ÁLTALÁNOS ÉS FIZIKAI KÉMIA
ÁLTALÁNOS ÉS FIZIKAI KÉMIA
A fizikai-kémia a múlt század utolsó két évtizedében alakult ki mint összefüggő kémiai ágazat. Az elektrokémia, a termokémia és termodinamika, továbbá a reakciókinetika korábbi megállapításainak szintéziséből Than működésével szinte párhuzamosan történt ez a kialakulás. Talán akkoriban ez a folyamat nem is zajlott olyan szembeötlően s olyan logikusan, mint ahogy azt a tudománytörténet napjainkra összeállította, amikorra a fizikai-kémia a kémiai újraintegrálódás alapjának bizonyult. Viszonylag kevés művelője is volt ezen új szakágnak a szerves kémikusok számához képest, s sikert, dicsőséget is kevesebbet hozott. Than Károly azok közé tartozott, akik a fejlődést ezen az új területen igen nagy figyelemmel kísérték, hozzájárulni igyekeztek, a legújabb eredményeket rögtön magukévá tették és könyvei tanúsága szerint, előadásukban is felhasználták és alkalmazták.
Intézetében Halász Ágoston a sósav gáz sűrűségét határozta meg 1882/83-ban. Sűrűségét 20°-on 1,26409 g/l-nek találta: Than 1887-ben Die Einheit des Molekularvolumens der Gase c. közleményében megemlékezett a kémikusoknak, elsősorban a szerves kémikusoknak arról a szokásáról, hogy cikkeikben pongyolán arról írnak, hogy ez vagy az a vegyület gázállapotban ennyi meg annyi térfogatot tölt be. Ezt rendkívül félrevezető fogalmazásnak minősítette. (A kifogásolt fogalmazással e munka szerzője szintén gyakran találkozott múlt századbeli művekben és gyakran elgondolkodott, hogy vajon mit is akart vele írója kifejezni.) Than ezután javasolta, hogy definiálják a gáztérfogat egységét az egy hidrogénatomot tartalmazó gáz (sósav vagy hidrogén-bromid) azon mennyiségének térfogatával, amely éppen 1 g hidrogént tartalmaz. Ez az intézetében lefolytatott mérések alapján 0°-on és 1 atm. nyomáson 22,33 l. Ennyi térfogatban van tehát minden gáz esetében molekulasúlynyi mennyiség jelen. Javasolta, hogy ezt a térfogatot nevezzék moltérfogatnak. E fontos definíció szabatos megalkotója ezek szerint Than Károly volt.
1864-ben Than megállapította, hogy az ammónium-klorid több kutató által észlelt rendellenes gőzsűrűségének oka az, hogy a vegyület ammóniára és sósavra disszociál, amelyek egymás mellett vannak jelen. Megállapította azt is, hogy a gőzsűrűség értékéből a termikus disszociáció fokára lehet következtetni.
A termokémia területén Than Károly kalorimetriás mérésekkel foglalkozott. Vegyerélytani vizsgálatok címen a legősibb és elvileg legegyszerűbb, gyakorlatilag azonban bonyolult jégkaloriméterrel, mégpedig annak Bunsen által módosított változatával végzett kísérleteiről számolt be. Than a hidrogén égéshőjét határozta meg igen precízen elvégzett mérésekkel, s azt 0°-on és 760 Hg/mm nyomáson 33 970 kalóriának találta. Ma ezt 33 817 kalóriának tudjuk, s ennek alapján azt is, hogy akkor Than értéke volt a legpontosabb. Akkoriban viszont vitatták értékét, s legkivált Magyarországon, ahol Schuller Alajos és Wartha Vince egy saját konstrukciójú jégkaloriméterrel szintén ugyanezen égéshő értékét vizsgálta, s azt 34 120 kalóriának találták.
Ha közvetlen eredményeinek tárgyalását a fizikai kémia nagy területén ezzel be is fejezhetjük, jelentősége e tudomány magyarországi történetében lényegesen nagyobb az elmondottnál. Egyrészt avval, hogy előadásai, könyve határozott és előremutató fizikai-kémiai szemléletet sugároztak, másrészt az intézetében munkatársai vagy doktorandusok által végzett munkákon keresztül. Utóbbiakat Than támogatta, sok esetben kezdeményezte. Az ebből megjelent publikációkon azonban neve sosem szerepelt. Than publikációs szerénysége e téren szinte már túlzott volt, általában csak az viseli nevét, amin sajátkezűleg dolgozott. Közleményei egy-két kivételtől eltekintve mind egyszerzősek. Számuk a mi századunk publikációs tempójához és szokásaihoz képest nem sok, különösen nem közel 50 éves intézetvezetés esetén. Alatta marad a 100-nak, s ennek is csak kétharmada tudományos közlemény. Than tudományos hatását és szerepét ennek ellenére azóta sem múlták felül a magyarországi kémiában.
Intézetében vizsgálta Winkler a gázok abszorpcióját különböző folyadékokban, végezte el Buchböck példamutató reakciókinetikai vizsgálatait s tette megállapításait a közegnek a reakciósebességre gyakorolt hatásáról, továbbá az ionhidratáció megállapításával kapcsolatban. Ott végezte Sigmond Elek, Muraközi Károly kinetikai vizsgálatait. Joggal mondhatjuk, hogy ott, Thannal született meg Magyarországon a fizikai-kémia.
Érdekes megemlíteni, hogy Pinegrua spanyol professzor 1893-ban körkérdést intézett a világ vezető kémikusaihoz, hogy definiálják az affinitást, a kémiának ezt az ősrégi, de mégis egzakt tartalom nélküli, gyakran csupán puszta szóként használt fogalmát. Than Károly is a megkérdezettek között szerepelt. Than válaszában kifejtette, hogy azok, akik e fogalom említésekor a puszta szónál többre gondolnak, két irányzathoz tartoznak, vagy a termo-kémiaihoz, vagy az energetikaihoz. Ő személy szerint az utóbbihoz sorolja magát, szerinte az affinitás a kémiai rendszer egységére eső szabad energia. Wilhelm Ostwald, az energetizmus atyamestere ehhez hozzáfűzte, hogy ez elfogadható nézet, avval a kiegészítéssel, hogy az affinitás nem energianagyság, hanem energia osztva valamilyen kémiai mennyiséggel. Utóbbi azonban nem fogható fel tömegként vagy súlyként, hanem sajátságos jellegként, mely jelleg dimenzióként nem közelíthető meg.
