VI. SZÍN.
Belarius barlangja előtt.
IMOGEN (jön férfi ruhában).
A férfi élet, látom, kényelmetlen:
Fáradt vagyok s két éjen át a föld
Volt vánkosom: betegnek kéne lennem;
De tart az akarat. – Milford, midőn
A hegycsucsról Pisanio mutatott,
Közelnek láttalak. Oh Zeus! úgy vélem,
Megvert elől a hajlék is oson,
Hol enyhet lelne. Két koldus mondotta,
Hogy nem tévedhetek. Hát búrakott
Szegény is hazudik, tudván, hogy terhe
Vagy büntetés, vagy próba? – Nem csoda,
Ha ritkán szól a gazdag igazat.
Gonoszb, ha bőség botlik, mint ha szükség
Hazudik, s csalfaság királyban rosszabb,
Mint a koldusban. – Jó uram! Te a
Csalfákhoz tartozol. Im, rád gondolok,
S éhségem eltünt, s még elébb alig hogy
Le nem roskadtam. De mi ez? Ez út
Belé vezet: egy vad tanyája. Legjobb
Voln’ nem kiáltnom, s félek is; de éhem,
Előbb kicsiny, természetem’ megejti
S hőssé teszi. A jóllét s béke született
Gyávák: baj volt örökké a merészség
Szüléje. – Hej, ki az? Ha ember, szóljon!
Ha vad, támadj vagy tágits! – Nem felel?
Úgy bemegyek. Legjobb, kardot huzok;
S ha ellenségem úgy fél, mint magam
A kardtul, akkor nem sokáig nézi.
Belarius, Guiderius és Arviragus jönnek.
A férfi élet, látom, kényelmetlen:
Fáradt vagyok s két éjen át a föld
Volt vánkosom: betegnek kéne lennem;
De tart az akarat. – Milford, midőn
A hegycsucsról Pisanio mutatott,
Közelnek láttalak. Oh Zeus! úgy vélem,
Megvert elől a hajlék is oson,
Hol enyhet lelne. Két koldus mondotta,
Hogy nem tévedhetek. Hát búrakott
Szegény is hazudik, tudván, hogy terhe
Vagy büntetés, vagy próba? – Nem csoda,
Ha ritkán szól a gazdag igazat.
Gonoszb, ha bőség botlik, mint ha szükség
Hazudik, s csalfaság királyban rosszabb,
Mint a koldusban. – Jó uram! Te a
Csalfákhoz tartozol. Im, rád gondolok,
S éhségem eltünt, s még elébb alig hogy
Le nem roskadtam. De mi ez? Ez út
Belé vezet: egy vad tanyája. Legjobb
Voln’ nem kiáltnom, s félek is; de éhem,
Előbb kicsiny, természetem’ megejti
S hőssé teszi. A jóllét s béke született
Gyávák: baj volt örökké a merészség
Szüléje. – Hej, ki az? Ha ember, szóljon!
Ha vad, támadj vagy tágits! – Nem felel?
Úgy bemegyek. Legjobb, kardot huzok;
S ha ellenségem úgy fél, mint magam
A kardtul, akkor nem sokáig nézi.
| Ily ellent, jó egek! | (Bemegy a barlangba.) |
)
BELARIUS.
Legjobb vadász te voltál, Polydore,
S az ünnep hőse vagy: Cadwal s magam
Leszünk szakács s inas; ez a mi dolgunk:
A szorgalom verejtéke szivest
Megszáradt, meghal czéljaért. Gerünk:
Mi nyers, gyomrunk’ fűszerezi; kavicson,
Mely vánkosul kemény lomhának, a
Fáradtság horkol is. Most béke rád,
Szegény hajlék, mely őrzöd önmagad’!
Legjobb vadász te voltál, Polydore,
S az ünnep hőse vagy: Cadwal s magam
Leszünk szakács s inas; ez a mi dolgunk:
A szorgalom verejtéke szivest
Megszáradt, meghal czéljaért. Gerünk:
Mi nyers, gyomrunk’ fűszerezi; kavicson,
Mely vánkosul kemény lomhának, a
Fáradtság horkol is. Most béke rád,
Szegény hajlék, mely őrzöd önmagad’!
GUIDERIUS.
Nagyon fáradt vagyok.
Nagyon fáradt vagyok.
ARVIRAGUS.
Gyengültem; de erős vagyok étvágyban.
| Én a dolologba |
GUIDERIUS.
Ott ben hűlt étel van: rágcsáljunk rajta,
Mig prédánk meg nem fő.
Ott ben hűlt étel van: rágcsáljunk rajta,
Mig prédánk meg nem fő.
BELARIUS.
Azt hinném – csakhogy ételünk’ megette –
Itt tündér járt.
| Ne jöjj be, várj. |
| (Benéz.) |
Itt tündér járt.
GUIDERIUS.
Mi az, uram?
Mi az, uram?
BELARIUS.
Egy angyal, és ha nem, úgy földi mása! –
Istennő, egy fiúnál nem idősb.
Imogen jön.
| Zeusra! |
Istennő, egy fiúnál nem idősb.
Imogen jön.
IMOGEN.
Jó emberek, ne bántsatok: mielőtt
Beléptem, bekiálték; meg akartam
Vagy venni, vagy koldulni, mit elvevék.
Bizony nem loptam, és nem is akartam,
Bár láttam a padlón elszórt aranyt.
Im, itt ebédem ára, ott akartam
A deszkán hagyni, mihelyest ebédem’
Elköltém, s elmegyek vala, imával
Gazdámért.
Jó emberek, ne bántsatok: mielőtt
Beléptem, bekiálték; meg akartam
Vagy venni, vagy koldulni, mit elvevék.
Bizony nem loptam, és nem is akartam,
Bár láttam a padlón elszórt aranyt.
Im, itt ebédem ára, ott akartam
A deszkán hagyni, mihelyest ebédem’
Elköltém, s elmegyek vala, imával
Gazdámért.
GUIDERIUS.
Pénz, fiú?
Pénz, fiú?
ARVIRAGUS.
Minden aranyt s ezüstöt! Mint a mit
Csak az becsül meg jobban, a ki sár
Isten imád.
| A sárba inkább |
Csak az becsül meg jobban, a ki sár
Isten imád.
IMOGEN.
Haragszol, látom. Ám
Hibámért ha megölsz, tudd meg, azért
Halok, mit nem tevék.
Haragszol, látom. Ám
Hibámért ha megölsz, tudd meg, azért
Halok, mit nem tevék.
BELARIUS.
| Hová sietsz? |
IMOGEN.
A Milford-rébe.
A Milford-rébe.
BELARIUS.
| Mi neved? |
IMOGEN.
Fidele, sir. Egy sógorom Olasz-
Országba ment s Milfordban szállt hajóra,
Hozzá menőben majd hogy éhen vesztem
S e bünbe estem.
Fidele, sir. Egy sógorom Olasz-
Országba ment s Milfordban szállt hajóra,
Hozzá menőben majd hogy éhen vesztem
S e bünbe estem.
BELARIUS.
Ne nézz parasztnak s lelkületünk’ ne zord
Lakóhelyünkön mérd. Még jókor jöttél.
Már szinte éj van: lesz mit enni jobb is,
Mig itt lészsz; s hálád, hogy maradsz s eszel. –
Fiuk, köszöntsétek.
| Kérlek, szép fiú, |
Lakóhelyünkön mérd. Még jókor jöttél.
Már szinte éj van: lesz mit enni jobb is,
Mig itt lészsz; s hálád, hogy maradsz s eszel. –
Fiuk, köszöntsétek.
GUIDERIUS.
Majd udvarolnék, hogy szolgád lehessek.
De annyi érőt, mint veszek, adok
Is érted.
| Volnál csak asszony: |
De annyi érőt, mint veszek, adok
Is érted.
ARVIRAGUS.
Az lesz vigaszom, hogy férfi:
Testvér gyanánt fogom szeretni. És
Mint őt üdvözleném hosszú idő
Után, úgy üdvözöllek tégedet.
Légy víg, barátok közt.
Az lesz vigaszom, hogy férfi:
Testvér gyanánt fogom szeretni. És
Mint őt üdvözleném hosszú idő
Után, úgy üdvözöllek tégedet.
Légy víg, barátok közt.
IMOGEN.
S ha testvérek közt? (Magában.) Bár atyámnak lettek
Voln’ fiai: úgy kisebb lesz vala
Az én értékem is, s veled Posthumus
Egyenlőbb.
| Barátok közt! |
Voln’ fiai: úgy kisebb lesz vala
Az én értékem is, s veled Posthumus
Egyenlőbb.
BELARIUS.
Bántja valami.
Bántja valami.
GUIDERIUS.
Én elvehetném!
| Bár róla |
ARVIRAGUS.
Vagy hogy én: akár
Mi lenne, és mi bajjal, vészszel járna.
Egek!
Vagy hogy én: akár
Mi lenne, és mi bajjal, vészszel járna.
Egek!
BELARIUS.
Fiuk! (Suttognak.)
Fiuk! (Suttognak.)
IMOGEN.
Nem volna tágabb udvara, mint e barlang,
Se nem cselédje, és erényök lenne,
Mit megpecsétel lelkisméretök
(S hozzá az ingatag tömegnek semmi
Ajándoka): e párt fölül nem mulnák.
Nemet cserélnék, hogy társok legyek,
Mióta Leonátus csalfa.
| Nagy emberek, a kiknek |
Se nem cselédje, és erényök lenne,
Mit megpecsétel lelkisméretök
(S hozzá az ingatag tömegnek semmi
Ajándoka): e párt fölül nem mulnák.
Nemet cserélnék, hogy társok legyek,
Mióta Leonátus csalfa.
BELARIUS.
Fiuk, süssük meg a vadat. Szép ifju,
Jer: rossz beszélgetés esik bőjt mellett.
Ha ettünk, majd beszélsz történetedből,
A mennyit jónak vélsz.
| Jól van. |
Jer: rossz beszélgetés esik bőjt mellett.
Ha ettünk, majd beszélsz történetedből,
A mennyit jónak vélsz.
GUIDERIUS.
| Jöjj közelebb. |
ARVIRAGUS.
Mint éj baglyoknak, mint pityernek regg,
Légy üdvöz.
Mint éj baglyoknak, mint pityernek regg,
Légy üdvöz.
IMOGEN.
Köszönöm.
Köszönöm.
ARVIRAGUS.
| Jer közelebb. (Elmennek.) |
