1800 óta született szerzők
Ez a kötet a Bölcsességek könyve című gyűjtemény második része, amely lényegileg a modern gondolkodást mutatja be: a tizenkilencedik és huszadik században született és már nem élő szerzők kiemelkedő gondolatait, aforizmákat, szállóigéket, figyelemre méltó idézeteket, egyrészt különféle gyűjtemények, másrészt a szerkesztő személyes ízlése, saját válogatása alapján. A kiadvány koncepciójáról s a feldolgozás módjáról az első kötet bevezetőjében bővebben szóltunk, itt újból csak azt jegyezzük meg, hogy a szerzőkre legjellemzőbb művekből idézünk; teljes életművek keresztmetszete válogatásunkba nem kerülhetett bele. A szövegek a szerzők születésének sorrendjében jelennek meg (az egyazon évben születettek ábécérendben követik egymást). Az aforizmák, idézetek forrása a jegyzetben található: első helyen a szerző családi és keresztneve, (zárójelben) születési és halálozási éve áll, majd egy-két szavas lexikális jellemzése. Ezt követi vastag számmal az egyes tételek sorszáma s a lelőhely: dőlt betűvel az idézett (önálló) mű címe, utána a fejezet, felvonás stb., végül – gondolatjel után – közönséges betűvel az idézett kiadás (kötetcím, gyűjtemény stb.) adatai: cím, kiadó, város, év. Ezen kiadás megfelelő oldalszáma és a fordító neve zárja az egyes tételekre vonatkozó adatokat. A következő (szintén vastag számmal jelölt) tétel(ek) adatai csak változás esetén különböznek; új adat (szám) megjelenéséig az előzőek érvényesek. Némely, klasszikusnak tekinthető (főként magyar) szerző, számos kiadásban hozzáférhető műve, verse csak címmel van jelölve, egy-egy kötetkiadásra külön nem utalunk. A legtöbbet használt források címét általában rövidítve adjuk. A jegyzeteket bibliográfia, névmutató és tárgymutató követi.
Ezzel a harmadik kiadással a Bölcsességek könyvé-nek példányszáma elérte a negyedmilliót, ami ilyen jellegű, tehát nem szórakoztató művek esetében Magyarországon alighanem példátlan. Ez nem kis örömmel tölti el a szerkesztőt. Nem saját „diadalát” ünnepelné, hanem a magyar értelmiségét, amelynek nehéz körülmények között is volt igénye ilyen könyvekre. Egyetlen példány sem maradt eddig raktáron, sőt a mind „zárkózottabb” könyvterjesztők is folyvást követelték az utánnyomást. Az olvasót dicséri ez a siker, remélve, hogy valóban olvasója, s nemcsak ajándékozója vagy polcon elhelyezője e műnek. Nem mintha az elejétől végig való olvasást tartanám feltétlenül fontosnak: lexikonszerűen föllapozásra váró mű ez, bár a folyamatos olvasás történeti látásmóddal szolgálhat. E történetiségből következik, hogy noha mód lett volna rá, nem töröltem, még csak nem is ritkítottam a „marxizmus-leninizmus” szerzőinek írásait. Ha e gondolat- és politikai rendszer most letűnt vagy legalábbis visszaszorult, következményei elvitathatatlanok és hogy ezt megérthessük, szembe kell néznünk a forrásokkal, az ideológiával. Annál is inkább, mert ezeket a hajdan „alapműveket” mostanában aligha adják ki. Leglényegük hadd legyen tehát olvasható ebben az antológiában, mint benne volt (és persze benne van most is) a katolikus filozófia vagy az egzisztencializmus megannyi bölcs mondása. A 20. század teljes, korszerű áttekintését a több mint tíz éve készülő harmadik kötet adja majd közre. Abban lehet pillantást vetni azon nagyok életművére is, akik azért maradtak ki a jelen kötetből, mert lezárásakor, 1982-ben még éltek. Bár az ő életművük feldolgozása is megtörtént, a második kötet elkészítésekor valahol meg kellett húzni a határvonalat, s a terjedelem miatt nem történt meg most sem az előző kiadások óta elhunytak anyagával való kiegészítés.