DRÁMA A HÓMEZŐKÖN
DRÁMA A HÓMEZŐKÖN
A szánhúzó kutyák életéről, természetéről érdekes információkat kapunk, ha elolvassuk Günther Skerb német meteorológus A déli jégvilág című könyvét. Ebből idézünk most egy rövid részletet:
"Kutyáink a tél folyamán olyan harapósakká váltak, mint a farkasok. Amikor elég fókahúst kaptak, viszonylag könnyen bírtunk velük, de amikor fokozódott a hideg, és csökkent az élelem mennyisége, megszűnt köztük a barátság, s a mindennapi kenyérért vívott harcban nem mindig a legerősebb győzött... Úgy tűnik, a kutyák előre kiszemelik áldozatul valamelyik társukat, amely maga is előre ismeri sorsát. A kiválasztott lehetőleg igyekszik kunyhóink közelében maradni, és ha van rá módja, akkor farkát a lába közé húzva bemászik, és elrejtőzik. Még azokon a szerény lakomákon sem mer részt venni, amikor kutyalepénnyel etetjük társait. Lesoványodik, és búskomorrá válik. A többi állat pedig egész idő alatt figyelmesen őrzi, és követi mindenhová. Ha megtalálják rejtekhelyét, akkor az egész falka felkerekedik, hogy végezzen vele. Amikor pedig menekülni próbál, akkor életre-halálra szóló vad verseny kezdődik.
Nemegyszer előfordult, hogy a havon csillogó holdfényben az egész falka elvágtatott úgy, hogy végül csak fekete pontoknak látszottak a fehér hótakarón. Máskor sötétben tűnnek el, csak távoli csaholásokat hallottunk, amíg azután hirtelen csend nem lett. Ebből tudtuk, hogy a dráma véget ért. Mire sítalpon, kezünkben korbáccsal és síbotokkal elértük az állatokat, a halálraítéltből már csak a csontok maradtak meg."
