A NYELVROKONSÁG (Róna-Tas András)

Teljes szövegű keresés

A NYELVROKONSÁG
(Róna-Tas András)
A köznyelv a rokonságnak kétféle formáját ismeri. Van vérrokonság, vagyis a leszármazás közössége és van házasság révén szerzett rokon, akivel nem vérségi kötelék köt össze. A rokonság szót, ha nyelvrokonságról beszélünk, az elsőhöz hasonló értelemben használjuk.
A nyelvek rokonságának gondolata igen régi, tulajdonképpen már a Bábel tornyának története is erről szól. A modern tudományos nyelvrokonság fogalmát William Jonesnak az Angol Királyi Ázsiai Társaság 1786. február 2-án elhangzott előadásához szokás kötni, amikor Jones felállította az indoeurópai nyelvek rokonságának modern elméletét. Darwin 1859-ben megjelent munkájában, a Fajok eredetében a fajok fejlődését a nyelvek rokonságának bemutatásával világította meg. Ebbe ugyanis a kihalt nyelveket ugyanúgy el lehetett helyezni, mint a kihalt fajokat. S bár valóban a nyelvek genetikus rokonságáról beszélünk, és ezzel biológiai hasonlatot alkalmazunk, a nyelvrokonság elmélete nem a darwinizmus terméke.
A világ különböző nyelveinek sokaságát háromféle módon lehet áttekinteni.
Lehet a nyelveket földrajzilag csoportosítani. Ez néha elkerülhetetlen, mert például a Kaukázus igen sokfajta nyelvét csak földrajzi alapon lehet csoportosítani. Ezek a csoportosítások azonban sohasem egyértelműek, mert nem lehet megmondani, hogy hol van például a Kaukázus vidékének a határa, s azt sem tudjuk, hogy a Kaukázusban beszélt orosz nyelv hogyan ítélendő meg.
A másik a tipológiai csoportosítás, amely sok felvilágosítást ad a nyelv működéséről. Kimerítő is abból a szempontból, hogy minden nyelvet be lehet sorolni valamilyen tipológiai kategóriába, bármilyen tipológiai rendszerrel is dolgozunk, de nem egyértelmű, mert egy nyelv egyszerre tartozhat két vagy több különböző tipológiai csoportba is. Sokszor tévesztik össze a tipológiai hasonlóságot a nyelvrokonsággal. Abból a téves következtetésből kiindulva, hogy a „rokonok hasonlítanak, ezért akik hasonlítanak: rokonok” szoktak ma hasonló nyelveket rokonítani. Pedig a nyelvek állandó változásuk során megváltoztatják típusukat. Az angol szemünk előtt veszti el utolsó grammatikai jeleit, és egyre inkább ugyanúgy szórenddel fejezi ki a nyelvi viszonyokat, mint a kínai.
A nyelvek genetikus rokonsága, vagyis nyelvcsaládok szerinti csoportosítása kimerítő, mert minden nyelv tartozik valamilyen nyelvcsaládba, legfeljebb vannak ma rokontalan nyelvek. Egyértelmű, mert egy nyelv nem tartozhat egyszerre két nyelvcsaládba, s nem önkényes, mert minden nyelvről megállapítható, hogy melyik és csak melyik nyelvcsalád tagja.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages