248. [Budapest], 1848 július 1. Kossuth beszéde a képviselők értekezletén a minisztérium működéséről és az országgyűlés feladatai…
248.
[Budapest], 1848 július 1.
Kossuth beszéde a képviselők értekezletén a minisztérium működéséről és az országgyűlés feladatairól.
[Budapest], 1848 július 1.
Kossuth beszéde a képviselők értekezletén a minisztérium működéséről és az országgyűlés feladatairól.
Július 1-én este 7 órakor Kossuth értekezletet tartott a képviselőkkel. A már Pestre érkezett képviselők valamennyien megjelentek. Kossuth beszédének egyes részleteit – nyilván a jelen volt képviselők valamelyikének feljegyzései alapján – a debreceni Alföldi Hírlap közzétette „Budapest, Julius 2-án” címmel:
Említi, hogy mivel az erdélyiek még teljes számmal meg nem jelentek, jó lesz túlhaladni a megjelenési napokat és 5-ikén kezdeni a gyűlést. A ministerség házreglement-et fog provisorie előterjeszteni, mit jó lesz sok vita nélkül elfogadni, nehogy a lényeges dolgoktól vétessék el az idő.* – Így folytatta tovább: Az országot zavart állapotban vettük át, majd semmi pénzt, engedetlen hadsereget stb; mindeddig azonban kormányzatunknak rövid vázlatban eredménye az: hogy Európában egy ország sincs, melly olly általános békének s rendnek örvendhetne, mint a miénk; a határszéleken vannak a villongások s nem az ország belsejében; ezért sikerült nemcsak a fejedelmet, hanem magát a dynastiát is meggyőzni a felől, hogy biztos állásuk csak Budán lehet, hova rövid időn az egész udvar le fog települni.* – Mindent elkövettünk, hogy népünket fegyverbe tegyük; sok helyen kötöttünk szerződéseket külföldi gyárakkal, de mindegyig megcsaltak; végre is a belgyártást kell megvárni, mellyet olly rövid idő alatt előteremteni nem lehetett. – Az alsó részeken 50 ezer fegyveresünk áll a sorkatonaságon kívül. – Ez is el van látva pénzzel, eleséggel; úgyhogy az ellenség lázonghat belül saját tére korlátai közt, de a veszélynek befelé terjedni lehetetlen – értve az ország szíve felé. – S mind erre eddig egy fillér adóságot sem csináltam, sőt az adakozási öszveg* is megvan egy fillérig. Mind e mellett, vegyenek Önök tőlem vagy társaimtól számot teljes szigorral, a mint tetszeni fog, s űzzenek el, ha jónak látandják – mi meg fogjuk köszönni az elcsapást; hanem arra kérem Önöket, halasszák el a számvetést egy kissé későbbre. – A megnyitási beszéd* felszólítás lesz arra, hogy rendezzük el az ország védelmét. Mi ne foglalkozzunk most hosszas válasz-felirattal, hanem mondjuk egyszerűen, hogy: igen, mi állítunk 200 ezer embert, hitelt nyujtunk 40 millióig;* hogy mi nem alkudozunk senkivel, koronánk földjéből egy morzsát sem engedünk senkinek. – Ha illy nyilatkozványt adandanak a képviselők, minden vita nélkül, bár roppant áldozattal, az elsőbb rangú országok sorában fogunk állani Európában, és bárki meg fogja fontolni előbb, ha megtámadni szándékolna. – Ha e dolgon túl leszünk, akkor aztán porozzák ki Önök eljárásainkat. – Ezentúl is szívesen látom Önöket akár egyenként, akár egyetemben. A ministerium engem bízott meg, hogy önökkel szorosabb összeköttetésben álljak e hongyűlés alatt.*
A házszabályzat tárgyalását ismerteti és szövegét közzéteszi Beér J. – Csizmadia A.: i. m. 125–131. l.
A király megígérte, hogy az udvar Budára költözik, ha a magyar országgyűlés újoncokat szavaz az Olaszországban harcoló magyar csapatok kiegészítésére. Károlyi Á.: Batthyány. I. 354. l.
A kormány felhívására adomány vagy kölcsön címén befolyt összeg. Vö. a. 136. számmal.
A trónbeszéd az országgyűlés megnyitásán. Szövegét ld. Beér J.–Csizmadia A.. i. m. 139–140. l.
Az Alföldi Hírlap megjegyzése: „A 40 millió, mint hallatik, Amerikából van megajánlva”.
Vö. a 251. számmal.
Alföldi Hírlap, 1848. július 5. (2. szám) 7. l.
