523. [Budapest], 1848 szeptember 22. Kossuth felszólalása a képviselőházban a ház által választott hat tagú bizottmány munkába ál…
523.
[Budapest], 1848 szeptember 22.
Kossuth felszólalása a képviselőházban a ház által választott hat tagú bizottmány munkába állásáról és feladatköréről.
[Budapest], 1848 szeptember 22.
Kossuth felszólalása a képviselőházban a ház által választott hat tagú bizottmány munkába állásáról és feladatköréről.
Mielőtt a képviselőház napirend előtt meghallgatta a Bécsben járt küldöttség jelentését, Kossuth felvetette, hogy a képviselőház által megválasztott bizottmány* a miniszterek megerősítéséig nyújtson segítséget a miniszterelnöknek az ország kormányzatában. A képviselőház egyhangúlag elfogadta Kossuth javaslatát (a miniszterelnököt a bizottmány útján meg kell kérdezni: nem akarja-e intézkedéseinek sikeres végrehajtásában a ház segítségét rendkívüli módon igénybe venni)* Ghyczy Kálmán csallóközi képviselő Batthyány miniszterelnök megbízásából közölte, hogy a miniszterelnök nyilatkozatot kért a komáromi őrségtől: készek-e minden támadással szemben védeni a várat. Ez a nyilatkozat még nem érkezett meg, amint megérkezik, a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket. A bejelentéshez Kossuth is hozzászólt:
Vö. az 508. számmal. A bizottmánynak, a később nagy szerepet játszó Országos Honvédelmi Bizottmánynak hat tagja volt: Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Patay József, Pálffy János, Zsembery Imre.
Kossuth javaslatát és felszólalásait a javaslat vitájában közzétette. Barta I.. K. L. Ö. M. XIII. kötetében 23–25. l.
Íme miért tettem előbb a javaslatot, miszerint a ministerelnöknek ajánlja meg a ház a haza megmentésére tett intézkedéseinek sikeres végrehajtása körül a ház részérőli rendkívül közremunkálást. Mert ha azt mondja ministerelnök, hogy ez neki szükséges, az következik belőle, hogy nem levél fog menni Komáromba, hanem fog menni a ministerelnök és a ház részéről, a nemzet és kormány nevében ember, ki Mercz uramat lecsapja, ki nem kérdi azt, hogy nyilatkozik valaki, hanem sorba állítja az embereket, és a ki nem esküszik istenre és hazára, úgy bánik vele, mint megérdemli.* Azért mondottam az előbb, mert a ministerelnök a rácz táborba is parancsokat küldött, két futár ment már oda s nem történik az, a mit parancsol.* Ha a ministerelnök azt mondja, hogy érzi szükségét közre munkálásunknak, le fog menni egy biztos, ki teljesíti a ministerelnöknek rendeleteit, s akár ki legyen az ellenszegülő, leoldja a kardot oldaláról s úgy bánik vele, mint szükséges. Ha pedig a ministerelnök azt mondja, hogy reánk nincsen szüksége, hogy intézkedéseinek különben is lesz sikere, akkor tisztán áll a dolog, s ennek csak örvendhetünk, hanem el is várom, hogy intézkedéseinek a siker meg fog felelni. Ha szüksége van reánk, majd azon emberek, kik elküldetnek, több rendet fognak csinálni, mint egy levél. Nem látom szükségét, hogy jegyző menjen a ministerelnökhöz. (Menjen mindjárt a választmány!)
Merz altábornagy komáromi parancsnok árulására ld. a 497. számot. Batthyány L. miniszterelnök már szeptember 20-án Pestre rendelte a déli hadszíntérről Klapka György századost és 25-én Komáromba küldte, hogy Merzet és a magyar alkotmányra felesküdni vonakodó osztrák tiszteket távolítsa el Komáromból. Majtényi I. alezredes attól félt, hogy az eskütétel követelése lázadásra fog vezetni. Klapka azonban ennek ellenére letétette az esküt. Merz nyomban távozott, és Klapkának siketült távozásra bírnia az ellenszegülő osztrák tiszteket is. A vár kapuját nemzetőrség szállotta meg. Klapka bátor fellépése megmentette Komáromot, mely néhány nap múlva visszautasította Latour hadügyminiszter parancsát, hogy a pákozdi csatából menekülő Jellacsics előtt nyissa meg kapuit és helyezkedjék Jellacsics parancsnoksága alá. Klapka Gy.: Emlékeimből. Budapest, 1886. 50–58. l.
A miniszterelnök parancsot küldött a délvidéki hadsereghez, hogy Szenttamást foglalják el és bármilyen eredménnyel járna is a harc, a sereg egy részét küldjék át Jellacsics ellen. Mészáros hadügyminiszter, aki augusztus óta a Délvidéken tartózkodott, szeptember 21-én hadműveletet kezdett Szenttamás ellen, de a kísérlet vereséggel végződött. Thim J.: i. m. I. 219–220. l.
Madarász László csákvári képviselő kijelentette, hogy Merz szavában nem lehet bízni, Komárom váráról pedig, amely Magyarország kulcsa, azonnal gondoskodni kell. A hat tagú bizottmány lépjen érintkezésbe a miniszterelnökkel és hívja fel, hogy Komárom biztosítására minden szükséges intézkedést tegyen meg. A vitát az elnök azzal zárta le, hogy a hat tagú választmány keresse fel a miniszterelnököt és a szükséges kérdésekben kérjen tőle felvilágosítást. Ha a miniszterelnök feleletét a választmány nem tartaná megnyugtatónak, hívja fel határozat hozatalára a képviselőházat.
Közlöny. 1848. szeptember 24. (107. szám)
548–549. l.
548–549. l.
