514. [Budapest], 1848 szeptember 19. Kossuth felszólalása a képviselőházban a keleti nem egyesült románok helyzetének rendezésérő…
514.
[Budapest], 1848 szeptember 19.
Kossuth felszólalása a képviselőházban a keleti nem egyesült románok helyzetének rendezéséről és az erdélyi törvények végrehajtásának megkezdéséről.
[Budapest], 1848 szeptember 19.
Kossuth felszólalása a képviselőházban a keleti nem egyesült románok helyzetének rendezéséről és az erdélyi törvények végrehajtásának megkezdéséről.
Az elnök bejelentette, hogy a nem egyesült vallású románok temesvári gyűlésükről kérvényt nyújtottak be, amelyben iskolai kormányzatuk biztosítását kérik. A kérvényt benyújtó Szerb Tivadar radnai román képviselő egyúttal törvényjavaslatot terjesztett elő „a keleti nem egyesült románok egyházi és iskolai kormányáról”. Az elnöknek arra a bejelentésére, hogy a törvényjavaslatot fontossága miatt kinyomatják és az osztályokhoz juttatják, Kossuth megjegyezte:
Figyelmeztetem a házat, hogy Drágoş képviselő ezzel rokon törvényjavaslatát beadta,* ennélfogva azon úton kellene tárgyaltatni ennek is, mint amannak, szóval együtt kell felvenni, és szükségesnek látnám, hogy minél előbb intézkedjék a ház, mert fájdalom, azon hazánkfiai közt is történnek bujtogatások, s ollyan körülmények jöhetnek elő, a mikor azt kell mondani: bizon nincs ideje intézkedni.
Ioan Dragoş belényesi román képviselő szeptember 14-én nyújtott be törvényjavaslatot a román nyelv használatáról. Elfogadta, hogy a közigazgatás nyelve magyar legyen, de a román nyelv használatát kívánta biztosítani az egyházban, az iskolában, román többségű megyék, székek vagy városok köztanácskozásában. Kívánta, hogy a hazai törvények, közigazgatási rendeletek román nyelven is megjelenjenek, a románokat arányosan alkalmazzák a közigazgatás minden ágában. Beér J.–Csizmadia A.: i. m. 862–853. l.
Erre az elnök kimondta, hogy Ioan Dragoş törvény javaslatát már ki is nyomatták és a két javaslatot egyszerre fogják tárgyalni.
Az elnök további bejelentései között szerepelt, hogy az erdélyi törvényekről, amelyek képviselőházi tárgyaláson már keresztülmentek, még egyszer általánosságban szavazni kell, mielőtt átküldik a főrendekhez. A törvények felolvasása után az a kívánság merült fel, hogy a ház utasítsa a minisztériumot a határőrség felszabadításáról, továbbá a királyi kincstár és a főkormányszék megszüntetéséről szóló törvényben foglaltak végrehajtására határozati úton, még a törvények szentesítése előtt. Ezt az indítványt Kossuth is támogatta:
Ha én akkor részt vehettem volna a tanácskozásban, megvallom, már akkor tettem volna erről említést, mert az unio ő felsége által szentesítve van, szentesítve van a ministerialis kormányzás, hát tettleg szentesítve van, hogy gubernium, thesaurariatus nem lehet. Tehát erre átalában törvény épen úgy nem is kellene, mint Magyarországra nézve, én nem emlékezem, hogy törvény hozatott volna arra, hogy megszüntetik a consilium, hanem hozatott törvény, melly szerint ministerium állíttatott fel, s erre ruháztatott mind az, mit eddig a kormányszékek gyakoroltak, minthogy a collegialis administratio ellentétben lenne a ministerialis kormányzattal, s így én ennek mint ministerialis teendőnek végrehajtását szükségesnek találom. Hogy az azután törvénybe is igtattassék ex superabundanti; nincs észrevételem, hanem végre kell hajtani, mert ministerium nem kormányozhat. Mi a határőrséget illeti, ott a dolog hasonlókép áll. Ezen határőrség Horvátországban, Slavoniában és a Banátnak egy részében nem az ott lakó népségben önkényileg beoltott institutio, hanem jó formán népesítése azon vidéknek a határőrvidék szerkezet alapján.* Azon különbség van az erdélyi és e között. Az erdélyi határőrség* sérelem úgy, a mint áll, sérelmet pedig megszüntetni kötelessége a ministeriumnak és a törvényhozásnak, s annak megszüntetése semmi sanctiótól nem függ. Azért fenhagyván, hogy a dolog jobb létéért ez a törvénykönyvbe is beigtattassék, midőn a sanctio hozzájárul, annak mint sérelemnek orvoslását s így ministerialis kormányzás természetében fekvőt addig is eszközöltetni kívánom.
A határőrvidék szervezése a török kiűzése után egybeesett a határőrvidék betelepítésével. A határőrvidék Mária Terézia alatt nyerte végleges alakját.
Erdélyben Mária Terézia alatt országgyűlés beleegyezése nélkül szervezték meg a határőrvidéket 1762-ben. Két székely és román gyalogezredből állott, ezek mellé még egy székely huszárezredet és egy román dragonyos ezredet állítottak fel. A katonáskodás osztrák vezetés alatt súlyos teher volt a székelység számára.
A képviselőház ilyen értelemben hozott határozatott a két törvényről.
Közlöny, 1848. szeptember 21. (104. szám)
527. l.
Közli (Kossuth második felszólalását)
K. L. I. XI. 370. l.
527. l.
Közli (Kossuth második felszólalását)
K. L. I. XI. 370. l.
