A 17. század
A 17. század
A Hoffhalter alapította nagyváradi nyomda vezetését Szenczi Kertész Ábrahám vette át, őt tartják a 17. század egyik legképzettebb magyar nyomdászának, mert e század legszínvonalasabb kiállítású nyomtatványait ő állította elő. S ő vállalkozott arra, hogy második alkalommal is kiadja a Károlyi Gáspár által lefordított teljes Bibliát.
Gyulafehérvárott az 1571-ben megszűnt nyomda helyén az 1620-as évek elején létesített újat a fejedelem, Bethlen Gábor, s ugyancsak fejedelminek mondható az 1651-ben alapított sárospataki nyomda, amely Comenius műveinek kinyomtatására is vállalkozott.
A századvég legnagyobb műveltségű magyar nyomdásza, egyben betűmetszője Tóthfalusi Kis Miklós volt, aki 1680-tól Amszterdamban tanulta ki a mesterséget, az ottani diákokkal együtt fogott hozzá a Károlyi-féle bibliafordítás korrekciójához, s az új Biblia nyomtatásához: Emellett betűmetszéssel foglalkozott, s teremtette meg ily módon az anyagi alapot a Biblia kinyomtatásához. 1685-re készült el a mű, amelyet 12 ezer példányban nyomott ki, s kilenc szekérrel szállított haza Erdélybe 1689-ben. Hazájában értetlenül fogadták, hajszát indítottak ellene, a Biblia meghamisításával is vádolták, s hiába jelentette meg védőiratát, érveit nem fogadták el. Bűnéül rótták fel azt is, hogy a szabadabb teológiai elveket valló Cocceius-irányzat híve volt, s filológiai működését eretnekségnek vélték. Hiába telepedett le 1690-ben Kolozsvárott, hiába vitte magával nyomdáját, s kezdte meg utánozhatatlan mesterségét három évre rá, hiába adott közre nagyszámú művet, modern nézeteit nem fogadták el. A Hollandiában elsajátított elvek alapján hangoztatta ugyan az anyanyelvi oktatás, s a parasztság műveltségi szintje emelésének fontosságát, kiadott Balassit, Rimayt és Comeniust, ennek ellenére azt állították róla, hogy az ortodox vallással szemben álló nézeteket hirdet, s az 1698-ban kiadott "Mentsége okán" címkezdetű írás miatt perbe fogták. A református egyház vezetőinek nyilvános megkövetésére, vitatható művei valamennyi példányának elégetésére, s tanai írásban történő visszavonására kötelezték. Az 1699-es év elején szélütés érte, bénán élt még három éven át, 1702 márciusában hunyt el. Róla írta Németh László az Eklézsia-megkövetés című drámáját.
Az első magyar újságok egyike
