A hír: politika
A hír: politika
Az első világháború és az utána következő, ellentétes ideológiájú időszakok jelentősen megváltoztatták a magyar sajtó és nyilvánosság szerkezetét: a különböző politikai érdekű csoportok tartották el az újságokat, melyek meghatározott véleményeket képviseltek, közvetítettek. Még a nagy sajtókonszernek (a liberális lapokat kézben tartó Est-lapok vagy a katolikus irányultságú újságokat kiadó Központi Sajtóvállalat) is támogatásra szorultak időnként: a Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete – a váltakozó politikai helyzethez igazodva – a húszas években az Est-lapok, a harmincas években pedig a Központi Sajtóvállalat lapjai kiadásának finanszírozását segítette. A kormánypárti újságokat az állami szubvenciók tartották életben. Az üzleti alapú lapkiadást felváltotta a gondosan kiosztott támogatások-hirdetések rendszere.
A hír nem volt már üzlet: és nem is lehetett minden hírt válogatás nélkül közzétenni. Bizonyos eseményekről csak az időközben (1918) államosított, majd a hivatalos politika által irányított Magyar Távirati Iroda számolhatott be, a lapok pedig csak e közleményeket vehették át. Az MTI ugyanakkor bizalmas jelentéseket is készített, amelyek nem kerültek, nem kerülhettek nyilvánosságra. Bizonyos véleményeket sem ismerhettek meg az olvasók: büntetlenül – biztosan – csak a parlamenti képviselők országgyűlési felszólalásait lehetett idézni.
E politikai meghatározottságú struktúra ellenére meglepő sokszínűség jellemezte a honi sajtópiacot: megjelent a szociáldemokrata Népszava (1873–), a liberális beállítottságú Pesti Napló, a Pesti Hírlap, a konzervatív liberális Budapesti Hírlap (Bethlen István lapja), a szélsőjobboldali Magyarság (1920–1944), majd a náciellenes, a nemzeti egységet megteremteni igyekvő Magyar Nemzet (1938-). És persze számos technikai újítás történt: a harmincas években például a napilapok nagy része heti képes mellékletet jelentetett meg, ami a fotóriporterek iránti kereslet növekedését eredményezte. Az MTI-konszern tagjaként pedig 1924-ben létrejött a Magyar Film Iroda (mely a Magyar Híradót készítette), illetve 1925. december 1-jén megkezdte a műsorsugárzást a Magyar Rádió.
