SZERVETLEN KÉMIA
SZERVETLEN KÉMIA
A szervetlen kémia a kémia tudományának mostohagyermeke volt a múlt század második felében, amellyel a nagy iramban fejlődő ifjabb testvér, a szerves kémia mellett elfelejtettek foglalkozni. A szerves kémiában tisztázást teremtő vegyérték fogalom a szervetlen kémia egy jelentős területén, a komplex vegyületek esetében, elég hosszú időre tisztázatlanságot teremtett. A halhatatlan dicsőséget jelentő elemfelfedezések hőskora elmúlt. Kémiai úton már nem lehetett új elemet lelni. A szerves kémia közvetlen kapcsolatban állt egy dinamikusan fejlődő iparággal, a szerves vegyiparral, és az új eredmények gyakran bőséges anyagi sikerrel jártak, s ez a tehetségek nagy feléje áramlását idézte elő. Szervetlen kémiával foglalkozó kémia-professzor bizony nagyon kevés maradt Európában. Than Károly e tudományterületnek egyik legalaposabb ismerője volt, mint arról élete főmunkája, a részletesebben később ismertetendő. A kísérleti chemia alapjai című könyve maradandóan tanúskodik. Jóllehet e könyv megjelenése óta 80 év telt el, a benne közölt szervetlen kémiai adatok máig is sok esetben hasznos információkat nyújtanak a kutatóknak.
Than Károly magyarországi működésének első feltűnő tudományos eredménye a „szénéleg kéneg” vagyis a karbonilszulfid felfedezése volt 1867-ben.
Munkájához nagyon tudatos meggondolások alapján látott: „A vegyértékek törvénye alapján és a szénenynek négy vegyértékű természetéből már rég sejtettem, hogy ezen vegyületük létezhetik, annyival inkább, minthogy a kérdéses légnem vegyalkatára nézve a már ismeretes szénsav és szénkéneg között áll.” Szénmonoxidot és kéngőzt vezetett át izzó porcelán csövön és úgy észlelte az új vegyület keletkezését. Példás alapossággal végzett kísérletekkel a szén-oxi-szulfid fizikai állandóit is meghatározta. Még ugyanazon évben kimutatta a karbonilszulfid jelenlétét a harkányi gyógyvízben. Megvizsgálta az új vegyület kémiai reakcióit, megállapítván, hogy a széndioxidhoz analógan viselkedik, ammóniával utóbbi ammoniumkarbaminátot, a szén-oxi-szulfid ammonium-tiokarbaminátot képez.
A karbonil-szulfid felfedezéséért Than a bécsi Tudományos Akadémiától különben 450 forint jutalomban (a Liebenféle díj fele) részesült.
A későbbiek során Than intézetében doktori disszertációk formájában a karbonilszulíid gyakran szolgált modellanyagként más jellegű vizsgálatokhoz. Így Buchböck Gusztáv a karbonil-szulfid hidrolites bomlását vizsgálta, ami a reakciókinetikában az elsőrendű reakciók egyik legszabályosabb példájául szolgált. Mérését a keletkező kénhidrogén meghatározásán keresztül végezte. Nuricsán Józsefnek ugyancsak disszertációs munka keretében sikerült más úton is szén-oxi-szulfidot előállítania.
A Bunsen-láng égését vizsgálva Than Károly megállapította, hogy a láng legkülső részén ózon keletkezik, mely azonban a láng magasabb hőmérsékletű részein elbomlik. E megállapítás szolgált később Ilosvay Lajosnak kiindulási pontul vizsgálataihoz, melynek során az ózonnak továbbá a nitritnek új és az utóbbi esetében máig is egyedülállóan specifikus reagensét fedezte fel.
Igen szép számú Than munkatársainak és doktorandusainak tollából a szervetlen kémiai tárgyú közlemény. (Than az intézetében készült doktori disszertációkból megjelent publikációkon szerzőként általában nem szerepelt.)
Így 1865-ben Szeiben Ottó tanársegéde A borkősav élenyülése égvényes folyadékban ezüstéleg által címen, Lucich Géza Pedig Allégenysav hatásának vizsgálata az iblany fémekre címen írt. Az előbbiben kálium-tartarát és ezüst-nitrát, utóbbiban salétromossav és jodidok reakcióját vizsgálta a szerző.
