Erdély a Habsburg Birodalomban
Erdély a Habsburg Birodalomban
Az önálló Erdély, utolsó fejedelme, Apafi Mihály halála után, nem kerülhette el sorsát, hogy megszűnvén a török Porta támogatása, Magyarország más részeihez hasonlóan, bár attól különálló tartományként betagozódjon a Habsburg Birodalomba. A kis ország beolvasztására is születtek tervezetek: Caraffa generális az önálló alkotmányos jogok eltörlésével erőskezű kormányzást javasolt, míg Bethlen Miklós a viszonylag nagyobb kormányzati önállóság, a társadalmi, közigazgatási, művelődési sajátosságok megőrzése mellett állt ki. Az a dokumentum azonban, amely biztosította Erdély közhatalmi önállóságát az I. Lipót által 1690-ben kiadott, a fogarasi országgyűlésen a következő évben kihirdetett Diploma Leopoldinum volt. Ez elviekben biztosította az önálló belpolitikát, a szabad vallásgyakorlatot, az anyanyelvi művelődés lehetőségét Erdély minden nemzete számára. A kereskedelmi szabadságot nem korlátozta, évi adóként békeidőben 50 ezer forintot, háborúban ennek ötszörösét rótta az új tartományra.
A helyi igazgatás felső szerve a Nagyszebenben felállított Gubernium (Kormányzóság) volt, élére kormányzóként Bánffy György került. Emellett az adók beszedésére és a hadellátás megszervezésére létrehozták a Commissariatust. Erdélyben ekkor még folytak a törökellenes küzdelem utóharcai, a beszállásolt katonaság eltartása mellett azonban már a kiépülő Habsburg bürokrácia megszervezésével járó terhekkel is szembe kellett nézni.
