szentek szentje
szentek szentje, a legszentebb (szentély): az ÓSz-ben több áldozatnak, kultikus tárgynak és térségnek, de főleg a szt. ® sátornak és Salamon temploma legbelsőbb (Ny-i) részének neve. A Templom e részét gyakran debirnek nevezik (a szemita ’hátul lenni’ tőből, tehát a. m. ’hátulsó, belső helyiség’; Egyiptomban a kultikus építészet műszavaként van rá adat, a. m. ’szekrény’). A ~ kocka alakú helyiség volt (a kocka a legtökéletesebb forma; vö. Jel 21,16); alapterülete 20×20 könyök (v. a szt. sátorban 10×10 könyök); fából készült (csak Ez 41,3 kelti fal képzetét a ~ és a ® szentély között), és megfelelt az ókori egyiptomi és babilóniai templomok cellájának, ahol a kultikus képmás állt. A ~ben volt föltehetően Jeruzsálem pusztulásáig (Kr. e. 586) a ® láda. A ~be csak a ® főpap léphetett be, de ő is csak a nagy ® engesztelés napján (Lev 16,2 kk.); ez a Zsid 9,7–10 szerint annak bizonysága, hogy az ÓSz még nem volt tökéletes. – Az Aradban feltárt Jahve-templomban a ~ egészen Ny-ra esett az épületegyüttesen belül, és hozzávetőleg négyszögletes (szintén kocka alakú?) helyiséget alkotott, amelynek mérete 300 éven át nem változott; egy kissé (3 lépcsőfoknyival) magasabban állt és volt benne egy vörösre festett oszlop, amelyet föltehetően Jozija király kultikus reformja folyamán távolítottak el. Ezzel egyidőben a szentélybe beépítettek egy erős falat, amely a ~be a belátást és a bemenetelt akadályozta.
