MONOGENEZIS, POLIGENEZIS
MONOGENEZIS, POLIGENEZIS
"Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala" -szól a Biblia Mózes I. könyvében. A vízözön után az emberek fel akarták építeni Bábel égig érő tornyát, Isten azonban összezavarta nyeluüket, s így, szétsaéledtek a világban; E bibliai történet az alapja annak az elméletnek, mely szeeint az emberek a történetem kezdetén egyfielyen éltek és égy nyelvet beszéltek, s ez egyetlen nyelvből alakultak ki az ősnyelvek, belőlük a maiak (a. m. monogenezis). A nyelvek sokféleségének másik magyarázata szerint az emberré válás a Föld egymástól távoli részein nem egy időben zajlott, s ennek megfelelően nem egy, hanem több (sok?} nyelv alakult ki, melyekből a nyelvcsaládok sarjadtak (a, m. poligenezis).
A természettudományok, az antropológia meg a nyelvtudomány mai állása szerint az utóbbi látszik bizonyítottnak. Az antropológia (a. m. az ember származásával, természeti fejlődésével foglalkozó tudomány) leletei a világ távoli pontjairól kerültek elő; a nyelvtudomány segítségével kikövetkeztethető ősnyelvi alapszókincsek is igen eltérő természettöldrajzi életkörülményeket sejtetnek. Elgondolkodtató az is, hogy a Biblia- s ezt elmélyült hívői és kutatói régen felismerték és bizonyítatták- nem történelemkönyv: nem a "valódit" írja, hanem az "igazat"; történetei jelképesek, az embertség lelki-szellemi fejlődéséről, Isten és ember kapcsolatának eseményeiről szólnak, s nem konkrétan és közvetlenül a természet jelenségeiről, a történelem egyes jelenefelről; a hitbéli meggyőződés nem helyettesíti a tudományt, és fordítva. A vita e meggondolások ellenére máig sem dőlt el egyértelműen.
A természettudományok, az antropológia meg a nyelvtudomány mai állása szerint az utóbbi látszik bizonyítottnak. Az antropológia (a. m. az ember származásával, természeti fejlődésével foglalkozó tudomány) leletei a világ távoli pontjairól kerültek elő; a nyelvtudomány segítségével kikövetkeztethető ősnyelvi alapszókincsek is igen eltérő természettöldrajzi életkörülményeket sejtetnek. Elgondolkodtató az is, hogy a Biblia- s ezt elmélyült hívői és kutatói régen felismerték és bizonyítatták- nem történelemkönyv: nem a "valódit" írja, hanem az "igazat"; történetei jelképesek, az embertség lelki-szellemi fejlődéséről, Isten és ember kapcsolatának eseményeiről szólnak, s nem konkrétan és közvetlenül a természet jelenségeiről, a történelem egyes jelenefelről; a hitbéli meggyőződés nem helyettesíti a tudományt, és fordítva. A vita e meggondolások ellenére máig sem dőlt el egyértelműen.
"És monda az Ur: Imé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; (...) zavarfok ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. " (Mózes 1.11.)
id. Peter Brueghel: Babel
Cs. G.
