Erdők
Erdők
Az Uráltól nyugatra fekvő régió 27 százalékát, valamint a volt Szovjetunió 35 százalékát borítja erdő: ez összesen 900 millió hektárt tesz ki. Ezek az erdők a világ erdei biomasszájának közel 15 százalékát adják. E régió erdőinek jelentős hányada az Orosz Föderációban található. Több évszázada tartó használatuk miatt azonban nagyon kevés maradt a biodiverzitásban gazdag természetes erdei ökoszisztémákból.
A hatvanas évek eleje óta Európa összes erdővel borított területe több mint 10 százalékkal növekedett, elsősorban Dél- és Nyugat-Európában. Kelet-Európában a növekedés csekélynek tűnik százalékos arányban, de ott jelentős erdőtelepítésre került sor. 1988 és 1993 között az Oroszország területén nyilvántartott erdőterület 3,9 millió hektárral növekedett (0,33 százalékkal). Ez részben az erdősítési irányelveknek, részben a marginális területeken tapasztalható spontán fanövekedésnek köszönhető.
Erdőirtás. Miközben a régió élőfakészlete összességében növekszik, nagy mértékű erdőirtás folyik Oroszország északi erdőségeiben. Az ottani fakitermelést és -megmunkálást javarészt kívülről jövő nagy faipari társaságok támogatják; a nagy mértékű fakivágás súlyos eróziós problémákat és élőhelyváltozásokat okoz, s mindez negatív hatással van a biodiverzitásra. Több országban, például Grúziában, több ezer hektárnyi hegyi erdő esett áldozatul a tűzifagyűjtésnek.
Az erdőállomány károsodása, az okok sokfélesége. A fák lombozatának és levélzetének elvesztése, elszíneződése az erdők állapotának általános romlását jelzi a régió számos részében, bár a fakészlet-növekedés és a levélvesztés közötti összefüggést még nem sikerült megbízhatóan bizonyítani. A levélvesztéssel leginkább sújtott erdőségek Közép-Európában, Észak-Európában és Dél-Kelet-Európában találhatók. Egy 1993-ban készült felmérés szerint a faállomány 22,6 százaléka 25 százalékot meghaladó mértékű levélvesztést szenved el. Ezt olyan tényezők váltják ki, mint a kedvezőtlen időjárási feltételek, a levegőszennyezés, a betegségek, a kórokozók és az erdőtüzek. Vagyis nemcsak a savas esők, ahogy azt korábban gondolták.
Az országok jelentős részében a helyi erdők katasztrofális pusztulásának a levegőszennyezés az oka. Ez tapasztalható a Lengyelország, Németország és Csehország határán lévő „fekete háromszögben”, a lengyelországi Felső-Sziléziában, az oroszországi Kola-félszigeten és a Norilski-területen. A feltételezések szerint a közép- és kelet-európai erdők 35–50 százalékának károsodásáért vagy pusztulásáért nagyrészt a széntüzelésű erőművek a felelősek, amelyek kén-dioxidot és nitrogén-oxidokat bocsátanak ki. Az orosz erdők pusztulásának fő oka ugyanakkor a színesfém-olvasztásban keresendő. Évente mintegy 700 ezer hektáron pusztít az erdőtűz, elsősorban Oroszország egyes részein és Dél-Európában, bár utóbbi területen a gyakori égetés feltétlenül szükséges bizonyos növénytípusok, például a chaparral és maquis bozótféleségek fenntartásához.
