A Duna és a Tisza
A Duna és a Tisza
A folyók már sok vizet (percenként legalább 100 m3-t) szállítanak. Mélységük, szélességük és sebességük eltérő, de az aljzat szempontjából is különbözők – pl. kövesek, kavicsosak, homokosak, iszaposak stb. – lehetnek. Ennek megfelelően élőviláguk is más és más.
A folyókat – legalábbis a halak szempontjából – ún. „szinttájakra” szokták felosztani. Így megkülönböztetünk pisztráng-, pénzespér-, márna-, dévérkeszeg- és félsós szinttájat – a forrásvidéktől a deltáig haladva. Hazánkban csupán a márna- és a dévérkeszeg-szinttájakat találjuk meg. Éppen ezért később csak az itt élő halakról lesz szó.
A folyók partján kisebb-nagyobb települések, ipartelepek stb. lehetnek, amelyeknek tisztított vagy tisztítatlan szennyvíze alapvetően befolyásolhatják a víz minőségét, a benne élő halak életkörülméneit, pl. táplálkozási és szaporodási lehetőségét. A folyók szabályozási munkálatai, továbbá „sóderkotrása” sem közömbös a halak szempontjából.
Folyóink vize szinte kivétel nélkül külföldről érkezik hozzánk, majd innen távozik tovább – a Fekete-tenger irányába.
A Duna a főváros alatt
A Duna
Európa második legnagyobb folyója a Duna, hossza 2860 km – melyből egy 417 km-es szakasz jut hazánkra. (Földrészünk leghosszabb folyója – folyama – a Volga, mely 3700 km-es.) A Duna vízgyűjtő területe összesen 817 000 km2, mely részint magában foglalja az Alpok, a Kárpátok, a Dinári-Alpok, a Szerb-középhegység és a Balkán-hegység nagy részét. A Fekete-erdőben – két forrásból – ered, nyolc országon (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Ukrajna) keresztül haladva jut el deltájához, majd a Fekete-tengerbe ömlik. A kilencvenes évek elején – egy mesterséges csatorna segítségével – összekötötték a Majnával, a Bajnával, így abban az irányban is hajózhatóvá vált. A magyarországi szakasz végig szabályozott és hajózható. A Duna éves átlagban 200 km3 vizet juttat el a Fekete-tengerbe. Vízhozama rendszerint tavasszal és kora nyáron a legnagyobb (jeges, ill. zöldár).
Európa második legnagyobb folyója a Duna, hossza 2860 km – melyből egy 417 km-es szakasz jut hazánkra. (Földrészünk leghosszabb folyója – folyama – a Volga, mely 3700 km-es.) A Duna vízgyűjtő területe összesen 817 000 km2, mely részint magában foglalja az Alpok, a Kárpátok, a Dinári-Alpok, a Szerb-középhegység és a Balkán-hegység nagy részét. A Fekete-erdőben – két forrásból – ered, nyolc országon (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Ukrajna) keresztül haladva jut el deltájához, majd a Fekete-tengerbe ömlik. A kilencvenes évek elején – egy mesterséges csatorna segítségével – összekötötték a Majnával, a Bajnával, így abban az irányban is hajózhatóvá vált. A magyarországi szakasz végig szabályozott és hajózható. A Duna éves átlagban 200 km3 vizet juttat el a Fekete-tengerbe. Vízhozama rendszerint tavasszal és kora nyáron a legnagyobb (jeges, ill. zöldár).
Márnák és kecsegék
Balinok, keszegek, csíkok
…Mint hal a hideg vízben
Halak – civilizált környezetben
