Magyar nyelvpolitikai problémák és feladatok
Magyar nyelvpolitikai problémák és feladatok
Magyarországon ma kisebb nyelvpolitikai feladatok vannak: ám Magyarországnak, határokon túli magyar nemzetiségei miatt szerepet kell vállalnia az európai nyelvpolitikai feladatokban.
Magyarországon leginkább a cigánysággal kapcsolatban vetődnek föl nyelvpolitikai teendők: pl. a kétnyelvűség változatai, az írástudatlanság, a cigánynyelv státuskérdése. Magyarországon a magyar nyelv elterjedése és használata teljes; ezért ezen a területen semmilyen törvényi szabályozásra nincs szükség; jóllehet a nemzetiségeknek igényeiknek megfelelően, sőt a pozitív diszkrimináció (előnyös helyzetbe juttatás) eszközeivel biztosítani kell az anyanyelvi iskolázást, név- és nyelvhasználatot. (A kisebbségi oktatásnak Magyarországon jelenleg három formája létezik: a) nemzetiségi tannyelvű, b) kéttannyelvű, c) nemzetiségi nyelvet oktató intézmények.) Az európai nemzetiségek számára az európai ajánlásokat, javaslatokat kell figyelembe venni; hosszabb távon ugyanis csak az a politika vezethet sikerre, amely a dél-tiroli, walesi, moldovai, valamint az erdélyi felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és felsőőrségi magyaroknak aránylag egyenlő jogokat akar. Sajátosan kárpát-medencei nyelvpolitikai és nyelvstratégiai feladat a mindenoldalú, de különösen a térségre és Európára figyelő kommunikációs kapcsolat erősítése (közlekedés, határátkelők, vám, posta, közös tömegkommunikációs csatornák, regionális együttműködések stb.).
Részletek a szlovák kormány államnyelvről szóló törvényjavaslatából (1995)
„Az államnyelv alkalmazása a hivatalos érintkezésben (1) Az állami szervek és szervezetek, a területi önkormányzatok szervei és a közszolgálati intézmények szervei... tevékenysége során az államnyelv használata kötelező a Szlovák Köztársaság egész területén. Az államnyelv szóban és írásban történő ismeretének bizonyítása munkaviszonyba vagy az egyéb hasonló munkajellegű viszonyba történő felvételnek a feltétele, és előfeltétele a közszolgálati szervekben a megállapodás szerinti munka elvégzésének...
(3) Az állam nyelvén...
(b) történik a közszolgálati szervek tanácskozása,
(c) vezetik a hivatalos iratokat (anyakönyveket, jegyzőkönyveket, határozatokat, statisztikákat, nyilvántartásokat, mérlegeket, hivatalos feljegyzéseket, a nyilvánosság számára megfogalmazott tájékoztatásokat stb., és az egyházaknak a nyilvánosság számára vezetett ügykezelését, beleértve a házasságkötési aktusokat is.
(d) tüntetik fel a községek és azok részeinek elnevezését, az utcák és egyéb közterületek elnevezéseit, egyéb földrajzi elnevezéseket, valamint az állami térképeken, illetve a kataszteri térképeken szereplő adatokat; községek más nyelven történő megjelölését külön törvény szabályozza...
Pénzbírságok
(1) A kulturális minisztérium a következő pénzbírságokat szabhatja ki
(a) jogi személyeknek 500 ezer koronáig terjedő pénzbírságot...
(c) vállalkozásra jogosult magánszemélyeknek százezer koronáig terjedő pénzbírságot...”
(Népszabadság, 1995. november 15.)
„Az államnyelv alkalmazása a hivatalos érintkezésben (1) Az állami szervek és szervezetek, a területi önkormányzatok szervei és a közszolgálati intézmények szervei... tevékenysége során az államnyelv használata kötelező a Szlovák Köztársaság egész területén. Az államnyelv szóban és írásban történő ismeretének bizonyítása munkaviszonyba vagy az egyéb hasonló munkajellegű viszonyba történő felvételnek a feltétele, és előfeltétele a közszolgálati szervekben a megállapodás szerinti munka elvégzésének...
(3) Az állam nyelvén...
(b) történik a közszolgálati szervek tanácskozása,
(c) vezetik a hivatalos iratokat (anyakönyveket, jegyzőkönyveket, határozatokat, statisztikákat, nyilvántartásokat, mérlegeket, hivatalos feljegyzéseket, a nyilvánosság számára megfogalmazott tájékoztatásokat stb., és az egyházaknak a nyilvánosság számára vezetett ügykezelését, beleértve a házasságkötési aktusokat is.
(d) tüntetik fel a községek és azok részeinek elnevezését, az utcák és egyéb közterületek elnevezéseit, egyéb földrajzi elnevezéseket, valamint az állami térképeken, illetve a kataszteri térképeken szereplő adatokat; községek más nyelven történő megjelölését külön törvény szabályozza...
Pénzbírságok
(1) A kulturális minisztérium a következő pénzbírságokat szabhatja ki
(a) jogi személyeknek 500 ezer koronáig terjedő pénzbírságot...
(c) vállalkozásra jogosult magánszemélyeknek százezer koronáig terjedő pénzbírságot...”
(Népszabadság, 1995. november 15.)
Magyar–bolgár településnévtábla Halászteleken
Kisebbségek Európában 1980-ban
(ezerben és nemzetük összlétszámához viszonyítva százalékban)
(Kocsis Károly Elcsatoltak című kötete alapján)
(ezerben és nemzetük összlétszámához viszonyítva százalékban)
| Magyar | 3765 | 25,1 |
| Lengyel | 2080 | 6,0 |
| Albán | 2055 | 42,7 |
| Német | 1860 | 2,2 |
| Ukrán | 956 | 2,3 |
| Török | 805 | 0,5 |
| Bolgár | 400 | 5,2 |
| Svéd | 360 | 4,3 |
| Makedón | 300 | 18,3 |
| Olasz | 240 | 0,4 |
| Francia | 225 | 0,4 |
| Szlovák | 203 | 4,4 |
| Román | 180 | 0,9 |
| Belorusz | 180 | 2,0 |
| Szlovén | 113 | 5,1 |
| Horvát | 77 | 1,7 |
Nyelv–törvény (karikatúra)
