A felszabadulás ára
A felszabadulás ára
Már az 1687. évi országgyűlés lemondott a szabad királyválasztás jogáról és eltörölte az Aranybulla ellenállási záradékát. Lipót felállította az Újszerzeményi Bizottságot (Neoacquistica Commissio), amely a magyar nemességnek korábbi birtokait csak az okleveles bizonyítékok bemutatása és jókora "fegyverváltság" lefizetése után adta vissza. Ugyanakkor főtisztjeinek, bizalmas híveinek hatalmas területeket adományozott az egykori hódoltságban. A visszafoglalt országrészben létrehozták a kincstári birtokok és haszonvételek kezelésére az Udvari Kamara alatt álló Budai Kamarai Felügyelőséget (1686) és a Kamarai Adminisztrációk tiszttartóságait. Megszervezték a hadiadók behajtását és a hadsereg ellátását szolgáló hivatalokat is.
A magyar rendiség végleg elveszíteni látszott beleszólását az ország kormányzásába. I. Lipót császár és király a volt hódoltsági területekre katonai erővel, a kormányzat minden ágára kiterjedően felépített új hivatalokkal és azokban Habsburg-hű hivatalnoki gárdával, a magyar országgyűlés jogainak semmibevételével terjesztette ki abszolút hatalmát.
A császári katonaság téli beszállásolása, az ellátásukra kivetett hatalmas adók, Antonio Caraffa császári generális és katonái kegyetlenségei (Debrecen kifosztása, Eperjesen gazdag nemesek és polgárok kivégeztetése) végső elkeseredésbe sodorták a paraszti tömegeket és a nemeseket egyaránt.
