A forgalmazás kérdései
A forgalmazás kérdései
Hogy hány másolat, kópia készüljön, azon múlik: mennyit rendel a forgalmazó vállalat? Belföldi forgalmazó vállalat az állami MOKÉP, de vannak más cégek is. Az országosan terjesztett kópiák számán a film sikere múlhat, valamint az, hogy mennyi idő alatt tekintheti meg a lakosság. 1945 óta nem fordult elő, hogy egy magyar filmből megyénként legalább egy kópia készüljön. Vagyis általában egy évbe telhetett, amíg egy új magyar filmet az ország egész lakossága megtekinthetett. Ha valamely filmet egyetlen forgalmazó cég sem vesz át, következésképp egyetlen mozi sem vetíti: a film hiába készült el, eleve ráfizetéses. Ebből kifolyólag világszerte szokás, hogy a vállalkozó (producer) a forgatás előtt megállapodik a forgalmazóval, aki vállalja a bemutatást és előleget is folyósít. Éppen ezért viszont a forgalmazó cégek beleszólnak a forgatókönyv, a film tartalmába, mondandójába.
A magyar filmek külföldi terjesztését a legutóbbi időkig a HUNGAROFILM Vállalat monopolhelyzetben gondozta. Ez szervezte a filmfesztiválokat is, illetve az azokon történő részvételünket.
A forgalmazó cégek által terjesztett film a mozikba kerül. A mozikba hosszú évtizedeken át központi irányítással kerültek a filmek, így a mozi üzemvezetőjének nem is volt lehetősége saját műsorát önállóan megtervezni. Pedig a moziműsor összeállítása nagy szakértelmet igényel. Ki kell tudni számítani, hogy mennyi időre kössön le a mozi egy-egy filmet; előfordulhat, hogy valamely mozgóképet a lekötött időn túl is szívesen látogatna a közönség, ámde a kópia mégis visszaszállítandó a forgalmazóhoz, aki már más mozinak ígérte azt; vagy fordítva, túl hosszú időre történt a kötés, sikerre számítva, és a film üres vagy foghíjas nézőtér előtt pereg.
