504. [Budapest], 1848 szeptember 15. Kossuth törvényjavaslata az úrbéri kármentesítésről.
504.
[Budapest], 1848 szeptember 15.
Kossuth törvényjavaslata az úrbéri kármentesítésről.
[Budapest], 1848 szeptember 15.
Kossuth törvényjavaslata az úrbéri kármentesítésről.
Miután az 1848. évi XII. törvényczikk az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatását elrendelé, egyszersmind az illető birtokosnak megengedé a becslés megtörténte után statuskötelezvények kiadását azonnal követelni; a birtokosok kármentesítéseért járó öszvegek mikép leendő kifizetése iránt rendeltetik:
1. §. Mivel az állománynak Európa jelen hitelviszonyai között egyszerre czélszerű nagyobb kölcsönöket e czélra tenni vagy a hypothecául lekötött kincstári javakat részint telepítés útján, részint jutányos eladással rögtön forgalmítani nem lehet, a birtokosok kármentesítését az állomány hitele erejével eszközlendi.
2. §. Még pedig következő elvek szerint:
a) A. úrbériséget vesztett birtokosok adóságainak felmondása a törvény által bizonytalan időre már fel lévén függesztve,* minden úrbéri természetű jószágokon fekvő adóságokat a kárpótlás öszvegéig, az állomány veszi át.
Az 1848: IX. tc. 5. §-a szerint az olyan földbirtokosnak, akit az úrbér megszüntetéséről szóló törvény érint, a kereskedelmi váltókon kívül egyéb adósságai nem mondhatók fel, csak a törvényes kamatokat lehet bírói eljárás útján behajtani.
b) Ezen adóságok lefizetése végett kármentesítendő birtokos kezeihez, vagy ha a hitelező úgy kívánná, saját kezeihez a pénzügyminister a hitelező tetszése szerint, vagy ideiglenes kamatozó „fizetési biztosítványokat” adand, mellyek statuskölcsön útján vagy pedig ennek, s az ország arany s ezüst termelésének összegyűjtése alapján felállítandó jegybank* által fognak teljes névszerinti értékben beváltatni, vagy ha az illető hitelező úgy kívánja, 5%-tes consolidált statuskötvényeket kézbesítend.
Ez is mutatja, hogy Kossuth nem adta fel tervét az önálló jegybank megteremtésére.
c) A hitelezők tehát az illető adósnak, vagy a pénzügyministernek e törvény kihirdetésétől számított 2 hónap alatt kijelenteni tartoznak, mellyiket választják a két fizetési eszköz közül; ha nem nyilatkoznának, az 5%-tes consolidált statuskötelezvényeket tartoznak elfogadni.
d) Azon birtokosok, kiknek jószágaik adósságokkal terhelve nincsenek, vagy az a) pont szerinti lerovás után még kárpótlási követelésük volna, szintúgy 5%-tes consolidált statuskötelezvényekkel fognak kármentesítetni.
3. §. Ezen czélok eszközölhetésére az állomány kiadand, a körülmények által igényelt óvatosság s arány megtartása mellett:
a) consolidált állományi adóságleveleket, mellyek 100–500 és 1000 ftnyi mennyiségűek lesznek, 5%-et kamatoznak, e végre féléves kamatszelvényekkel láttatnak el, évenkinti 1%-et tevő törlesztés által beváltatnak, s egyenkint és számszerint az állomány consolidált adósága nagy könyvébe beíratnak.
b) Az állomány továbbá kiadand nagyobb egyes öszvegekre szóló, 5%-et kamatozó „ideiglenes fizetési biztosítványokat”. Ezen fizetési biztosítványok kifizetésére azon határidő tűzetik ki, melly alatt az állománya 2. §.
b) pontja szerint ezen biztosítványoknak kifizetését eszközlésbe veheti. Tehát azon idő múlva elégítendi ki a fizetési biztosítványok birtokosait, melly idő kellett volna a régi úrbériség birtokosainak kölcsön általi kifizetésére.
4. §. Azon kármentesítésre jogosított birtokosok számára, kik valamelly állományi felügyelet s kezelés alatt álló közalapítványból kölcsönöznek, ezen kölcsönből azon öszveg, mellyet az állománytól kármentesítés fejében követelhetnek, le fog húzatni.
5. §. Az állomány a köz alapítványok tőkéiből kármentesítésre fordított öszvegek helyett 5%-et kamatozó s az egész öszvegre szóló kötelezvényeket fog az illető közalapítványoknak kiadni.
6. §. Minden nem állományi kezelés alatt levő alapítványok, vagy testületek tőkéi, mellyek úrbéri természetű földbirtokra adattak kölcsön, előlegesen összeíratván ezen kölcsönözések a hypothecául szolgáló birtokok kárpótlási mennyiségeig szintilly 5 %-et kamatozó statuskötelezvényekkel fognak kicseréltetni.
7. §. Ha mindazáltal az illy magánalapítványok vagy testületek inkább consolidált adósságlevelek általi kifizetést kívánnának, ez iránt a pénzügyministerhez folyamodhatnak; a pénzügyminister, ha különös körülmények nem adnák magokat elő, kérésüket teljesítendi.
8. §. A magán hitelezők az állomány által kiadandó kamatozó jegyeket névbeli értékükért elfogadni kötelesek, azonban csak azon mennyiségig, melly mennyiségig az illető adós kárpótlásban részesül, s ha valamely kármentesítendő birtokosnak adóságai többre mennének, mint az őt illető kárpótlás: a hitelezők arány szerint tartozandnak a közállomány kötelezvényeit elfogadni.
9. §. Ha a hitelező kamatos fizetési bizonyítványokat választana a 3. §. b) pontja szerint, az egész öszvegre szóló kamatos fizetési biztosítás által elégíttetik ki.
10. §. Ha a hitelezett öszveg 2000 forintot meg nem halad, s a hitelező inkább óhajtana rendes forgalmi jegyek általi kifizetést, ezen óhajtását a pénzügyministernek bejelentendi.
11. §. A pénzügyminister e czélra felhatalmaztatik 15 millió öszveg kamatlan állományi kisebb értékjegyeket használni.
12. §. Azon adósságoknál, mellyek ekkint csak egy részben rovattak le, a hátramaradt öszveg minden tekintetben, s ugyanazon előnyökben részesül, s ugyanazon betáblázási sorozatot tartja meg, mellyel előbb az egész öszveg bírt.
13. §. Mindazon birtokosokra nézve, kik már teljesen kármentesíttettek, az 1848-ki pozsonyi országgyűlés IX-ik czikkének 5-ik §-a azonnal megszűnt hatással lenni. – A még hátralevő adósságok iránt minden előbbi kötelezettség teljesen előáll.
14. §. Azon kármentesítendő birtokosok, kiknek jószágaik adósságokkal terhelve nincsenek, vagy ezeknek a fentebbi módon letisztázása után még kárpótlási követelésük volna, a 2-ik § d) pontja szerint 5 %-tes consolidált statuskötelezvények által fognak ugyan kielégíttetni; – mindazonáltal ha ez iránt az illető ministerrel egyezkednek, kárpótlási követelésük erejéig vehetnek az ez országgyűlésen alkotott telepítési törvény végrehajtására nem szükséges kincstári javakat által, mellyekért a consolidált állományi adósságlevelek fizetésül elfogadtatnak;
15. §. Sőt a mennyiben a kincstári javak – mellyeknek ekkinti részleges eladása a telepítésre szánt javakra, nem különben a már telepített kertészségekre, mint szinte a bányászat és sókezelés ellátásához szükséges jószágokra ki nem terjedhet – a fentebbi czélra elegendők nem lennének, a közállomány kezelése alatt levő közalapítványi javak is hasonló módon eladathatnak; s az érettük fizetésül bejövendő statuskötelezvények szint azon természetűek, szint azon czélra fordítandók, és szint azon elkülönzött kezelés alatt maradandók lesznek, mint az eladandó javak voltak; s azok öszvégétől az ország kincstára a közalapítványi pénztárnak az 5% kamatot folyvást és rendesen fizetni tartozandik, s e végett a közalapítványi pénzt árnak az 5. §-ban említett kötelezvényeket fog kiadni.
16. §. Valamint a 10- és 11-dik §§. szerint a kisebb kölcsönöknek kamatlan értékjegyekkeli kifizetésére a pénzügyminister felhatalmaztatott: úgy azon kármentesítendő birtokosokra nézve, kik vagy adóságokkal terhelve nincsenek, vagy azokon felül még kárpótlási követelésük fenmarad, a pénzügyminister szintúgy felhatalmaztatik kármentesítésükre, ha kívánandják, kamatlan pénzjegyeket használni; úgy mindazáltal, hogy egynek-egynek 5000 pengő forintnál nagyobb összeg illy pénzjegyekben ne adassék.
17. §. Megjegyeztetik mindazáltal, hogy a kamatlan pénzjegyeknek e végett s a 11-ik §-ban kijelölt czélra használata csak akkint engedtetik meg, hogy a kamatlan pénzjegyek kibocsátásában azon 61 millió fton túl haladni semmi esetben se legyen szabad, melly összvegre a pénzügyministernek a T. t. czikkben hitel nyittatott, de mellynek fedezésére kamatlan pénzjegyek kibocsátása csak annyiban engedtetett meg, a mennyiben a közjövedelmek a közszükségeket nem fedeznék.
18. §. Ha tehát az ezen határig kiadandó pénzjegyekkel a 17. §-nak egészen eleget tenni nem lehetne, a pénzügyminister az 5000 ftnál aránylag alább szálland. Mi szerint tehát magát a számvetésben tájékozhassa, a kármentesítendő birtokosok, kik pénzjegyeket kívánandnak, e részbeni óhajtásukat a becslés alkalmával tartozandnak kijelenteni.
19. §. A 3-ik § a) és b) pontja szerint kiadandó consolidált statuskötelezvények és fizetési biztosítványok nemcsak a közigazgatás és katonaság körébeni cautiók letételénél elfogadtatnak; hanem a bérbe adott kincstári javak vagy javadalmak haszonbéri öszvegei ingyenesen és kirekesztőleg csak illy statuskötelezvényekkel s fizetési biztosítványokkal lesznek fizetendők; s az illy haszonbérletileg bejövendő értékjegyek, valamint szinte a kincstári és közalapítványi javaknak a 15-ik s 16-ik §§ szerinti eladásából bejövendők a rendes törlesztés által beváltott jegyekkel együtt évenkint meg fognak semmisíttetni, s a közállomány adóssági könyvéből számszerint kijegyeztetni.
Kossuth Lajos
pestbelvárosi képviselő
pestbelvárosi képviselő
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Arch. Regnic.
Lad. XX. 22. Fasc. 7 C. No 85.
Közlöny, 1848. szeptember 18. (101. szám)
513–514. l. Ebben a szövegben értelemzavaró
tördelési hiba van.
Közli Beér J.–Csizmadia A.: Az 1848/49.
évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954.
644. l., Pap D.: Nemzetgyűlés II. 247–249. l.
Lad. XX. 22. Fasc. 7 C. No 85.
Közlöny, 1848. szeptember 18. (101. szám)
513–514. l. Ebben a szövegben értelemzavaró
tördelési hiba van.
Közli Beér J.–Csizmadia A.: Az 1848/49.
évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954.
644. l., Pap D.: Nemzetgyűlés II. 247–249. l.
A képviselőház a szeptember 15-i döntéssel (ld. az 503. számot) ellentétben nem tárgyalta le az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, hanem előzetesen határozatban kimondta „a szőlő után járó úri dézsma, vám és más nemű adózások teljes megszüntetését”. Szeptember 16-án pedig megkezdte: a földesurak kármentesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását.
A törvényjavaslatot szeptember 16-án általánosságban, szeptember 17-én és 18-án §-onként letárgyalta és elfogadta.* A tárgyalás során a következő módosítások történtek:
A törvényjavaslat országgyűlési vitáját ismerteti Szabó E.: i. m. 310. s köv. l.
1. A 2. §-ba új b) pontot vettek fel: „Magános egyesség útján 1833. évi január 1-ső napjától fogva akár egész községek, akár egyes lakosok által megváltott úrbériségeken fekvő adósságokat a kármentesítés öszvegéig szinte az állomány veszi át, vagy ha a megváltott úrbériségek adóságokkal terhelve nem volnának, a megváltott községeket, vagy a magokat megváltott egyes lakosokat kárpótlási követelésük erejéig statuskötelezvényekkel fogja kármentesíteni, de ennek milly alapon leendő eszközlése végett a ministerium a legközelebbi országgyűlési folyamra törvényjavaslatot teend”. Ezzel a korábbi b)–d) pontok c)–e) alá kerültek.
2. A 14. § végére bevétették: „Azonban a kincstári javak megvétele csak országszerte köröztetendő árverés útján a lehető legkisebb részletekben történhetik”.
3. A 19. § után 20-ik, új §-t iktattak be: „A ministerium oda utasíttatik: hogy ezen törvény végrehajtásának eszközlése végett a fentiek nyomán a kamatfizetés s tőketörlesztésnek az álladalom részéről mikénti fedezése, úgy az ideiglenes fizetési biztosítványok kifizetése iránt részletes tervet dolgozzék ki, s a legközelebbi országgyűlés folyam elébe terjessze”.
A szeptember 16–18-i tárgyaláson Kossuth nem vett részt. A törvényjavaslat vitájának befejezésére Kossuth jelenlétében szeptember 19-én került sor. (Ld. az 515. szám alatt.)
A képviselőház által elfogadott szöveg: O. Lt. Arch. Regnic. Lad. XX. 22. Fasc. 7 C. No. 92.
