IV-ik jelenet
IV-ik jelenet
Fores. Szoba a palotában. Trombitaharsogás közt belépnek Duncan, Malcom, Donalbain, Lenox kísérőkkel.
DUNCAN: Elvette Cawdor már a büntetést
Vagy még nem jöttek meg a biztosok?
Vagy még nem jöttek meg a biztosok?
MALCOM: Nem még, de vélem szóllott egy, aki
Meghalni látta. S amint ez nekem
Mondá, honárulása bűneit
Nyíltan megvallá és bocsánatot
Kért Felségedtől s mély bűnbánatot
Mutatva halt meg. Egész élete
Folytában semmi nem vált annyira
Becsületére, mint halála, mert
Úgy vált meg életétől, mint aki
Gondra méltatlan csekélység gyanánt
El tudja vetni, mi a legbecsesb.
Meghalni látta. S amint ez nekem
Mondá, honárulása bűneit
Nyíltan megvallá és bocsánatot
Kért Felségedtől s mély bűnbánatot
Mutatva halt meg. Egész élete
Folytában semmi nem vált annyira
Becsületére, mint halála, mert
Úgy vált meg életétől, mint aki
Gondra méltatlan csekélység gyanánt
El tudja vetni, mi a legbecsesb.
DUNCAN: Nincs tudomány, melly emberi érzelmet
Emberi képről kitanuljon. Én
Olly igen-igen bíztam őhozzá.
Emberi képről kitanuljon. Én
Olly igen-igen bíztam őhozzá.
(Macbeth, Banquo, Rosse, Angus jőnek):
Ah érdemes rokon!*
Hálátlanságom bűne keblemen
Csak épen most is terhesen feküdt.
Te már olly igen messze jársz elől,
Hogy a leggyorsabb rendű jutalom
Is lassúbb, mintsem utolérhessen.
Óhajtanám, lennének érdemid
Kisebbek, hogy én köszönetben és
Jutalmazásban ne maradjak el.
De így amivel tartozom neked,
Több, mint amennyit megfizethetek.
Hálátlanságom bűne keblemen
Csak épen most is terhesen feküdt.
Te már olly igen messze jársz elől,
Hogy a leggyorsabb rendű jutalom
Is lassúbb, mintsem utolérhessen.
Óhajtanám, lennének érdemid
Kisebbek, hogy én köszönetben és
Jutalmazásban ne maradjak el.
De így amivel tartozom neked,
Több, mint amennyit megfizethetek.
H. Kiss Géza közlésében itt fél – közlő szerint olvashatatlan – sor hiányzik. Az angol eredeti szöveg (Oh worthiest cousin! | The sin of my ingratitude even now | Was heavy on me: thou art so far before | That swiftest wing of recompense is slow | To overtake thee…) és a fordítás egybevetése az ellenkezőjéről győz meg; a szöveg így teljes.
MACBETH: A hű szolgálat, mellyre köteles
Vagyok, fizetve van, ha téve van.
Feleséged dolga elfogadni csak
Kötelességeinket, ezek pedig
Trónod s országod iránt ollyanok
Mint szolgák és mint gyermekek, akik
Mindent, ha tesznek, mi tetszésedet
Nyeri s dicsőséged növelheti
Csak azt teszik, mit kell.
Vagyok, fizetve van, ha téve van.
Feleséged dolga elfogadni csak
Kötelességeinket, ezek pedig
Trónod s országod iránt ollyanok
Mint szolgák és mint gyermekek, akik
Mindent, ha tesznek, mi tetszésedet
Nyeri s dicsőséged növelheti
Csak azt teszik, mit kell.
DUNCAN: Isten hozott!
Ültetni kezdtelek s gondom leszen
Hogy növekedjél egész fejletig.
Ültetni kezdtelek s gondom leszen
Hogy növekedjél egész fejletig.
(Banquóhoz.)
Nemes vitéz! Ó! Nem kevesebb, amit
Te érdemelsz, s én akarom, hogy ez
Tudva legyen. Jöjj, hadd öleljelek,
Hadd szorítsalak szívemhez.
Te érdemelsz, s én akarom, hogy ez
Tudva legyen. Jöjj, hadd öleljelek,
Hadd szorítsalak szívemhez.
BANQUO: Ha rám
Itt növés vár, az aratás a tied.
Itt növés vár, az aratás a tied.
DUNCAN: Csordultig töltött örömöm szilaj
S egy pár csepp gondot kíván rejtekül.
Tudjátok meg hát híveim. Fiak!
S ti rokonim és thánok s többiek,
Kik méltóságban közelek: Mikint
Elhatároztuk, hogy az örökség
Országunkban elsőszülöttünkre,
Malcolmra szálljon, kit ezentúl már
Cumberland herczeg néven nevezünk,
De ridegen a fölmagasztalás
Reá nem szállhat s nem társtalanul,
Sőt minden érdemesről díszjelek,
Úgy akarom, hogy tündököljenek,
Mint csillagfény. – Most Inverness felé!
S egy pár csepp gondot kíván rejtekül.
Tudjátok meg hát híveim. Fiak!
S ti rokonim és thánok s többiek,
Kik méltóságban közelek: Mikint
Elhatároztuk, hogy az örökség
Országunkban elsőszülöttünkre,
Malcolmra szálljon, kit ezentúl már
Cumberland herczeg néven nevezünk,
De ridegen a fölmagasztalás
Reá nem szállhat s nem társtalanul,
Sőt minden érdemesről díszjelek,
Úgy akarom, hogy tündököljenek,
Mint csillagfény. – Most Inverness felé!
(Macbethhez.)
S légy gazdánk, neveld tartozásomat.
MACBETH: E szerencsének hírnöke magam
Leszek s nőmnek az örvendeztető
Hírt megviszem, hogy Felséged közelg
S azért most hódolva búcsút veszek.
Leszek s nőmnek az örvendeztető
Hírt megviszem, hogy Felséged közelg
S azért most hódolva búcsút veszek.
DUNCAN: Kedves Cawdorom!
MACBETH: (félre): Cumberland herceg
Ez a fok, mellyen szöknöm vagy pedig
Buknom kell, mivel útamban hever.
Rejtsétek el a fény szövetnekét,
Ti csillagok! Világosság, ne lásd
Keblem sötét s mély vágyát. Szemem
Hunyva maradjon, míg a kéz művel
De meglegyen, óh legyen meg, amit
Szem látni fél, ha téve van. (Kimegy.)
Ez a fok, mellyen szöknöm vagy pedig
Buknom kell, mivel útamban hever.
Rejtsétek el a fény szövetnekét,
Ti csillagok! Világosság, ne lásd
Keblem sötét s mély vágyát. Szemem
Hunyva maradjon, míg a kéz művel
De meglegyen, óh legyen meg, amit
Szem látni fél, ha téve van. (Kimegy.)
DUNCAN: Igaz,
Érdemes Banquóm! Egy olly bajnok ő
S engemet táplál, ha dicséretét
Hallom, ez egész vendégség nekem,
Kövessük őt, ki maga ment elől,
Nekünk szíveslátást készíteni.
Nincs rokon hozzáfogható. Jerünk.
Érdemes Banquóm! Egy olly bajnok ő
S engemet táplál, ha dicséretét
Hallom, ez egész vendégség nekem,
Kövessük őt, ki maga ment elől,
Nekünk szíveslátást készíteni.
Nincs rokon hozzáfogható. Jerünk.
(Kimennek.)
