A regény átalakulása
A regény átalakulása
A regényforma '30-as évekbeli átalakulása Márai Sándor (1900-1988) nevéhez köthető. Hosszú ideig vívódott, vajon képes lesz-e jó epikát írni, pedig ebben a műfajban már A zendülőkkel (1930) maradandót alkotott. Megteremtette a lázadó fiatalok modelljét, nem véletlen, hogy lázadók népesítették be a harmadik nemzedék regényvilágát is.
Döntő hatást tett Egy polgár vallomásai (1934-1935) című önéletírásával, amely Kassák Lajos Egy ember élete és Illyés Gyula Puszták népe mellett műfajteremtő alkotás. Márai ugyanis a szívós munkával kulturálódó, tevékenykedő polgár világába és gondolkodásába avatta be olvasóit. Ebben teremtette meg a sebezhetetlen, emelkedett szellem mítoszát, amely majd fontos eleme lesz a Féltékenyeknek (1937) és remek Krúdy-regényének, a Szindbád hazamegynek (1940).
Márai stílusával is iskolát teremtett. A lázadó alakja tűnik fel Sőtér István némelyik regényében, míg a Márai által közvetített Thomas Mann-i tradíció élteti Thurzó Gábor fiatalkori alkotásait; Kolozsvári Grandpierre Emil és Vas István önéletírásainak is az ő életműve az ösztönzője és mintája.
A szellem és a játékosság érdekes kettősségét valósította meg legsikerültebb regényeiben Szerb Antal (1901-1945), aki esszéistának is kiváló volt, magyar- és világirodalom-története pedig máig e műfaj népszerű remeke. Az Utas és holdvilág (1937) ugyanúgy sorsvallató regény, mint az Egy polgár vallomásai, erősebb azonban benne a fiktív elem. Főhőse elveszett személyiségét és elrontott életének magyarázatát keresi, miközben utazik, akárcsak a modern regény sok hozzá hasonló tévelygője. A múltban kalandozik fantasztikus regényvilágában Szentkuthy Miklós (1908-1988) is. Valós történelmi események alkotják művei hátterét, de ezeket asszociációinak engedve idézi meg, már-már Rabelais bőségével, kimeríthetetlen ismeretszomjával. Művei azt példázzák, hogy az események nemcsak időrendben felidézve élhetők újra, hanem a tudat öntörvényű, gátlásoktól felszabadított mozgásával is.
Radnóti Miklós utolsó fényképe. Feltehetőleg 1941 első hónapjaiban készült
Szerb Antal (balra) és Kerényi Károly az Utas és holdvilág korszakában
