522. [Budapest], 1848 szeptember 21. Kossuth felhívása a Kossuth Hírlapjában: népfelkelést hirdet a hazára támadt ellenség megsem…
522.
[Budapest], 1848 szeptember 21.
Kossuth felhívása a Kossuth Hírlapjában: népfelkelést hirdet a hazára támadt ellenség megsemmisítésére.
[Budapest], 1848 szeptember 21.
Kossuth felhívása a Kossuth Hírlapjában: népfelkelést hirdet a hazára támadt ellenség megsemmisítésére.
JELLACSICH MOZGALMAI.
Zala-Egerszegről sept. 18-ról kelt hivatalos tudósítás szerint, Jellacsich tábora a Muraközbe betörvén, egy része Lendvának, a másik Letenyének vette útját; most Kanizsán állítólag 18,000-rel táboroz: Kiskomáromban pedig 7000-rel. Magyar táborunk Keszthelyen és vidékén készen áll, a zalai lakosok, a felkeléssel foglalkoznak, úgy mindazonáltal, nehogy határaik védetlenül maradjanak. Jellacsich Zala megyéhez és a tisztviselőkhez rendeleteket bocsátott. Jellacsich ezen összeszedett-vedett csoportjának, melly ugyan fel fegyverezve vagyon, Horvátországban sept. 13-ig szólló úti rendje kézhez kerülvén, ebből látszik, hogy 24,837 embere van; de Barcsnál is átjött mintegy 10,000. A sereg zsarol, a merre megyen, kenyeret, marhát, babot, dohányt, burgonyát, előfogatokat, fát stb; ha nem adatik, dúlással fenyeget, a kiszolgáltattak iránt nyugtatványokat ad. Azonkívül emberei kukoriczát, szőlőt raboltak, pinczéket vertek fel. Azon helységek lakosainak, kiket már kipusztított, vigasztalására, és felvilágosítására, úgy az eddigi állandóságbani megmaradására a másod alispán küldetett ki. Biztos kútfőből tudjuk, hogy Jellacsich katonáinak még eddig zsoldot nem adott, csak a zsarolásokból táplálja olly biztatással azonban, hogy visszatértökkor a mit rabolhatnak, tulajdonuk.* – Fel, fel, zalai, somogyi, baranyai, tolnai, fejéri nép, ne hagyjátok vagyonotokat a rablóknak martalékul, védjétek magatokat! Innen a kormány küld sereget sereg után védelmetökre. De védjétek ti is magatokat, kisebb nagyobb csapatokban háborítsátok, fogyaszszátok az ellenséget! Ha nem véditek magatokat, kirabol mindenetekből: ha véditek: éhen vész el; s el kell vesznie mind egy szálig.
Jellacsics csapatainak rablásait ismerteti Varga J.: i. m. 88. s köv. l.
A kinek szívében becsületes vér foly, ne várjon megbízást; gyűjtse, lelkesítse a népet; s ártson az ellenségnek, a hogy lehet. A népet, ha tömegben, felkél, legyőzni lehetetlen.
Azonban, ne gondolja a nép, hogy a tömegestüli fölkelésnek az volna czélja, hogy hadi sorba álljon az ellenség elibe. Nem. A népfölkelésnek rendeltetése az, hogy segítse a tábornak vitézlő népeit, semmivé tenni az ellenséget.
Erre a népnek, melly tömegben fölkél, ezer mód, ezer eszköz van kezében. A népfelkelésnek feladata következő:
Oldalról és hátulról fenyegetése az ellenségnek. Előle a marháknak és lovaknak elhajtása.
Elásása az eleségnek.
Az utaknak elrontása.
A falvaknak torlaszokkal ellátása vagy elsánczolása.
A nyílt téreknek, hol az ellenség könnyen előre nyomulhatna, árkokkal keresztülmetszése.
Megtagadása vagy lehetetlenné tétele a fuvaroknak az ellenség használatára.
A hídaknak, mellyeken keresztül kell jőnie, szétrombolása. Az ellenség eleségének elfoglalása.
Ha az ellenség előrehalad, akkor a nép, háta mögött minden hídat, útat elrontson, hátráló vonalaiban nagy tömegekben gyülekezve közlekedéseit veszélyesítse.
A Dráva szomszédságában levő megyékben a nép nagy tömegben összegyülekezve, rontson be Horvátországba, igyekezzék részünkre a horvátok közt rokonszenvet, és Jellacsich ellen felkelést előidézni.
A Bakonyság körüli nép vegye be magát a Bakonyba nagy tömegekben, s onnét igyekezzék az ellenséget, nyugtalanítani, éjjel nappal zaklatni, és neki minden pillanatban kárt tenni; szem előtt tartsa mindig azt, hogy a Bakonyság az ország anyagi főereje.
Ha valahol seregeink az ellenséggel összeütköznek, a nép elől, hátul, jobbról, balról, szóval: mindenfelől nagy tömegben összegyülekezvén, igyekezzék az ellenség erejét megoszlatni, létezetét veszélyeztetni; ha megszalad, tömegestől reájok ütni és megsemmisíteni, kisebb ellenséges csapatoknak lest vetni, és őket tönkre tenni.
Főleg nagy szerepet viselhet a felkelt, nép az erdőségekben, a honnét magát semmi úton módon kicsalni ne engedje.
Szóval: mindenütt és mindenkor, minden alkalomban az ellenségnek kárt tenni és hadseregünk munkálatát védőrként segélni, és ez által Magyarország dicső fegyvere becsületét fentartani.
Ezekből tudja a nép, mit kell tennie. Rajta tehát, a ki nem akar feleségével, gyermekeivel, s minden vagyonával zsákmányul esni a rabló pártütőknek. Ha Somogynak, Zalának, Tolna, Baranya, Fejérnek, Veszprémnek minden kaszaforgatható embere esküt tesz magának istenre, a haza szent névére, s a nemzet becsületére, hogy addig nem nyugszik, míg mindenik legalább egy rabló horvátot poklokra nem küld; két hét alatt hírmondó sem marad a pártütőkből.
Kossuth Hírlapja, 1848. szeptember 21. (71.
szám) 323–324. l.
szám) 323–324. l.
A cikk aláírás nélkül jelent meg. Vörös Antal szerint, aki összeállítást készített Kossuth cikkeiről, Kossuth írta. (Kossuth Lajos dolgozatai a Kossuth Hírlapjában 1848-ban. O. Lt. Kossuth-gy. II. V. 1. b–575.)
