeléshez használt fedett folyosót is így nevezik (l. Faeschen 1726. 110–111.).
Kronwerk, „Couronne, Couronnement, Ouvrage à Couronne,…, egy nagy külső védmű az erőd előtt, két, vagy több kurtinával, középen egy, vagy több egész bástyával, s azon kívül két fél [bástyával] ellátva”. (Faeschen 1726. 72.)
kurtina, kötőgát: „Courtine, …, Mittelwallslinie oder Zwischenwall, a fal egy olyan darabja, amely a két bástyát egymáshoz kapcsolja.” (Sturm 1761. 87.)
logement, „ha az ostromlók egy állást elfoglaltak, és abban az ellenséges tűztől olyannyira fedezve vannak, hogy onnan többé nem tudják őket kiszorítani”. (Sturm 1761. 90.)
lövés: Amikor az ágyúcső tengelye tüzelés közben a horizontvonalhoz viszonyítva 0–45 fokos szögű, akkor beszélünk lövésről. A 0 fokos elevációval (csőállásszög) leadott lövést horizont-, lapos-, vagy maglövésnek mondják (Horizontal-, Fläche-, oder Kernschuß, magnak a csőfuratot nevezik). Ha 0 fok feletti szögben tüzelnek, akkor ív-, vagy célzott lövésről beszélnek (Bogen-, oder Visierschuß). Ezenkívül ismeretes 0 fok alatti irányzék is, ez a süllyesztett lovés (Senkschuß).
lunette, brille, hóka-gát, „a várépítészetben azt a védművet nevezik így, amely két homlokvonalból áll, és egy ravelin két oldalán fekszik. Ezeket kétféleképp építik, nagy és kis lunette-nek: az utóbbinak azonban nincs különösebb haszna”. (Faeschen 1726. 149.)
orillon, Bollwerksohr, bástyafül, „a szárny felső részét nevezik így, amely a hátravont szárny egy részét fedezi”. (Faeschen 1726. 167.)
orillontorony, az eddig szorosan a bástyához kapcsolódó orillon átalakítása önálló védelmi feladatok ellátására alkalmas különálló védművé.
összekötőárok: „Communications-Linie, Ligne de Communication; az egész körülsáncolás árkait nevezik így. Ezek a vonalak a közelítőárkokban vannak, amelyek segítségével fedetten lehet közlekedni az egyik parallelvonalból a másikba.” (Faeschen 1761. 63.)
palissade, rohamgát, „ezek 9–10 Zoll (22–24 cm) vastag, és 8–9 láb (2,5–3 m) magas felül kihegyezett, egy vagy három hegyű vassal megvasalt karók, amelyeket a glacis-n, vagy az erőd más helyein olyan közel állítanak egymáshoz, hogy kettő között csak egy muskétát lehet átdugni. A pallisade-ok között a keresztlécekre olykor erős vas tüskéket rögzítenek, amelyek fölfeléállnak. Céljuk az ellenséget feltartóztatni, hogy az ne tudjon azonnal egy [adott] helyre betörni”. (Faeschen 1726. 169.)
permanenter Abschnitt: Vauban rendszerében a bástya torkában elhelyezett, a kurtinák csatlakozásait összekötő, a várfalakkal azonos magasságú erődítési frontszakasz. A főfalakhoz hasonlóan támfalazott, előtte mély árok, az árok túloldalán egy kisebb fedett út fegyvertérrel ellátva, hogy az ellenség logement-ja ellen támadást lehessen intézni.
ravelin, Wall-Schild, pajzsgát, „külső védmű, a kurtina előtt az árok fölött fekszik, s az előbbit fedezi. Rendszerint csak két homlokvonallal készül, … Olykor szárnyakkal is,…És ezt az utóbbit nevezik a franciák: demilune-nek.” (Faeschen 1726. 195.)
109redoute, „kis négyszögletes sánc, amelyet általában a közelítőárkok kiugró szögleteinél szoktak készíteni, vagy egyébként más vonalaknál is, magaslatokon és retranchement-oknál, éppígy a circon- és contrevallationban, itt is, ott is próbálják alkalmazni, hogy ezáltal mindegyiket jobban pásztázhassák. Ha magukban állnak, árokkal és palissade-okkal veszik ezeket körül”. (Faeschen 1726. 196.)
reduit, az erőd területén, főképp a fedett út kiszögellő fegyverterein, vagy a bástya torkában elhelyezett kisebb, kőből épült zárt sánc.
retranchement, „After-Schantze, Rueckwehr, Verschanzung. Elsáncolás erős mellvéddel, és meglehetős árokkal, egy tábor, előváros, vagy más helység körül. Az erődben azt nevezik így, ha ennek [ti. az erődnek] egy részét, minthogy tovább nem tudják védeni, a többi védműtől mellvéddel, sánckosarakkal, palissade-okkal és hasonlókkal elvágják, ezáltal abban tovább tudnak védekezni az ellenség ellen.” (Faeschen 1726. 201.)
revetement, köpenyfalazat. „Revetir, bekleiden oder verkleiden, ez nem más, mint egy fal vagy egy árok jó [kő]fallal körülvéve.” (Sturm 1761. 92.) „Halbe Revetirung, ez azt jelenti, amikor egy védmű oldala az árok lábától a horizontig, … kővel falzott, az azon álló fal azonban egészében gyeppel borított.” (Faeschen 1726. 201.)
rondella: „Rondel, a kerek, erős tornyokat nevezik így, melyek bástyák helyett szolgálnak, és a régi városoknál itt is, ott is láthatóak még. A régi városokban is találhatók még rondellák, amelyek nagy, kerek, földből készült, alacsony zwinger-fallal körülvett védművek, s általában kapukhoz és a város sarkaira helyezték ezeket,…” (Faeschen 1726. 204.)
szárny, bástyaszárny. „Flanc, die Flanque oder Streichlinie, az a vonal, amely a bástyát a kurtinához kapcsolja, s amelyről a legközelebbi bástya homlokvonala a védelmét kapja.” (Sturm 1761. 89.)
tenaille, „Zangen- oder Scheer-Werck [harapófogó, olló], kétféle lehet; mégpedig: egyszerű és kettős Tenaille. 1. Az egyszerű, Tenaille simple az, amelynek feje két homlokvonalból áll, amelyek egy befelé menő szöget alkotnak. 2. A kettős tenaille, Tenaille double az, amelynek feje négy homlokvonalból áll, amelyek két ki-, és három befelé menő szöget alkotnak.” (Faeschen 1726. 247.)
traverse, Zwerchwall (rekeszfal), keresztsánc, „egy darab kiásott föld, mellvéd nagyságában és formájában, amelyet a fedett út felett keresztben, vagy olykor éppen a falak tetején készítenek. Ott Retirade-ként [retranchement] szolgál, itt többnyire a bombák elleni fedezetül”. (Sturm 161. 93.)
védőkazamata, l. a kazamata címszónál.
védvonal. „Fichirende Defens-Linie, ligne de defense fichante, mozgó csapásvonal [bewegliche Streich-Linie], amely abból a pontból, ahol a kurtina és a homlokvonal összefutnak, a bástyacsúcsig, a homlokvonal mellett kívül húzódik, és a bástya homlokvonalával szöget alkot.”
„Rasirende Defens-Linie, ligne de defense rasante, az állandó csapásvonal, amely a bástyacsúcstól, éspedig a homlokvonalon át [addig] a sarokig megy, amelyet a szárny és a kurtina képeznek. Ez annyit tesz, mintha a bástyának a kurtináig meghosszabbított homlokvonala lenne.” (Váralaprajzaink ez utóbbit jelölik. Faeschen 1726. 75.)
vetés: A 45 fok feletti szögtartományban végrehajtott tüzelésnél beszélünk vetésről.
zwinger, „a régieknél volt ilyen, amelyet ma már általában Faussbraye-nek nevezünk, és ez a város körfala körüli 3–4 Ruthe (11–15 m) széles térségből áll, 6–8 láb (2–2,5 m) magas fallal, lőrésekkel ellátva,…”. (Faeschen 1726. 275.)
